Petőfi Népe, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-30 / 75. szám

1973. március 30 • PETŐFI NÉPE • 3 Nyugdíjasok az iskolákban Pártszervezés — pártirányitas NAGYOBB ÖNÁLLÓSÁG NAGYOBB FELELŐSSÉG A közelgő tanácsválasztások ismételten ráirá­nyítják figyelmünket a kisebb területi közösségek életére. Az itt jelentkező problémák feltárása és megoldása a pártszervezetek mindennapi tevékeny­ségében is nagyon fontos helyet foglal el. Pártunk X. kongresszusát követőén számos újabb politikai döntés, állami intézkedés történt a külön­böző területi szervek önállóságának fejlesztésére, a szocialista demokrácia szélesítésére. E határozatok­nak és intézkedéseknek a pártszervek és pártszerve­zetek munkájában is kézzel fogható eredményei vannak. Mint ezt a Központi Bizottság tavaly no­vemberi ülése is megállapította: nagy többségük a párt általános politikájának megfelelően nagyfokú önállósággal és kezdeményező készséggel dolgozik, mint területének tényleges és elismert vezető ereje. A helyi kezdeményezések fontossága A területi vagy más szóval a helyi politikai mun­kának egyre inkább az a jellemzője, hogy a párt­szervek és szervezetek nemcsak mechanikus végre­hajtói az általános politikának, hanem annak alkal­mazása során alkotó módon figyelembe veszik te­rületük sajátos társadalmi, gazdasági, politikai kö­rülményeit. Rendszeresen vizsgálják a helyi társa­dalompolitikai viszonyokat, összefüggéseket. Ennek során összegezik azokat a tapasztalatokat is, ame­lyek az általános politikával kapcsolatosak, s ezekről folyamatosan tájékoztatják a felsőbb szerveket. Ez­által tehát a politikai vonal kialakításának, formá­lásának is tevékeny részesei lehetnek. A társadalmi és állami élet, a szocialista demokrá­cia továbbfejlesztésével természetesen szervesen ösz- szefügg, hogy a pártmunkában még fontosabbá vál­tak a helyi kezdeményezések. Hadd utaljunk min­denekelőtt a tanácsok hatáskörének kiszélesítésére, amit jól kifejez önkormányzati joguk törvénybe ik­tatása. Az új feltételek közepette a tanácsok maguk döntenek a helyi ügyek széles körében. Különösen elmondható ez a helyi politika alakításában fontos szerepet játszó város- és községfejlesztési tevékeny­ségről. Az önkormányzati jelleg fejlesztése egyben az ön­állóság növekedésének is kifejeződése. Ezen termé­szetesen nem valamiféle „abszolút” önállóságot kell érteni, hiszen az önállóságnak törvényekbe, rendele­tekbe foglalt keretei, formái vannak. De a tanácsok és szerveik például bizonyos jogszabályi keretek kö­zött önállóan gazdálkodnak, maguk biztosítják, hogy terveik kivitelezéséhez megfelelő pénzügyi-gazdasá­gi eszközök álljanak rendelkezésre és önállóan ha­tározzák meg azok felhasználását. ' A társadalmi érdekek alapján Már az eddigiekből is egyértelműen következik, hogy az önállóság jogának biztosítása és fejlesztése, annak garantálása csak a dolgok egyik oldalát jelen­ti. A társadalom érdekei a mi viszonyaink közepet­te semmiféle olyan önállóságot nem engedhetnek meg, mely nem párosul megfelelő szintű felelősség­gel. Az önállóság fokozása tehát csak a felelősség egyidejű növelése mellett képzelhető el. Bármilyen területen is vizsgáljuk: ez a felelősség a legapróbb­nak tűnő helyi dolgokban is érvényesül. Mi a tartalma ennek a felelősségnek? Ha tömören kívánjuk megfogalmazni, úgy mondhatjuk: felelős­ség a munkásosztály, az egész társadalom érdekeit megtestesítő párt politikájának megvalósulásáért. Következésképpen politikai felelősségről van szó. Ez abban gyökeredzik, hogy a helyi szervek a maguk területén és a maguk sajátos eszközeivel a párt po­litikáját kell, hogy töretlenül érvényesítsék. A pártszervezetek ennél fogva nem mehetnek él szó nélkül az olyan jelenségek mellett, amikor egye­sek a helyi érdekeket