Petőfi Népe, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-23 / 69. szám

1973. március 23. • PETŐFI NÉPE • 5 d A népművelés árnyoldalai II. Művelődési otthonok Talán mégis érdemes lenne ... (Malinák Árpád felvétele.) Aki első ízben jár Szalkszentmártonban, csak hosszas keres­gélés után találja meg a művelődési házat. Pedig nagyon is szem előtt van: a település központjában áll útbaigazító fel­irat nélkül, omladozó falakkal, szúette deszkaajtóival. Belül sem különb a látvány. Utött-kopott székek a nagyte­remben, az előcsarnok mennyezetén jókora folt jelzi a beázás helyét. Az iroda egyben raktár is — ott tárolják az értéke­sebb felszerelési tárgyakat, erősítőket, hangszereket, mert a többi helyiségben nem tanácsos a nyirkos, dohos falak miatt. Hogy milyen óriási jelentősége van a munkahelyeken működő szaktanfolyamoknak, továbbkép­zésnek, kluboknak, mi sem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy me­gyénk művelődési otthonnal való ellátottsága az utolsó helyen áll az országban. íme a tények: Bács-Kiskunban a 10 ezer lakos­ra jutó művelődési intézmények száma 1970-ben 2,3, 1971-ben pe­dig 2,2 volt. Ugyanekkor az or­szágos átlag 4,3. illetve 4,1. A megye tehát az országos átlagnak a felét is alig érte el. Bevételi szemlélet A művelődési házak fejleszté­sére, felújítására, újak építésére sok helyen maximális erőfeszíté­seket tesznek a tanácsok. A NEB által vizsgált harminc intézmény közül új a bácsalmási, a sükösdi, a kiskőrösi, de nem régen épült a rémi. a kiskunmajsai és a du- napataji is. A többi meglehető­sen korszerűtlen, nem rendelkez­nek elegendő klub-, kiselőadói, és szakköri helyiségekkel, felsze­relésük rendkívül hiányos. Sok esetben még az új, vagy újjá épített művelődési házakban sin­csenek meg a szükséges eszközök. Ennek az is oka, hogy a tanácsok az építési költségen kívül csak az alapvető felszerelési tárgyakat veszik meg, mert többre nincs pénzük. De nem is lehet megtervezni pontosan, hogy mi kell egy mű­velődési házba, mert a funkcio­náláshoz szükséges berendezési követelmények nincsenek kidol­gozva. De nem ez a fő akadály, hanem a pénzhiány. A gazdálko­dó szervek támogatása annyira elenyésző, hogy megyei szinten éves költségvetésüknek mindösz- sze 1—2,5 százalékát teszi ki. Igaz, hogy a művelődést intézmények bevétele 1972-ben az előző évi­hez képest 2,2 százalékkal nőtt, de ez kizárólag saját bevételük­nek köszönhető. Érthető — ha nem is indokolt — miért törekednek a művelő­dési házak arra, hogy bevételhez jussanak. Még akkor is ezt kell mondanunk, ha már túlzott ez a bevételi szémlélet. A legtöbb be­vételt a táncesték és a bálák hoz­zák. Ebből 1970-ben 1 milió 229 ezer forint, 1972-ben pedig 1 mil­lió 366 ezer forint származott. A Vasárnap Orgoványon a Ma­gyar Tanácsköztársaság 54. év­fordulója alkalmából nagyszabá­sú ifjúsági seregszemlére kerül sor. A városokból, községekből zászlókkal, virágokkal érkező fiatalok a főtéren találkoznak. Az egész napos ünnepség fél tíz­kor kezdődik. Az 1919-es esemé­művészeti csoportok tavaly 47 ezer forintot, az ifjúsági és-egyéb klubok pedig 68 ezer forintot hoz­tak a művelődési házaknak. Vándorló igazgatók Az épületek állaga, az anyagi gondok, a társadalmi alap hiánya mellett, azon túl van egy negye­dik tényező is, amely jelentéke­nyen hátráltatja a munkát, de amely szoros összefüggésben — okozati összefüggésben — van az előzőekkel: a személyi feltételek. A megye művelődési apparátusá­ra általában a nagyarányú sze­mélycsere jellemző. Három év alatt — 1968—1971 között — a népművelők körében 52 személyi változás történt. Ez még egy jól működő intézmény munkáját is hosszabb időre visszaveti, fékezi. Különösen ott. ahol mindössze egy ember dolgozott függetlení­tettként. Kalocsán, és a járásban vizs­gált öt intézményből például 4 függetlenített igazgató távozott el, kettőnek pedig nincs vezetője. Petőfiszállásón évenként cserélő­dik a művelődési otthon igazga­tója1. A kiskőrösi járásban, a NEB által vizsgált négy község közül egyedül Soltvadkerten nem volt igazgatócsere az utóbbi évben. A fluktuáció okai ismeretesek. De az elmondottakon kívül még közre játszik a rendszertelen munkaidő-beosztás, a szerteága­zó munka, a feladatokkal arány­ban nem álló anyagi és társadal­mi megbecsülés, a tanácsi és tár­sadalmi támogatás teljes, vagy részleges hiánya. A létszámválto­zásokat kiváltó okok megszünte­tésére eddig hatékony intézkedés nem történt, pedig ezt alaposan indokolná, sürgetné a közműve­lődésben mutatkozó általános le­maradásunk. a megye országos átlag alatti helyzete. Szakképzettség nélkül Messze vezetne annak a bon­colgatása, miért nincs elegendő, szakképzettséggel rendelkező, hi­vatását szerető népművelő? Mert nincs. Annyira hiányzanak ezek az emberek, hogy például me­gyénkben a 97 függetlenített nép­művelő közül 69-nek csupán ál­talános iskolai végzettsége, illetve nyékről, S' a fehér terror áldoza­tairól, az orgovánvi mártírokról Terhe Dezső, a KISZ megyei bi­zottságának első titkára emlé­kezik meg. t Ezután a I<ISZ-esek megko­szorúzzák a Magyar Tanácskozz társaság-emlékművet, majd él-1 mennek a község határában Le­négy középiskolája van. De a tel­jes létszámból 76-nak nincs szak­mai képesítése, ami azt jelenti, hogy egyetlen tanfolyamot sem végzett el. A „státuszt” viszont be kell tölteni, így tehát a leg­több esetben oda teszik az első jelentkezőt, aztán figyelik, mit tud tenni az illető. Legtöbbször semmit és hamarosan megszökik. A végkövetkeztetés szerint me­gyénk népművelési munkáját mindössze 21 szakképzett népmű­velő végzi el. Természetesen dol­gozik a többi is, de a szakkép­zettség mégis olyan alapvető ga­rancia, feltétel, amelyre alapozva mondhatjuk, hogy „nem a sötét­ben tapogatóznak”. Mert akinek mindössze nyolc általánosa van, az nem képes mondjuk egy nagy­község. vagy akár egy falu kultu­rális forradalmának parancsnoka lenni. Talán nem volna ez olyan tra­gikus — mármint a szakképzett­ig hiánya — ha az adott helyen egy jól működő, lelkes emberek­ből álló társadalmi vezetőség se­gítené a munkát. De ilyet — a művelődési házaknál,— nem ta­lált a népi ellenőrzés. Így aztán még annak is iszonyú megpró­báltatásokat jelent egy ilyen be­osztás. aki kiváló minősítéssel végezte el az egyetem népműve­lői szakát. Gondoljunk arra, hogy kikerül a fiatalember egy olyan művelődési házba, ahol maga az épület is kriminális, berendezés, úgyszólván semmi, pénz semmi, csak a közönv és más oldalról az igény mutatkozik meg. Elvi irányítás Nem légből kapott szavak ezek, Hiszen a NEB megállapította, hogy a tanácsi munka leszűkül a művelődési intézmények elvi irá­nyítására, egyes nagyobb rendez­vények szervezésére. „A területi közművelődési politika gyengesé­gének egyik fő oka a koordiná­ció és a társadalmi bázis hiá­nya ...” A művelődési apparátus­nak és a gazdálkodó szerveknek nincs megfelelő kapcsolata, a munka segítésére nem is alakí­tottak társadalmi bizottságokat. Pedig egyre sürgetőbb a társa- dalmwösszefogás. Gál Sánfer (Következik: A könyvtárak mű­ködése.) vő mártírok dombjához, ahol szintén koszorúkat helyeznek el. A művelődési házban kultúr­műsorral folytatódik a program. A fiatalok pol-beat műsort, kó.- rusbemutatót és Radnóti Miklós- áfea valóversenyt rendeznek. Este bállal és tűzijátékkal fejeződik be a nagyszabású ifjúsági sereg­szemle. Furcsa helynevek A Lengyel Népköztársaság tér­képein különös helyneveket ta­lálunk. Van ott Afrika és Ame­rika, több Párizs, Moszkva és Novgorod. De akad olyan falu is, amely a Vodka és amely a Pokol (lengyelül: Ad) nevet vi­seli. Az Ad nevű falu Gdansk kö­zelében fekszik, a Visztula és a Nógat elágazásánál, s a követ­kező furcsaságáról nevezetes: a szülők nem akarják, hogy gyer­mekeik anyakönyvében .,Pokol" szerepeljen mint születésük he­lye. Bár nagyon szeretik kies fa­lujukat, a várandós anyák szü­lés előtt mégis a szomszédos Stum faluba utaznak, hogy gyermekük születési anyakönyvi kivonatába ne „Pokol” szerepel­jen. Könyvtár a mellényzsebben Az új mikrofilmrendszer amelynek segítségével egy könyv 625 lapját egyetlen oldalnyi nagyságú filmlapon reprodukálni lehetne, további tökéletesítés esetén a könyvkiadásnak, és a könyvtári könyvek kölcsönzésé­nek forradalmasításához vezet­het. Az új rendszer szabadalmát dr. Adnan Waly, a Personal Communication Inc. nevű stam- fordl cég elnöke dolgozta ki Connecticutban Dr. George Yevickkel, a New Jerseyben le­vő Stevens Institute of Techno­logy fizikaprolesszorával együtt. Az eddigi eljárással ellentét­ben egy oldalanként filmre vett könyvet hordozható készülék se­gítségével lehet reprodukálni, amely nem nagyobb, mint egy könyv és műanyagból van. A feltalálók úgy vélik; hogy kö­rülbelül 5 dollárért elő lehet ál­lítani. Egy egész könyvet tartal­mazó filmlapot kb. 25 centért lehet lemásolni az eredeti film­ről. Égj' több mint 600 oldalas teljes könyv mikrofilmre vétele valószínűleg körülbelül 600 dol­lárba kerül. Az eddig használt mikrofilm­eljárásoknál egyetlen lencse mintegy fél méternyi távolságra a laptól miniatűr formában fel­vette azt, és a képző készülék­nek körülbelül akkorának kel­lett lennie, mint a felvevőkészü­léknek. Az új rendszerben 3500 kis golyó szolgál lencséül, ame­lyek mindegyike n lap egy kis részét tapogatja le. A golyók al­kalmazásával a lefényképezendő oldaltól való távolság kb. 1,5 centiméterre csökken. Ennek kö­vetkeztében a nézőkének, amely " ugyanezzel az elvvel készül, 2,5 —-3 centiméternél nem kell vas­tagabbnak lennie és egy zseb­könyv nagyságához hasonlítható. Ebben a rendszerben egyelőre még nem zafírgolyókat alkalmaz­nak, mint a golyóstollakban. Most dolgoznak azon, hogy kis mű­anyaggolyókból álló műanyagla­pokat állítsanak elő. Csak ha ez már sikerült, akkor válik le­hetővé a tervezett mikrofilmes módszer teljes megvalósítása. A kérdés indokolt: ilyen nehéz feltételek mellett vajon teljesít­heti-e feladatát a művelődési ház, tudnak-e rendszeres prog­ramot nyújtani7 Szöregi Erzsé­bet igazgatónő szerint a mosto­ha körülmények parancsolóan előírják tennivalóikat. Tehát néz­zük, mire is van lehetőst'? Hetenként egyszer, húsz-hu­szonöt gyerek részére játékos szakköri foglalkozást szerveznek. A legfontosabb kellék — diave­títő — nélkül. A felnőtteknek ugyancsak heti egy alkalom adó­dik a díszítőművész-, illetve a szabás-varrás tanfolyamok kere­tében. Terveik között szerepel egy bábszakkör és egy filmklub létrehozása. A nagyteremben a társadalmi szervézetek rendezvényein kívül, néha egy-egy bál és az Állami Déryné Színház jóvoltából szín­házi esték zajlanak. Van-e kö­zönség? Az igazgatónő ezt sem bízza a véletlenre. Megállapod­tak a termelőszövetkezetekkel, amelyek egy-egy előadás felett védnökséget vállalnak. A véd­nökség itt azt jelenti, hogy a szövetkezet vezetői, társadalmi szervezetei nem csak a költsé­gek jelentős hányadát vállalják, hanem saját tagjaik körében a közönségszervezést is. Pár hete megnyitották a fiatal értelmiségiek klubját. Tagjai — agronómusok, erdészek, s talán majd néhány pedagógus is csat­lakozik. Művészeti, filmesztéti­kai témákkal szeretnélek foglal­kozni. Az első vendég egyike Pavlovits Miklós volt, aki a me­gyei filmstúdió által készített Petőfi-film nyersanyagával érke­zett körükbe. A felsoroltakon túl még sok egyéb akció szerepel a művelő­dési ház mjnkatervében. Kétség­telenül látszik, hogy a művelő­dés ügyéért felelős helyi vezetők és aktivisták nem tétlenkednek. Túlzás nélkül mondható, hogy egyre eredményesebben viaskod­nak a mostoha lehetőségekkel. P gondok enyhítéséről, megol­dásáról érdeklődtünk a tanács­nál. új művelődési ház építésé­hez mé^ jó ideig kell gyűjtögetni a közösség pénzét. Ideiglenes épületbe átköltöztetni — ez ugyancsak nehéz feladat. Milyen áthidaló megoldás kínálkozik? Egyelőre csak a következőről le­het szó: társadalmi összefogással el kell végezni a jelenlegi épület részleges felújítását. Ha csak egy kiadós meszelésre, a cserepek pótlására, s a padlózat nagyobb hibáinak korrigálására kerülne sor — már az is figyelemre ér­demes haladás lenne. A telepü­lés lakóinak társadalmi összefo­gására is joggal számíthatnak. Példák sora bizonyítja: Petőfi- szobor, a költő emlékházának felújítása — mindez nem csekély társadalmi munkával. A művelődés számára barátsá­gosabb otthont teremteni szintén méltó feladat. Szabó Attila Ifjúsági seregszemle Orgoványon GÁL SÁNDOR: 19. A SZENTSÉGTÖRÉS Láthattuk, hogy milyen ke­ményen járt el az úriszék az is- tei ikáromlókkad szemben. Ennél sókkal szigorúbban, keményeb­ben ítélte meg azokat, akiket szentségtörés vádjával állítottak a szék színe elé, s különösen, ha ez a vád bizonyságot is kapott. Nem szükséges , kommentálni, hogy a XVII. sáázad közepén milyen szilárd volt még az egy­házi hatalom. Tudjuk, hogy ezek­ben az időkben Európa-szerte lo­bogtak az inkvizíció máglyái. Tűzzel-vassal irtották az eretne­keket és egyetlen feljelentés ele­gendő volt ahhoz, hogy. a leg­szörnyűbb kínoknak tegyék ki az illetőt. Két tanú már elég volt ahhoz, hogy megrendezzék az elevenen történő égetést. A félelmetesen ravasz „törvényke­zés” alapja a kínvallatás volt. Ha az illető beismerte, hogy az ördöggel cimboráit, „nem kerül­te el a máglyát. Ha nem ismerte be, addig kínozták, míg meg nem halt, illetve míg vallomást nem tett. Magyarországon nem volt ink­vizíció, de a törvények itt is meglehetősen szigorúan védték az egyházat, a szentségeket, s látni fogjuk az alábbi esetekből, hogy milyen, viszonylag csekély bű­nért küldtek máglyára valakit. Nos, ez a valaki bizonyos Hor­váth János 1668. április 14-én került az úriszék elé, igen súlyos vádakkal. Notórius tolvaj, akit sorozatos lopásokon kívül rabló­gyilkossággal és a szanyi (Sop­ron megye) templom kifosztásá­val vádolnak, de csupán azt tud­ják rábizonyítani, hogy az egyhá­zi kegyszerekből ő is részesült; mivel ezt be is vallotta.. „Az Ür nap tájában, 1667- ben, nem tudatik micsoda ördögi gondolatoktul viseltetvén Joan- nem Horvath, ki az többi lator- ság között a Szany szentegyhá­zat Rábaközben, Sopron várme­gyében más hasonló istentelen társaival éjjeli időn feltörte, ki­váltképpen egy Borocskái István nevű lator társával. Azon szent­egyháznak ablakait ki feszegette, s az oltárra való kelyhet tányé­rával együtt külömb-külömb fé­le kellékeiVel, keszkenyőkkel, miseingekkel \ egyéb oltári esz­közökkel azon oltárnál lefoszt­ván ellopta, i Az egyik miseru- hábul inget,; keszkenyőt csinál­ván magának, a többit oda tette, ahová akafta. Melyek közül az, kiket feltalálhattak, visszakerül­tek a szentegyházba. Továbbá 1665. hús vét nap tájában egy szegény jámbor gazdát, Győrött lakozó Szabó Jánost, midőn az kapássának pénzét magával vitte volna, ezen vádlott véle hasonló társaival úgy, mint Horváth Gyurkóval és Horváth Miklóssal együtt megölte. Megölvén ugyan­ott eltemetette. Továbbá Teke Mihály nevű embernek házát is a folyó év Mátyás napjának táján feltör­vén, fele fehér ruházattyát, le­pedőket, készkenyőket, fél inge­ket és fejfedőket ellopta mind ládástul. Továbbá Fodor Jakab kősóját is tavaly esztendőben aratás tájában házátul ellop­ta ...” Így sorolja a jegyzőkönyv Hor­váth János vétkeit, de a vádlott mindent tagad. Nem ő törte fel a templomot, hanem Borocskái István, s neki csak adott ene- hány dolgokat a holmiból. Szabó Jánost nem ő, hanem egy Hor­váth György nevű katona ölte meg, ki őt kényszerítette, hogy temesse el a szerencsétlent. Fo­dor Jakab sójáért ő három köböl búzát adott. Teke Mihály ruhá­zatát más ember késztetésére vitte el. ,5-A—vádlott nem jsmeri be azt se, hogy ő törte volna fel azon a szanyi iskola mellett hagyván szentegyházat, hanem az akció- őtet, úgy hozta volna oda az ban megíratott Borocskái István eszközöket, melyeket együtt úgy • Kivégzés! Jelenet. ástak el egy kazal szénába és neki több nem is jutott azon portékából két keszkenőnél és egy darab miseingnél. Ezen véde­kezése vádlottnak haszontalan lévén, mert mondásából is kitcc- cik, hogy azon eszközöknek ma­gához vételét nem tagadja .. Tulajdonképpen ez lett a vesz­te a lator tolvajnak és szentegy­ház fosztogatónak. ,Az úriszék előtt ugyanis semmi nem bizo­nyosodott be Horváth János ter­hére, csupán amit maga beis­mert — vagyis, hogy a templom­ból származó eszközökből része­sült. Ez elegendő volt elítélésé­hez. Közben — a vádlott távol­létében — Győrben halálra ítél­ték, ahol Borocskái István min­denben rávallott, különösen a szegény ember megölésében. Ezt megtudva Horváth János beletö­rődött sorsába, s amint az íté­letben olvashatjuk: „...amint' maga mondotta, megérdemli a halált. Mindazonáltal, hogy a szanyi templombul ellopott oltá­ri kellékekből tudva részesült, Borocskáival ásta el a szénába a lopott eszközöket, s együtt lap­pangott vele az erdőben, s az összerontott kelyhet is a_ sza- nyiak megismerték, azt is ő adta el Mihályiban. Ezért érdeme sze­rint megbüntettetik és a fellyül említett 61. paragrafus rendelke­zése szerint elevenen megéget- tetik...” A 61. artikulus pedig a szent­ségtörésért járó büntetést írja le. Így tehát nem sokkal az ítélet kihirdetése után Horváth János alatt fellobbant a máglya, s a fuldokló ember körül hiába tüs­ténkedett a pap, lelkét nem ol- dozhatta fel. Következeik: Birkatolvajok.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents