Petőfi Népe, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-11 / 59. szám

1973. március 11. # PETŐFI NÉPE • 3 Irányítás és végrehajtás (Folytatás az 1. oldalról) fontos, mint az iskolákban. Kü­lönösen színvonalas jelentés készült Kecskeméten, Kalocsán, Kiskunhalason. Korábban az volt a szokás, hogy egy-egy vb- vagy tanács­ülésen próbáltak számot adni a népművelés vagy az oktatás egészéről. Az ilyen jelentés, tár­gyalás óhatatlanul indokolatlan leegyszerűsítésekhez, általánosí­tásokhoz vezetett, vajmi kevés volt a gyakorlati haszon. Több eredménnyel jár, ha szűkítik, pontosan meghatározzák a té­mát. Ö rvendetes, hogy több vég­rehajtó bizottság vállal­kozott egy-egy kulturális intéz­mény munkájának az elemzésé­re. A bajaiak — például —„na­pirendre tűzték” a tanítóképző intézet és — más alkalommal — a Tóth Kálmán Gimnázium és Szakközépiskola oktató és nevelő tevékenységét. A kecs­keméti végrehajtó bizottság a Kodály Zoltán Ének-Zenei Ál­talános Iskola és Gimnázium munkáját értékelte. Remélhe­tően o jövőben erősödik ez a törekvés. (Kalocsán egy alka­lommal azt vizsgálták, hogy mi­ként dolgoznak a népművelési intézmények.) A kiskunhalasi városi végre­hajtó bizottság A műszaki pro­paganda szerepe a helyi nép­művelésben című témát is meg­vitatta. A közművelődésiek egyik feladata •ugyanis az, hogy — különféle sajátos,, közvetett és közvetlen módszer éjekéi — elősegítse a termelési kultúra javítását. Kiskunfélegyházán a továbbtanulás esélyeit illetően hátrányos helyzetű gyerekek­kel kapcsolatos teendőkkel fog­lalkoztak kiemelkedően. Valamennyi téma felsorolásá­ra nincs helyünk, de ennyipől is megállapítható, hogy a váro­si — tanácsi — vezető testüle­tek általában a legfontosabb kulturális területekkel foglal­koztak. Hiányoljuk viszont a tanyai közművelődés és — a másik „véglet” — az új lakóne­gyedek sajátos népművelési problémáinak a megvitatását. A könyvtárakról is kevés szó esett az elmúlt két évben. A főisko­lák, a tudományos intézetek eredményei, gondjai, az ezek­ben felhalmozott szellemi ener­gia nagysága is nagyobb figyel­met érdemelne e tekintélyes testületek részéről. A jegyzőkönyvekből megál- lapítható, hogy a kultu­rális napirendi pontok általá­ban élénk érdeklődést keltettek. A hozzászólások többsége szak­szerű, reális, építőszándékú volt és a tájékozatlanságból adódó helytelen következtetéseket, ja­vaslatokat a testület bölcsessé­ge mindig kiigazitottá. Több helyen — például Kalo­csán, Kiskunfélegyházán — az állandó bizottság is alaposan megvitatta a jelentéstervezete­ket, az adatokat és a következ­tetéseket saját, tervszerűen gyűj­tött tapasztalataikkal szembesí­tik. HelUi Nándor Sisakok Kiskőrösről A Kiskőrösi Vegyesipari Szö­vetkezet nagy termelési hagyo­mányokra tett szert a motorosok számára készülő bukósisakok gyártásában. Az előállításhoz szükséges műanyag héjakat a ka­locsai Kaloplasztik nevű válla­lattól rendelik meg. A kiskőrö­siek tavaly 60 ezer bukósisakot szállítottak a megrendelőknek, az idei évre 50 ezer darabra szó­ló szerződést írtak alá. Elkészült az ütésálló munka­védelmi sisakok szerszámgami- túrája is, amelyek Iránt jelentős külföldi érdeklődés mutatkozik. Ezt a terméket elsősorban az építőipari munkások és a bányá­szok használják. Az első, 5 ezer darabot kitevő nagy