a nagyobb közösségek érdekei elé helyezik. De akkor sem, ha azt tapasztalják, hogy a helyi szervek vagy azok vezetői a_ hatáskö­rükbe tartozó ügyekben nem intézkednek, hanem „fentről” várják a helyzet megoldását, kényelmes­ednek, elhárítják maguktól a felelősséget. A helyi politikai munka irányítása mindenütt az. ott dolgo­zó pártszervek, pártszervezetek feladata. Ehhez szo­rosan hozzátartozik a különböző szervek munkájá­nak koordinálása csakúgy, mint a központi és helyi érdekek összhangjának megteremtése, annak ellen­őrzése és segítése, hogy a helyi gazdasági, kulturális, kommunális tervekben érvényesüljenek a központi célkitűzések. A demokratizmus légkörében Tartalmas, céltudatos helyi politika csak a szocia­lista demokrácia légkörében képzelhető el. Csak így érhető el, hogy e politika ne maradjon néhány helyi vezető gondja, hanem valóban a lakosság legszéle­sebb rétegeinek ügyévé váljon. Ehhez a politikai fel­tételeket helyileg elsősorban az ottani pártszervek­nek, pártszervezeteknek kell biztosítaniuk. Minde­nekelőtt nekik szükséges munkálkodniuk az egész­séges, pezsgő helyi közélet kibontakoztatásán. Az általános politikai érdekeken túl ez azért is na­gyon fontos, mert alapfeltétele például annak, hogy megalapozott, reális fejlesztési, községpolitikai ter­vek készülhessenek — olyanok, amelyek anyagi­pénzügyi oldalról kellően alátámasztottak. Ez ugyan­csak a politikai felelősség dolga. Közismert ugyanis, hogy az ilyen természetű saját döntésekért ma már az anyagi-erkölcsi felelősséget nem lehet áthárítani a felsőbb szervekre, s ha ezek a tervek-célkitűzések elvesznek a sorozatos ígérgetésekben, meggyengülhet a lakossággal való kapcsolat. Természetesen ehhez párosul egy másfajta felelősség is. Az tudniillik, hogy a lakosság igényeit az anyagi lehetőségekhez mér­ten reálisan besorolják, s szükség esetén megalapo­zottan és felelősségteljesen merjenek nyilatkozni ar­ról is, mely igények megvalósításához nincs meg je­lenleg a lehetőség. Ez becsületesebb dolog, mint a megoldásnak sorozatos ígérgetésekkel történő mind- untalani elodázása. Nem kétséges, hogy a nyílt, őszinte szavakat e tekintetben is szívesebben veszik és meg is értik az emberek. A helyi politika tehát egyaránt igényli a bátor kezdeményezéseket és a felelősség ugyancsak bátor vállalását. Mindkettő csak megfelelő légkörben bon­takozhat ki — se légkör kialakításában a pártszer­vezetekre nélkülözhetetlen feladatok hárulnak. Dr. Látos István, az MSZMP KB munkatársa £wS-igiTf:iáH;aijLi.guTairjsBv=?jj!?js-i»iagi?aw Korszerű táplálkozás, egészségesebb életmód V' /r ■ . V* f U f b*t n Űj tárolási technológiával raktározott alma beltartalmi értekét vizsgálja Újvári Pálné és Unoka Klára vegyész, a szakszövetkeze­tek területi szövetségének kiskőrösi laboratóriumában. (Pásztor Zoltán felvétele.) Az oktatási intézményekben is nagy jelentőségű munkaerő-gaz­dáilkodási tényező a nyugdíjkor­határt elért dolgozók, illetve a már nyugdíjban levők további munkavállalása. Az ösztönző nyugdíjpótlékról szóló kormány- rendelet, a magasabb idő- és pénzkeretben meghatározott al­kalmazási lehetőség tapasztalatait vitatta meg csütörtökön a Pe­dagógusok Szakszervezetének el­nöksége. Megállapította: a Művelődés- ügyi Minisztériumnak a Pedagó­gusok Szakszervezetével egyet­értésben kialakított irányelvei növelték az idősebb óvónők, ta­nítók és tanárok további mun­kavállalási kedvét, a munkálta­tókat pedig ösztönözték a terv­szerűbb, az igényekhez és lehe­tőségekhez jobban alkalmazkodó munkaerő-gazdálkodásra. Ebben a tanévben például az eddigieknél több nyugdíjkorhatárt elért pe­dagógust tartottak vissza azo­kon a helyeken, ahol munkaerő­gondokkal küzdenek és így mun­kájukra szükség volt. Marjai Albert pénzügyőr őrna­gyot, a Vám- és Pénzügyőrség megyei parancsnokát kereste fel a napokban Gémes Gábor, la­punk íőmunkatársa. s arra kérte nyilatkozzon a megye lakosságát, közvéleményét érdeklő kérdések­ről. KÉRDÉS: Mi a Vám- és Pénz­ügyőrség jelenlegi feladata? VÁLASZ: — Testületünk tevé­kenységére elsősorban a vám- igazgatási munka ’ a jellemző, az adóigazgatási feladatkör pedig csak a szeszforgalmi adóval kap­csolatos egves kérdésekre korlá­tozódik. E fő feladatok mellett azonban a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe tartozik a vám. és devizabűntettek, szabálysértések, valamint a szeszadóval kapcsola­tos bűntettek és szabálysértések megelőzése, az elkövetők felderí­tése. illetve a szabálysértési ható­sági jogkör gyakorlása. — KÉRDÉS: Hogyan ítéli meg a vám- és devizabííntettek ala­kulását? VÁLASZ:— Az elmúlt eszten­dőben 187 esetben indítottunk el­járást 2 millió 614 ezer forint ér­tékben. Ez az esetek vonatkozá­sában 8,7 százalékkal, összegsze­rűségében pedig 135,7 százalékkal volt kevesebb az 1971. évinél Szabálysértések miatt 824 eljá­rást folytattunk le 1 millió 135 ezer forint értékben. Itt az ese­tek számában 7,1. míg értékben 2.7 százalékos csökkenés követke­zett be. Ha részleteiben is meg­vizsgáljuk ezeket az adatokat, ak­kor megállapítható, hogy a vám­bűntetteknél mutatkozó .38 száza­lékos emelkedés mellett a vám- szabálvsértéseknél. devizabűntet­teknél és szabálvsértéseknél min­den vonatkozásban csökkenés ta­pasztalható. Ez annak ellenére történt, hogy a forgalomban nem következett be visszaesés. Ennek a jelentős eredménynek elérésé­hez nagv segítséget nyújtott a sajtó, a rádió pontos tájékoztatá­sa. valamint saját munkánkban javult a felvilágosító és jogpropa­gandamunka. Tovább javult a határőrséggel és más belügyi szer­vekkel. az IBUSZ és egyéb uta­zási irodákkal a népgazdasági és biztonsági érdekeket szem előtt tartó együttműködés. KÉRDÉS Sok a tilos pálinka­főző. Milyen tapasztalataik vannak erre vonatkozóan? A nyugdíjasok munkavállalási szándéka nem mindig találkozik a munkáltatók alkalmaztatás! tö­rekvéseivel. A nyugdíjas pedagó­gusok többsége városokban él, vagy mert ott dolgozott, vagy mert nyugdíjba lépése után a községekből oda költözött. Ez­zel szemben a városok pedagó­gusellátottsága kielégítő, a he­lyettesítéseket, a többletmunkát elsősorban az állományban levők túlóráztatásával oldják meg, s ha nyugdíjast alkalmaznak, rendsze­rint az adott iskolákból nyugdí­jazott pedagógust választják. Az oktatási intézmények sa­játos helyzetével magyarázható, hogy még a nyugdíjasok kedve­zőbb munkavállalási feltételei sem oldhatják meg megnyugta­tóan a létszámhiányból, a helyet­tesítésből adódó gondokat. Kü­lönösen az óvodákban, az álta­lános iskolák alsó tagozatos osz­tályaiban, a napközi otthonokban sínyli meg az oktató-nevelő mun­ka színvonala, ha a helyettesí­tő pedagógus munkavállalásának úgynevezett órakerete kimerül. VÁLASZ: — Az említett ked­vező helyzet a tilos pálinkafőzés­sel kapcsolatban nem mondható el. A statisztikai adatok azt bizo­nyítják, hogy ez a jogellenes te­vékenység megyénk egyes járá­saiban nagyon elterjedt. Az el­múlt évben például a szeszadóval kapcsolatos adócsalás bűntette miatt 29 esetben 1 millió 594 ezer forint, míg szabálysértés miatt 459 esetben 569 ezer forint szeszadót állapítottunk meg. Le­foglaltunk 392 engedély nélküli pálinkafőző készüléket és 4271 hektoliterfok tilosán főzött pálin­kát, amely 8549 liter 50 százalé­kos szesznek felel meg. Ezeknek az adatoknak a múlt évhez való viszonyítása során kitűnt, hogy 1972-ben a bűntettek és szabály- sértések száma és összegszerűsége is megduplázódott. A lefoglalt pá­linkafőző készülékek száma 44, a tilosán főzött pálinka mennyisége pedig 110 százalékkal volt na­gyobb az előző évinél. KÉRDÉS: Milyen büntetéseket szabnak ki a szabálysértőkre? VÁLASZ: — Szabálysértések miatt 1972-ben több mint 300 ezer forint pénzbírságot szabtunk ki. A bírságot a törvény által megállapított kereten belül olyan mértékben igyekszünk kiszabni, hogy az mindig igazodjon első­sorban a cselekmény társadalmi veszélyességéhez. Visszaesőknél viszont a bírság összege eléri a jogszabályban megállapított keret felső határát is. A vám-, deviza- és pénzügyi szabálysértéseknél a pénzbírság mellett általában még vám-, adó-, valamint elkobzást pótló egvenérték meafizetésére is sor kerül. Ezenkívül anyagi hát­rányt jelent az elkövetőnek a le­foglalás. illetve az elkobzás alkal­mazása is. Az elmúlt évben a le­foglalt vámáru értéke mintegy 800 ezer forint értéket, míg az or­szágból jogellenesen kivinni és behozni megkísérelt és lefoglalt forint bankjegy összege megha­ladta az 500 ezret. Végezetül sze­retném hangsúlyozni, hogy je­lentős segítséget kapunk felelős­ségteljes munkánkhoz a különbö­ző társszervek tagjaitól, s termé­szetesen a lakosságtól. Erre a jö­vőben is mindenkor számítunk Fejezte be nyilatkozatát Marjai Albert pénzügyőr őrnagy. Ilyenkor vagy másik nyugdíjasra, esetleg túlmunkával amúgy is terhelt pedagógusokra hárul a többletfeladatok ellátása, vagy képesítés nélkülieket alkalmaz­nak. A nyugdíjasoknak kevés, legfeljebb egy százaléka hajlan­dó arra, hogy ezekben a hó­napokban szüneteltesse nyugdíjá­nak folyósítását. A Pedagógusok Szakszervezeté­nek elnöksége javaslatot kíván kidolgozni arra, hogy a jövőben mentesítsék a nyugdíj folyósítá­sának korlátozása alól azokat a pedagógusokat, akik tanyai vagy falusi kisiskolásoknál vál­lalnak munkát, ugyancsak mente­sítsék a tanítói vagy napközi otthoni munkakörben munkát vállalókat óraszámaik duplán számításától. Tegyék lehetővé, hogy a szakszervezet egyéni men­tesítési javaslatot készíthessen, ha a nyugdíjas folyamatos és ma­gasabb óraszámban való alkal­mazása az oktatási célkitűzések megvalósítása és a tanulóifjúság érdekében elengedhetetlenül szükséges. (MTI) KÉPERNYŐ Szerda este Csemegét kaptak a labdarú­gás rajongói szerda este, fő mű­soridőben, az elmaradt politikai párbeszéd helyett. Akik meg a zenét imádják, Kadosa Pállal, s kitűnő tanítványaival ismerked­hettek meg közelebbről. S azok. akik a komoly zenét, s a focit könnyen nélkülözni tud­ják, azok mit kaptak? Édeskés, mézes-mázas klubműsort, néhány táncdalénekes-csillag részvételé­vel. Szerencse, hogy Koncz Zsuzsa nemcsak kulturáltan, szépen éne­kel, hanem amikor megszólal, ak­kor is érdemes rá figyelni, s az is szerencse, hogy. az Illés-együt­tes színvonalasan muzsikál, kü­lönben csak a méreg jutott volna az igényesebb nézőknek a ripacs- kodások (Koós János) és a limo- nádédíszletek miatt. A Játék a betűkkel című mű­sor unalmas volt. Hiába a szép díszlet, a villamossággal „kor­szerűsített” kelléktár, a beren­dezés nagystílűsége: az unalom unalom maradt. Nehézkes, mono­ton, „színtelen-szagtalan” ez a mű­sor, a nézők szinte teljes kikap­csolásával. Ügy látszik, a tévében a játé­kos vetélkedők „válsága” még tart. V. M. Szinte a szemünk előtt leját­szódó folyamat a táplálkozási szokások, igények változása. Tér­hódítását előmozdítja az, hogy fokozatosan csökken a nehéz testi munkát végzők aránya, és a kevesebb energiát igénylő élet­mód kisebb mennyiségű és más összetételű élelmiszert kíván. A munkába siető ember általában reggel eszik a legkevesebbet, s a szerényebb üzemi ebédek után a vacsora a legbőségesebb. Mind­ez fordítva sokkal egészségesebb lenne, de legalábbis kívánatos, hogy a vacsorát korábbi időpont­ra helyezzék át. A táplálkozási szokásokat vál­toztatta a nők tömeges munká­ba állása, mert az csökkentette a bevásárlásra és a főzésre for­dítható időt. Mindezekhez hozzá­járult még az élelmiszeripar kor­szerűsödésé, a tartósított élelmi­szerek választékának gyarapodá­sa is. A megváltozott életformát azonban még nem követi ilyen mértékben a táplálkozás szerke­zetének a változása. Hazánkban és különösen megyénkben az át­lagos kalóriafogyasztás az euró­pai országokhoz viszonyítva elég magas. A szakemberek szá­mításai szerint a jelenlegi átla­gos 3200 helyett, elegendő lenne mintegy 2800 kalória értékű élel­miszer fogyasztása naponta. A harminc éven felüli korosz- iályúaknál és az ülő foglalkozá­súaknál gyakori a rossz közérzet­tel járó hízás és a helytelen táplál­kozásból eredő (gyomor, szív, magas vérnyomás stb.) megbete­gedés. A célszerű táplálkozás térhó­dítása lényegesen nagyobb a vá­rosokban, mint falun, vagy a külterületen élő lakosság köré­ben. Az eltérés az igényeken kí­vül adódhat elsősorban az anya­gi lehetőségekből, a foglalkozás­ból. a család nagyságábftl, de a községek, városok élelmiszer- üzleteinek technikai felszereltsé­géből és az áru elosztásából. Be­folyásolja a táplálkozási szokáso­kat az életkor, s annak változá­saira főként a fiatalabb korosz­tálynál lehet gyorsabban számí­tani. A Bács-Kiskun megyében működő táplálkozás-korszerűsítési bizottság, a lakosság széles réte­geit kívánja megismertetni a cél­szerű étkezés fontosságával, azok­kal az élelmiszerekkel, technikai módszerekkel, amelyek ezt előse­gítik. A -nők háztartási munkáját megkönnyítő élelmiszerek előál­lítására, választékának növelésére még 1970-ben hozott határozatot a kormány. Azóta Bács-Kiskun megyében nagyobb mértékben terjedtek el, elsősorban a váro­sokban, a félkész- és készételek. A levesporok, konzervkészítmé­nyek forgalma 8 százalékkal nö­vekedett. A tartósított élelmisze­rek mellett a gyorsfagyasztott zöldség-gyümölcs, félkész- és kész­ételek iránt is növekszik a ke­reslet. Az üzletekben több előre csomagolt, mosott, konyhakész gyümölcsöt és zöldségfélét lehet vásárolni. Növekedett a háztar­tási étolajok és csökkent a zsír, a kenyér, a liszt és a lisztes áruk fogyasztása. Az élelmiszeripar a megfelelő adagnagyságú áruk készítésével igyekezett enyhíteni a pők. a családok, s nem utolsósorban az egyedül élők főzési gondjain. Az élelmiszer-vásárlásnál időmegta­karítást eredményezett a korsze­rű csomagolás terjedése, mivel könnyíti az áru hazaszállítását és korlátozza a göngyölegek fe­lesleges felhalmozódását. Jogos viszont az az észrevétel, hogy az új árucikkekhez gyakran nincs mellékelve a használati utasítás. Erre pedig szükség van, mert ezzel szintén előmozdítható a háztartási munkát könnyítő élel­miszerek elterjesztése. Kell a fel­világosító szó is. Igv a lakosság szélesebb körben ismerkedhet meg az előfeldolgozott és kész ételekkel, azok egyszerű, gyors felhasználásának előnyeivel. Aján­latos a szoros együttműködés az élelmiszeripar és a kereskedelmi vállalatok között, mert az egyen­letes áruellátás az új cikkek legjobb propagandája. Hasznos a piackutatás is az igények felmé­résében. Említést érdemel még, hogy a főzés't gyorsító, a mai igényeknek megfelelőbb ételek készítésére alkalmas edények, se­gédeszközök ma már - nagyobb számban kaphatók a szaküzletek- ben. Az élelmiszer-választék bő­vítésén kívül ugyanis nagy sze­repük van mindezeknek a ház­tartási munka meggyorsításában, a táplálkozás korszerűsítésében. Papp Géza a megyei táplálkozás­korszerűsítési bizottság titkára FOLYAMATOS ACÉLÖNTŐMŰ 9 Épül a Dunai Vasmű folyamatos acélöntőműve. A tervek szerint a hatalmas létesítmény üzemi próbái 1973 második felében meg­kezdődnek. (MTI-foto: Bisztray Károly felvétele — KS.) Több a tilos pálinkafőző A Vám- és Pénzügyőrség megyei parancsnokának nyilatkozata

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents