Petőfi Népe, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-28 / 73. szám
1D73. március 28 • PETŐFI NÉPE • 3 Összefognak a társgazdaságokkal • Kétszeresére növelik a juhállományt. Szépen fejlődnek az idei bárányok. (Kovács János felvétele) A rémi Dózsa Termelőszövetkezetben a jövedelem nagyobb részét az állattenyésztés adja. 1972- ben például a közös gazdaság összeredményének 62 százaléka származott ebből .az ágazatból, összesen 10,5 millió forint. — Az idén az állattenyésztésben 20 százalékos fejlesztést szándékozunk elérni, ami azt jelenti, hogy az ágazat részesedése ismét jelentősen emelkedik a szövetkezet eredményeiben. — tájékoztat dr. Németh István, a termelőszövetkezet elnöke. A következő pillanatban hozzáteszi: — A legjelentősebb bevételi forrásunk a baromfitenyésztés, amellyel már több mint tíz éve foglalkozunk. Megvalósítottuk a teljes vertikumot, a keltetéstől az értékesítésig. Fél évtizedé beléptünk® a Hunnia Hibrid nevű vállalkozásba, amelynek hat termelőszövetkezet. egy állami gazdaság és két. keltetőállomás a tagja. Ma már ez adja az ország baromfiállományának mintegy 50 százalékát. A Hunnia Hibrid Hollandiából szerzi be az úgynevezett nagyszülő párokat. — A naposcsibéket repülőgépen szállítják hozzánk, — folytatja az elnök. — A Ferihegyi repülőtérről közös vállalkozásunk ócsai telepére kerülnek, ahol felnevelik őket. tenyésztojásaikat kikeltetik. A naposcsibéket a tagszövetkezeteknek szállítják. így kerülnek hozzánk is. Ezekből az úgynevezett szülőpárokból alakítjuk ki a törzsállományt. Harminchárom százalékkal növeljük a létszámot az idén. A tervek szerint 5,6 millió tojást nyerünk az állománytól. Ebből 3 és fél millió naposcsibét keltetünk saját üzle- münkben. Keltetőállomásunkon tavaly 2,5 millió naposcsibe ,,szü■ letett”, az idén tehát 1 millióval növeljük itt is az eredményt. Számottevő fejlődést ütemeztek be a pecsenyebaromfi-nevelésben. Tavaly már 400 ezer kilogrammal több baromfit adtak el mint az előző évben, az idén újabb 500 ezer kilogrammal többet szeretnének. A tervük 2,2 millió kilogramm pecsenyecsirke értékesítése. Az elnök panaszkodik az új ba~ romfitápra: — Drágább lett a keveréktakarmány és az új receptúra nem olyan hatékony, mint az előző volt. Mindezek rontották eredményeinket. Szerintem ezen a helyzeten sürgősen változtatni’ kell. A baromfitenyésztés fejlesztésére jelentős beruházásokat valósítanak meg. Új épületeket emelnek, korszerűsítik a szellőztetést. Mintegy 3 millió forint a tervezett költség. A keltetőállomás korszerűsítésére majdnem félmillió forintot fordítanak. Az idén először gondolnak a juhállomány nagymértékű fejlesztésére. Több mint ezer darabbal, vagyis kétszeresére növelik az anyalétszámot. A hizlalási tervet a társgazdaságokból történő vásárlással tudják csak’ teljesíteni, csaknem 6 ezer pecsenyebárányt szeretnének az idén értékesíteni. A fejlesztés érdekében csatlakoztak a harkakötönyi Egyesülés Termelőszövetkezet által kezdeményezett juhtenyésztési társuláshoz. összefogva a társgazdaságokkal korszerűsítik a tenyésztést; a hizlalási technológiát. Két, egyenként ezer négyzetméteres bárányhizlaló istállót építenek, a meglevő hodályokat szellőztető berendezésekkel. önetetőkkel szerelik fel. Erre mintegy 900 ezer forintot szánnak. * Nem feledkeznek meg az állat- tenyésztés úgynevezett' járulékos beruházásairól sem, hídmérleget állítanak be, kövesutat építenek, a gondozónők számára szállást létesítenek. Ez is felemészt körülbelül 1 millió forintot. — A, tervtárgyaló közgyűlésünkön a tagság egyetértett elképzeléseinkkel. Adottságaink lehetővé teszik, hogy az állattenyésztést a következő években tovább fejlesszük. Ez növeli a szövetkezet bevételét, egyúttal a tagok jövedelmét is. Gazdáink körébeh egyre nő az érdeklődés a baromfitenyésztés iránt. Tavaly 2500 vegyes hasznosítású fajtát" adtunk a háztáji gazdaságoknak a tagság igénylése alapján. Az idei esztendő végére már előreláthatólag 10 ezer darabot igényelnek, —.tájékoztat dr. Németh István. A gazdaság tagjai, szakvezetése az állattenyésztés bővítését csak együttműködéssel tudják elképzelni. Ezt bizonyítják eddigi kezdeményezéseik. Társgazdaságokkal összefogva dinamikusabbá tehetik az ágazat fejlesztését. K. S. Érdemes megnézni Budapesten / A Magyar Nemzeti Múzeum klasszikus nyugalmat és harmóniát árasztó oszlopai látták és hallották Petőfit, tanúi voltak a nagy idők nyugtalanul rohanó eseményeinek. Az épület falai között most emlékkiállítás nyílt Petőfi Sándor születésének 150. és a 48-as szabadságharc 125. évfordulója tiszteletére. Szép, gazdag és ritkaságszámba menő anyagot láthat a közönség, s a rendezőket dicséri, hogy igyekeznek a rendelkezésre álló anyagok segítségével felidézni azt a kort, amely Petőfit, Kossuthot, Széchenyit — jövőt! — adhatott az országnak. EMLÉKKIÁLLÍTÁS 18481973 „Néhány óra alatt főbbet tettünk, mint egy század alatt nagyapáink és apáink” — hangoztatta a forradalom nagy kötője, Petőfi, de ennek a néhány órának meg voltak a társadalmi, politikai és gazdasági előzményei. A költők és írók, már korábban is sürgették a változást — erről vallanak a kiállított kéziratok, könyvek, emléktárgyak. Garay János világvárosnak álmodja Pestet, Széchenyi a reformok szükségére figyelmeztet. Feltűnik Kossuth, megalakul az Ellenzéki Párt, amely programjában követeli az országgyűlésnek felelős független kormány, s az ország területi egységének megvalósítását, a törvény előtti egyenlőséget, a politikai jogok kiterjesztéséi, mindazt, ami 1848- ban aztán megvalósulhatott. A bécsi forradalom hírére megfutó Metternich kancellár impozáns íróasztalától — most — igazán gyorsan és könnyen jutunk el Batthyány Lajosig, az első magyar miniszterelnökig. S- közben a reformkor hangulata érinti meg a nézelődőt egy-egy díszruha, legyező láttán. A második terem anyagának középpontjában, a Habsburg-ház trónfosztása és Magyarország önálló állammá nyilvánítása áll. A tavaszi hadjárat sikereiről vallanak a tábornokok és közkatonák, parasztok és nemzetőrök emlékanyagai. 48-as zászlók, korabeli ruhák, • fegyverek, kéziratok. Egyiken örömmel fedezem fel Kecskemét nevét. így szól: A kecskeméti Nemzetőrség Búcsúja táborba szálltakor a pártütö illírek ellen Július 17-én 1848. Hat száz-öt ven bajnok állt ki Kecskemétről Vérmezőre, S élni halni szép hazáért Lelkesedve ront előre. Mint a' párducz életoltó Harczra kész; Hol a' vész? S hős kebellel Így kiált fel: Jöjj karomra jegyverem. Üdv’ s szerencse jár velem! Zászlóink még délkeletnek Intve, kezdenek lobogni Merre Hunyad hős elődünk Várnyomán fogunk haladni.” lgv üzen a múlt a jelennek. Így érinti meg az embert szinte érezhetően, személyesen a történelem. A lelkesítő sorok után szinte fél is átlépni a harmadik terem küszöbét, ott ugyanis a halálos ítéleteket, búcsúleveleket, láthat a szabadságharc bukásának szomorú és gyászos emlékeit. A forradalom emlékét azonban semmilyen megtorlással nem lehetett kitörölni az emberekből: a betiltott nemzeti színek, csalafintán elbújtatva, de ott virítottak a magyar nők ruháin, a mindennapi élet emlék- és használati tárgyain. Büszkén és niegha- tottan állunk előttük. Hiszen ma is arra tanítanak, hogy becsüljük meg, s 0vjr\k azt, amit kivívtunk magunknak, amit pedig hátrahagyunk, az olyan legyen, amit oda lehet majd állítani — példának, s emléknek is — az utódok elé ... V. Zs. Ipart tanulnak a falvakban A TÁRGYALÓTEREMBŐL A repülő balta és a vasvilla Akár több oldalt is megtöltene annak felsorolása, hogy mi minden többletet hoz a Vidék iparosítása az emberek életében. A helybeli kereseti alkalmakon túl nagyobb közösségekbe kerülnek azok, akik a nap jó néhány óráját nemrég még ‘esetleg csak a konyha falai között pergették le. A szervezett, csoportos munka fölébreszti * az igényt a szabad idő közös, kulturáltabb eltöltésére — és a tanulásra. S ha mindenütt még nem is, de egyre több helyütt, mind több ember számára szervezik meg a továbbképzést. Felnőttek szereznek szakmát a falvakban, amire korábban egyszerűen nem volt mód. Bács-Kiskun két déli községébe például az Irodágép-technika Vállalat települt. Madarason üzemegység jött létre, ahol öt különböző típusú írógépet javítanak. A szükséges négyévnyi gyakorlati idő letelte után most ketten járnak rendszeresen a budapesti központ tanműhelyébe, hogy megkaphassák a bizonyítványt. Jövőre még többen kezdik el a felnőttek szakmunkásiskoláját, aminek az elvégzésére tízen jelentkeztek. Az 1968. november 1-én létesült üzemegység • Az Optima írógép betűit állítja be Serfőző Pál, aki itt szerzett nemrég szakmunkás-bizonyítványt. los értékű munkát végeztek. Már nem szorulnak külső segítségre, amiben a begyakorlottság mellett nagy szerepet játszik a továbbképzési lehetőség. A kisebb, 25-ös létszámú katy- mári kirendeltség a számológépek javítására szakosodott. Havonta 310—400 újra használható állapotba hozott gép hagyja el a műhelyt. Jelenleg .csupán egyetlen • i- i .igazik itt, de hár- Dunkmunkás dolgozik itt, Öe hárman arra készülnek, hogy őszre Sódert vegyenek Szombaton, március 17-én délután a kertben egy gereblyével csiklandoztam a homokot, amikor az utca csendjét egy. Csepel teherautó berregése vágta ketté. A platón magasra rakva sóder fehérlett. Á kocsi a ház előtt fékezett, a sofőr kiszállt, megkerülte a jármüvet, bejött az udvarba. Miután a kerítés, mellett már korábban négy köbméternyi sódert halmozott fel az az illusztris kisiparos, aki némi átalakításokat Végez a házban, arra gondoltam, ez az újabb Szállítmány az ő intézkedésére érkezett ide. Már- már mondani akartam a gépkocsivezetőnek — csodálkoztám magamban, hogy csak egyedül jár, s nincs rakodója —, dobálja a többi mellé, amikor kedélyesen megszól í tot l. — Főrtök úr!... Látom építkezik. nem akar sódert venni? Nagyon meglepett az ajánlat, mert másra gondoltam, s ezért zavaromban csak legyintettem. — Nem, köszönöm, ért már rendelkezem megfelelő mennyiségű sóderrel. — Nem tudja, itt a szomszédok nem akarnak sódert venni? Nem tudtam, mert a környéken senkit sem ismerek, s kezdett felébredni bennem a gyanú, hogy ez a fiatalember nem sóderkereskedő, nem is építési vállalkozó, hanem egyszerűen feketefuvarból származó szállítmányt akar értékesíteni. Amíg.ezek a gondolat foszlányok végigfutottak az agyamon, a gépkocsivezető már rám csapta a kaput, gázt adott, s indult tovább. Kíváncsiságból figyeltem útját. Minden harmadik háznál megállt, s feltehetően ajánlotta a sódert megvételre. Nem tudom végül is kire sózta rá az árut, s mennyit keresett a fekete fuvaron, erre talán annak a vállalatnak a gépkocsielőadója. szállításvezelője. vagy igazgatója kiváncsi, akinek tulajdonában van az SB 98-41 forgalmi rendszámú tehergépkocsi. Gondolom könnyű ellenőrizni a fuvar- vagy menetlevélből, mit szállított szombaton, március 17- én a gépkocsivezető, egyáltalán milyen, feladattal volt megbízva. Az ezzel kapcsolatos észrevételeket a T»etőfi Népe szerkesztőségében várja: Gémes Gábor. Kisjuhász László, Lajosmizse, Mizse 210. szám alatti lakos az elmúlt év augusztus 25-én kishí- ján meghalt. Az eset szomorú érdekessége, hogy akikkel verekedésbe keveredett (már ftt meg kell mondanunk, hogy ő volt a kezdeményező), szoros rokoni kapcsolatban állríak vele. Az ő apja és az elsőrendű vádlott Kisjuhász József, valamint a harmadrendű vádlott Kisjuhász Sándor apja testvérek. Az esetnél jelen levő apa — Kisjuhász Pál — nem került a vádlottak padjára, de ott ült a három fiatalember: Kisjuhász József Imre. Kisjuhász László és Kisjuhász Sándor. Az ügy központi alakja — noha nem ő az elsőrendű vádlott — Kisjuhász László. Nem tartozik a törvényeket tisztelő emberek közé. Ez a tulajdonsága elég korán megmutatkozott, hiszen amikor elvégezte az általános iskola nyolc osztályát és, ipari tanulónak ment. a szakmunkásvizsga előtt onnan kizárták. Az intézetben ugyanis verekedett és ivott. Ezt az életmódot próbálta ..átmenteni" tényleges katonaidejére is. Talán mondanunk sem kéll, hogy szintén ő lelt a vesztt's: elöljáró ellen parancs iránti engedetlenséggel együtt elkövetett erőszak mi'at t 10 hónapi szabadságvesztésre ítélték. ' A család megpróbálta körül-, venni gondoskodásával, igyekeztek rajta segíteni, hogy megállítsák a lejtőn. Amint ez kiderült, nem sok remény maradt ennek beváltására. Az apa — Kisjuhász Pál — átadta neki használatra a már említett tanyát egy földterülettel, hogy gazdálkodjon rajta. De a fiúnak ehhez nem volt kedve, inkább ivott, kötekedett, élettársait váltogatta. Minden segítő szándék a visszájára fordult. Kisjuhász József például a múlt év tavaszán két malacot adott rokonának. aki azonnal áruba bocsátotta a. jószágokat, az értük kapott pénzt pedig elitta. Azután az apa ezer forintot adott fiának, hqgy — miután újabb asszony került a tanyába — vásároljanak konyhabútort, s a pénzt majd ledolgozza. amikor aratni kell a tanya körül elvetett búzát. A folytatást bárki’ kitalálhatja: Kisjuhász László a pénzt elitta, < ■ az aratásban nem segített apjának. Az apa látta, hogy fiával nem tud boldogulni, sőt az a gyanúja támadt, mintha a fiú á rábízott tanyából több ingóságot eladott volna. A múlt év,augusztus 25-én az apa megtudta,, hogy a fia az istállóépület tégla- és gerendaanyagát el akarja adni egyik szomszédjának. Azonnal kocsira ült és a tanyára hajtott. A vevő már vitte az istálló anyagát, de még sikerült rábeszélni, hogy adja vissza, mert az nem Kisjuhász László tulajdona, eladni tehát nincs joga. így is történt, de az üzlet visszafordítása miatt az „eladó” éktelen haragra gerjedt. Az apával együtt érkezett kocsin a tanyára Kisjuhász László két öcs1- cse: Imié és István is. Az apa kénytelen volt az egyik fiút rendőrért küldeni, mert László ordított, fen veget őzül t. Az apa — mentsük, ami menthető — elkezdte a kocsira rakni az udvaron található nádkévéket, nehogy a fiú azokat is eladja. Ezt azonban mái; nem nézte tétlenül László, hanem a körtefáról leakasztott egy kaszál, s azzal rohant apjának és öccsének, de azok kiütötték a kezéből az eszközt egy vasvillával. Erősítésként Kisjuhász László felhajtott egy féldeci pálinkát, majd egy kupac nádat meggyújtott. Az apa és a fiatal testvér ezalatt a közeli tanyára mentek, ahol Kisjuhász József lakott, de ott tartózkodott Kisjuhász Sándor is. Kisjuhász Pál megkérte a két fiatalembert, menjenek át vele Lászlóhoz és hozzák el a még ottmaradt nádkévéket. Amikor megérkeztek a tanyaudvarra. Kisjuhász László a konyha küszöbön ült. kezében egy literes üveg pálinkával, előtte a földön egv balta. Még le sem szálltak a kocsiról, amikor az apa. oda szólt fiának: — Van neked eszed? A válasz „méltó” volt a tékokló fiúhoz: — Sokat kell még magának enni ahhoz, hogy annyi esze legyen, mint nekem! Ezután se szó, se beszéd, felkapta a baltát és a kocsin levőkre célozva azt megsuhintotta. A négy ember egyszerre hajlott le. s a balta elsüvített a fejük felett. A következő pillanatokban csatatérré változott a tanyaudvar. Kisjuhász László hokedlivel vágta fejbe Kisjuhász Józsefet, aki elterült "á földön, de hamarosan lelkeit. A kocsival távozni akartak, de László újrá a kaszával támadt. Erre a többiek is üt- leget -szereztek — kivéve az apát és áz ugyancsak ott tartózkodó 17 éves Imrét. Karó és vasvilla került elő. s ennek a nagy hadakozásnak az lett a következménye, hogy Kisjuhász Lászlót Kisjuhász József elsőrendű vádlott a, nála levő vasvillával oldalba szúrta. Ekkor a verekedésnek azonnal vége szakadt. A sérült ott maradt a konyhában, káromkodott egyet, majd a szobában lefeküdt, a többiek pedig kocsira ültek és eltávoztak. A megszórt ember azonban nem sokáig he- verészett. At akart menni a szomszédba. özvegy Kármán Károly- néhoz. de a tanyaudvaron összeesett. Ott találták meg. orvoshoz vitték, aki azonnal Kecskemétre, a kórházba szállíttatta a vérző Kisjuhász Lászlót. Ha ez nem történik meg, vagv ha valamivel később kerül ia kórházba a sérült — meghalt volna. Ugyancsak orvoshoz ment Kisjuhász József is. akit — mint tudjuk — hokedlivel vágott fejbe László. Öt is kórházba küldték és a tanyai^ incidens két áldozata egymásról mit sem tudva néhány méterre feküdt a kórteremben. Ugyancsak egymás mellé kerültek a bíróságon is. Kölcsönösen vádlottak, illetve sértettek is voltak. Kisjuhász Sándor nem került volna a vádlottak padjára, ha az esetet követő napon nem vádolja azzal Kisjuhász Lászlót, hogy az este bicskával a kezében verekedett. s ha nem akart volna hamis tanúzásra bírni két olyan em- bert. aki ezt a „bicskázást látta’. A megyei bíróság végül is Kisjuhász Józsefet kétévi börtönre ítélte, s egy évre eltiltotta a közügyekben való részvételtől. Kisjuhász László négyhónapi szigorított börtönt kapott, Kisjuhász Sándort pedig háromhónapi szabadságvesztésre ítélték, de annak végrehajtását felfüggesztette a bíróság háromévi próbaidőre. G. S. • Az IGV katymári javítóműhelye (Pásztor Zoltán felvételei)
