Petőfi Népe, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-21 / 67. szám
1973. március 21. • PETŐFI NÉPE • 5 »Amikor Szabados Sándor Kecskemétre jött. .. « Aranykoszorú díjas ifjúsági klub A Kossuth Lajos Katonai Főiskola kiskunhalasi határőrségéhez kihelyezett alegységének ifjúsági klubja korábban kiváló címet, az elmúlt évben pedig a Népművelési Tanács aranykoszorú díját nyerte el.S akik a klub tartalmi munkáját már megismerhették, természetesen egyetértenek az elismeréssel. Ambrus elvtárssal is érintkezett a Pest megyei Hírlap nyomdájában . . . Rengeteg népgyűlésen szóltunk a néphez. Eljött újra Szabados elvtárs és előadást tartott a német választásokról.” E sorok írója is tapasztalta, hogy Hajnal József és Tóth László — a Tanácsköztársaság időszakában mindketten vezető beosztásban dolgoztak — milyen tisztelettel beszéltek Szabados Sándor műveltségéről, tiszta emberségéről. a kecskeméti mozgalomban betöltött szerepéről. A forradalom évfordulóján ezért idézzük századunk egyik jeles magyar forradalmárának tetteit. szavait. Ma is az igazság, az emberi értelem tiszteletére, a hittel végzett munka gyönyörűségére tanít. És arra: lépteinket mindig csillaginkhoz igazítsuk. Jó ilyen emberekre visszanézni, hogy biztosan és reménnyel haladjunk utunkon. Heltai Nándor méletet tanítanak és lőgyakorla- tokal vezetnek. A tiszti iskolán meg tablók, makettek készítésével is segítik a katonai tantárgyak megértetését. Legutóbb a fegyverek kezeléséből szerveztek vetélkedőket. Ez év tavaszán pedig a szakaszok közti fegyvertechnikai, lőelméleti vetélkedőket szervezik meg. Kékesi Márton hallgató a sportszakkör munkáját irányítja. — Legkönnyebb dolgunk nekünk van — említi a szakkörvezető — mert a sportnak az iskolán is tömegbázisa van. A hallgatók 50 százaléka aktív sportoló: egyesek atlétizálnak, vagy kézilabdáznak, mások kosaraznak vagy fociznak. A sportkör segíti a hallgatók fizikai és szellemi felkészítését. A közelmúltban 10 kilométeres járőrversenyük volt, s most a közeljövőben 24 kilométeres járőrversenyre készülnek. A politikai szakkör tevékenységéről Sipos János tiszt adott tájékoztatást. Elmondta, hogy a szakkör tagjai a határőr alegységeknél politikai tájékoztatókat tartanak. Jelenleg az iskolán is és az őrsökön is az MSZMP Központi Bizottsága 1972. novemberi állásfoglalásának megértetését segítik. Ritter Ottó hallgató az ifjúsági klub vezetője. Véleménye szerint a szakkörök vezetői és tagjai nagyon aktívak, lelkesen végr zik a munkát. Így például az önkéntes véradó mozgalomban is élen járnak; a klub tagjai havonta 20 liter vért adnak. Az elvégzett munka tükrében joggal állapíthatjuk meg, hogy a Kossuth Lajos Katonai Főiskola Petőfi Sándor Ifjúsági Klubja méltó az elismerésre. T'' íz hónap híján száz eszten- deje született Szabados (Freistadtl) Sándor Komáromban. Okkal írunk róla most a Tanács- köztársaság kikiáltására emlékezve. A magyar munkásmozgalom kimagasló egyéniségei közé tartozik. Már egyetemista korában előadásokon népszerűsítette a szocialista eszméket. Később, évekig a Népszava harcos munkatársa. Sokat tett Marx és Engels műveinek megismertetéséért, több tanulmányt, cikket ő fordított magyarra. A Tanácsköztársaság idején közoktatásügyi népbiztos, és néhány hétig a Szellemi Termékek Országos Tanácsának a vezetője. Bátran, öntudatosan védekezik az ellenforradalmi bíróság előtt, ö viselkedett a legbátrabban, a legfölényesebben a népbiztosok közül. „A történelem bizonyítani fogja, hogy a március 21-i forradalom mögött nagy nemzeti eszmények és remények rejtőzködtek. ezek tették a forradalmat Három pillanatfelvétel és egy kérdés Beszüremkednek szobámba a reggel fényei. Az ablakhoz lépek, elhúzom a függönyt, kinézek. A lakónegyed parkjában a szokásos kutyaparádé. Férfiak és nők ebeket sétáltatnak. Lehozzák a lakásokból az elegáns vizslákat, boxereket, a földszintes daxlikat futkározásra, egészségügyi kocogásra és bizonyos dolgok elintézésére. Ahogy látom, nem kell bíztatni a kutya