Petőfi Népe, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-27 / 72. szám

1973. március 27. • PETŐFI NÉPE • 3 TUDOMÁNY-TECHNIKA MÉHÉSZEK TISZA PARTJÁN Tavasz a kiskertekben Tavasszal a kertészkedő emberek mindkét keze tele van munkával. Sok-sok teendő zsúfolódik össze az előttünk álló rö­A Tiszát övező gát túloldalán, valamikori kiön­tések helyén most víznek nyoma sincs. Átlátni még a fák lombtalan ágain, lenn csillog a víztü­kör, békésen ballag az öreg Tisza, kevés vizet szál­lít a Dunába. A hátunk mögött, fenn a műúton te­herautó ér a hídra, s nehéz terhével hamarosan eltűnik a Tiszántúlon. Hosszú kaptársor mellett beszélgetünk, a kíváncsiskodó újságíró és a kis zümmögő mézgyűjtőkkel bajlódó méhész. Bérezés János, a Békés megyei Sütőipari Vállalat dolgozó­ja néhány perccel ezelőtt érkezett Csabacsüdről a méheihez. — Második hete vagyunk már itt egyik társam­mal — mondja. — ö odébb telepedett le. Minden évben első állomásunk ez a füzes, itt gyűjtenek erőt, no, és megfelelő mennyiségű virágport a mé- heink nagy nyári munkájukhoz. Megkaptuk már a kedvezményes cukrot és most családonként átlag 5—6 kilogrammot etetünk. — Szórakozás vagy hobby? — Huszadik éve vagyok méhész, de még nem gondolkodtam azon, hogy miért csinálom, miért foglalkozom a méhekkel. Mellékkeresetnek nem le­het mondani, mert ha nem sikerül az akác, akkor bizony még zsebbe is kell nyúlni, hogy ki tudjuk várni a következő, várhatóan jobb évet. Ha vi­szont az időjárás és más körülmények jól alakul­nak, egy-egy esztendő méhészkedése szép hasznot is hozhat. Nekem jelenleg 40 kaptárban 70 családom van. A múlt év nem sikerült, alig értük el a családon­kénti 30 kilogrammos átlagot. Mindössze 12 mázsa mézet sikerült leadnom. Most 15 mázsára szerződ­tem, s ha sikerül anyagi „értelme” is lesz az egész 9 Ha nem is méhész a feleség, érdekli a férje mun­kája, s az hogy hogyan sikerült az áttelelés. évi munkának. Ha meg nem, akkor megint hall­gathatok a feleségemtől. A füzes szélén álló gépkocsi felől szőke asszony­ka közeleg. A bemutatkozás után vele is váltok né­hány szót, kiváncsi vagyok arra, hogy a „méhész­feleség” mint vélekedik a „méhészférj” tevékeny­ségéről. — Nem haragszom érte, de nem is örülök túlsá­gosan — mondja Bérczesné. — Húsz év alatt már megszoktam ezt a „passziót” és nagyon sokszor, mint most is, elkísérem a férjemet a méhekhez. A foglalkozása pék, nagyon korán kel, délelőtt pihen egy kicsit, azután ül kocsira és jön a méheihez. Alkonyaira érünk haza, ismét néhány óra pihenő és: irány a pékműhely. Most a szezon kezdetén, míg meg nem erősödnek a méhek, minden nap el kell jönni hozzájuk. Ilyenkor még az ételt is alig bírom belediktálni, annyira ki akar használni min­den percet. A beszélgetés közben eltávolodtunk a kaptárak- tól, mert feltűnően „érdeklődni” kezdtek irántunk a méhek. — Hagyd már abba egy kicsit — kéri Bérczesné a férjét. — Készítem az uzsonnát. A világos Moszkvics mellett beszélgetünk a mé­hészek életéről, s újólag arról, hogy hogyan bírja ellátni a méheket egy pék, aki a fél éjszakáját mun­kával tölti. — Ez az első néhány hetes időszak tényleg ne­héz — vallja be Bérezés János. — Hétközben há­rom, négy óránál többet nem tudunk itt tölteni, viszont Szombaton—vasárnap annál többet foglal­kozunk a méhekkel. Feleségemnek ártalmas a méh szúrása, így csak a kisegítő tevékenységet végzi és ez is sokat jelent. Most még nem hoztuk el a 1 i - kóbódét, azt majd csak az akác idején használjuk Innen néhány hét múlva hazamegyünk Békés me­gyébe, addigra virágoznak majd a repcetáblák. Ha ezeknek vége, akkor itt a lakiteleki erdőkben ve­rünk tanyát, s ez lesz az igazi szezon. Köztudomá­sú, hogy az akác észak felé haladva később nyílik, innen tehát Debrecenbe, majd Salgótarján környé­kére megyünk. A nagy szezon idején veszem ki az évi szabadságom, s akkor heteket a méheim mel­lett tölthetek. — Mennyit utaznak évente? — Az előbb vázolt útvonal hossza mintegy 800— 1000 kilométer. Későn este rakodunk a nagy ZIL- re. s hajnalban már az új helyen repülhetnek a méhek. A szállításhoz is kapunk állami kedvez­ményt ... Gyorsan végetér az uzsonna. Bérezés János még legalább két kaptárt át akar vizsgálni a hazaindu­lás előtt. Köszönettel veszem a meghívást, s talán részt veszek majd a lakiteleki erdőben a pergetés- ben is ... Opauszky László Lakiteleki beszélgetés a falusi városiasodásról vid, átmeneti időszak hétvégeire. A GYÜMÖLCSFÁK ÁPOLÁSA. Az első tavaszi napsütés nemcsak a növények nedvkeringését in­dítja meg, hanem életre kelti a gyümölcsfák kártevő rovarait és kórokozó gombáit is. Ezek pusz­títását szolgálja a törzs és a vas­tag ágak lekaparása, tisztára ke­félése, a túl sűrű koronájú fák megritkítása, a tősarjak eltávo­lítása, a moníliás gyümölcsmú­miák, vértetves, lisztharmatos vesszők leszedése és elégetése. E fárasztó munkákkal a kertek gondozói a szükségesnél keveseb­bet törődnek, és szinte az egész növényvédelmet a permetezésre alapozzák, pedig a leggondosabb permetezés is hatástalan, ha a fertőző gócokat nem távolítjuk el! Az egész évi növényvédelem alapja a rügyfakadás előtti per­metezés. Ilyenkor bőséges per­memével szinte lemossuk, megáz­tatjuk a gyümölcsfák törzsét és koronáját. A sokféle növényvé­dőszer közül leghatékonyabb a téli hígítású mészkénlé, vagy a 2 százalékos töménységű Nővén- da (Sárgaméreg). Eredményesen irthatjuk a gyümölcsfák ellensé­geit 5 százalékos Neopol oldat­tal is. Ne csak a gyümölcsfákat, hanem a ribiszke-, köszméte- és málnabokrokat, a díszcserjéket, s a díszfákat és szőlőtőkéket is permetezzük le, mert ezeken szintén meghúzódhatnak a kár­tevők. Aki a rügyfakadás előtti permetezést elvégzi, az olyan megelőző védekezési módszert al­kalmazott a kártevők ellen, amely jelentősen megkönnyíti a nyári és az őszi növényvédelmet. SZŐLŐTŐKÉK, SZŐLŐLUGA­SOK. Amikor a föld felszíne megszikkadt, tányérozzuk körül a szőlőtőkék tövét és tőből vág­juk ki a sekélyen elhelyezkedő, úgynevezett harmatgyökereket. Hozzáláthatunk a metszéshez is, mert jobb kissé korán, mint el­késve metszeni. Ügyeljünk arra, hogy a termőcsapok a tőkéken és a lugaskarokon egyenletesen helyezkedjenek el, és minden termőcsap közeliében maradjon egy — rövidebb — ugarcsap is, amiből majd a következő évi vesszőket neveljük ki. A metszéssel a termés meny- nyiségét — és közvetve minősé­gét — szabályozzuk. Ne hagyjunk Összesűrűsödtek a vezetőségi megbeszélések a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesületek Szövetségének megyei szervezeté­nél és a hozzá tartozó tudomá­nyos társaságoknál az egy hónap múlva megkezdődő műszaki he­tek előtt. Többek között az erre az al­kalomra kialakuló programról volt szó a hétfői titkári értekez­leten is. Ma délután pedig az MTESZ megyei elnöksége mellett működő oktatási bizottság tagjai találkoznak, hogy véglegesen rög­zítsék az idei münkatervet. A fontosabb feladatok közé tarto­a tőkéken túl sok termőrügyet, mert a túlterhelt tőkék nem ne­velik ki szépen a fürtöket, pe­dig a házikerti csemege szőlő­fajtáknál ez elsőrendű követel­mény. Viszont a szükségesnél rö- videbbre való metszés, a letáro­lás sem kívánatos, mert értékes terméstől fosztjuk meg magun­kat. Talán valamenyi kerti munka között a legszebb, ám igen sok szakértelmet igénylő feladat a lugasok kinevelése, továbbfejlesz­tése. A 'lugaskarokat most kötöz­zük a támberendezéshez, és a továbbnevelésükhöz szükséges vesszőket rögzítsük a kívánt irányban. VETÉS, PALÁNTÁZÁS. A kis­kertben rendelkezésre álló kevés területet legjobban olyan zöld­ségfélékkel hasznosíthatjuk, ame­lyeket a háziasszony szinte na­ponta használ. Ezért feltétlenül legyen a kertben néhány sor petrezselyem, sárgarépa, retek, egy kevés cukorborsó. Elérkezett a magvak elvetésének ideje. Ne késlekedjünk a magvetéssel, mert minél előbb vetünk, annál ko­rábban jutunk hozzá friss zöld­séghez. A fejessaláta palántáinak kiül­tetését szintén megkezdhetjük, mihelyt a fagyok veszélye elmúlt. Röviddel később ültethetjük a kelkáposzta, a karaláb és k; fiol palántáit is, sőt előre g doskodhatunk jól fejlett pars csőm- és paprikapallántákról, ezeket — mivel fagyérzéken — csak április végén, május i jén helyezzük a földbe. Készüljünk elő az öntözési mert a télen igen kevés csapadék hullott, és a talaj mélyen kiszá­radt. Ahol mód van rá, már a magvetés és palántázás előtt cél­szerű a talajt alaposan megön­tözni. VIRÁGOK KÖZÖTT. A pin­cékből már felhozhatjuk az ott telelt muskátlitöveket. Ültessük át jó kerti földbe, és rendszeres öntözéssel serkentsük őket új hajtások fejlesztésére, de óvjuk a töveket a késő tavaszi fagyoktól. Megkezdhetjük az egynyári vi­rágok (oroszlánszáj, körömvirág, rézvirág, sarkantyúka stb.) mag­vetését, az évelőágyak tisztoga­tását és az elöregedett tövek szétültetését is. Bálint György zik, hogy előkészítsék a techni­kusi minősítő vizsgákat, tanfolya­mokat és előadásokat szervezze­nek a számítástechnika mind szélesebb körű elterjesztésére, ki. vegyék részüket a vállalati kö­zép- és alsószintű vezetők kép­zésében. Ugyancsak a héten, szomba­ton délelőtt jön össze Kecskemé­ten az Élelmezésipari Tudomá­nyos Egyesület Bács-Kiskun me­gyei vezetősége. Véglegesen tisz­tázzák a műszaki hetekre időzí­tett rendezvényeket, s egy romá­niai tanulmányút megszervezése is napirenden szerepel. Szíj Rezső művészettörténész, író, építészeti szakember az el­múlt hetekben több alkalommal Lakitelekre látogatott, hogy elő­adásokat tartson, vitát vezessen a korszerű lakásépítkezésről. Gondolatai nagy érdeklődést kel­tettek. A sorozat végén megkér­tük a a fővárosi tudóst, ho$y vá-‘ laszoljon a „falusi városiasodás­sal” kapcsolatos kérdéseinkre. Szij Rezső sokáig népszerűt­len! volt azzal az állításával, hogy a toronyházak sokkal költ­ségesebbek, mint a hagyományos magasságú épületek. Először er­ről kérdezzük. — Évekkel ezelőtt velünk is el akarták hitetni, hogy a Nyuga­ton is többségében magas házak épülnek lakás céljára. Kiderült, hogy ez egyáltalán nem felel meg a valóságnak. — Hogyan ítéli meg az urba­nizációt? — A fővárost nem urbanizál- ni, hanem tovább kell fejleszte­ni. Az urbanizációnak, a váro­siasodásnak, régies kifejezéssel „arccal a vidék felé” kell tör­ténni. — Csak városokról van szó? — A falvakról is, sőt, a ta­nyákról is. Az urbanizáció első feltétele a korszerű közlekedés megteremtése. Ha a községek­ből, falvakból, a tanyákról gyors közlekedés vezet a városokba, akkor kevesebb beköltöző nehe­zíti a városok amúgy is súlyos lakáshelyzetét. Meg kell teremteni a korszerű életteret, s az emberek nem fog­nak elvándorolni. Szükségesek a széles, pormentes utak, a járdák, a közművesítés, a munkalehető­ségek, a minden igényt kielégítő művelődési ház stb. — Milyen lehetőségek vannak a korszerű, egyben hagyományos lakásépítkezéseknél ? — A falu városiasodásának az is előnye, hogy a korszerű építé­szeti stíluselemeket összehangol­hatja helyi építészeti sajátossá­gokkal. Erre a magyar építészet számos sikerült példát prddukált. A falunak előnye a kertes csa­ládi ház, ami után egyre erőtel­jesebben nő a vágy a világ min­den pontján a város zajától, füstös levegőjétől, ihatatlan vi­zétől, zsúfoltságától megcsömör- lött emberekben. További előny: úgy tervezhető, építhető lakás, hogy idővel to­vábbépíthető anélkül, hogy a tol- dás-foldás nyomait viselné. Vagyis: gondolhat a következő nemzedékre is, hiszen azt, hogy minden nemzedék újra építsen magának külön házat, egyetlen ország sem bírhatja el. A kor­szerű falusi ház (akárcsak a ré­gi!) építészeti egység, magában foglalja a melléképületeket anél­kül, hogy a környezetet is bó­dékkal csúfítaná el. Ebből a szempontból kifogástalan to­vábbépítésre. Örömmel láttam, hogy Lakiteleket nem özönlötte el a fejlődésképtelen sátortetős háztípus. Egyébként nagyon tet­szett némelyik ház színezése is, jó ízlésre vallanak az enyhe pasztellszínek. — Kielégítő-e nálunk a laká­sok. alapterülete? — Hogy mennyire nem az, mi sem bizonyítja jobban, mint a minisztérium rendelkezése: a jö­vőben kétszobásnál kisebb lakás nem építhető, sőt, fokozottabban kell emelni a háromszobás laká­sok számát. — Lényeges a szobaszám? — Nem. Nem a szobaszám a lényeges, hanem az alapterület nagysága! Nem mindegy, hogy a kétszobás lakás 60 vagy 80 négy­zetméter alapterületen van. — Mi a véleménye az önere­jükből építkezőkről? — Azt tapasztalom, hogy az utolsó egynéhány évben építé­szeti szemléletünket egészsége­sebbé alakító intézkedések szü­lettek, amikről azonban mintha a közvélemény érdekelt része sem venne kellően tudomást. A kor­mányzat újabb korszerű lakás­terveket dolgoztat ki, elsősorban a falusi építtetők részére. Haté­konyabb propaganda, az építke­zők részéről nagyobb figyelem szükséges, és akkor bizonyára ezek a tervek, lehetőségek pótol­hatatlan segítséget fognak adni. Lezsák Sándor • Most még nem „dühöse’ méhek mint pergetés idejen, nem kell a külön füstölő, elég a méhész szájában állandóan füstölgő cigeretta is. t Gyors uzsonna a kocsi mellett. OLVASTUK Kábítószer-fogyasztó állatok A mesterséges paradicsom nem azr^emberek privilégiuma. Sok kábító szer -fogyasztó van a maj­mok, elefántok, macskák, pókok és hangyák között is. Közismert tény, hogy a feke­terigók és fenyőrigók szüret ide­jén annyi szőlőt fogyasztanak, hogy valósággal lerészegednek. Megfigyelhetjük azt is, hogyan tántorognak a csirkék, ha túl sok burgonyatörkölyt fogyasztottak. Tavasszal a tölgyfák körül rep­kedő bogarak is „becsípnek” a tölgyfa részegítő nedvétől. Ausztráliában a papagájok gyakran megrészegednek a nek­tártól, ilyenkor eszméletlenül te­rülnek el. Az európai rekettye erős hatású alkaloidát, sparteint tartalmaz. Ez a növény nyugtató hatást gyakorolhat a bikákra, mert az állatok valósággal falják, ahol csak érik. A növény hatá­sára békésen elszundítanak. Afrikában február táján kezd erjedni a mazulafa bogyós ter­mése. Az elefántok és a bábuin majmok valósággal rávetik ma­gukat a gyümölcsre és csakha­mar az idült alkoholizmus jelei mutatkoznak rajtuk. Valamennyi „kábítószer-fo­gyasztó" állat szükségét érzi an­nak, hogy újból és újból meg­próbálkozzék a hódító hatású nö­vényekkel. Vagyis a szenvedély rabja lesz, akár csak az ember. Szolgáltató üzemünk mindenfajta gumi­javítást vállal ÜJ ÉLET MG. TERMELŐSZÖVETKEZET TISZAKÉCSKE, £ KEREKDOMB.___________§ KÖZLEMÉNYEK MMASZ Kiskunfélegyházi Kirendelt­sége értesíti a Móraváros lakóit, hogy 1973. március 28-án 7—10 óráig háló- zatátépités miatt a Móraváros terüle­tén áramszünetet tart. 23310 KISKUNFÉLEGYHÁZÁN 1973. március 25-re hirdetett országos állat- és ki­rakodóvásár elmarad. 610 felveszünk elektroműszerész szak. képzettségű férfit, tartós külszolgálat! tevékenységre. Jelentkezés minden munkanapon délelStt. Megyei Tüdő­gondozó Intézet Kecskemét, Komszo- mol tér 7. 1260 TÖRLESZTÉSES VEM HESKOCÁ-AKCIÓT indított a Bács-Kiskun megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat! Igen előnyös feltételek mellett törlesztésre, 2 hónapos vemhes korú kocasüldőt igényelhetnek az egyéni és háztáji termelők a vállalat járási kirendeltségeinél, illetve felvásárlóinál A 3500—4000 Ft-os értékű vemhes kocasüldő árát hésxpénxben, malaccal, süldővel, vagy híxottsertés átadásával is ki lehet fixetni Az érdeklődőknek a vállalat kirendeltségei és körzeti felvásárlói részletes felvilágosítást adnak. Automatikus szeletelőgép Az élelmiszer-kereskedelmi higiénia távolról sincs azon a fokon, ami kívánatos és elvárható lenne. A felvágottak, sajtok stb. kiszol­gálásánál ma még az emberi kéz a „főszereplő”, ami csöppet sem megnyugtató a fertőzésveszély szempontjából. A képen látható korszerű szeletelőgép nemcsak levágja, hanem automatikusan egymásra is fekteti a kívánt mennyiségű felvágottat az odakészitett csomagolópapírra. A kiszolgáló kézelőgombok segít­ségével „adja tudtára” a gépnek a szeletvastagság milliméterekben meghatározott méretét és a kívánt szeletszámot. A készülék azután gombnyomásra villámgyorsan végrehajtja a „parancsot”. MTESZ-események

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents