Petőfi Népe, 1973. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-14 / 37. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1973. február 14. «388 A lakásépítés új pénzügyi és hitelfeltételei A TÁRGYALÓTEREMBŐL A munkások lakásépítésének támogatása Lapunk tegnapi számában azokról az új kedvezményekről adtunk vázlatos áttekintést, amelyek a megye három városá­ban — Baja, Kalocsa, Kecskemét — az állami vállalatok mun­kásait illeti meg a lakásépítés (vagy vásárlás) esetén. Ezúttal a lakásgondban érdekeltek szélesebb körét érdeklő, a válla­latok által támogatott lakásépítés hitelezési feltételeit ismer­tetjük. Kecskeméti kérdőjelek Számtalanszor leírtuk már, hogy Kecskemét a rohamosan fejlődő városok közé tartozik. Ennek úgy gondolom valameny­­nyien örülünk, akik itt lakunk, de bizonyára azok sem közönyö­sek e tény iránt, akik megyénk más városaiban, községeiben él­nek, dolgoznak. Kétségtelen, hogy ezzel a fejlődéssel olyan tényezők járnak együtt, mint az építkezések, bontások, utak bur­kolatának felszedése, gáz- és vízvezetékcsövek fektetése stb. Ennek természetes rendje, hogy átmenetileg egy-egy utcában, té­ren felfordulás van, elterelik a forgalmat. Csakhogy tapasztalatunk sze­rint — s erről másoknak, a vá­ros úgyszólván valamennyi lakó­jának is vannak tapasztalatai —, gyakorta előfordul, hogy egyes vállalatok, kivitelezők visszaél­nek a lakosság türelmével. Leg­jobb példa ennek bizonyítására az, ami a Luther udvarban van. Itt lezárták a kis utcát, s arra kényszerítik a járó-kelőket, hogy máshol keressenek maguknak utat. A lezárás indoka: bővítik az SZTK épületét, s hely kellett a felvonulási épületnek. Viszont ez nem elegendő, és megcáfolha­tó érv. Tudomásunk szerint az SZTK-nak elég nagy udvara van ahhoz, hogy a felvonulási épületet ott elhelyezhették volna. Miért kellett ezért egy utcát lezárni? Megkérdezte-e a kivitelező a városi tanácsot arról, hogy mit szól a lezáráshoz? Ha nem, ak­kor a városi tanács megkérdez­­te-e a kivitelezőt, hogy miért zárta le az utcát? Él-e a városi tanács azzal a jogával, hogy ilyen esetben helyfoglalási díjat szedjen? De kérdezhetünk to­vább: bárki, bárhol a városban lefoglalhat területet, ha megfi­zeti a pénzt? Nem hiszem, mert ellenkező esetben akadhatna, aki egyszerűen faházat építene az Aranyhomok parkjának kö­zepébe, s ott sütkérezne, mond­ván, hogy megfizette a hely­pénzt. Kérdezzünk azonban tovább? Amikor az ősszel felbontotta a vízmű vállalat a Klapka utca végének egy szakaszát, jóleSő érzéssel láttuk, hogy gázvezeté­ket fektetnek le. Azután egy idő múlva már egyre ingerültebben haladtunk el a sokáig tátongó árok mellett, hallgatva a tőrbe csalt gépkocsivezetők káromko­dását, akik gyanútlanul befor­dultak az utcába, s csak a közepén vették észre, hogy zsák­utcába kerültek. Megfordulni nem volt elég helyük, s hát­rafelé tolatva szidták, aki éppen a nyelvükre jött. Az árkot betemették, az utat bitumennel elsimították. Csak­hogy Elfelejtették helyre állítani azt a parányi szakaszt, ahol a Kalap utca és a Klapka utca sarkánál találkozott á két gáz­vezeték. Itt ma is fél méter mélységű árok veszélyezteti a gyalogosok bokáját, a gyerek­kocsik kerekét stb. Pedig ezt is a vízmű emberei bontották f el... Szintén a város fejlődéséhez, az új városközpont kialakításá­hoz tartozik a művelődési ház építése. Az épület már szeren­csére olyan magas, hogy elta­karja a mögötte levő vasboltot. Így aztán akik az üzletet ke­resik, először tájékozódni kény­telenek, mert úgy hallották, hogy itt valahol van egy vas­bolt, de nyomát sem látják. Kérdezgetik a gyalogosokat, az építkezésen dolgozókat, autó­busz-kalauzokat, míg útba nem igazítja őket valaki. Igaz, hogy van egy eligazító tábla, de szinte azt is keresni kell. Talán az üz­letnek is megérné, ha feltűnőbb helyre tennék a táblát. Ezek az aprónak tűnő, de va­lójában bosszantó jelenségek véleményünk szerint nem szük­ségszerű velejárói a városban folyó építkezéseknek, Kecske­mét fejlődésének. Könnyen le­hetne javítani rajtuk, csupán akaraton, figyelmességen múlik. De ha ezek nem hiányoznak majd az emberekből, egyszer talán azt is megérjük, hogy sem az Aranyhomok, sem pedig a Széchenyi tér 1—3. szám alatti épület kéményei nem árasztják el a legtöményebb fekete füsttel a megyeszékhely kellős közepét. Mert mintha már olvastunk volna valamit a levegő tisztasá­gának védelméről is... —dorgál— A leglényegesebb vátozás a ko­rábbiakhoz képest, hogy a mun­káltatói támogatás mellett az OTP magasabb arányú kölcsönt nyújthat az építtetőnek. A köl­csön mértéke a telepszerű, több­szintes építésnél (vagy vásárlás­nál) az eddigi 50 százalékkal szemben, legfeljebb 75 százalék. Az egyedi, többszintes építés és vásárlás esetén az eddigi 25 szá­zalék helyett legfeljebb 60 szá­zalék. A családiház-építésnél vál­tozatlanul az építési költség 25 százalékáig terjedhet a hitel mér­téke. Valamennyi építési formá­nál feltétel, hogy a dolgozó elő­törlesztése nem lehet alacso­nyabb az építési költség 15 szá­zalékánál. A kamatfelszámítás a telepsze­rű többszintes lakásépítésnél (vagy vásárlásnál) évi 2 száza­lék; az egyedi többszintes lakás­építésnél (vagy vásárlásnál) 3 A düledezó, majdnemhogy ro­mos épület valamikor istálló volt. Jó másfél éve a bodoglári Szabadság Tsz bérli. Kiskunha­lason, a Magyar utcában, köz­vetlenül a városközpont szom­szédságában. Egy temperamentumos, jó rá­beszélő készséggel megáldott fia­talember — név szerint Kocsis János — telepedett meg a vá­rosban, aki a szövetkezet veze­tőinek felajánlotta: a különböző típusú robbanómotorok elektro­mos berendezéseinek, (önindí­tók, dinamók, generátorok) fel­újításával jövedelmező segéd­üzemet lehetne létesíteni. Azon­­nyomban számításokkal, részle­tes programtervvel állt elő, s miután mindez meggyőzőnek bi­zonyult, megtörtént az épület bérbevétele és a berendezkedés. Harmincezer forinttal indul­tak 1971 májusában. Megvették a legfontosabb szerszámokat, s Kocsis János néhány admagával hozzálátott a munkához. Később szert tettek egy esztergagépre is, olymódon, hogy az árát „ledol­gozták”. Grafikonokat rak elém. „Na­gyon szeretem a grafikonokat” — magyarázza. S ezekből meg­tudni, hogy a tavalyi nem egé­szen kétmillió forintos termelé­si értéket majdnem két és fél­millióra teljesítették. Ebből a nyereséghányad' 50 százalékos! Állandó rendelőik száma meg­közelíti az 50-et. S ezenkívül vannak a kisebb „futójavítá­sok” ... Lehetséges, • hogy a gyenge adottságú, újabban már Kiskun­­majsához tartozó Szabadság Tsz számára csakugyan előnyös ez a vállalkozás, önmagában még a kezdeményezés életrevalóságát is dicsérhetnénk. Ám a pozitív reagálás mellett a hiányérzetünk kerül a túlsúlyba. Az még hagyján, hogy Kocsis János „éjjeliőrként” egy farkas­kutyát alkalmaz — a kiadások minimálisra zsugorítása jegyé­ben. De hogyan éri el a látvá­nyosnak látszó produktivitást? A fizikai állományban dolgozik kilenc szakmunkás, egy segéd­munkás,, s egy „félállású” nyug­százalék, ehhez azonban szüksé­ges, hogy a munkáltatói támo­gatás a telepszerű építkezésnél legalább 10, vagy ennél több, az egyedi lakóházépítésnél pedig legalább 25 százalékos legyen. Ha a munkáltató a többszintes lakás építéséhez (vagy vásárlásá­hoz) 10 százaléknál kevesebb tá­mogatást ad, úgy az