Petőfi Népe, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-08 / 56. szám
1973. március 8. • PETŐFI NEPE • 5 Három vendég — otthon Iskolai növendékhangversenyen vendégként szerepeltek a napokban. Nemrég még ők is a kecskeméti Kodály Zoltán Ének- Zenei Iskola tanulói voltak. Kör- ber Tivadarnénak, volt tanárnőjüknek meghívására jöttek el. Brahms, Mozart és Chopin műveket játszottak ezen az estén,' népes hallgatóságuk gyönyörűségére. Legeza Judit Gyermekkora óta zongoratanárnő szeretne lenni. Tizenkét éve tanul zongorázni, ebből tíz évet Körberné „keze alatt”., így beszélt róla: „Marika néni rengeteget foglalkozik a tanítványaival. Újít, kutat,* új módszereket keres a tanításban is, a tanár— diák kapcsolatban is. Nem egy volt tanítványához fűzik baráti kapcsolatok.” Legeza Judit megyei zongoraversenyen első díjat nyert, s Gyuláról két alkalommal is aranyérmet hozott, az Erkel Diák Ünnepekről. Szerepelt Pécsett, Kiskunhalason, Szegeden, játszott kamarazenekarban; számtalanszor dobogóra lépett, hogy átélt, szép zongorázással örömet szerezzen másoknak. Jelenleg Szegeden, a Liszt Ferenc Zeneművészéti Főiskola kihelyezett tagozatán készül, zenepedagógusnak. — S a zongorázás? — kérdezem. — Eszköznek tártom, hogy ezen keresztül a gyermekekhez az utat megtaláljam. — Szenvedélye? — Operába, koncertre járni. És az olvasás; most éppen Thomas Mann: Lotte Weimarban című regényét olvasom. — Hová megy, ha végez a főiskolán? — Szabolcsba, tanítani. — Bizakodó? — Igen. Horváth Ágnes Örökké mosolyog. Gyulán ő is sikeresen szerepelt. 1969-ben ezüstöt, 1971-ben aranyérmet hoGazdag választékban bocsátja kiadványait az ifjú olvasók rendelkezésére 1973-ban is a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó. Fehér Klára ez évben „Indiánkért” című ifjúsági regényével jelentkezik, melyet tíz év körüli gyerekeknek ajánl a kiadó. Hegedűs Géza: „Menekülő her- cég" című művében Rákóczit követi útján bécsújhelyi szökésétől Párizsig. A műből többrészes tv-filmsorozat is készül, közvetlenül a regény megjelenése után játssza majd a televízió. Tótfalusi István: „Bábel örökében” című könyve 13 éven felülieknek készült. A nyelvek eredetéről, a legkülönfélébb nyelvújításokról — rokonságokról szóló játékos, összehasonlító nyelvészeti mű. Bodolay Géza: Petőfi diáktársaságai — hiteles, érdekes dokumentumok alapján készített mű. Erdődi János: A vörös liliom városa című könyve — hasonlóan előző két kötetéhez, amelyek Velencéről és Rómáról szóltak — ismét egy olasz város, Firenze nevezetességeit mutatja be, spk illusztrációval. Tasnádi-Kubacska András: A láthatatlan bánya című műve zott haza. Ráadásul ekkor kettőt: kamarazenében is elsők lettek. S a nagy öröm: nemrégen megjött • Debrecenből egy országos pályázat eredménye: Kodályról írotf tanulmányával első lett. Sokoldalú. Ifjúsági munka, klubélet, zongorázás. Egyik kórusban énekel, a másikban zongorán kísér. — Szabad idő? — kérdezem. — Nincs. — Jól van így? — Egyenlőre jó; szeretem az örökös elfoglaltságot. Azt hiszem, megfojtana az unalom. Tavaly, érettségi után jelentkezett a Zeneakadémiára. Nem sikerült bejutnia, de nem kedvetlenedéit el. Elment dolgozni, az idén nekivág ,újra. Hiszi, hogy sikerül. Három-négy órát gyakorol naponta, zenei szakkönyveket olvas. — Legnagyobb kívánsága? — Hogy mindaz valóra váljon, amit Kodály tanított a zenéről. — És saját magának mit kíván? — Azt, hogy ebben nekem is szerepem lehessen. Kemény Judit Hat év óta zongorázik. Sokat szerepelt már közönség előtt, járási szemlén díjat nyert. A szegedi művészeti szakközépiskolában tanul. Nyolc éven át mindig kitűnő tanuló volt. Céltudatosságára, akaraterejére jellemző, hogy bár a fizikát, testnevelést nem szerette, ezekből a tárgyakból is mindig ötöse volt. Beszédes a hallgatagsága. Látni rajta, hogy mélyen érez, s nagyon elgondolkozó. Bevallja, hogy sokszor szomorú. Nem szeret egyedül lenni. Kecskeméten,. az Országos Nevelő Intézetben van a barátnője, Bíró Eszter. Vele levelez. — Örül, hogy ma itt szerepelt? — Nagyon. Sokat köszönhetek ennek az iskolának, ezért is volt jó érzés idejönni. ö is zongoratanárnőnek készül. Erre a mai szereplésére ide utazott a Dunántúlról az édesanyja is. * Dicsérni kell az ötletet, hogy a régebbi diákokat, akik büszkeségei voltak az iskolának, időnként elhívják ide, hogy lássák a kisebbek, az utódok, érdemes tanulni. Körber Tivadarné zongoratanárnő — Marika néni — arcán látható volt az öröm, az elégedettség: nem dolgozott, nem fáradozott hiába. Méltán büszke lehet rájuk. Varga Mihály egy évtizedes hazai gyűjtőexpe- díció-sorozatának lebilincselő története. A „Galaktika” című sci-fi sorozat harmadik kötete is megjelenik az 1973-as évben. A sorozat számai egy-egy témakört a legkülönfélébb műfajokban — vers, novella, tanulmány, kritika — ölelnek fel. Lőrinc László: A sólyom kinyújtja karmait című történelmi regényében Dzsingisz kán korába nyújt érdekes bepillantást. Kiadják Varga Tamás: Játsszunk matematikát! című, népszerű könyvének második kötetét is. Az óvodáskorúakra is gondolt az ifjúsági kiadó. Bemáth Aurél Kossuth-díjas festőművész unokája rajzait kiegészítve, s azokhoz szöveget írva készítette Szobor Zenó művét a legkisebbek részére. Rácz András: Mennyi autó! című lapozója színes képekkel magyarázza a kicsiknek az egyes járműtípusokat, s néhány fontos közlekedési szabállyal is megismerteti őket. Számos idegen nyelvű könyvet is kiadnak magyar fordításban. A klasszikusok közül januárban Verne Grand kapitány, februárban Dickens Copperfield Dávid című regénye kerül a könyvesboltokba. Közéleti emberek Elmer András utcája • Elmer András (jobbról) egy tervrajzot beszél meg Juhász Pállal, az asztalosok csoport- vezetőjével. (Pásztor Zoltán felvétele.) A Jugoszlávia területével szomszédságot tartó Katymár határőr- és egyben nemzetiségi község. Német, szerb-, horvát és magyar anyanyelvűek élnek itt együtt. A nemzetiségi érzés túlhajtá- sairól, templomi csetepatékról, a misék nyelvéért folytatott harcról és indulatokról a második világháború előtti helytörténet lapjai bőven tudnának mesélni. A délszlávok körülbelül a felét, a „svábok” pedig ennek kisebb részét teszik ki a helybelieknek. A Vegyesipari Szövetkezetben ugyancsak egymás mellett dolgoznak azoknak a családoknak a leszármazottai, akik egykor talán haragosok voltak. Közülük többen is tagjai a községi tanácsnak. Egyikőjük, Mundweil Péter technikus, műszaki vezető már úgyis viszonthallotta a vezetéknevét — s egyáltalán nem botránkozott meg rajta —, hogy Mundvai, aminek a magyarázatát egyszerűen a kiejtés könnyebbsége adja, s az elkülönülés természetes megszűnésére utal. A szövetkezet elnöke, a „bunyevác” származású Páncsity István, a megyei tanács testületében képviseli a földijeit. Az asztalosrészleget vezető Elmer András őslakosnak számít a németajkúak között, ugyanakkor a községi tanács legrégebbi tagjai közé tartozik. — Úgy tíz évvel ezelőtt — meséli most — a korábbi körzetemben bizony voltak gondok. De ezek nem a nemzetiségi hovatartozásból adódtak. Az emberek között csak a becsületesség tesz különbséget, a származás nem. Valamennyien kijöttünk az utcára, hogy társadalmi munkában lefektessük a téglajárdát. Ma is bárki megnézheti, akár sétálhat is rajta napestig, olyan