soroaat gyártásával már végeztek a kis­kőrösiek. NAPKÖZBEN Mire való Petőfi-ünnepségek Szabadszálláson A szabadszállási Petőfi Sándor emlékbizottság egész napos ün­nepségsorozatot rendez a mai napon, a költő születésének 150. évfordulója alkalmából. Délelőtt 9 órakor gyülekeznek a költő tisztelői a tanácsháza előtt, ahol a honvédzenekar térzenét ad, majd elvonulnak a Petőfi- szoborhoz. Itt Lukács János ta­nár, az emlékbizottság titkára mond beszédet. Ezt követően Csorba János, a községi pártbir zottság titkára nyitja meg az ün­nepséget a moziteremben, majd Fekete Sándor irodalomtörténész tart előadást Petőfiről. 13 órakor nyitják meg — Fa­zekas István félegyházi múzeum­igazgató beszédével — a József Attila Művelődési Otthonban ren­dezett kiállítást, mely a költő éle­tét mutatja be. Ezt két hónapon keresztül láthatja majd az érdek­lődő közönség. a nőnap? Időben nem esik még messze a nemzetközi nőnap, tehát élénken vissza tudunk emlékezni azokra az eseményekre, amelyekkel me­gyénk társadalma ünnepelte a dolgozó asszonyokat, lányokat, a nyug­díjas nagymamákat és mindenkit, aki a „gyengébb nem” népes tábo­rába tartozik. Tegyük fel azonban a kérdést: méltó volt-e az ünnep­ség mindenhol és minden megnyilvánulásában a nőnap eszméihez, az anyákhoz, feleségekhez, s egyáltalán a dolgozó nőhöz? Mi a nemzetközi nőnap eszméje? Számtalanszor leírták, elmondták már, s bizonyára nem egy munkahelyen foglalták ünnepi beszédbe ezt az eszmét, ami nem más, mint az egyenjogúság, a nők társadalmi, gazdasági emancipációja. Nem szabad azt gondolnunk, hogy nálunk, ahol már garantált a törvényi egyenlőség a férfiak és a nők között, a gyakorlatban is ilyen egyszerű a dolog. Hivatkozzunk-e arra a vizs­gálatra, amelyet egy-két éve folytatott a népi ellenőrzi a dolgozó nők és férfiak bérét illetően? Természetes azonban, hogy a nemzet­közi nőnapon elsősorban politikai kiállást tanúsítunk azok iránt a lányok, asszonyok iránt, akik még jogilag sem érték el az egyen­lőséget ... Ügy gondoljuk azonban, szükségtelen itt bővebb fejtegetésbe bo­csátkozni, mert célunk nem ez, hanem annak bírálata, amit megyénk városaiban, falvaiban a nemzetközi nőnap égisze alatt műveltek egyes férfiak. Mondjuk ki kereken és nyíltan: ok volt ez az ivásra. Nem jelképes koccintás, nem is az ünneppel együtt járó köszöntés jelle­mezte ezeket az összejöveteleket, hanem — jó néhány helyen — a részegségig történő ivászat, különösen az irodákban, hivatalokban. Az üzemek, gyárak dolgozói ugyanakkor ott álltak a gépek mellett, mert termelni kell, még a nőnapon is. Ezt tudták, tisztában voltak vele. Az asszonyokat, lányokat-úgy ünnepelték a gyárakban, válla­latoknál, hogy gépeiken reggel egy szál virágot találtak. S ez többet mondott, többet jelentett önmagánál. Azt, hogy szeretünk téged, gon­dolunk rád, veled vagyunk, hozzánk tartozol, számítunk helytállá­sodra stb. Nem volt ritka kivétel, hogy március nyolcadikán délután botla­dozó férfit láttunk Kecskeméten, kezében aktatáskával, lehúzott nyakkendőcsomóval, amint éppen a nemzetközi nőnapi ünnepségről sietett haza, hogy „megörvendeztesse” feleségét, családját. Tudunk arról, hogy néhány hivatalban estébe nyúló „népünnepélyben” csú­csosodott ki a nőnap, minden politikai, eszmei, szolidaritási tarta­lom nélkül. Hát erre való az ünnep, az asszonyok, anyák, lányok ünnepe? Nem> erre való. Nem ok az ivásra, a szociális és kulturális keret terhére történő részegeskedésre. De ok arra, hogy körülnézzünk me­gyénkben, országunkban és a világon, s észrevegyük józanul meg­válaszoljuk a kérdést: minden rendben van-e a nők egyenjogúsága, általános megbecsülése körül': S erre a kérdésre úgy válaszolhatunk, ha tesszük azért, hogy végre és az egész világon általánosságban igennel felelhessenek az emberek. * —dorgál— Fiatalok között a nyomdában • Kádas! Ágota: „Több segítsé­get szeretnénk kapni a válla­lattól és a KISZ-bizottságtAl t • Csikasz Erika az úgynevezett marathon lemezt hívja elő. (Pásztor Zoltán' felvételei) • Cseh Hona ét Horváth Rozália a könyvszedő részlegnél dolgozik. Látásból már régóta isme­rem a Kecs­keméti Petőfi Nyomdában dolgozó fiata­lokat. Mosta­nában gyak­rabban egy- egy éjszakába nyúló délután, az úgyneve­zett nyomdai ügyelet köte­lez a velük való találko­zásra. De hosz- szabb beszél­getésre ekkor nincs mód. Nemrég, amikor a KISZ városi bizott­ságán meg­tudtam, hogy több, mint nyolcvan tagú KlSZ-alap­szevezetük van, és jó, tartalmas ak­cióprogramot állítottak ösz- sze, megkér­tem őket, ül­jünk le, s be­szélgessünk, leiért válasz­tották ezt a szakmát? Szeretik, amit csinálnak? Jól érzik ma- gukaf a nyomdában? A vezetői* segítik, támogatják őket? Ho­gyan tanulták meg az új gépek kezelését? Mit csinálnak szabad idejükben Vagyis: hogyan dolgoznak, élnek a fiatal nyom­dászok? „Korrektorokat felveszünk” — hirdette a Petőfi Népében há­rom évvel ezelőtt a kecskeméti nyomda. Kádasi Ágota friss érettségi bizonyítványával a ke­zében jelentkezett a munkaügyi osztályon. Felvették, s azóta itt dolgozik. Betanított munkás. Több, mint 2000 forint a fize­tése. — Először nem tudtam, mit jelent az, hogy korrektor — mondta. — Szép hangzása volt, megtetszett. Két évig a nyom­dai levonatokat olvastam, ösz- szehasonlítva a kéziratokkal. Tavaly májusban fénvszedőgé- peket hoztak a nyomdába. A fényszedőgépnek tulajdonkép­pen írógéphez hasonló billentyű beosztásai vannak. A közgaz­dasági szakközépiskolában ta­nultam gépelni, s kértem a ve­zetőimet, hogy helyezzenek át. Sikerült. Táborosi József három hónapot töltött Londonban, s ott fényszedő szakmunkás-bizo­nyítványt kapott, ö magyarázta el 'mit. s hogyan kell csinál­nom. Most nyolcán dolgozunk a fényszedőgépeken. Három műszak, kilenc forint tíz fillérfes órabér. Ha éjszakás, 9.20-tól reggel 5- ig dolgozik. A Külső-Szegedi út­ról nem indul el gyalog, meg­várja az első, fél 6-os buszt. A délutáni műszak után késő es­te azonban gyakran gyalog in­dul haza, egyedül. Elmesél egy történetet, amikor Leninvárosig futva tette meg az utat, két ré­szeg üvöltözött utána... — Lehel, kis jelentéktelen dol­goknak tűnnek, mégis valami­lyen megoldást kellene találni — folytatta. — Tudom, nem egyszerű. Több segítséget sze­retnénk kapni a vállalattól, a városi, vagy a megyei KISZ- bizottságtól. Nincs klubunk, sportpályánk. Az ebédlőben fel­állítottunk egy pingpongasztalt, néhány napig játszottunk, aztán a KÖJÁL egészségügyi okból betiltotta. Biztos igazuk van, dehát nincs más helyiségünk. Az ebédlőben tartjuk a taggyű­léseket, s különböző rendezvé­nyeket. Mióta csoportbizalmia­kat választottunk, lendületesebb a mozgalmi élet. Kertész Zsuzsát a szedőterem­ben dolgozó KISZ-esek válasz­tották meg csoportbizalminak. Ez a funkció annyit jelent, hogy az alapszervezet vezetősége raj­tuk keresztül közli a tagsággal a fontosabb tennivalókat, érte­síti a fiatalokat, mikor lesz tag­gyűlés, ■ milyen rendezvényeket tartanak. — Három éve dolgozom a nyomdában — mondta Zsuzsa. — Egy lánytól talán furcsán hangzik: nagyon szeretem a gé­peket. Betanított munkás va­gyok. Egy műszak alatt 70—80 , címet szedek egy gépen. Ha ősz­szel a nyomdaipari technikum kihelyezett tagozatára felvesz­nek elsőéveseket, akkor oda je­lentkezem. Ha ez nem sikerül, szedőszakmunkás-tanuló leszek. — Mit csinál szabad idejében? — Szeretek barkácsolni. Most egy sportpályát építünk. Tavasz- szal munkaidő után a kézilabda- pályán találkozunk majd egy­mással­Addig „fedettpályás” verse­nyeket tartanak. Mint Gombai Tiborné KISZ-vezetőségi tag mondta, márciusban két szelle­mi vetélkedőre kerül sor a nyomdában. Tárnái László lajdon sérelmére elkövetett bűn- cselekmények 1972-ben 22,5 szá­zalékkal emelkedtek. Az elmúlt ■ években szaporodtak azok a ne­gatív jelenségek, amelyek köz­vetve, vagy közvetlenül az emel­kedés irányába hatnak. E jelen­ségekre a párt X. kongresszusán Kádár elvtárs is utalt:Van­nak azonban olyan gazdasági ve­zetők, sőt vállalatok, amelyek a közösség érdekével nem törőd­ve, olcsó eszközökhöz nyúlnak és különböző manipulációkkal, vagy a vásárlóközönség rovására irá­nyítják a vállalati gazdálkodást. Elítéljük a spekulációra alapo­zott jövedelemszerzést, a vállala­ti érdek szembeállítását a társa- ■* dalmi érdekkel. Ahol a közössé­get károsító gazdálkodóst talál­nak, avatkozzanak be a közérdek védelmében és törvényes jogkö­rük alapján járjanak el az ilyen vezetőkkel és vállalatokkal szem­ben ..Az említett megállapí­tás példáival megyénkben is‘ ta­lálkoztunk. A párt 1972. no­vember 14—15-i állásfoglalása is felhívta a figyelmet az anyagias­ság, önzés, harácsol ás, a speku­láció fokozott társadalmi veszé­lyességére. Ha nem nagy szám­ban is, de egyesek fokozódó igé­nyeiket törvénytelen eszközökkel, jogszabályellenesen elégítik ki. A bűnözés társadalmi jelenség. El­lene ezért egységes fellépés szük­séges és indokolt minden szerv részéről. A bűnüldöző szervek erőfeszítéseivel nem oldhatók meg azok a feladatok, amelyek más szerveket terhelnek, nem vállal­hatják át a gazdasági vezetők társadalmi tulajdonvédelmi teen­dőit. Fontosnak látom, hogy a vezető szemlélete legyen egysé­ges e kérdésekben, lépjen fel határozottan a visszaélések, s a tapasztalható negatív jelenségek ellen akkor is, ha ez népszerűt­len feladatnak tűnik. A gazdasá­gi vezető elsősorban felel a tár­sadalmi tulajdon védelméért; ne védjen elvetemült visszaélést, bűncselekményt elkövető szemé­lyeket; fegyelmi úton ne oldjon meg olyan kérdéseket, amelyek büntetőeljárás tárgyai lehetnek; ne tűrje a felelőtlen gazdálko­dást, manipulációkat. A terme­lés minden folyamata szigorú el­lenőrzés alatt álljon; bizalmas, anyagilag felelős munkakörbe ne alkalmazzanak büntetett előéle­tű embereket; olyan belső ellen­őrzést, rendészetet szervezzenek, amely biztosítéka a társadalmi tulajdon védelmének. A rendőri szervek figyelmeztetését segítés­ként fogják fel, a rendőröket ne kellemetlenkedő embereknek te­kintsék, mert a gazdasági életbe való beavatkozásuk közös célt szolgál. A visszaélések megaka­dályozhatok. ha a bizonylati rend, a belső és külső ellenőrzés megfelelő, nem pedig elvtelen. Ilyen ellenőrzéssel, a dolgozók, kollektívák segítségével elkerül­hető, hogy a közvéleményt is nyugtalanító nagy ügyek kelet­kezzenek. Határozottság a kisebb ügyekben, a törvényesség meg­tartása, megkövetelése, a munka és állampolgári fegyelem szilár­dítása, a csökkenés irányába hat­hat. Minden gazdasági szervet valaki, valamilyen szerv ellen­őriz, s a magasabb igény az el­lenőrökkel szemben társadalmi követelmény. A szemlélődő — gyakran a hibák lényegéig el nem jutó — vizsgálódás helyett a konkrét elemzést, a hibák nyílt elvi bírálatát, határozott fellé­pést kell követelni. Fontos fela­dat a közvélemény, rendszeres tájékoztatása. A munkás-paraszt kollektívák előtt nyíltan — sze­mélyekre való tekintet nélkül — keli beszélni a visszaélésekről, negatív jelenségekről, mert úgy érezzük, hogy a dolgozó embe­rek, ha tájékoztatják őket, hatá­rozottan elítélik a közvagyon herdálóit, a haráesolókat, speku­lánsokat, a nép rovására gazda­godókat. Nem értenek egyet az élősdiekkel. a megtermelt érté­kek pazarlóival. Helytálló a X. pártkongresszus határozata, mely e kérdésben az alábbiakat mond­ja: „... erősíteni kell azt a köz­szellemet, amely nem tűri el a társadalomellenes magatartást, a cinizmust, a fegyelmezetlensé­get, a közösség megkárosítását, viszont növeli a szocialista mó­don végzett munka, a szocializ­mus ügye iránti elkötelezettség becsületét és tekintélyét. A mun­kásosztály, a dolgozó nép érde­keit képviselő, önfeláldozóan dol­gozó, felelősséget és áldozatot vállaló állampolgárok az élet minden területén élvezzenek na­gyobb megbecsülést, mint azok. akik húzódoznak a fokozottabb kötelezettség vállalásától, vagy csupán haszonélvezői a szocialis­ta társadalomnak ...” * A társadalmi tulajdon védel­me össznépi feladat, ezért ered­ményeket elérni csak egységes összefogással, határozott fellé­péssel lehet. A lakosságtól fe­gyelmei, a köztulajdon tisztelet­ben tartását, megbecsülését vár­ja a társadalom. A társadalmi jellegű védekező eszközök fel­használásának szükségessége a bűnözés társadalmi jellegéből fa­kad és az ellene folyó küzdelem­ben részt kell vennie az egész tár­sadalomnak. Az elmúlt években erősödött a szocialista demokrá­cia, megélénkült a közélet és a korábbi évekhez mérve fokozó­dott az állampolgárok aktivitása a közügyek iránt. Az állampol­gárokat és általában a társada­lom tagjai közül Segíteni szán­dékozókat az esetek jelentős ré­szében a törvénytisztelet, a bűn elítélése, a rend szeretete készte­ti a rendőrséggel való együtt­működésre. Az állampolgárok ál­talában készséggel állnak ren­delkezésre, elítélik a személyi tu­lajdont károsító tolvajokat, a közrendet, közbiztonságot zava­ró, garázda, verekedő, testi sér­tést okozo személyeket. Megálla­pítható azonban, hogy a lakos­ságnak bizonyos része még kö­zömbös a közügyek iránt, ebből ^eredően közömbös a bűnözés és a bűnelkövetőkkel szemben is. Tapasztaljuk, hogy egyes állam­polgárok az élet elleni és garáz­da jellegű bűncselekmények sér­tettjeinek nem nyújtanak kellő segítséget, közömbösen elmennek események mellett, sőt a