Petőfi Népe, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-08 / 56. szám

1973. március 8. • PETŐFI NEPE • 5 Három vendég — otthon Iskolai növendékhangverse­nyen vendégként szerepeltek a napokban. Nemrég még ők is a kecskeméti Kodály Zoltán Ének- Zenei Iskola tanulói voltak. Kör- ber Tivadarnénak, volt tanárnő­jüknek meghívására jöttek el. Brahms, Mozart és Chopin mű­veket játszottak ezen az estén,' népes hallgatóságuk gyönyörűsé­gére. Legeza Judit Gyermekkora óta zongoratanár­nő szeretne lenni. Tizenkét éve tanul zongorázni, ebből tíz évet Körberné „keze alatt”., így be­szélt róla: „Marika néni renge­teget foglalkozik a tanítványai­val. Újít, kutat,* új módszereket keres a tanításban is, a tanár— diák kapcsolatban is. Nem egy volt tanítványához fűzik baráti kapcsolatok.” Legeza Judit megyei zongora­versenyen első díjat nyert, s Gyu­láról két alkalommal is aranyér­met hozott, az Erkel Diák Ünne­pekről. Szerepelt Pécsett, Kis­kunhalason, Szegeden, játszott kamarazenekarban; számtalan­szor dobogóra lépett, hogy átélt, szép zongorázással örömet sze­rezzen másoknak. Jelenleg Szege­den, a Liszt Ferenc Zeneművé­széti Főiskola kihelyezett tagoza­tán készül, zenepedagógusnak. — S a zongorázás? — kérde­zem. — Eszköznek tártom, hogy ezen keresztül a gyermekekhez az utat megtaláljam. — Szenvedélye? — Operába, koncertre járni. És az olvasás; most éppen Thomas Mann: Lotte Weimarban című regényét olva­som. — Hová megy, ha végez a fő­iskolán? — Szabolcsba, tanítani. — Bizakodó? — Igen. Horváth Ágnes Örökké mosolyog. Gyulán ő is sikeresen szerepelt. 1969-ben ezüstöt, 1971-ben aranyérmet ho­Gazdag választékban bocsátja kiadványait az ifjú olvasók ren­delkezésére 1973-ban is a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó. Fehér Klára ez évben „Indián­kért” című ifjúsági regényével jelentkezik, melyet tíz év körü­li gyerekeknek ajánl a kiadó. Hegedűs Géza: „Menekülő her- cég" című művében Rákóczit követi útján bécsújhelyi szöké­sétől Párizsig. A műből több­részes tv-filmsorozat is készül, közvetlenül a regény megjele­nése után játssza majd a tele­vízió. Tótfalusi István: „Bábel örö­kében” című könyve 13 éven felülieknek készült. A nyelvek eredetéről, a legkülönfélébb nyelvújításokról — rokonságok­ról szóló játékos, összehasonlító nyelvészeti mű. Bodolay Géza: Petőfi diáktársaságai — hiteles, érdekes dokumentumok alapján készített mű. Erdődi János: A vörös liliom városa című köny­ve — hasonlóan előző két köte­téhez, amelyek Velencéről és Rómáról szóltak — ismét egy olasz város, Firenze nevezetes­ségeit mutatja be, spk illusztrá­cióval. Tasnádi-Kubacska András: A láthatatlan bánya című műve zott haza. Ráadásul ekkor ket­tőt: kamarazenében is elsők let­tek. S a nagy öröm: nemrégen megjött • Debrecenből egy orszá­gos pályázat eredménye: Kodály­ról írotf tanulmányával első lett. Sokoldalú. Ifjúsági munka, klubélet, zongorázás. Egyik kó­rusban énekel, a másikban zon­gorán kísér. — Szabad idő? — kérdezem. — Nincs. — Jól van így? — Egyenlőre jó; szeretem az örökös elfoglaltságot. Azt hi­szem, megfojtana az unalom. Tavaly, érettségi után jelentke­zett a Zeneakadémiára. Nem si­került bejutnia, de nem kedvet­lenedéit el. Elment dolgozni, az idén nekivág ,újra. Hiszi, hogy sikerül. Három-négy órát gyako­rol naponta, zenei szakkönyveket olvas. — Legnagyobb kívánsága? — Hogy mindaz valóra váljon, amit Kodály tanított a zenéről. — És saját magának mit kíván? — Azt, hogy ebben nekem is szerepem lehessen. Kemény Judit Hat év óta zongorázik. Sokat szerepelt már közönség előtt, já­rási szemlén díjat nyert. A sze­gedi művészeti szakközépiskolá­ban tanul. Nyolc éven át mindig kitűnő tanuló volt. Céltudatossá­gára, akaraterejére jellemző, hogy bár a fizikát, testnevelést nem szerette, ezekből a tárgyakból is mindig ötöse volt. Beszédes a hallgatagsága. Lát­ni rajta, hogy mélyen érez, s na­gyon elgondolkozó. Bevallja, hogy sokszor szomorú. Nem szeret egyedül lenni. Kecskeméten,. az Országos Nevelő Intézetben van a barátnője, Bíró Eszter. Ve­le levelez. — Örül, hogy ma itt szerepelt? — Nagyon. Sokat köszönhetek ennek az iskolának, ezért is volt jó érzés idejönni. ö is zongoratanárnőnek készül. Erre a mai szereplésére ide uta­zott a Dunántúlról az édesanyja is. * Dicsérni kell az ötletet, hogy a régebbi diákokat, akik büszke­ségei voltak az iskolának, időn­ként elhívják ide, hogy lássák a kisebbek, az utódok, érdemes ta­nulni. Körber Tivadarné zongo­ratanárnő — Marika néni — ar­cán látható volt az öröm, az elé­gedettség: nem dolgozott, nem fáradozott hiába. Méltán büszke lehet rájuk. Varga Mihály egy évtizedes hazai gyűjtőexpe- díció-sorozatának lebilincselő története. A „Galaktika” című sci-fi sorozat harmadik kötete is megjelenik az 1973-as évben. A sorozat számai egy-egy téma­kört a legkülönfélébb műfajok­ban — vers, novella, tanulmány, kritika — ölelnek fel. Lőrinc László: A sólyom kinyújtja kar­mait című történelmi regényé­ben Dzsingisz kán korába nyújt érdekes bepillantást. Kiadják Varga Tamás: Játsszunk mate­matikát! című, népszerű köny­vének második kötetét is. Az óvodáskorúakra is gondolt az ifjúsági kiadó. Bemáth Aurél Kossuth-díjas festőművész uno­kája rajzait kiegészítve, s azok­hoz szöveget írva készítette Szobor Zenó művét a legkiseb­bek részére. Rácz András: Mennyi autó! című lapozója szí­nes képekkel magyarázza a ki­csiknek az egyes járműtípuso­kat, s néhány fontos közlekedé­si szabállyal is megismerteti őket. Számos idegen nyelvű köny­vet is kiadnak magyar fordítás­ban. A klasszikusok közül ja­nuárban Verne Grand kapitány, februárban Dickens Copperfield Dávid című regénye kerül a könyvesboltokba. Közéleti emberek Elmer András utcája • Elmer András (jobbról) egy tervrajzot beszél meg Juhász Pállal, az asztalosok csoport- vezetőjével. (Pásztor Zoltán felvétele.) A Jugoszlávia területével szom­szédságot tartó Katymár határőr- és egyben nemzetiségi község. Német, szerb-, horvát és magyar anyanyelvűek élnek itt együtt. A nemzetiségi érzés túlhajtá- sairól, templomi csetepatékról, a misék nyelvéért folytatott harcról és indulatokról a második világ­háború előtti helytörténet lapjai bőven tudnának mesélni. A délszlávok körülbelül a felét, a „svábok” pedig ennek kisebb részét teszik ki a helybelieknek. A Vegyesipari Szövetkezetben ugyancsak egymás mellett dol­goznak azoknak a családoknak a leszármazottai, akik egykor talán haragosok voltak. Közülük töb­ben is tagjai a községi tanácsnak. Egyikőjük, Mundweil Péter tech­nikus, műszaki vezető már úgyis viszonthallotta a vezetéknevét — s egyáltalán nem botránkozott meg rajta —, hogy Mundvai, aminek a magyarázatát egysze­rűen a kiejtés könnyebbsége adja, s az elkülönülés természetes meg­szűnésére utal. A szövetkezet el­nöke, a „bunyevác” származású Páncsity István, a megyei tanács testületében képviseli a földijeit. Az asztalosrészleget vezető El­mer András őslakosnak számít a németajkúak között, ugyanakkor a községi tanács legrégebbi tag­jai közé tartozik. — Úgy tíz évvel ezelőtt — me­séli most — a korábbi körzetem­ben bizony voltak gondok. De ezek nem a nemzetiségi hovatar­tozásból adódtak. Az emberek kö­zött csak a becsületesség tesz kü­lönbséget, a származás nem. Va­lamennyien kijöttünk az utcára, hogy társadalmi munkában le­fektessük a téglajárdát. Ma is bárki megnézheti, akár sétálhat is rajta napestig, olyan jól sike­rült, pedig csak egyetlen szakem­bert kaptunk hozzá akkoriban a tanácstól. A szövetkezet vezetőségének a megbízásából igen gyakran úton van. A környező településekre, Madarasra, Bácsalmásra, János­halmára utazik, ahová a köteles­sége— az elkészített ajtók és ab­lakok fölszerelése a vállalkozások helyszíni szemléje szólítja. Ezzel viszont egyáltalán nem zárul be a mozgási köre. A társadalmi te­vékenység — a jelenlegi' 17-es körzet feladatai — ugyancsak munkát adnak a műszakok után. — A hivatalos ízű fogadóórák hasznát — amelyeket egyébként rendszeresen megtartok, azt hi­szem búsásan túlszárnyalja, hogy helybe megyek a választókörze­temben élő családokhoz — foly­tatja a beszélgetést. — Különö­sebb problémánk már nincs, szin­te mindent, megteremtettünk, ami ebben a községben lehetséges. A fejlődés természetesen nem áll meg. Ha pedig szükség van rá, segítek bármiben — főleg az idős tsz-nyugdíjasoknak kell kérvényt fogalmazni, amelyekben többnyi­re á községfejlesztési hozzájáru­lás méltányos megállapítását ké­rik. Amennyiben újra megválasz­tanak, tovább segítek az embe­reknek akár a tanácsházán, akár az utcánkban, ahol az életem egy — és igen hasznos — része telik. H. F. A Móra Kiadó tervei * ■ % A világifjúság seregszemléje Harmincötezer fiatalt várnak a VIT-re Július 28—augusztus 5-e között kerül sor Berlinben a X. Világ­ifjúsági Találkozóra. A berliniek­nek már gyakorlatuk van a vi­lágifjúság nagy seregszemléjének rendezésében, több mint 20 évvel ezelőtt, 1951-ben ugyanis az NDK fővárosában tartották meg a számszerint harmadik fesztivált. Akkor száznégy ország 26 ezer fiatalja adott egymásnak rande­vút, most 35 ezer küldöttet vár­nak a világ minden tájáról. Nemrég Bács-Kiskun megyé­ben járt Claus Plobner, az NDK Kulturális és Tájékoztató Köz­pontjának igazgatója, akivel a berlini fiatalok készülődéséről be­szélgettünk. — A Szabad Német Ifjúsági Szövetség a X. VIT házigazdája. Kérjük, ismertesse az ottani ifjú­sági szövetség szervezett felépíté­sét, a fiatalok munkáját, eredmé­nyét. — 1946-ban alakult meg a né­met ifjúság egységes antifasiszta­demokratikus tömegszervezete: a Szabad Német Ifjúság. A német történelem során első ízben vált lehetségessé különböző osztályok és rétegek ifjúságát egységes de­mokratikus szervezetbe tömöríte­ni. Az FDJ programja kezdettől fogva szemben állt a fasizmussal. Az alakuló kongresszus óta tevé­kenységük középpontjában a po­litikai ideológiai munka áll. Az FDJ tagjai tevékenyen részt vet­tek a gyarmati sorból felszabadult országokban az új élet megterem­tésében. Az ifjúsági szövetség ba­rátságbrigádjai például Algériá­ban, Guineában, Kubában, Mali­ban, Mongóliában, Tanzániában és az EAK-ban a korszerű ipari létesítmények építkezésein dol­goztak. Az FDJ hazai és nemzet­közi tevékenységének elismerése, hogy immár másodszor a VIT házigazdája lehet. — Hogyan gondoskodnak a VIT-re érkező fiatalok elszálláso­lásáról, étkeztetéséről? — A költségek előteremtésére a rendező bizottság nagyszabású mozgalmat indított, melynek egyik fontos eleme a VIT-mű- szak. Erfurt megye fiataljai pél­dául egy hónap alatt 6,5 millió márka értékű társadalmi munkát végeztek. Kollégiumokat, étkező- helyiségeket, ifjúsági klubokat, játéktermeket építettek. A nem­rég befejeződött vasgyűjtési kam­pányban 30 ezer tonna hulladék­vasat szedtek össze a fiatalok. Ez is jelentősen gyarapította a VIT- pénztár összegét. — A világifjúsági seregszemle szervezésébe nemcsak a fiatalok, hanem minden berlini lakos be­kapcsolódik. A Nemzeti Front — azaz Hazafias Népfront — 25 ezer aktívája például január 6-án több ezer családhoz ellátogatott, ahol majd a vendégek egy részét elhe­lyezik. így a világ minden tájá­ról érkező fiataloknak lehetősé­gük nyílik közelebbről is megis­merkedni a német emberekkel, családokkal. —- Hogyan készülnek a kultu­rális programokra, sportrendez­vényekre? — A VIT előkészítéséhez tarto­zik egy érdekes kezdeményezés is: az NDK Zeneművészeti Bi­zottsága felhívással fordult vala­mennyi zeneszerzőhöz, hogy írja­nak indulókat, dalokat a feszti­válra. A potsdami fiatalok ide­genvezetői tanfolyamokon vesz­nek részt, hogy megfelelően ka­lauzolni tudják majd a vendége­ket. A tervek szerint a VIT prog­ramjait Berlin különböző részein, több mint ötven helyen bonyolít­ják le. A művelődési házakban, színházakban, klubokban, újon­nan épített előadótermekben és szabadtéri színpadokon tartják a kultúrműsorokat, s több, mint tíz sportpályán rendezik meg a kü­lönböző versenyeket. — A sajtó, rádió, televízió már hónapok óta rendszeres tájékoz­tatást ad a VIT-fel kapcsolatban. A televízió január eleje óta pél­dául sorozatban mutatja be a különböző országok ifjúságát, az ottani fiatalok munkáját, ered­ményeit — fejezte be nyilatkoza­tát Plobner igazgató. Tárnái László Tv-film készül Zrínyi Miklósról Hányán tudják vajon, mekko­ra nagysága a magyar történe­lemnek, s irodalmunknak is Zrínyi Miklós, a költő és had­vezér? Hazaszeretete, hadvezért tehetsége, írásainak nyelvi szép­sége, s gondolatainak ma is csodálatot keltő mélysége szin­te érthetetlenné teszi, miért nem figyeltek fel rá eddig a drámaírók és a filmesek? Sze­rencsére, ezt az adósságot most pótolja a Magyar Televízió. A MAFILM műtermeiben Zsurzs Éva rendező irányításával már­is készülnek a háromrészes, színes tv-film felvételei. Az író, örsi Ferenc, négy évig birkózott Zrínyi alakjának, s az 1660-as évek történelmének élethű, s drámai megidézésével. Megérte, mert Mészöly Tibor dramaturg, s a rendező szerint is, ez már egy teljesen kiérlelt, jól felépített dráma. Most azon dolgoznak, hogy a képernyőn is sikerüljön visszaadni mind­azt, amit az író megálmodott, s sikerüljön emberközelbe hozni a magyar múlt egyik hősi alakját. Ebben a munkában fontos sze­rep jut Czabarka György vezető operatőrre, a forgatócsoport minden egyes tagjára, s termé­szetesen a kor" fő- és mellék- szereplőit életre keltő színészek­re. Riportunk egy felvételi na­pon készült a filmgyár műter­meiben, s egy kicsit a „mű­helytitkokba” kívánja beavatni az olvasót. Mintha egy elvarázsolt vár ódon és elhagyatott termeiben járnánk( 1. számú fotó), díszes faragású, régi bútorok között. Holnap kigyulladnak fenn a va­kító fényű lámpák, s az asztal mellett helyet foglal Zrínyi Mik­lós és kísérete, azután felpakol­ják a bútorokat és viszik tovább. Egy régiségbolt raktárába, vagy új produkcióba? — a filmgyári műtermek sajátos hangulata ép­pen abból adódik, hogy szinte kísérteties hűséggel, kitapiniható realitással képesek feltámaszta­ni egy stílust, egy rég volt, vagy sohasem volt szobabelsőt és hangulatot, mégis az egész any- nyira valószínűtlen. A szomszédos teremben vi­szont valósággal forr a levegő, a szerep szerint átélt indulatok­tól és — a lámpáktól. Vakító fény, hőség, lárma, kavarodás — egészen a felvétel indításáig! Itt a bútorok már nemcsak vára­koznak, hanem élnek is, a szí­nészekkel pedig Zsurzs Éva rendező éppen megbeszéli a kö­vetkező beállítást. (2. számú fotó). Az asztal mellett: Besse­nyei Ferenc, Bánffy György és Balázsovits Lajos, valamint a rendező. Zrínyi Miklóst Besse­nyei Ferenc játssza. A dráma egyik központi figuráját, Tujgun pasát Egri István formálja meg. A filmnek egyébként 66 szerep­lője van, s valószínűleg ősszel kerül a képernyőre. (Vadas Zsuzsa—Tóth Sándor riportja)

Next

/
Thumbnails
Contents