jól sikerült, pedig csak egyetlen szakembert kaptunk hozzá akkoriban a tanácstól. A szövetkezet vezetőségének a megbízásából igen gyakran úton van. A környező településekre, Madarasra, Bácsalmásra, Jánoshalmára utazik, ahová a kötelessége— az elkészített ajtók és ablakok fölszerelése a vállalkozások helyszíni szemléje szólítja. Ezzel viszont egyáltalán nem zárul be a mozgási köre. A társadalmi tevékenység — a jelenlegi' 17-es körzet feladatai — ugyancsak munkát adnak a műszakok után. — A hivatalos ízű fogadóórák hasznát — amelyeket egyébként rendszeresen megtartok, azt hiszem búsásan túlszárnyalja, hogy helybe megyek a választókörzetemben élő családokhoz — folytatja a beszélgetést. — Különösebb problémánk már nincs, szinte mindent, megteremtettünk, ami ebben a községben lehetséges. A fejlődés természetesen nem áll meg. Ha pedig szükség van rá, segítek bármiben — főleg az idős tsz-nyugdíjasoknak kell kérvényt fogalmazni, amelyekben többnyire á községfejlesztési hozzájárulás méltányos megállapítását kérik. Amennyiben újra megválasztanak, tovább segítek az embereknek akár a tanácsházán, akár az utcánkban, ahol az életem egy — és igen hasznos — része telik. H. F. A Móra Kiadó tervei * ■ % A világifjúság seregszemléje Harmincötezer fiatalt várnak a VIT-re Július 28—augusztus 5-e között kerül sor Berlinben a X. Világifjúsági Találkozóra. A berlinieknek már gyakorlatuk van a világifjúság nagy seregszemléjének rendezésében, több mint 20 évvel ezelőtt, 1951-ben ugyanis az NDK fővárosában tartották meg a számszerint harmadik fesztivált. Akkor száznégy ország 26 ezer fiatalja adott egymásnak randevút, most 35 ezer küldöttet várnak a világ minden tájáról. Nemrég Bács-Kiskun megyében járt Claus Plobner, az NDK Kulturális és Tájékoztató Központjának igazgatója, akivel a berlini fiatalok készülődéséről beszélgettünk. — A Szabad Német Ifjúsági Szövetség a X. VIT házigazdája. Kérjük, ismertesse az ottani ifjúsági szövetség szervezett felépítését, a fiatalok munkáját, eredményét. — 1946-ban alakult meg a német ifjúság egységes antifasisztademokratikus tömegszervezete: a Szabad Német Ifjúság. A német történelem során első ízben vált lehetségessé különböző osztályok és rétegek ifjúságát egységes demokratikus szervezetbe tömöríteni. Az FDJ programja kezdettől fogva szemben állt a fasizmussal. Az alakuló kongresszus óta tevékenységük középpontjában a politikai ideológiai munka áll. Az FDJ tagjai tevékenyen részt vettek a gyarmati sorból felszabadult országokban az új élet megteremtésében. Az ifjúsági szövetség barátságbrigádjai például Algériában, Guineában, Kubában, Maliban, Mongóliában, Tanzániában és az EAK-ban a korszerű ipari létesítmények építkezésein dolgoztak. Az FDJ hazai és nemzetközi tevékenységének elismerése, hogy immár másodszor a VIT házigazdája lehet. — Hogyan gondoskodnak a VIT-re érkező fiatalok elszállásolásáról, étkeztetéséről? — A költségek előteremtésére a rendező bizottság nagyszabású mozgalmat indított, melynek egyik fontos eleme a VIT-mű- szak. Erfurt megye fiataljai például egy hónap alatt 6,5 millió márka értékű társadalmi munkát végeztek. Kollégiumokat, étkező- helyiségeket, ifjúsági klubokat, játéktermeket építettek. A nemrég befejeződött vasgyűjtési kampányban 30 ezer tonna hulladékvasat szedtek össze a fiatalok. Ez is jelentősen gyarapította a VIT- pénztár összegét. — A világifjúsági seregszemle szervezésébe nemcsak a fiatalok, hanem minden berlini lakos bekapcsolódik. A Nemzeti Front — azaz Hazafias Népfront — 25 ezer aktívája például január 6-án több ezer családhoz ellátogatott, ahol majd a vendégek egy részét elhelyezik. így a világ minden tájáról érkező fiataloknak lehetőségük nyílik közelebbről is megismerkedni a német emberekkel, családokkal. —- Hogyan készülnek a kulturális programokra, sportrendezvényekre? — A VIT előkészítéséhez tartozik egy érdekes kezdeményezés is: az NDK Zeneművészeti Bizottsága felhívással fordult valamennyi zeneszerzőhöz, hogy írjanak indulókat, dalokat a fesztiválra. A potsdami fiatalok idegenvezetői tanfolyamokon vesznek részt, hogy megfelelően kalauzolni tudják majd a vendégeket. A tervek szerint a VIT programjait Berlin különböző részein, több mint ötven helyen bonyolítják le. A művelődési házakban, színházakban, klubokban, újonnan épített előadótermekben és szabadtéri színpadokon tartják a kultúrműsorokat, s több, mint tíz sportpályán rendezik meg a különböző versenyeket. — A sajtó, rádió, televízió már hónapok óta rendszeres tájékoztatást ad a VIT-fel kapcsolatban. A televízió január eleje óta például sorozatban mutatja be a különböző országok ifjúságát, az ottani fiatalok munkáját, eredményeit — fejezte be nyilatkozatát Plobner igazgató. Tárnái László Tv-film készül Zrínyi Miklósról Hányán tudják vajon, mekkora nagysága a magyar történelemnek, s irodalmunknak is Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér? Hazaszeretete, hadvezért tehetsége, írásainak nyelvi szépsége, s gondolatainak ma is csodálatot keltő mélysége szinte érthetetlenné teszi, miért nem figyeltek fel rá eddig a drámaírók és a filmesek? Szerencsére, ezt az adósságot most pótolja a Magyar Televízió. A MAFILM műtermeiben Zsurzs Éva rendező irányításával máris készülnek a háromrészes, színes tv-film felvételei. Az író, örsi Ferenc, négy évig birkózott Zrínyi alakjának, s az 1660-as évek történelmének élethű, s drámai megidézésével. Megérte, mert Mészöly Tibor dramaturg, s a rendező szerint is, ez már egy teljesen kiérlelt, jól felépített dráma. Most azon dolgoznak, hogy a képernyőn is sikerüljön visszaadni mindazt, amit az író megálmodott, s sikerüljön emberközelbe hozni a magyar múlt egyik hősi alakját. Ebben a munkában fontos szerep jut Czabarka György vezető operatőrre, a forgatócsoport minden egyes tagjára, s természetesen a kor" fő- és mellék- szereplőit életre keltő színészekre. Riportunk egy felvételi napon készült a filmgyár műtermeiben, s egy kicsit a „műhelytitkokba” kívánja beavatni az olvasót. Mintha egy elvarázsolt vár ódon és elhagyatott termeiben járnánk( 1. számú fotó), díszes faragású, régi bútorok között. Holnap kigyulladnak fenn a vakító fényű lámpák, s az asztal mellett helyet foglal Zrínyi Miklós és kísérete, azután felpakolják a bútorokat és viszik tovább. Egy régiségbolt raktárába, vagy új produkcióba? — a filmgyári műtermek sajátos hangulata éppen abból adódik, hogy szinte kísérteties hűséggel, kitapiniható realitással képesek feltámasztani egy stílust, egy rég volt, vagy sohasem volt szobabelsőt és hangulatot, mégis az egész any- nyira valószínűtlen. A szomszédos teremben viszont valósággal forr a levegő, a szerep szerint átélt indulatoktól és — a lámpáktól. Vakító fény, hőség, lárma, kavarodás — egészen a felvétel indításáig! Itt a bútorok már nemcsak várakoznak, hanem élnek is, a színészekkel pedig Zsurzs Éva rendező éppen megbeszéli a következő beállítást. (2. számú fotó). Az asztal mellett: Bessenyei Ferenc, Bánffy György és Balázsovits Lajos, valamint a rendező. Zrínyi Miklóst Bessenyei Ferenc játssza. A dráma egyik központi figuráját, Tujgun pasát Egri István formálja meg. A filmnek egyébként 66 szereplője van, s valószínűleg ősszel kerül a képernyőre. (Vadas Zsuzsa—Tóth Sándor riportja)