Petőfi Népe, 1973. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-13 / 36. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVIII. évi. 36. szám Ára: 90 fillér 1973. február 13. kedd Elutazott Vietnamba a második magyar csoport Hétfőn a kora reggeli órákban a Ferihegyi repülőtérről elindult Saigonba a MALÉV különgépe, fedélzetén a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság magyar képviseletének második csoportjával. A búcsúztatáson — a nagy számban megjelent rokonokon és barátokon kívül — részt vettek a Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium illetékes vezetői. Jelen volt Hoang Cuong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság nagykövete és Huynh Van Than, a Dél-vietnami Köztársaság nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. Az „óriás’’berendezések gyára A Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárban készült berendezések megtalálhatók a kőolajiparban, a timföld- és műtrágyagyártásban, műanyag- és műalapanyagiparban, valamint a lakk- és festékiparban. Itt készült a bocsi sörgyár berendezésének jelentős része. Űj termékük a Péti Nitrogén Művek nagykapacitású műtrágyagyárának berendezése, amely egyenként 169 tonna súlyú és 55 méter magas. Készülődé& a íavaszi munkára Százötven millió forint értékű gépalkatrészt, növényvédőszert, műtrágyát vásároltak a gazdaságok Az elmúlt hetekben a Duna mentén a kisebb esők hatására erőteljesebb fejlődésnek indult a hótakaró nélkül áttelelt növényzet. A felázott talajon viszont nehezebbé vált a műtrágyázás, növényápolás, mert a szántóföldi gépek a sarat dagasztották. A miskei Egyetértés Termelőszövetkezetben ezért a vetőmagtisztításra, a fűszernövények palántanevelésének előkészületeire fordítottak nagyobb erőt az elmúlt napokban. A bácskai területi szövetség a jó üzemanyag-ellátás érdekében fáradozik. A szövetség a napokban az ÁFOR vezetőivel egyezteti a terveket, hogy az idén ne ismétlődjenek meg a múlt évi gázolajellátási nehézségek. Kiskunmajsán és környékén a tsz-ek és szakszövetkezetek többsége hetekkel előbb elvégezte a szőlők, gyümölcsösök ápolását, a gabonafélék fejtrágyázását, hogy a később várható esőzés már a külföldi vállalatok előreláthatólag 70—80 aratócsépő- géppel kevesebbet tudnak szállítani az igényelt mennyiségnél az AGROKER-nek. Ezért jól teszik a mezőgazdasági üzemek, ha a kijavítható állapotban levő SZK—4-es, E—512-es kombájnokhoz még idejében beszerzik a szükséges alkatrészeket. Most még van belőle készlet, de aki esetleg május végén keresi, már nem tudja beszerezni. Nagy keletje van a műanyagfóliának és a fóliasátrak támberendezéseinek. Eddig több vagonrakományt vásároltak a kertészetekhez a megye mezőgazdasági üzemei. Nagyobb mennyiséget, mint az előző esztendő hasonló időszakában. Ennek eredményeként várhatóan növekszik majd a zöldségfélék kínálata a megye városaiban, községeiben. K. A. helyszínen találja a tápanyagot. A rémi Dózsa György Tsz-ben a szántóterületnek több, mint egyharmadán holdanként 12 mázsa műtrágyát szórtak ki. A kertészetben dolgozó rémi szövetkezeti gazdák hamarosan elvégzik a termőszőlő és a kajsziültetvény metszését, majd a szőlőtelepítés előkészületeihez fognak. Az AGROKER-hez egyre-másra érkeznek a járművek. Naponta huszonöt-harminc termelőszövetkezet szállítja a kereskedelmi vállalat raktáraiból a gépeket, alkatrészeket, a műtrágyát és növényvédőszereket. Január elseje óta a felsorolt iparcikkekből 150 millió forint értékűt vásároltak meg a mezőgazdasági üzemek. A tavaszi munkákhoz szükséges erő- és munkagépek általában beszerezhetők. Az aratáshoz azonban a • Metszik a gyümölcsfákat a harkakötönyi Egyesülés Termelőszövetkezetben. • Automata gépen csomagolják a növényvédő szereket az AGROKER Matkói úti telepén. A téli vásár gyorsmérlege Kereskedelmünk talán még soha nem rendezte meg ilyen tavaszias időjárás kíséretében a hagyományos téli idényvégi vásárt. Emiatt is okozott korábban aggodalmat a kiárusítás várható mérlege. Már elöljáróban mondjuk meg, hogy a baljóslatú előjelek ellenére is, az akciónak általában sikere volt. Az árucikkek jó része gazdára talált, sőt több helyütt a tavaszra is „kacsintgatott” a vevőközönség. És nem is hiába, mert — főként méterárukból — számos, már a ránk következő évszakban hordható anyagból is válogathattak a vásárlók. • * Hogy a legapróbb vevőknél kezdjük, a kecskeméti Pajtás Áruházban félmillió forintot érő árukészlet került a kirakatokba, illetve a pultokra. Közülük a télikabátoknak és a gyermekcsizmáknak volt a legnagyobb keletje: szinte mindegyik darabra akadt vevő. Hasonló volt a forgalom a kötött gyermeksapkákból és a kesztyűkből is. Az előbbiekből mintegy ezer darabot, a különböző kesztyűkből pedig félezer párat adtak el. Az sem közömbös, hogy az árleszállításnak köszönhetően mintegy százezer forint maradt — engedmény formájában — a vásárlók zsebében. * Az eredetileg 900 ezer forint értékű árucikk mérsékelt áron való forgalomba hozása révén több mint 300 ezer forintot takarítottak meg a kecskeméti Szivárvány Áruház vásárlói. Az idényvégi árusításba vont termékeken kívül is mintegy félmillió forintot kitevő egyéb holmi került ez alkalommal, jelentékeny engedménnyel, forgalomba. Mint már korábban is elmondottuk, a leginkább kelendő cikknek, több más kereskedelmi egységhez hasonlóan, itt is a méteráruk és a kötött divatholmik bizonyultak. • Hozzávetőleg a fele kelt el a kecskeméti Alföld Áruházban az idényvégi vásár alkalmával kínált áruknak. Kapósak voltak a férfi és női konfekció termékek, valamint a rövid- és kötöttáruk, amelyekből a készletnek nagyjából a kétharmad része vevőre talált. Ennél is magasabb volt a forgalom a méteráruból, amely csaknem az utolsó végig elfogyott. Jóval mérsékeltebb eredménnyel dicsekedhetnek ezzel szemben a cipők eladásában (egyébként ez az országos kereskedelem egészére jellemző). A mérsékelt áron forgalomba hozott lábbeliknek mindössze az egyhatod részét értékesítették. * Megyénk két Centrum Áruházában — a kecskemétiben és a kiskunfélegyháziban — az eredeti árakat figyelembe véve, csaknem hatmillió forint értékű árucikk fogyott a vásár idején. A tavalyi hasonló alkalomhoz képest ez 29 százalékkal magasabb forgalmat jelent. A méteráru osztály 5400 méter szövetet és matlasszét adott el, ami az egy évvel ezelőttivel szemben csaknem 60 százalékos fejlődés. Az idényvégi kiárusítás további mérlege: 320 télikabát, 250 női ruha, másfélszáz férfi- és fiúöltöny. Ezenkívül 280 ezer forint értékben vásárolt a lakosság csizmát és cipőt két hét során Centrum Áruházainkban. J. T. A méltó környezetért T>ács-KiskUn megyét vendég szerető emberek lakjak. Ezt a véleményt fogalmazzák meg a hozzánk látogatóba érkező külföldiek és hazánk más tájairól, más megyéiből ide látogató turisták is. S valóban, mi nemcsak azokat látjuk szívesen, akik messze földről, határainkon túlról érkeznek, hogy jobban megismerkedjenek megyénk természeti szépségeivel, népművészetével, műemlékeivel és híres termékeinkkel, hanem azokat is, akik hasonló céllal és szándékkal kerekednek fel Earanyában, Zalában, vagy a Nyírségben. De elegendő-e a jó hírnév megőrzésére, s főleg annak öregbítésére csupán a vendégszeretet? Régen tudjuk, hogy ez önmagában nem elég, mert nem közömbös, hogy milyen környezetben, milyen feltételek között fogadjuk szívesen látott vendégeinket. A környezet méltó kialakítása, a vendégek igényeinek színvonalas kielégítése azonban önmagától nem oldódik meg. Ehhez egyrészt az idegenforgalmi szempontból számbavehető helyek felkutatására, ha úgy tetszik: nyilvántartásba vételére, s ezen túl arra van szükség, hogy mindazok összefogjanak, akik szívügyüknek tekintik egy-egy ilyen hely méltó kialakítását, rendbehozását. Magyarul: nem elég a pénz, akarat és cselekvés is szükséges hozzá. T elgutóbbi ülésén a Duna— Tisza közi Intéző Bizottság elnöksége többek között azt tette mérlegre, hogy milyen mértékben sikerült összefogni ezt a társadalmi■ akaratot a megyében, s ennek segítségével, valamint a rendelkezésre álló forintok felhasználásával menynyiben lépett előre, hogyan fejlődött Bács-Kiskun megye ilyen tekintetben? Hol és mit sikerült megvalósítani az elképzelésekből, továbbá: milyen főbb szempontok szerint kell dolgozni ebben az évben. Nézzük először az 1972-es esztendő eredményeit. Ezek az eredmények azért is figyelemre méltók, mert — mint ismeretes — a DUTIB tavaly májusban alakult meg, tevékenysége tehát körülbelül fél évre korlátozódott 1972-ben, Mégis egymillió forintot tudott szétosztani az idegenforgalmi feltételek javítására. így például Kalocsa 400 ezer forintot kapott a szabadtéri színpad nézőterének bővítésére, autóparkoló építésére, villanyhálózatra és parkosításra, valamint egészségügyi berendezések létesítésére. Kunfeliértón ugyancsak autóparkoló és közmű épül a kapott 220 ezer forintból, míg Soltvadkerten autóparkoló 80 ezerből, Lakiteleken a 150 ezer forint támogatásból a Tőserdőben egy majálisterei alakítanak ki színpaddal. Tiszakécskén — ugyancsak 150 ezer forintból — közművet és autóparkolót építenek. 'További egymillió 300 ezer-*■ forint meghatározott rendeltetésű támogatást kapott a DUTIB az Országos Idegenforgalmi Tanácstól. Az összegből 500 ezer forintot egy bugaci skanzen építésének megkezdésére, a fennmaradó 800 ezret pedig ugyancsak Bugacnak adták a pusztai út stabilizálására, javítására és felújítására. Ebben az évben, 1973-ban a tavalyihoz körülbelül hasonló összeg áll majd a DUTIB rendelkezésére, s ezt is úgy használja fel, illetve olyan helyekre juttatja, amelyek idegenforgalmi szempontból keresettek, lá(Folytatás a 2. oldalon) Irodalomóra a könyvek között A határozatok végrehajtásán a sor Az általános iskolai magyartanárok számára két alkalommal szerveznek egész napos továbbképzést a tavasszal. A bemutató tanítást előadás követi, majd tapasztalatcsere jellegű beszélgetés. Márciusban a nyelvtantanitás korszerű módszereiről lesz szó, a tanév vége felé pedig „Az önállóság fejlesztése az irodalomórán” című témát dolgozzák fel.. A bázisnevelőket a nyáron hatnapos továbbképzésen készítik fel a jövő tanév feladataira. Az irodalmi és a nyelvtani tananyag csökkentésének szempontjai már kialakultak — tájékoztatott Növök Rostás László, Bács-Kiskun megyei vezető szakfelügyelő. Az anyanyelvi oktatásnak jobban ki kell elégítenie az élet által támasztott követelményeket : elsősorban nem az elvont ismeretek megtanítása a cél, hanem az igényes szóbeli és Írásbeli kifejezőkészség kialakítása. Természetesen ehhez nemcsak a tananyag menynyiségének, hanem a tanári szemléletnek is változnia kell helyenként. Valósággá kell tenni azt a jó ideje megfogalmazott ,,tételt”, hogy a helyes beszédre és írásra való nevelés nemcsak a szaktanár, hanem az egész nevelőtestület feladata. A magyartanárok igyekeznek változatos módszereket alkalmazni a tanításban — ugyanakkor előfordul, hogy nem mindig és nem mindenhol használják ki a meglevő lehetőségeket; „felülről jövő” intézkedésekre várnak néha akkor is, amikor az öntevékenység lenne a célravezetőbb. Vonatkozik ez elsősorban a szemléltetésre: többet kellene „koptatni” az irodalmi-nyelvi applikációs felszerelést, a diafilmeket, a hanglemezeket. Az órarendek elkészítésekor az eddiginél jobban kell alkalmazkodni az iskolatelevízió magyaróráihoz — bár ezt néhány helyen objektív nehézségek akadályozzák. A szaktantermes rendszer az anyanyelvi oktatásban is bevált; példaként említhetjük a kiskunmajsai 1. számú, a bajaalsóvárosi, a soltvadkerti és még több intézmény kitűnően berendezett magyar-termét. Általános tapasztalat, hogy a nevelők szívesen gyarapítják a szertárat saját készitésű szemléltető eszközökkel. Az összevont felső tagozatú tanyai iskolák segítésére a megye magyar-szakfelügyelői magnetofonra-diafilmrc programozható vázlatokat, feladatlapokat készítenek. Ezek az önálló órák differenciáltabb, hatékonyabb kihasználását szolgálják. Az iskolai könyvtárakban sok a selejtezésre érett szépirodalmi és szakirodalmi mű. Az iskolák némelyike nem tart lépést a könyvkiadással, elsősorban anyagi okokra hivatkozva, néha azonban csak az önállóság hiánya áll a könyvállomány frissítésének, gyarapodásának útjába. El kell azonban ismerni, hogy központilag is nagyobb összeget kell fordítani a költségvetésből a könyvvásárlásra. A jövő útja — s erre több példa is van a megyében — a szabadpolcos iskolai könyvtár, olvasóteremmel, könyvek között tartott irodalomórával. K. Gy. Megújult konzervüzem Egy üzem termelési teljesítőképességének a növeléséhez nem föltétlenül szükséges külső anyagi segítség, hiszen a szervezettség és a munkakörülmények javítása meglevő tartalékokat szabadíthat fel. A Kalocsavidéki Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalathoz tartozó üzemben jótékony hatású átalakulás zajlott le az utóbbi esztendőkben. A termelékenységet fokozó, anyagmozgatást csökkentő rendbe illeszkedtek a különböző — befőttet, dzsemet — feldolgozó gépsorok. A késztermékek minőségére, kivívott hírére pedig a jól felszerelt laboratóriumban végzett elemzésekkel vigyáznak. Tavaly felújították, illetve kibővítették a szociális létesítményeket is. összesen 260 dolgozó jutott így úgynevezett fekete-fehér öltözőhöz. A munkakörülmények és az üzemszervezés javulásának eredményeképpen az elmúlt évben már 70 millió forint értékű árut készítettek, ami 10 százalékkal több az 1971-es teljesítménynél. Az idén pedig további 5 millió forintos emelkedést tűztek ki célul. H. F. • Minőségellenőrzés a Kiskőrösi Konzervgyár laboratóriumában. (Pásztor Zoltán (elvétele)