egyes lakás­­építési formákra megállapított pénzügyi feltételek a mérvadóak. A munkáltató támogatását ilyen­kor be kell számítani az előtör­lesztés összegébe. A munkáltatói támogatásban részesülők részt vehetnek a la­kásépítő szövetkezet, vagy egyéb szervezésű telepszerű, valamint egyedi többszintes lakásépítésben, illetve az OTP saját beruházású társasházi lakások vásárlásában. A munkáltatói támogatás mel­lett, annak kiegészítéseként — a kérelem mértékéig — engedé­díjas. A szakmunkások bére 2300 és 1600 forint között ingadozik, illetve váltakozik. Alkalmaznak viszont három másodéves és ti­zenkét elsőéves ipari tanulót. Heti három napon át, hivatalo­san napi hét óra munkaidővel. Az elsőéves ipari tanulók illet­ménye 110 forint, s ezt — a hivatalosnák már egyáltalán nem tekinthető- túlóráztatások alapján — időnként „megtold­ják” egy-két százassal. A ter­melési érték előállításában a ta­nulók részaránya — enyhén szól­va — jóval nagyobb ennél. S e módszer társadalmi kihatása ké­tes értékű, nem is szólva arról, hogy a képzettség megszerzésé­nek a feltételei nem biztosítot­tak. A szociális- és munkakörül­mények messze elmaradnak a minimálisan megkívánt színvo­naltól. Az öltözőnek és fürdő­nek nevezett helyiség engedé­lyezéséhez bizonyára nem cse­lyezni kell a rendeletben meg­határozott mértékű kölcsönt. Éti­nek összege ez esetben sem ha­ladhatja meg a 250 ezer forin­tot. Fiatal házasoknak, akiknek la­kásépítését támogatja a munkál­tató, a folyósított bölcsön tör­lesztési részletét az v első három évben ugyancsak mérsékelheti az OTP. Űj szerű a rendelkezésben, hogy a szociálpolitikai kedvezmény megelőzésekor egy gyermek vál­lalásánál a három, illetve kettő­nél a hat év kezdő időpontját a lakásépítésnél a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kell számítani. Változás még a korábbiakhoz képest, hogy az építtetővel leg­alább egy éve közös háztartás­ban élő eltartottnál az eddigi ha­vi 500 forintos jövedelemhatár 600 forintra módosult. Ugyanitt említjük meg, hogy az ifjúsági takarékbetét feltételei szerint folyósított külön köl­csön összege valamennyi több­szintes lakásépítési, illetve vásár­lási formánál beszámít az előtör­lesztés összegébe. P. I. kély hatósági engedékenységre volt szükség, olyanra, amely megalkuvásnak s beillik. Az egész telep — kívül és belül' — meglehetősen vigasztalan lát­ványt nyújt. A traktorok, teherautók állan­dó ki-bejárása, motoraiknak az utcán való túráztatása a kör­nyékben lakók nyugalmát is za­varja. önmagában is elegendő ok arra, hogy egy ilyen üzem ne a város közepén működjék. Kocsis János ötlete, hogy a tekercselő segédüzemággal „jó szolgálatot” tesz a tsz-nek, saj­nos egy nagyon is valóságos helyzeten alapul: vidéki váro­sainkban a szolgáltatói hálózat kiépítése egyáltalán nem felel meg a mai követelményeknek. Ez pedig tág teret nyit a kon­­jukturális, csak a pillanatnyi haszonnal törődő, s a közérde­ket csak védőpajzsként maga elé tartó vállalkozásoknak. H. D. (Folytatjuk) Tekercselő kóceráj Kiskunhalason A MŰSZAKI ANYAG- ÉS GÉPKERESKEDELMI VÁLLALAT szegedi kirendeltsége Szeged, Marx tér 4 sz. Telefon: 13-487 műszaki becslést tart 1973. február 15-én (csütörtökön) Kecskeméten, a Szolgáltató, Javító és Vegyesipari Vállalat Kéttemp­­lom köz 3—5. sz. alatt. Írásbeli jelentésüket kérjük kirendeltségünk, Szeged, Marx tér 4. sz. címre beküldeni. Foglalkozunk használt gépek, műszerek, szerszámok vételével, eladásával és közvetítésével. 233 Mesterséges vérrel életben tartott egerek A Harvard egyetem biokémi­kusa, Robert Geyer bejelentette: sikerűit helyettesíteni 35 kísérle­ti egér vérét olyan oldattal, amely lehetővé teszi, hogy az állatok életben maradjanak és néhány nap leforgása alatt pó­tolják elvesztett vérüket. A Geyer professzor által hasz­nált oldat* legfőbb összetevője fluorkarbidhak nevezett félszer­ves anyagok csoportjából szár­mazik. A fluorkarbidok legfőbb tulajdonsága az, hogy a vörös vérsejtekhez képest jóval na­gyobb mennyiségű gázt képesek elnyelni. Visszaeső Három fiatalember került nem­régiben a Kiskőrösi Járásbíró­ság elé. Az ügy, amiért a vád­lottak padjára kellett ülniük* bővelkedik komikus részletekkel is, de nem ez, hanem az az el­gondolkodtató a dologban, hogy Szabó János elsőrendű vádlott (Kiskőrös, Kassai u. 36. szám alatti lakos) már ötödször ült a vádlottak padjára, társa Polgár Gyula pedig (aki ugyancsak Kis­kőrösön, a Lenin utca 13. szám alatt lakik) pontosan tizedik al­kalommal került összeütközésbe a törvényekkel. Jellemző ez utóbbi fiatalemberre, hogy állt már a kecskeméti, a tatabányai, a ceglédi, a budapesti, az eszter­gomi és a kiskőrösi járásbíró­ság előtt is. ö tehát otthonosan mozgott a tárgyalóteremben. Érdekes viszont, hogy a bün­tetlen előéletű, másodrendű vád­lott Pohankovics István (Kiskő­rös, Feketehalom 35.) igen ha­mar beletanult a „szakmába”, s úgyszólván egyik napról a má­sikra olyan „nagyvonalú” lopá­sai sikerültek, mintha mindig ezt csinálta volna. Gyakorlat­lansága azonban mégis hamar kiütközött. Amikor a múlt év április 22-én Szabó és Pohanko­vics együtt szórakozott Akasz­tón, a községi művelődési ház­ban, este tíz óra körül eltávoz­tak. De, hogy ne menjenek üres kézzel, egy-egy kabátot vettek magukhoz az őrizetlen ruhatár­ból. A kabátokat elrejtették, s új­ra visszamentek, újabb nagyka­bátokat emeltek ki a fogasokról. Aztán még egyet fordultak. Po­hankovics nem szólt Szabónak, hogy vigyázzon, mert az ő nagy­kabátja is az egyik fogason függ. A gátlástalan Szabó János „klasszikus” mozdulattal akasz­totta le az utolsó fordulónál tol­vajtársa kabátját, s ellopta. Már csak a nyomozás során derült ki, hogy Pohankovics, aki vád­lott, egyúttal sértettje is a lo­pásoknak. Ez azonban a komi­kumnak csak a kisebbik része. Az egyik kabátban megtalál­ták a tulajdonos személyi iga­zolványát, motorkerékpárra szó­ló vezetői engedélyét, a forgal­mi engedélyt is. Pohankovics kérdezte rutinosabb társát, hogy mit tegyenek ezekkel? Szabó nagyvonalúan átnyújtotta a bics­káját Pohankovicsnak, s azt vá­laszolta: vágja darabokra az ira­tokat. Ez meg is történt. Ez a kabátlopást követő napon volt, s még aznap behívatták a két tolvajt a rendőrségre, kihallgat­ták őket, majd szabadon bocsáj­­tották mindkettőjüket. A rendőrségről hazafelé menet találkoztak össze a már említett Polgár Gyulával, s azonnal „tá­tolvajok lalták neki a sztorit”. Polgár fi­gyelmesen végig hallgatta a tör­ténteket majd a sokat tapasztalt ember hangján azt tanácsolta: azonnal el kell hagyniuk az or­szágot. Hozzá tette, hogy ő szí­vesen elviszi őket motorkerék­párral a határig. így is történt. Április 24-én, pontosabban az e napot megelőző éjszakán felbú­gott a motor, amelyen három fiatalember szorongott. Amikor Kelebia határába értek, Polgár jó utat kívánt a két delikvens­nek, s visszafordulva a motorral hazament. Szabó és Pohankovics vártak, amíg újra besötétedik. Éjszaka aztán elindultak az országhatár felé. Ilyen akcióban Szabónak sem volt gyakorlata, a terepet sem ismerték, de azért elindultak. Jó darabig mentek, úgy gondolták, már régen átju­tottak a határon. Ebben igazuk is volt, mert már valóban Ju­goszláviában voltak, amikor egy kisebb település fényeit vették észre. Azonnal ebbe az irányba folytatták útjukat, de azt már nem is sejtették, hogy Kelebia fényei hívogatják őket, s hogy újra visszatértek Magyarország­ra. Ez a tény csak akkor vált előttük világossá, amikor a ha­tárőrség elfogta őket. Ilyen for­dulattal ért véget a kalandos­nak ígérkező vállalkozás. A járásbíróság előtt aztán minden tisztázódott, beismerték a kabátlopásokat, a motorozást, a határon történő átkelést. Sza­bó Jánosnak azonban — mind­ezeket megelőzően volt egy egyéni alakítása is. Még 1972. április nyolcadikén éjjel bement a kiskőrösi KlOSZ-székház ud­varára, onnan átmászott P. B. szomszédos telkére. Itt egy vas­rúddal felfeszítette a nyári kony­ha ajtaját, s elvitte a gázpalac­kot a nyomáscsökkentővel együtt. Ezeket ötszáz forintért egy alkalmi vevőnek másnap eladta. Mindezeket figyelembe véve Szabó János elsőrendű vádlot­tat, mint visszaesőt háromévi fegyházra ítélte a bíróság és ugyancsak három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Po­hankovics Istvánt — mert tu­dott arról, hogy Szabó többszö­rösen büntetett előéletű, s ter­mészetesen azért is, amit elkö­vetett — ugyancsak visszaeső­ként ítélte el a bíróság, mint tolvajt és mint olyat, aki tiltott határátlépést követett el. Pohan­kovics kétévi börtönt kapott és szintén két évre tiltották el a közügyektől. A harmadrendű vádlott Polgár Gyulát egyévi fegyházra ítélte a bíróság, s egy évre eltiltotta a közügyekben való részvételtől. Az ítélet még nem jogerős. G. S. Mikor legkisebb a teher? A teherszállítás milyen módjához elég a legkisebb fizikai erőkifejtés? Két indiai ergonómia szakértő a kö­vetkező kísérletet végezte: hét. egy­formán erős és magas termetű teher­hordóval egy-egy 39 kilogramm súlyú, gránittörmelékkel teli zsákot vitettek egykilométeres távolságra. A zsáko­kat különböző módon vitték: egyik a fején — a terhet a kényelem ked­véért kosárba öntve; másik a hátán — a zsákot két kezével, felső sarkai­nál tartva; a harmadik a vállán — a terhet két, egyforma súlyú, kötéllel összekötött zsákban elosztva — vállá­ra akasztva — az egyik zsák elől a másik hátul lógott; a negyedik háti­zsákban ; az ötödik fa-válljármon; a hatodik úgynevezett nepáli módon — a hátán lógó zsákot a homlokát át­szorító hevederrel tartva; végül a he­tedik a karján. A célba érő teherhordóknak elké­szítették a kardiogrammját, egy kü­lönleges műszer pedig megállapította, hogy mindegyikük mennyi energiát használt el. Az ergonómiai szakértők — nagy csodálkozásukra — arra az eredmény­re Jutottak, hogy a legjobb módszerek azok, amelyekhez rendszerint csak igen ritkán folyamodnak. Indiában például a terhet legtöbbnyire fejen vagy válljármon vitték, a tapasztalat tanúsága szerint azonban ezek a mód­szerek a többihez képest 30 százalék­kal több fizikai erőfeszítést igényel­nek. Kiderült, hogy a legkönnyebb és legpraktikusabb a vállon történő te­herviselést, vagyis az, amikor a súlyt két csomagra osztják; legnehezebb pedig a terhet karon vinni. II Bajai Vas- és Fémipari ütsz a lakosság szolgálatában. Autószerviz-állomás, Baja, Szegedi út. Mosás, zsírzás, motor- és karosszériajavítás. Keleti kocsik garanciális javítása. Autóvillamosság — Dukkózás. Mekalor olajkályhák, hűtőgépek garanciális és egyéb javí­tása az egész megyében. Hibabejelentés: Kecskeméten, Fazekas Lajosné, Hosszú u. 5. Telefon: 12-710. Baja 74-es telefonon. Kalocsán 521-es vasbolt. Kiskunhalason Iparcikk Kisker. Vállalat három vasbolt­jában. Kiskunfélegyházán Bálint István, Mikszáth u. 24. Kiskőrösön Milánkovics Antal, Árpád utca 19. Szabadszálláson Sallai László, Gagarin tér 25. Soltvadkerten Kutasi Imre, Koltai Antal u. 25. 65

Next

/
Thumbnails
Contents