segély­hívást is elmulasztják. Az ál­lampolgárok személyi tulajdonát sértő bűncselekmények elköveté­sének eg.yrészéhez az állampol­gárok hanyagsága, nemtörődöm­sége teremt lehetőséget. Így pél­dául a nagy számban előforduló kerékpárlopások csak úgy kerül­hetők el, hogy azokat őrzik, vagy lezárják. Ezzel szemben az ello­pott kerékpárok minimális szá­zaléka volt lezárt állapotban. A talált kerékpárok tulajdonosai pedig nem jelentkeznek. Közöm­bösség nyilvánul meg olyan ese­tekben is, amikor gyermek- és fiatalkorúak akár egyénileg, vagy csoportosan utcán, nyilvános he­lyen jogellenes magatartást ta­núsítanak, ezt a felnőttek fi­gyelmen, kívül hagyják és az észlelteket kellő időben nem jel­zik az illetékes hatóságoknál. Ezt a közömbös magatartást kell megszüntetni minden területen. KÉRDÉS' A közlekedésbizton­ság helyzetéről lapunkban a kö­zelmúltban a közlekedési osztály vezetője nyilatkozott. E kérdéssel kapcsolatban mit emelne ki? VÁLASZ: — Igaz, hogy az 1971. év után az elmúlt évben tovább csökkent a közúti közle­kedési balesetek száma megyénk­ben, ami a gépjárműpark roha­mos fejlődését figyelembe véve, kedvező jelenség. Kevesebb ha­lálos baleset történt, de előfor­dulásuk gyakorisága, a bekövet­kezett balesetekhez viszonyított aránya rendkívüli módon ag­gaszt bennünket, hisz.en minden kilencedik közúti baleset végző­dött egy, vagy több személy ha­lálával. Kétségtelenül nem tud­juk befolyásolni azt, hogy egy közúti baleset milyen fokú sé­rüléssel végződjön. A halálos balesetek előzményeinek vizsgá­lata mégis választ ad arra, hogy azok igen nagy többsége a köz­lekedési szabályok . durva meg­sértéséből, vagy nagyfokú figyel­metlenségből származik. Az a ta­pasztalatunk, hogy különösen a fiatalabb korosztályhoz tartozó motorkerékpárosok felelőtlensége — a gyorshajtás, ami sokszor a szeszes ital fogyasztásának kö­vetkezménye — a megtörtént balesetek egyharmadának elő­idézője. Nem hagyható szó nél­kül az a tarthatatlan állapot sem, hogy a kerékpárosok töme­ge közlekedik még mindig kivi- lágítatlan járművel a közutakon, veszélyeztetve elsősorban a sa­ját, de mások életét, testi épsé­gét is. Ennek megszüntetését ki-' emelt teladatunknak tekintjük — mint az általános közlekedési morál kialakításának elengedhe­tetlen tartozékát — és az ilyen esetekben súlyos, — 1—2 ezer fo­rintos — bírságot szabunk ki. Minden törekvésünkkel azon le­szünk, hogy a lakosság körében alkalmazott széles körű félvilágo­sító munkánk mellett megkülön­böztetett szigorral járjunk el azokkal a járművezetőkkel szem­ben, akik a közösség érdekeit semmibe véve, felelőtlen maga­tartásukkal a közlekedés bizton­ságára veszélyt jelentenek. Rend­szeresen, de március 15-től tíz napon keresztül különösen szi­gorú ellenőrzést tartunk a me­gyében, amely minden járműre kiterjed. Nagyra értékeljük azo­kat a társadalmi kezdeményezé­seket, melyek sok' gépkocsivezető részéről az utóbbi időben a köz­lekedési fegyelem megszilárdítá­sa érdekében megnyilvánultak. Bízunk benne, hogy önkéntes rendőreink szárnának ilyen mó­don való növekedésével és össze­hangolt rendőri intézkedésekkel, akciókkal, egyre inkább javítani tudjuk a közlekedés biztonságát — fejezte be nyilatkozatát dr. Szalóki László rendőr ezredes.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents