Petőfi Népe, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-14 / 61. szám
1973. március 14. • PETŐFI NÉPE • 5 Új könyvek a költészet napjára A költészet napja, április 11-e alkalmából az idén több mint félszáz kiadvány jelent meg, illetve jelenik meg. A Magvető Kiadó gondozásában ismét megjelenik a Szép versek válogatása, amely ezúttal 60 mai magyar költő verseit közli. József Attila összes versei a Szép- irodalmi Kiadó nagy klasszikusok sorozatában lát napvilágot és tartalmazza á költő időközben felfedezett 6 új versét is. , Ady Endre „Intés az őrzőkhöz” című, a szépirodalminál megjelenő gyűjterhénye a rendkívül gazdag költészet legjellemzőbb, legfontosabb verseit tartalmazza. Babits Mihály lírai életművét reprezentálja, a szépirodalmi olcsó könyvtár sorozatában megjelenő Húsvét előtt című kiadvány Keresztury Dezső válogatásában. Somlyó Zoltán több mint 100 versét találhatja az olvasó a „Borítsd szememre szoknyád!” című kötetben, amely Vas István válogatásában és bevezető tanulmányával jelenik meg a költő születésének 90. évfordulója alkalmából. Tersánszky Józsi Jenőnek „Tollal és gitárral” címmel a Magvető Kiadónál megjelenő könyve fütty-, gitár-, furulyakísérettel .előadott műveket, mesejátékokat, társadalmi szatírákat tartalmaz. Elsőkötetes szerző mutatkozik be Kemsei István személyében, Arc című kötetével. Megkóstoltuk Magyarországot — ezzel a címmel jelenteti meg immár másodszor a Corvina Kiadó Miguel Angel Asturias és Pablo Neruda közös könyvét. A szlovén nép lírájának háború utáni termését, az elmúlt negyedszázad legszebb, legsajátosabb verseit mutatja be az Európa Modern Könyvtár sorozatában megjelenő „Csillagok és szívek” című kiadvány. Üj, lényegesen bővített kiadásban jelennek meg Somlyó György műfordításai a Magvető gondozásában. A Szélrózsa című kétkötetes kiadványban ógörög sírfeliratoktól mai görög költőkig, elfeledett középkori angoloktól és franciáktól a modern Dél-Amerjkáig pásztázza végig a világirodalmat. Az évezredes vietnami irodalom legfrissebb alkotásaiból készült az Időmadár című válogatási í * S S S .» * •> • ■ S S i A rím varázsa című kötet szerzője László Zsigmond, munkájában a rímnek közel kétévezredes múltját és mai átalakulását rajzolja meg. Kortársaink címmel indul az Akadémiai Kiadó új sorozata. Tudományos igényű tanulmányokban mutatja be a Kortárs mai irodalom legnevesebb alkotóit. A sorozat első köteteiben Simon Zoltán: Benjamin Lászlóról, Rába György: Szabó Lőrincről, Kovács Sándor Iván: Váci Mi- hályról írt. FIATALOK Délelőtt tíz-tizenegy óra. A szép, tágas könyvtárban, amerre csak nézek, mindenfelé fiatalokat látok. Beszélgetőket és könyvbe, folyóiratba mélyedőket. — Mindenütt így kellene — gondolom. Hogyan is kezdődött. Nemrégen a kiskunhalasi 618. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet KISZ Bizottsága és a városi könyvtár szocialista szerződést kötött. Egyik pontja: a könyvtárban délelőttönként, mielőtt a napi tanítás elkezdődik, helyet adnak a bejáró tanulóknak, hogy hasznosan tölthessék el idejüket. Eljöttünk, hogy megnézzük: mi valósult meg eddig a vállalásból? Kíváncsian számolok: kereken hatvan fiatal. Akik utcánőgyelgés, csavargás, presszóba menés helyett könyvek, folyóiratok, napilapok, hanglemezek közt töltik idejüket. Tizenöten-húszan olvasnak. A többiek, egy másik teremben zenét hallgatnak, sakkoznak, malmoznak, dominóznak. Pihenésképpen; mert utána ők is olvasnak, tanulnak, mint a többiek. Kátai Vali az iskolai KISZ- csúcsvezetőség tagja. Elsős szövő tanuló. Felnőttes, (messziről tanárnőnek néztem). Ezt mondja: — Jól érzik magukat itt a gyerekek. Nyugodtan tanulhatnak. És jó a zene is; szeretik. Válogathatnak az olvasásban és éz nagyszerű. Lunger Pál könyvtáros: — Ma reggel is, már félnyolckor az ajtó előtt várakoztak többen. — Fegyelmezettek? — Fiatalok; ki lehet velünk jönni. — Fárasztó, Iszapban talált múzsák 1. Pável orosz cár gatcsina- parki palotája súlyos károkat szenvedett a második világháború idején. A palota és a park a 18. századvégi építészet- és park- kultúra remeke; az olasz Vi- cenzo Brenna és az orosz Vaszi- lij Bazsenov alkotása. A Fehér > tóra néző* teraszt a négy múzsa csodálatosan meg- fornvált alakja díszítette. A hitleri megszállók tönkretették a palotát és a parkot. A múzsaszobrok közül kettőnek a feje és a karjai hiányoztak, két szobor pedig eltűnt. A közelmúltban a palotamúzeum tudományos munkatársai felkutatták a tó fenekét és az iszapba ágyazódva megtalálták a két eltűnt márványmúzsát. A restaurálás után a múzsák ismét elfoglalják régi helyüket a Gatcsinai-parkan. Környezetismeret - előzetessel A Kecskeméti Zrínyi Ilona Általános Iskola 3/c. osztályos tanulói környezetismereti órán ismerkedtek a tanács és a párt épületével. A lelkesen érdeklődő emberpalántáknak T amási László- né tanítónő beszélt mindkét ház történetéről, külső-belső szépségeiről, s arról a munkáról, mely e házak falai között folyik. peszélgettem a gyerekekkel. Rajeczky Gabriella. Csontos Amarilla, Bárány Béla és Farkas Ildikó — meg a többiek — elmondták, hogy itt az emberek ügyeit intézik, például a „házügyet”, meg ;,az esküvőket” stb. Olyan is volt, aki azt mondta: ...— Itt intézik a gépjárműügyeket”. Belenéztem az apró jegyzete- lők füzetébe. Egyikben ez állt, több más mellett: „Szép díszterem”, a másikban meg ez: „Tanácselnök, osztályvezetők, előadók”. A beszélgetéskor körém sereglett „háromcésektől” azt kérdeztem: melyik épület tetszik nekik jobban: az új pártház, vagy a régi tanácsháza? A válaszok közt ilyen is, olyan is volt; de nagy — és kellemes — meglepetésemre legtöbben szinte kórusban mondták: Mind a kettő!” És egyikőjük megmagyarázta: azért, mert a régi műemlékek is szépek. az új meg modern. Gyanítottam, hogy ebben az okos válaszban a tanító néni „keze is benne van”. Megtudtam, hogy jól sejtettem ezt, amikor erről kérdeztem Tamási Lászlóné „háta mögött” néhány gyereket. Mindent alaposan elmagyarázott előre a kis „nebulóknak”. V. M. és arányok A KÖNYVTÁRBAN • Dóczi Mária talált magának egy nyugodt sarkot. (Szabó Ferenc felvétele) hogy naponta ennyien vannak a könyvtárban? — Igen; de mi vállaltuk, hát teljesítjük. S ha arra gondolunk, hogy közülük hányán töltenék haszontalanul az időt; örülünk. Tompáról jár be Halasra Tóth Imré elsős villanyszerelő tanuló. Ma fél nyolckor ő is „döngette” a könyvtár kapuját. — Gyakran jársz ide? — Minden nap. Jó ez: van könyv, újság, lemez, meg minden. — Milyen folyóiratot olvasol szívesen. — Fülest. Meg a Rádiótechnikát. Egy másik leány: — Én a Látóhatárt, az Üj frást szeretem legjobban. És természetesen az Ez a Divat-ot. Ismét más: — Átböngészem a Népszabadságot, a Nők Lapját és a Szabad Földet. És szeretek keresztrejtvényt fejteni. — Be is küldöd? — Nem azért csinálom. Csak úgy. Száznegyvenöt féle napilap és folyóirat van a könyvtárban. Irodalmi, társadalmi, természet- tudományos és műszaki-technikai lapok, folyóiratok. Található itt angol, német és orosznyelvű egyaránt. Író vendégek is gyakran jönnek, hogy találkozzanak olvasóikkal. Volt itt Ladányi Mihály, Jókai Anna, Baranyi Ferenc,. Varga Mihály Alap • ELŐTTEM VAN a kimutatás, amely szerint Baja város és néhány környező község — Sü- kösd, Gara, Bácsalmás — ipari és mezőgazdasági üzemei ösz- szesen 18, egymástól jól különválasztható célokra használják fel kulturális alapjukat. Az első látásra lenyűgöző változatosságra lehet gyanakodni. Az arányok tüzetesebb tanulmányozása viszont már nem erre, hanem az egyhangúságra enged következtetni. Kitűnik, hogy 1972-ben a bajai járási Népi Ellenőrző Bizottság által vizsgált gazdálkodó egységek kulturális alapjukat belföldi kirándulásra 28,4, külföldi társasutazásra 15,2 “„-os mértékben használták fel. Mozgalmi ünnepekre, évfordulókra további 10,6 családi és társadalmi ünnepségekre 8.7 %-os mértékben költöttek' az alapból. Akárhogy is vesszük, a felsoroltak összesítése az éves kulturális költségek kétharmadát vették igénybe. Senki nem tagadhatja, hogy a fenti célokra történő felhasználások szükségesek, fontosak, s többnyire hasznosak is. Sőt, ami az utazást ilíeti, kellemesek is. A kirándulásnak, a kollektív turizmusnak is van kulturális tartalma, főleg ha ilyen igény jegyében bonyolítják le. A baj — hangsúlyozzuk — az arányokkal van. • A FELHASZNÁLÁSBÓL arra lehet következtetni, hogy a hangsúly a ritkán előforduló, az eseményszámba menő alkalmakon van. S ezek között van a hónapokig tartó pangás, a sivár szellemi intervallum. A mozdulatlanság. Mert arra, ami a kultúra rendszeres, állandó jelenlétét szolgálná, csak töredékek jutnak. -Ismeretterjesztésre 2.7, szakkörök támogatósára 1,6, közművelődési célú oktatásra Három kilométerre a Dunától A bátyai művelődési ház bejárata mellett kétnyelvű felirat. — Közel negyven százalékban lakják a községet szerb nemzetiségiek — mondja Guti József igazgató, aki maga is beszéli a szerb-horvát nyelvet. Egyébként fiatal ember, huszonhárom éves. Tavaly augusztus óta vezeti a művelődési házat, ősszel szeretne beiratkozni népművelő—könyvtáros szakra. Ezt az intézményt 1970 augusztusában avatták fel, a község lakóinak nem kis örömére. A mintegy három millió forintos költséggel készült épület szemre igen tetszetős, kívülről-belülről egyaránt. A hétszázötven négyzetméternyi alapterületen van két klubhelyiség, tanácskozóterem, könyvtár, fotószoba, irodák, öltözők, mosdók. A nagyterembe kétszázötven néző fér; a színházi előadásokon kívül hetenként kétszer filmvetítést .tartanak ebben a helyiségben. — Milyen „élet” van a művelődési házban? — Kezdjük a fotóklubbal. Annak idején kétezer forintért vásároltunk felszerelést, egy Szme- na 8-as fényképezőgépet, egy nagyítót, képszárítót, néhány edényt. Tulajdonképpen „szegényes holmi” ez, de sajnos, pénzünkből nem futja többre. Ami még ezenkívül megtalálható a laboratóriumban, az Csanádi Istvánnak, a klub vezetőjének saját felszerelése. A művelődési ház anyagi támogatása csak any- nyit jelent, hogy megvásároljuk a szakkör által készített fényképeket, ebből az összegből „tartják el” magukat. Sajnos, az öttagú fotóklub felvételei nem a legsikeresebbek... Ennél eredményesebben dolgozik a mintegy negyven tagot számláló MHSZ-küub; lövész „bajnokságokat”, összetett honvédelmi versenyt rendeznek. A lelkesen tevékenykedő csoport vezetője Várossá alakuló falvak Ukrajnában sikeresen halad a megvalósulás útján az a szociális program, amelynek célja, hogy a falusi életkörülmények közel kerüljenek a városi életviszonyokhoz. A Szovjetuniónak ebben a második legnagyobb lélekszámú köztársaságában 20 000 falut teljesen újjáformálnak. A falvakat a következő tíz év alatt minden közművel és kényelmi berendezéssel ellátott, városias jellegű településekké alakítják. A tervek elkészítésénél figyelembe veszik az éghajlati, táji és néprajzi viszonyokat, valamint a nemzeti építészeti hagyományokat. A munkákat meggyorsítja, hogy erőteljesen növekszik a búza-, a cukorrépa- és a gyümölcs termelésére szakosodott kolhozok jövedelme. Nagy jövedelemmel jár az itteni állattenyésztés és a baromfitartás is. (BUDAPRESS) Korsós Péter tanár. Színjátszóink Drágszélen és Homokmé- gyen is szerepeltek egy zenés összeállítással, a nyáron is szeretnénk elmenni néhány községbe. Hatéves szünet után tavaly októberben szerveztük meg a „társulatot”, tizenöt lelkes fiatal — öt érettségizett van köztük, többségük szakmunkás — és háromtagú tamburazene- kar közreműködésével. Szívesen megtanulnánk egv-egy komolyabb darabot is, de tartunk tőle, igen kévés lenne az érdeklődő. Ami az ifjúsági klubot illeti, nem túlzás, ha azt mondom: szinte minden kísérletünk kudarcba fulladt. A szeptemberi foglalkozáson még harmincán jelentek meg, megbeszéltük a terveket, elképzeléseket —, s aztán később egyre kevesebben jöttek el a csütörtöki kötött foglalkozásra (talán a folytatásos tv- filmejc miatt?!), s végül az ifjúsági klub lényegében meg is szűnt. Most KISZ-oktatással és szellemi vetélkedőkkel próbálkozunk, hogy ismét megnyerjük a fiatalokat. Nem szóltam még az ismeretterjesztő előadásokról. Általában negyven-negyvenpt hallgató jön el a TIT-rendezvé- nyekre, legutóbb mezőgazdasági téma volt „napirenden”: a ke- mizálás szerepe a növénytermesztésben. — Színházi előadások? — Ez is fájó pont... A háromezer lakosú községből százan—százhúszan jönnek el egy A bácsalmási II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 49 végzős nyolcadikosa közül tizenegyen a diákotthon lakói, tanyai gyerekek. Hogyan képzelik el jövőjüket, milyen pályát választottak — tudakoltuk tőlük a napokban. Mindegyikük tovább tanul. Ketten szakközépiskolában. (Baján, illetve Kiskunhalason). „Jó” négyes tanulók, tanáraik véleménye szerint megállják a helyüket a középiskolában is. Ismereteik bővítéséhez nagyban hozzájárultak a kedvező kollégiumi körülmények. Kilencen szakmunkásképző intézetben folytatják tanulmányaikat. A fiúk közül négyen választották a mezőgazdasági gépszerelő szakmát. (Amennyire örvendetes ez a tény, annyira elszíndarabra. Egy nótaesten (!) alig néhány széksor telt meg ... így nem csoda, hogy sorra „ráfizetünk” ezekre a rendezvényekre. A művelődési ház. épületében van a községi pártszervezet irodája is. Hogyan’ítéli meg á bátyai közművelődést Fekete Péter párttitkár? — Néha úgy vesszük észre, alig lehet kimozdítani az embereket a házukból. Régebben még nagyobb volt a közömbösség, a lakosság egyáltalán nem barátkozott meg a bizony igenigen korszerűtlen művelődési házzal. Talán majd a fiatalok megindítják a szellemi „erjedést”. .. Az igazsághoz tartozik, hogy a rosszul megválasztott színdarabok is riasztják a közönséget, mint például a Déryné Színház által bemutatott Sipos család is ... Karsai István iskolaigazgató szerint a község pedagógusai sokat tesznek a színvonalas köz- művelődésért. Több tanár dolgozik klubvezetőként, párt- és KISZ-oklatóként. Fehér Zoltán, az országosan ismert néprajzi szakember például a községi könyvtár vezetője és a szép sikereket — rádiófelvételek, pécsi vendégszereplés — elért iskolai énekkarral is ő foglalkozik. A beszélgetések alapján nekem úgy tűnt, és a tények ezt bizonyítják: a jó adottságokkal rendelkező bátyai művelődési házban még „szur.nyadozik” néhány lehetőség. Meggyőződésem, hogy eredményes összefogással, tudatosabban megtervezett munkával mielőbb sikerül megszüntetni a művelődés iránti közömbösséget ebben, a Dunától három kilométerre levő faluban is. Kontra György gondólkoztató, hogy a „hagyományos” mezőgazdasági pályák itt sem vonzzák a fiatalokat.) A többiek? Motorszerelőként illetve a vendéglátóiparban szeretnének dolgozni ketten-ketten és az egyik fiú szobafestő lesz. Az iskola igazgatója úgy vélekedik, hogy a kollégisták jól beleilleszkedtek a közösségbe és az új, sok tekintetben előnyösebb körülmények is hozzájárultak továbbtanulási szándékaik valóra váltásához. A nagyközségben sok gyakorlati ismeretre tettek szert, bővült a választék és érvényesült a közösség ösztönző hatása. Kedvező helyzetben dönthettek jövőjük felől; alapos stúdiumok előzték meg a nagy elhatározást. H. N. 0,1, ifjúsági klubok támogatására 0,2 % jut, vagy inkább marad. A korábbi két év felhasználásai is nagyjából a tavalyi arányoknak felelnek meg. Ami arra utal, hogy a bajainál jóval szélesebb körű, s hosszú időn át megcsontosodott gyakorlatról van szó. A gazdálkodó egységek részéről az az ellenérv, hogy társadalmi igényeknek tesznek eleget, nem helytálló. A NEB- vizsgálat ugyanis kiderítette, hogy jó né.lány helyen a kulturális bizottságokat sem hívták életre, vagy ahol ez megtörtént, ott sem működnek, létezésük merőben formális. Néhány üzem a kulturális alap felhasználásának a tervével is adós maradt. • A TÁRSADALMI érdeklődés felől maga a NEB volt kénytelen tájékozódni. Hogy milyen eredménnyel, azt a következő idézet példázza: „A dolgozók érdeklődése a rendezvénytípusok tekintetében eléggé szerteágazó. A bácsalmási ÁFÉSZ dolgozói a zenés összejöveteleket kedvelik. A bácsalmási Ruhaüzem KISZ-fiataljai a társasutazásokat részesítik előnyben. A sükösdi Üj Élet Tsz, a garai Vegyesipari Ktsz, a garai Partizán Tsz idősebb korosztályú dolgozói a harkányi gyógyfürdőbe való kirándulásokat helyezik előtérbe. Ne tegyük itt vita tárgyává, hogy ezek a megállapítások mennyire mérvadóak. Mert ha azok, akkor sem a dolgozókat illeti elmarasztalás. Hiszen csak arra emlékezhetnek, amiben részük volt. • SZEGÉNYSÉGI bizonyítványt nem a pacalvacsorák és a harkányi gyógyfürdők vendégei állítanak ki magukról, hanem azok. akik az üzemen belüli kulturális munka csúcspontját ebben vélik megtalálni. H. D. Múzeumaink kincsei Avar övdíszek Kada Elek, Kecskemét híres polgármestere nagy buzgalommal kutatta a táj múltját. Gitáron a harcias avar nép nyomait keresve, megtalálta az egyik vezér sírját is. Teljes fegyverzettel, harci paripájával földelték el — mint erről a polgármester 1911. március 17-én tartott előadásában beszámolt. fí. Tóth Elvira, a Katona József Múzeum Igazgatóhelyettese szerint a század elején feltárt nagy kiterjedésű avar temető legérdekesebb övdíszítményei a 143- as sírból kerültek elő. „Az öntéssel készült cizellált indadíszes nagyszíjvég, a csat és a visszatekintő szép madarat ábrázoló kis korongos veretek aranyozottak. A szép művű méltóságjelző övét (ebben a sírban nem volt harci fegyver) gazdag és rangos férfi viselhette, amit az itt talált arany fülbevaló pár is bizonyít.” A leletek a Vili. században kerültek a földbe. Az ötvösmunkákat a kecskeméti múzeum őrzi. —i —r A nagy elhatározás