urakat és hölgyeket, mert sűrűn meg-meg- állnak a zöld felület csenevész fáinál, a homokozó sarkainál, a játékhinták tartóoszlopainál... * * * Két kisfiú álldogál a szemközti kapubejárónál. Indulnának az óvodába, ha egy jókora négylábú nem rohangálna fel s alá a ház előtt. Kilépnek az oltalmazó ajtó mögül, hátha elosonhatnak baj nélkül a következő utcáig. Hiú remény. Villámként száguldoz a négylábú és a kicsinyek rémülten húzódnak vissza a lépcső- házba, A kutyatulajdonos közömbösen szemléli a dolgok alakulását, már-már attól tartok, hogy a gyerekeket figyelmezteti: , jelenlétükkel ne ingereljék a kitud jahány szór törzskönyvezett előkelőségeket. * * * Délelőtt a legapróbbaké a térség. Leülnek a földre, négykézláb mászkálnak, ott ahol félreérthetetlen jelek mutatják, hogy kutyák jártak errefelé. Olykor itt levegőznek az egyik közeli bölcsőde ifjai. * * * A gyerekeké vagy a kutyáké a park, a játszótér? Ideje lenne tisztázni. Ügy tudom, hogy nálunk a legfőbb érték az ember. Mégha egészen kicsike is. 17. A GYEREKTARTÁS ŐSE A rabokat megítélő úriszék azon kívül, hogy a törvénykezési napokon döntött az eléje került ügyekben, figyelemmel kísérte a perekben előforduló azonosságokat is. Ezen tapasztalatokat aztán összegezvén, általános véleményezéssel, a jogalkotókhoz felterjesztett javaslatokkal élt, törvényt, rendszabályokat kezdeményezett, illetve a már régi, s ezáltal elavult törvények, azok hiányosságai pótlására ösztönzött. így például az 1300-as esztendőben Kecskeméten az alábbi statútum (szabályrendelet) született: „Az ezen Uraság Széke alkalmatosságával előfordult több rendbeli házasságtörések és fajtalanságok miatt megesett személyeknek állapotjok figyelmetessé tévén, ezen Uraság Székét egy részént azért, hogy az ilyen törvénytelen ágybul fogant csecsemők tartása eránt bizonyovértelenné és egy csapásra diadalmassá.” Amikor — mint kommunistát — azzal vádolták, hogy ő is a „proletároknak nincshazá- ja” elvet hirdette, ragyogó logikával cáfolja az ostoba fejtegetést. „... Petőfi azt mondta, hogy haza csak ott van. ahol jog van. Én sem lehetek nacionalistább, mint a legnagyobb nacionalista költő. Petőfi Sándor.” Az utolsó szó jogán nagy tanulságot fogalmazott meg: „A büntető törvény- könyv még egyetlen forradalmat sem akadályozott meg, és mennél kegyetlenebbek voltak rendelkezései, annál kevésbé voltak komoly gátjai a forradalmi népharagnak”. Életfogytiglani börtönre ítélték és a fögolycsere-akció révén került a Szovjetunióba. Ott kulturális munkaterületen dolgozott 1940-ben. tragikus körülmények között hunyt el. Tiszteletre méltó helyet érdemel Szabados a kecskeméti helyi haladó hagyományok sorában. Az őszirózsás forradalom győzelme Dóra Dezső hallgató az irodalmi szakkör vezetője. Érdeklődésünkre elmondta, hogy a szakkör munkájával mindenek előtt az iskolaközösség kulturális nevelését és szórakoztatását segíti. Több fellépésük volt azonban már a határ menti községekben is. A szakkör irodalmi színpada, a versmondók, és a színjátszók az iskolán Radnóti-estet tartottak, Petőfi-emlékműsorral léptek fel. Neves költők és írók munkásságáról irodalmi esteken emlékeztek meg. Kell a jó könyv mozgalomba is aktívan bekapcsolódtak, sok pályázatot küldtek be. Könyvpropogandájuk hatására a klub tagjai fél év alatt 50 ezer forint értékű könyvet vásároltak. Rendszeres látogatói a színházaknak és filmszínházaksabb provízió eszközöltessen, más részént azért, hogy a gyermekneveléssel együtt járó tehernek viselésével az illyesek a vétkezéstől elrémíttessenek, azon régi szokás, mely szerént a férfi az asz- szonvt 15 forintokkal egyszerre kifizette, ilyen formán által for- máltatni tanácsosabbnak találtatott: Hogy mivel az gyermeknek nevelésére a törvényes szülék egyformán kötelesek, erre a törvénytelenek annyival Inkább szo- ríttassanak. Eszerént a városi ma- gistrátusnak az lévén szokása, hogy az ilyen férfi 12 forintokat fizessen, míg valami munkára nem alkalmazatathatik. Mert mivel felében lévén köteles a törvénytelen atya gyermekének tartására, evégett esztendőnként köteles lesz azt fizetni mind addig, mígnem az illy es fattyú a hét esztendőket eltölti. Következésképpen az idő alatt elhalálozván, a fizetés is múlni fog és az asz- szonynak egyéb fizetséggel nem tartozik, fennmaradván mindután a Magyar Alföld Tizenöt év címmel összegezte a mozgalmi emlékeket. „Nagyobb érd^lődés 1900-ban keletkezett, amikor Szabados Sándor Kecskemétre jött jogásznak. Nagysörényű feje mindenütt csodálatot keltett és az emberek keresztet vetettek, ha meglátták. Ez a „vörös rém” pedig a világ legszelidebb lelkű embere volt. polgári szempontból kifogástalan megjelenésű gavallér, aki akkor is és még ma is az országnak talán legzengzete- sebben és legmagyarosabbarv író toliforgatója. Bánffy kitiltotta Budapestről, beutazta a világot és így jutott eszébe Kecskemétre jönni alapvizsgázni. Szabados körül egy kis kör képződött, akik szomjazó érdeklődéssel lesték azt a sok új gondolatot, amely Szabados kristálytiszta okfejtéséből kisugárzott.” 1919. májusában ismét visszatekintenek a megtett útra és még határozottabban emelik ki Szabados Sándor múlhatatlan érdemeit. „Szabados elvtárs Horváth nak is. A szakaszok között Petőfi forradalmisága címmel szellemi vetélkedőt tartottak. Petőfi és József Attila műveiből ankétot szerveztek, ötven éves a Szovjetunió és Szovjetunió ma címmel tablókat készítettek. Ott voltak a szavalóversenyeken és járási elsők lettek. Az irodalmi szakkör januárban Petőfi forra- dalmiságáról és katona-költészetéről félórás műsort, állított ösz- sze, amit több területi ifjúsági klubban szeretnének bemutatni. Dián József hallgató katonai szakkörvezető. Ez a szakkör a katonai kiképzést, a honvédelmi nevelést segíti a tiszti iskolán és az úttörők körében. Színes és változatos formában mutatják be a baráti hadseregek életét. Az úttörők részére tereptant, lőelazonáltal kinek-kinek a törvények mellett leendő megbünte- tettsége ...” Mi más ez. ha nem a gyerektartás őse. Kettős célt kívánt elérni ezzel az úriszék. Egyrészt, hogy , intézkedésével visszatartsa az arra hajlamosakat a házasságtörésektől és fajtalanságoktól, másrészt, hogy ha már ez nem sikerült, akkor a törvénytelen ágybul született gyerek eltartásához fele részben járuljon hozzá a férfi is. De ne úgy, mint a statútumot megelőzően, amikor a férfi elintézte 15 forintnak egyszeri lefizetésével. Az új szabályzat szerint évenként 12 forintot köteles adni, egészen addig, amíg a gyerek a hetedik életévét be nem tölti. Ha pedig a gyerekek közben meghalnak (akkoriban ez nem volt ritkaság, hiszen magas számokat mutatna a csecsemő- és gyermekhalandóság), semmivel nem tartozik a férfi. Mindezen intézkedés nem zárja ki, hogy a tettesek — mind az asszony, mind pedig a férfi — el ne nyerjék méltó büntetésüket a nős-paráz- naság, illetve a fajtalankodás miatt. Tudjuk, hogy ez az egyetlen statútum nem tartotta vissza az embereket, különösen azért nem, mert nem intézkedett aziránt, hogy miként bünteti meg azt, aki nem fizeti az évi tizenkét forintokat Mert bizonyára az volt a gyakori. Miből fizessen? Mert aki tudott volna fizetni, az — emlékezzünk a szolgálólány és a kalaposmester esetére — könnyedén. mindössze két cimbora tanúskodása által — kibújhatott a vád alól. s egyben az apaság alól is. Tudjuk a statútum hatástalanságát más jegyzőkönyvekből is, egy ilyen szabályrendeletet később újra ismertetünk, s ebből kitűnik, milyen állapotok uralkodtak Kecskeméten a városban és a környező pusztákon. Maradjunk azonban még néhány sor erejéig a házasság szentségének bűvkörében, s nézzük meg, hogyan éltek azok. akiknek nem volt bátorságuk áttörni az égben megvont korlátokat. Persze nem tipikus esetek következnek, hiszen a bíróság elé kerülő házastársak esete sem akkor, sem most nem általánosan jellemző. „Latzer Szabó János ketskemé- ti illetőségű, feleségének, Kováts Annának olv mértékben lett meg- verettetésével adatott fel, hogy az azon verések miatt meghalt. Az jővén ki, hogy az ő verései nem annyira okai voltak felesége halálának, mint azt közelítették, ezért fél esztendei rabságra, két ízben elverendő 50 páltzákra, vasban közmunkára, a szokásos kenyéren és vízen való böjtre, ítéltetett ...” Az eset ilyen megfogalmazásban erősen homályos. Mert igaz. hogy megverte feleségét a vádlott, az is igaz, hogy meghalt az asszony, de nem azért, mert megverték, hanem más valami miatt. A biztonság kedvéért mégis vasra verték a megözvegyült embert. Pedig az asszonyverőket igencsak megbüntették. íme egy másik eset: ..Seffert András ártatlan feleségin annyira szokott dü- hösködni. hogy annak az ő ketyet- lensége miatt azon fejjül, hogy már keze. lába és minden teteme össze van törve, már több ízben gyermeke is elment. Seffert András ezért keréken való megtörés által halálra ítéltetett...” Következik: Istenkáromlók. épül ez a műsorsoro/.at. Portrék, egyéniségek, akik életükkel, cselekedeteikkel részesei voltak világ- és ember- formáló korunknak, a XX. századnak. És kik vallanak? A „hivatásos” forradalmártól, a nagytekintélyű, művelt publicisztáig, tudós építész, neves esztéta és a forradalmi pillanatban önmagát sem kímélő hétköznapi ember. Az első portré: Klémens Béla. A tv Ill-as stúdiójában, fekete bársonyfüggöny előtt ül, Szepesi György riporterrel. A fekete bársony fontos díszletelem. Segítségével varázsolódnak az interjú hátterére régi ismerősök, megelevenedő fényképek, barátok és emlékek, az újságíró klub meghitt beszélgető sarka. Mindez a tv-technika trükkjei- nek csodája. Klémens Béla 32 évig élt és dolgozott az emigráció nehéz időszakában, körülbelül 32 országban. Hogy kezdődött? Röpcédulaszórással repülőgépről. 1918 őszén Budapesten. Majd 1919 • tavaszán Répás-pusztán egyik megalapítója az első szocialista termelőszövetkezetnek. Azután lapszerkesztő Zágrábban, hallgató egy óra-akadémián Bécsben 1919-ben és részese november 20-án a párt újjáalakulásának. Illegális munkát végez Berlinben. Európa szinte minden államában, vasutat épít Marokkóban, dolgozik Venezuelában, mindig azt és mindig ott, ahol szükség van rá az illegális munkában. A sorozat második adása: Komját Irén portréja. Lakásán forgatunk. A riporter Szepesi György, a vendég Keres Emil, aki Komját Irén kedves verseit idézi fel a műsorban: „Bújdoklás? .... Börtönfal? ... Halál? Ml kitörünk: Dús mindenütt levők, a főidből és a vérből!” A férj és harcostárs. Komját Aladár versei mellett Paul Eluard és Balázs Béla soraival idézzük fel a németek megszállta Párizst és a romokból újjáéledő 1945-ös Budapestet. Komját Irén 1919-ben, mint fiatal bölcsésztanár a közoktatás- ügyi népbiztosság munkatársa. Az emigráció éveiben Bolognában, Berlinben, Bázelben, majd Párizsban dolgozik, forradalmár újságíróként. A felszabadulás után az első budapesti újságíró • Klémens Béla egyik harcostársát, Róják Dezsőt is fel kerestük pozsonyi lakásán. Pásztor Ferenc szerkesztő, a képen éppen „csapó”. • Egy másik kortárs: Pór Ferenc, a prágai Páittörténeti Intézet igazgató-helyettese. iskola igazgatója. Generációkat tanított, nevelt újságíróvá. Ma, az Üjságírószövetség alelnöke. Két portré. Eddig ennyi készült el a sorozatból. Már a következőn dolgozunk: Major Máté professzor. Baján született. Szeretném a szülőföldet is bemutatni. Így egészül ki, emlékekből és emilékezőkből az emlékező portréja. Így készülnek: a „Vallomások a XX. századról” ... Radó Gyula • Klémens Béla portréja a sorozat első adása. (Foto: Radó—Sáfrány—Varga). ÚJ TÉVÉ-SOROZAT Vallomások a XX. századról Milyen főcímet találjunk ki, hogy kifejezze korunkat? — tettük fel egymásnak a kérdést, Pásztor Ferenc szerkesztő, s jómagam, a rendező. — Legyenek benne a nagy technikai sikerek és kudarcok, a repülés kezdetétől, az űr meghódításáig, a „moto*- rizáció” — a háborúk, a forradalom és természetesen a film felfedezése, amely mindezt segít nekünk bemutatni, ott is, ahol kihagy az emberi emlékezet. Igen. az em- heri emlékezet. • Filmforcatás Komját Irén lakásán.
