Petőfi Népe, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-01 / 50. szám

ISMÉT ELŐBBRE LEPETT az izsáki Aranyhomok Termelőszövetkezet Az izsáki Arany homok Terme­lőszövetkezet 1964-ben alakult a Mező Imre és a Kisizsák Terme­lőszövetkezet egyesüléséből. Ne­héz körülmények között igye­keztek évről évre előrelépni a termelőszövetkezet gazdái, mivel az átlag aranykoronaérték 7,98, ezen belül a szántóé 5,74, Az it­teni tagságnak alaposan megkell küzdeni az eredményekért és itt minden kis előrelépés kétszeres sikert jelent. A mezőgazdasági alaptevékenységből nem tud megélni a szövetkezet. Kénytelen melléküzemágakat létesíteni, ipa­ri tevékenységet folytatni. Az ipari üzemekkel kialakult koope­rációnak többszörös előnye van. Egyrészt megoldják a község szabad munkaerejének foglalkoz­tatását. másrészt az ebből szár­mazó jövedelemből fejlesztik a mezőgazdasági termelést. A har­madik nagyon fontos szempont: csúcsmunkák idején az ipari üzemben dolgozók segítséget nyújtanak. Főként a betakarítás­ban van ennek döntő jelentő­sége. A csaknem 1600 hektáron gaz­dálkodó termelőszövetkezet sike­resen zárta az elmúlt esztendőt is. Néhány számadattal érdemes ezt a megállapítást alátámaszta­ni. A búza termésátlagát a ter­vezetthez viszonyítva csaknem kétszeresére növelték. Az elő­irányzottnál jóval magasabb volt a triticale hozama is. Az árpa 10 mázsával termett többet a várt­nál. A kukorica — májusi mor- zsoltban számítva — csaknem a dupláját hozta. A szőlő hektá­ronként több mint 63 mázsát termett. Az előirányzat 48 mázsa volt. Téli almából ezer mázsával termeltek többet a tervezettnél Ezek az eredmények a tagság szorgalmának, a gondos agro­technikának köszönhetőek. A ma­gasabb hozamok tükröződnek a mérleg eredményeiben is. A szö­vetkezet tiszta vagyona egy év alatt 5 és fél millió forinttal nőtt. A beruházott vagyon 5 millió fo­rinttal emelkedett. Az összes ár­bevétel több mint 2 millió forint­tal magasabb volt 1972-ben, mint az előző esztendőben. A halmo- zatlan termelési érték 6 millióval emelkedett egy esztendő alatt, az egy dolgozó tagra jutó részesedés . pedig ezer forinttal. Nézzük egy kicsit részleteseb­ben, közelebbről az egyéves fej­lődést. Érdemes részletezni azo­kat az erőfeszítéseket, amelyeket a szorgalmas tagság tett a hoza­mok növeléséért, a költségek csökkentéséért. Nagyon fontosnak tartják, hogy a munkákat időben elvégezzék. Így volt ez 1971 őszén is. Jó ta­lajelőkészítés után kerültek a ta­lajba a gabonafélék magjai. Az őszi mélyszántást és a fejtrágyá­zást is kellő időben elvégezték, hasonlóképpen a tavaszi vetése­ket is. A szőlőkben a peronosz- póraveszély tavaly szokatlanul korán jelentkezett. A gondos vé­dekezésnek köszönhetően a gom­babetegség okozta kár alig érte el az 5 százalékot. A kalászosok betakarításával a rozs kivételével idejében végez­tek. Ez utóbbinál sok gondot oko­zott a laza homok, amely nem bírta el a kombájnt, ezért kéve­kötő aratógépet kellett alkalmaz­ni, közben az eső is zavarta a munkát. A kukorica szintén jó termést hozott, mint ahogy már erről szó volt. Betakarításának gépesítését még nem oldották meg teljesen. Tavaly egy csőtö- rőt vásároltak a munka gyorsí­tására. A nagy termésmennyiség miatt tárolási gondok jelentkez­tek. Ezért a tagság összefogásá­val szükségtárolót építettek. A gyümölcs nagyobb részét a csaknem P0 hektáros törpeal­más teszi ki. Itt is nagy gondot fordítottak a munkákra. 13-szor permeteztek, sajnos, a kedvezőt­len időjárás miatt a minőség nem volt olyan, mint az előző évek­ben. A termelőszövetkezet tagsága összesen 11 250 mázsa gyümöl­csöt szedett le. Az alma betaka­rítása különösebb gondot nem okozott, hiszen mint ahogy u be­vezetőben említettük az ipari üzem dolgozói segítettek. A ter­més 70 százaléka — az említett gondok ellenére — exportra ke­rült. • Befejezték a tőrpealmás téli metszését. A szüret az elmúlt esztendő­ben mintegy 10 nappal később kezdődött, mint az előző évek­ben. A magasabb cukorfokképző­dés reményében késleltették a munkát. Sajnos, az időjárás nem kedvezett. Ennek ellenére, a ter­més a tervezettnél jóval maga­sabb volt Október közepe tájt fogtak hozzá a szedéshez, napon­ta 1500—1600 mázsát szállítottak az állami gazdaságba. Az elmúlt évi szüretből levon­ták azt a tanulságot, hogy a szál­lító edénykészletet növelik. An­nak ellenére, hogy ritkán fordul elő, ilyen rövidre szabott szüreti • Szűrik az Aranyho­mok Termelőszövet- • ' kezet borát az Izsá­ki Állami Gazdaság pincéjében. Villamosítot­ták a gedeoni iskolát és a környező ta­nyákat is. Ké­pünkön a tra­fóállomás. • Üj ipari tevékenység: a cipőfelsőrész-készítés. • Huszonöt teherautója van a szállítórészlegnek. • Elkészült az orvosi rendeld a gedeoni határré­szen. A villany bevezetése életforma­változást jelentett a tagságnak. Maguk a gazdák is hozzájárul­tak anyagilag a megvalósításhoz. 0 Sok asszonykezet foglalkoztat a noppoló üzem. A bevételek lehetővé tették, hogy néhány jelentősebb beru­házást is megvalósítsanak. A szö­vetkezet vezetősége a gedeoni ha­tárrész villamosításával a tagság régi vágyát teljesítette. A ta­nyák villamosítása már nyolc éve húzódott, ötven tanyában gyullad ki a kultúrát jelentő fény. A termelőszövetkezet 200 ezer forinttal járult a beruházás­hoz, 50 ezer forinttal pedig a nagyközségi tanács, amelyet a termelőszövetkezet előlegezett. Ez­zel egy időben a gedeoni iskolát is villamosították. Ugyanakkor el­készült az itteni orvosi rendelő, megépült a fürdő. A közös gaz­daság saját építőbrigádja végezte mindezt. • A Martos Fló­ra szocialista brigád tagjai. időszak, számítani lehet máskor is hasonló gondokra, sőt azt is figyelembe kell venni, hogy a terméseredmények évről évre emelkednek. A helyzetet javítja, hogy az elmúlt ősszel napi négy­ezer mázsa szőlőt feldolgozó, ön­működő préssel bővült az álla­mi gázdaság gépparkja. Az idén tehát nagyobb termés, rövid szü­ret esetén is zökkenőmentessé válhat a munka. A terméseredmények növelé­séért ugyanis minden évben tesz valamit a gazdaság. 1972-ben pél­dául csaknem 30 százalékkal több műtrágya került a nagyüzemi szőlő- és a gyümölcsöskertekbe, mint az előző esztendőben. A szövetkezet vezetősége megálla­podást kötött a Budapesti Kerté­szeti Egyetem kecskeméti fő­iskolai karával és megvizsgáltat­ta a területek tápanyagigényét. A vizsgálat eredményeként elha­tározták, hogy 1973-ban a hektá­ronkénti műtrágya-felhasználást kétszeresére emelik a kertészet­ben. Ennek megfelelően mintegy 23 mázsa műtrágyát adnak hek­táronként a szőlőre. A szerves- trágyázást minden második év­ben végzik. A régi szőlők helyé-, re fokozatosan új nagyüzemi ül-' tetvényeket létesítenek és hason­lóképpen folytatják a korszerű gyümölcstelepítést is. A kertészet és általában a me­zőgazdasági termelés növelése csak költséges beruházásokkal valósítható meg. A kedvezőtlen közgazdasági körülmények miatt ezekre csak melléküzemágakból és ipari tevékenységből tudják a fedezetet előteremteni. A szál­lítórészleg 25 teherautóval ren­delkezik. Egész évben van mun­kájuk. il Duna cipőfelsőrész Érdemes részletesebben szólni az ipari üzemekkel kialakult együttműködésről. A közös gaz­daság üzemében az elmúlt év kezdetén 241-en dolgoztak. Part­nervállalatuk a Gyapjúmosó és Szövőgyár közben megszűnt. Ezért, más ipari üzemekkel is tárgyaltak. A legelőnyösebbnek a budapesti Duna Cipőgyár aján­latát tartották. A szerződés lét­rejött, és ma már száz személy- lyél működik a közös gazdaság cipőfelsőrész-készítő üzeme. A Gyapjúmosó és Szövőgyárat át­vette a Hazai Fésüsfonó, amely mint jogutód továbbra is tartja a megállapodást a szövetkezet­tel. Sőt fejlesztési igényt is beje­lentett. Várható tehát, hogy újabb ötven személyt tudnak al­kalmazni a kivarró és a noppoló üzemben, további száz személyt a cipőfelsőrész-készítésben. Je­lenleg is 231-en tevékenykednek ezekben az üzemekben. Érdemes megemlíteni, hogy az ipari tevé­kenységből származó árbevétel 1972-ben meghaladta a 8 és fél millió forintot. Zamatos homoki bor Külön érdemes szólni az álla­mi gazdasággal kialakult együtt­működésről. A helyi állami gaz­daság nagy segítséget adott a szüret idején, hogy zökkenőmen­tes legyen a szállítás. Az Arany­homok Termelőszövetkezet és a gazdaság több éve együttműkö­dik. A szőlőtermést a gazdaság átveszi a termelőszövetkezettől, feldolgozza, tárolja, kezeli, palac­kozza. A nyereségből közösen részesednek. 8000 mázsa gyümölcs exportra Életre serkentik a tanyákat Ma már szinte el sem tudják képzelni az életüket villany nél­kül. Külön fejezetet érdemelnek a szövetkezet nőtagjai és alkalma­zottai. összesen hatszázan van­nak. Ebből következik az is, hogy a nőbizottságnak bizony van elegendő munkája. Eljuttat­ják az információkat a tanyákon élő asszonyokhoz, lányokhoz. Ugyanakkor mozgósítják őket a rendezvényekre, a feladatok meg­valósítására. A noppoló, kivarró és a cipőfelsőrész-készítő üzem­ben dolgozó asszonyok, lányok gondjaival is foglalkozik a nőbi­zottság. Legfőbb feladat az óvo­dai és a bölcsődei elhelyezési igények biztosítása. fiz asszonyok az első vonalban A nőbizottság munkája szoro­san kapcsolódik a szociális bi­zottságéhoz. Az idős és beteg szövetkezeti tagokról való gon­doskodás elsőrendű feladatok kö­zé tartozik. A nőbizottság össze­fog a szociális bizottsággal. A betegeket felkeresik otthon és a •kórházban, kis ajándékokkal, vi­rággal kedveskednek, ezzel teszik derűsebbé az idős, beteg embe­rek nehéz napjait. A nagycsalá­dos és a gyermeküket egyedül nevelő szülők sincsenek ma­gukra hagyva. A nőbizottság tag­jai ezeket is felkeresik. A nagy­családosokat augusztusban, az is­kolaév megkezdése előtt anya­gilag segítik. A nőbizottság kez­deményezésére többek között egy hatcsaládos tsz-tagnak 2500 forint készpénzsegítséget adtak. Ezenkívül más *nagycsaládosok ezer és ezerötszáz forint kész­pénzjuttatást kaptak. A nőbizottság kulturális se­gítséget is ad. A termelőszövet­kezet tagjai számára kirándulá­sokat szervez. Tavaly tizenhárom ilyen jól sikerült országjárást kezdeményezett a bizottság. Megállapíthatjuk, hogy a nőbi­zottság tagjai jó kapcsolatot ala­kítottak ki 'a termelőszövetkezet vezetőivel. Kölcsönösen segítik egymást a munkavégzésben. A vezetőség mindent megtesz, hogy a nőket munkájuknak megfelelő elismerésben részesítse. A dön­tőbizottságban három nő dolgo­zik. Az Aranyhomok Termelőszö­vetkezetből egy tanácstag, egy községi végrehajtó bizottsági tag is tevékenykedik. Az új alapsza­bály készítésénél a nőbizottság javaslatait figyelembe vette a vézetőség. Az asszonyok, lányok, nemcsak a munkában, hanem a munka-: versenyben is élen járnak. Ta­valy a közös gazdaságban hét brigád nevezett be a szocialista címért indult vetélkedésbe. -Eb­ből hat női brigád. Érdemes azt is megemlíteni, hogy a szocia­lista brigádok egyenként 800 fo­rinttal járultak hozzá a rrtegyei kollégiumi alaphoz A legjobban működő KISZ-brigád a kecske­méti Gyógypedagógiai Intézet nö­vendékeit patronálja. Kitűnő termelők, kiváló gyümölcsök A versenynek köszönhető azt is, hogy a Homokhátság Mezőgaz­dasági Szövetkezeték Szövetsége által meghirdetett gazdálkodási vetélkedőben jó eredményt ért el a szövetkezet. Kivívta a ki­váló almatermelő, a legjobb sző­lőtermelő gazdaság címet. Az idén ismét széretnének elő­relépni. A tervek közül csak né­hányat sorolnánk fel. Többek kö­zött hárommillió forintot fordí­tanak szociális létesítményekre, és az ipari üzemeik fejlesztésé­re. A gépparkot másfélmillió fo­rint beruházással növelik. Trak­tort és permetező gépeket vásá­rolnak. Az elképzelések között szerepel még a szakmunkásképzés, a sző­lőkben és a gyümölcsösökben dolgozók számára. A fiatalok ré­szére szeretnék megkönnyíteni a lakásépítést. Áz elmúlt esztendőt értékelő zárszámadási közgyűlésen a veze­tőségi beszámoló hangsúlyozta: az eredmények valamennyiünk közös munkájának a gyümölcsei. A következő években is mindent megteszünk, hogy a termelőszö­vetkezet előrehaladását, a tagság boldogulását segítsük. Az elkép­zelések már megvannak, a gazda­sági alapok rendelkezésünkre áll­nak), és így minden remény megvan arra, hogy az Arany­homok Termelőszövetkezet töret­lenül fejlődik tovább és teljesíti a negyedik ötéves terv előirány­zatait. (X) t

Next

/
Thumbnails
Contents