Petőfi Népe, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-01 / 50. szám

Gépesített paprikatermesztés tíz modellgazdaságban Kalocsa vidékén megkezdődött az idei fűszerpaprika-termesztés előkészülete. Folytatják a tavaly megkezdett termeléskorszerűsí­tést, amely, a magyar fűszerpap­rika-termesztésben újabb korsza­kot jelent. A feladat megvalósí­tása az ágazat szakosításával kezdődött, amelyet a termelés teljes mechanizálása követ. A tét a termelés növelése, jelentősebb területbővítés nélkül. Az inten­zív termesztést az idén több mint 6000 holdon kezdik meg. Tíz mo- dellgazdaságot alakítottak ki, ahol már teljesen gépesített pap­rikatermesztést folytatnak. Az új fajták bevonásával rövidítik a termelési munkafolyamatokat. Sok helyen, a hagyományos pa­lántázás helyett közvetlen helyre­vetéssel termesztik majd a fű­szernövényt, s azonos területen 25—30 százalékkal növelik a tő­számot. Így elmarad a költséges palántanevelés és a ki ültetés. A legnagyobb paprikás gazda­ságban, a bátyai Pirospaprika Termelőszövetkezetben az idén már a 400 holdból 200 holdon helyrevetéssel termesztik az étel­ízesítőt. s összehasonlítják majd a két módszer eredményeit, költ­ségeit. Fajszon, a Kék Duna Tsz- ben a korábbi jó tapasztalatok alapján ez évben már teljes egé­szében magvetéssel termesztik a növényt. A korszerűbb termesztéshez az új kalocsai paprikafajtákat hasz­nálják fel, ezek ugyanis egyszer­re érnek, az intenzív, termesztést jól tűrik és alkalmasak gépi be­takarításra is. A „paprikás” gaz­daságokban megkezdték a terü­letek előkészítését, a magvak be­szerzését. A helyre vetést már­cius végén kezdik, a palántane­veléshez pedig már most hozzá­fogtak. V. E. Egészségügyi szerviz Vályi Péter megkezdte tárgyalásait • F. B. Dent és Vályi Péter a kereskedelemügyi minisztériumban. (Telefoto — AP—MTI—KS.) A magyar—amerikai gazdasági és kereskedelmi tárgyalások meg­kezdése alkalmából Frederick B. Dent kereskedelemügyi miniszter kedden délután hivatalának fo­gadótermében köszöntötte a Vá­lyi Péter miniszterelnök-helyettes vezette magyar küldöttséget. Az amerikai sajtó, a rádió és a tele­vízió meghívott képviselői jelen­létében elhangzott szívélyes han­gú üdvözlő beszédében Dent mi­niszter a többi között ezeket mondotta: — Nagy öröm számomra, hogy a kereskedelemügyi minisztérium nevében itt üdvözölhetem ma­gyar vendégeinket. Várakozással tekintünk a Magyarországgal va­ló kereskedelmi kapcsolataink to­vábbi fejlesztésének megvitatá­sára. A magyar vendégeknek al­kalmuk lesz eszmecserét folytatni más magas rangú amerikai kor­mánytisztviselőkkel és megláto­gatni néhány vállalatot. Vályi Péter válaszában megkö­szönte a fogadtatást, majd ezeket mondotta: — Nagy örömmel jöttünk az Egyesült Államokba és úgy gon­doljuk, hogy igen fontos feladatot tudunk teljesíteni, ezért is mele­gen köszönöm a meghívást, ame­lyet Dent miniszter úrtól kap­tunk. — A mi célunk az — folytatta —, hogy a stagnáló gazdasági kapcsolatok hosszú évei után né­hány fontos lépést tegyünk bőví­tésükre. Nem titkolom, hogy szá­mos nehéz kérdést kell még meg­oldanunk. Mi azzal a jószándék­kal és óhajjal jöttünk, hogy köl­csönös erőfeszítéssel igyekezzünk megoldani a nehézségeket. Vályi Péter ezután utalt arra, hogy bár Magyarország kis or­szág, adottságainál fogva gazda­sági életében különös jelentősége van a külkereskedelmi kapcsola­toknak. — Meggyőződésünk, hogy a sta­bil gazdasági kapcsolatok előmoz­dítják a béke ügyét is. A stabil gazdasági kapcsolatok első né­hány lépését már megtettük, és megítélésünk szerint kedvezőek a további fejlődés távlatai — hang­súlyozta befejezésül a Miniszter- tanács elnökhelyettese. Ezt követően került sor a Vályi Péter vezette magyar és a Frede­rick B. Dent vezette amerikai tárgyaló küldöttség első hivatalos munkaülésére, amelyen általá­nosságban körvonalazták a két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak időszerű kérdéseit. Ezeket részletesebben szerdán vi­tatták meg, helyi idő szerint dél­előtt 10 órakor a szakértők mun­kaülésén, amelyen John Connor, a minisztérium kelet—nyugati kereskedelmi főosztályának igaz­gatóhelyettese elnökölt. Az ülésen magyar részről Szalai Béla kül­kereskedelmi miniszterhelyettes és Molnár József, a washingtoni magyar kereskedelmi kirendelt­ség vezetője vett részt. MUNKAÉRTEKEZLET AZ SZMT-NÉL A vasasok érdekvédelme A VDK kormánya megszüntette a foglyok szabadon bocsátását Az Egyesült Államoknak vállalnia kell a felelősséget A VDK kormánya nyilatkozatban jelentette be, hogy megszünteti Az Országos Béketanács ülése Szerdán ülést tartott az Országos Béketanács, s megtár­gyalta a magyar békemozgalom tavalyi tevékenységét és 1973. évi munkaprogramját. A tanácskozáson az elnökség­ben foglalt helyet Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának el­nöke, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Sebes­tyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára, dr. Mol­nár Béla, az OBT alelnöke, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának titkára, Sarlós István, a Népszabadság főszerkesztője, Rostás István, a Magyar Vörös- kereszt főtitkára. Kiss Károly, a SZOT és az OBT alelnöke, dr. Gombár József, a KISZ KB tit­kára és Csaba Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője. Napirend előtt az elnöklő dr. Simái Mihály egyetemi ta­nárnak, az Országos Béketanács alelnökének javaslatára az ülés részvevői néma felállással adóz­tak az elmúlt évben elhunyt dr. Mihályfy Ernő, a Magyar Nemzet főszerkesztője, a magyar békemozgalomnak szinte meg­alakulásától lelkes, odaadó híve, az OBT elnöksége tagja emlé­kének. Mihályfy Ernőben olyan embert veszítettünk el, aki élet­művével, publicisztikai tevé­kenységével haláláig hűségesen szolgálta a béke, a népek kö­zötti barátság igaz ügyét. Ezután Sebestyén Nándorné tartotta meg főtitkári beszámo­lóját, kiegészítésül a napirendi témáról készített írásos jelentés­hez. Nagy figyelmet fordított a beszámoló — mondotta többek között az OBT főtitkára — az indokínai népek iránti szolida­ritásra, amely csaknem egy év­tizede békemunkánk középpont­jában áll. Szó esett a beszámoló­ban arról, hogy a magyar béke­mozgalom eredményesen vett és vesz részt a földrészünk béké­jéért és biztonságáért folytatott küzdelemben. Beszámolójában Sebestyén Nándorné foglalkozott békemoz­galmunknak a népek közötti barátság ápolása, elmélyítése érdekében végzett eredményes munkájával, Tegnap Kecskeméten a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa a Vasas Szakszervezethez tartozó nagyvállalati szakszervezeti taná­csok titkárai és a megyében le­vő gyáregységeik szb-titkárai részvételével munkaértekezletet tartott. A tanácskozáson részt vett Eperjesi István, a Vasas Szakszervezet szervezési és ká­derosztályának vezetője is. Borsodi György, az SZMT ve­zető titkára bevezetőjében el­mondta, hogy a Vasas Szakszer­vezet központi vezetősége és a Szakszervezetek Bács-Kiskun me­gyei Tanácsa tavaly ősszel meg­állapodott abban, hogy a terület- politikai munka megjavítására rendszeres kapcsolatot létesíte­nek. Az első találkozóra a nagy- vállalatok VSZ-titkáraival a SZIM kecskeméti gyárában ke­rült sor. Az ott kialakított köl­csönös együttműködés szellemé­ben folytak a közelmúltban a bérpolitikai intézkedésekkel kap­csolatos egyeztető tárgyalások. A mostani megbeszélés fő témája a megye területpolitikai helyzeté­nek részletes elemzése és a vas­ipari üzemek tevékenysége, to­vábbfejlesztésük és dolgozóik helyzetének javítása szempont­jából. Az előadó ezután tájékoztatta a munkaértekezlet résztvevőit a megye gazdasági életéről. A bérintézkedések végrehajtá­sát elemezve az SZMT vezető titkára helyeselte, hogy a nagy- vállalati VSZT-k a lehetősége­ken belül az alapbérek növelésé­re törekedtek. Ily módon a 8 százalékos központi béremelésen felül átlagban 3—4 százalékkal tudták még növelni a munkás­béreket. Az üzemekben kedvező a hangulat és a dolgozók most látják legvilágosabban többek között az üzem- és munkaszer­vezés megjavításának fontosságát, ami a részesedésialap-képzés és a további bérfejlesztés alapja. Az időpont tehát igen alkalmas a té­mával való foglalkozásra. Javas­lom ezért — mondotta Borsodi György —, hogy a nagyvállalati szakszervezeti tanácsok és az SZMT képviselőiből hozzunk lét­re komplex brigádokat, amelyek az üzemi szakszervezeti alap­szervezetek termelést segítő és a dolgozók érdekvédelmét szolgáló tevékenységének javítását mozdí­tanák elő. Előadásának befejező részében Borsodi György a szak­munkásképzés fontosságával, a fekete túlórák elleni fellépés­ről, a dolgozók lakásépítését szol­gáló vállalati segítségről beszélt. A beszámolót követő vitában a VSZT és szb-titkárok legbe­hatóbban a bérintézkedések ta­pasztalataival foglalkoztak. Szót kért Eperjesi István, a Vasas Szakszervezet osztályvezetője is. Hangsúlyozta, hogy a nagyválla­lati szakszervezeti tanácsoknak bátrabban kell fellépni a főváro­si üzemek és a gyáregységek közötti bérfeszültség megszünte­téséért, a vidéki üzemek érdekei­nek védelmében. N. O. az amerikai foglyok szabadon bocsátását a párizsi megállapodás so­rozatos megsértése miatt. — Nixon elnök fenyegetőző hangon, újabb 120 hadifogoly szabadon bocsátását követelte. — Saigonban leállí­tották az amerikai haderő kivonását. — Binh asszony javaslatára Párizsban értekezletet tartott a négy kormány külügyminisztere. — Ülésezett a Vietnam-konferencia záróokmányának kidolgozásával megbízott szerkesztő bizottság. A megye * gyógyászatának — szó szerinti értelemben vett — technikai kiszolgálására létesült Kecskeméten a Röntgen- és Kór­háztechnikai Vállalat üzemegysé­ge, amely az országos javítóhá­lózat munkájába kapcsolódik be. A legegyszerűbbnek számító esz­közöktől kezdve — mint a vér- nyomásmérők. phonendoszkópok — a bonyolult készülékek hiba- elhárításáig terjed a tevékenysé­gi skála. összesen kilenc szerelő dolgo­zik itt, mozgókocsijukkal ugyan­akkor a helyszíneken is végeznek javításokat. Üjabban úgynevezett tmlc-szerződéseket kötnek az egészségügyi intézményekkel a havi és negyedéves tervszerű karbantartásokra. Az átfutási idő átlagosan egy. másfél hetet vesz igénybe, amit — sajnos —, nem egy esetben megnyújt a külföldi alkatrészek beszerzésének nehéz­kessége. A munka gyorsulása és további javulása várható, ha a jelenlegi szűk műhelyekből új helyre költöznek. A képen: A higanyházat sze­reli fel a vérnyomásmérő készü­lékre Lezsák Mária, orvosi mű­szerész. (Tóth Sándor felvétele) „Álláspontunk igazságos, meg­felel a realitásnak és ésszerűbb nem is lehetne” — mondotta szerdán reggel Bui Tin ezredes, a vietnami négyoldalú katonai vegyes bizottság VDK-tagozatá­nak arról a döntéséről, amely­nek értelmében az amerikai és a saigoni fél által előidézett rendkívül súlyos helyzetre való tekintettel a VDK csak akkor fogja szabadon bocsátani az amerikaiak újabb hadifogoly­csoportját, ha az Egyesült Ál­lamok hatékonyabban támogatja a tüzszüneti megállapodás be­tartását. Nixon elnök nyomban a VDK kormányának bejelentése után megbeszélést tartott Kissinger nemzetbiztonsági főtanácsadó­val, majd utasította a párizsi nemzetközi Vietnam-konferen- cián részt vevő Rogers külügy­minisztert, hogy a „legsürgő­sebben” tárgyalja meg a kér­dést a VDK külügyminiszteré­vel. Ugyanakkor Ronald Ziegler, a Fehér Ház sajtótitkára ulti­mativ hangú nyilatkozatot tett a hadifogoly-kérdéssel kapcso­latban. Közölte: az elnök utasí­totta Rogers külügyminisztert, hogy követelje legalább 120 újabb hadifogoly szabadon bo­csátását „az amerikai csapatki­vonások és hadifogoly szabadon bocsátások szinkronizált ütem­tervének megfelelően. A fenye­gető hangvételű nyilatkozat ma­gában foglalja1 a párizsi diplo­máciai előrehaladás „blokkolá­sának” lehetőségét. A Nixon által sürgetett pá­rizsi találkozóra kedden nem került sor, viszont pár perccel 21.40 óra előtt vietnami—ame­rikai szakértői szintű megbe­szélést tartottak. Ezután a VDK küldöttségének szóvivője nyilat­kozott a sajtónak. „Az Egyesült Államoknak és a saigoni kor­mánynak — mondotta — teljes felelősséget kell vállalnia a megállapodás megszegésével és ÉPÜL A CSATORNA 9 Ronald Ziegler, a Fehér Ház sajtótitkára, ultimativ hangú nyilatkozatot tett, az úgyne­vezett „hadifogoly kérdéssel” kapcsolatban. (Telefoto — AP—MTI—KS.) szabotálásával egyenértékű cse­lekményeinek következményei­ért”. A szóvivő ezután kijelentette: „A VDK kormányának küldött­sége továbbra is minden tőle telhetőt megtesz annak érdeké­ben, hogy a konferencia sikeres legyen”. (Folytatás a 2. oldalon.) Egy újabb külső városrész ar­culata változik meg szemlátomást a „hírős városban”, Kecskemé­ten. Ennek a folyamatnak egyik jele, hogy az Észak-Bács megyei Vízmű Vállalat dolgozói a Vacsi közben 400 milliméteres szenny­vízelvezető csöveket fektetnek le, amelyekre a Kertészeti Egyetem helyi kertészeti főiskolai karának épületét kötik rá. Gépház is ké­szül itt. átemelő szivattyúval. A csatorna a későbbiek során a tervezett minta-lakótelephez fut ki. ahol 12 hektárnyi terüle­ten különböző típusú kertes há­zak épülnek majd fel a soron- következő ötéves terv elején, s aminek a szervezését, a lakás- építési szövetkezet alakítását a MÉSZÖV lakáspolitikai titkár­sága tartja kézben. 9 A csövek lefektetése után az árok oldalát védő pátrialemczeket emeli ki a daru. (Pásztor Zoltán felvétele.) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVIII. évf., 50. szám Ára: 90 fillér 1973. március 1., csütörtök £

Next

/
Thumbnails
Contents