Petőfi Népe, 1973. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-10 / 34. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVIII. évf. 34. szám Ára I 90 fillér 1973. február 10. szombat Géppuskatuz és békeszerződés A különböző szintű és tárgyú tanácskozások, megállapodások, az aláírt békeszerződés ellenére sincs teljes nyugalom Dél-Vietnamban. A saigoni rendszer minden eszközzel igyekszik területet nyerni, s a lakosságot is rettegésben tartja. A legutóbbi incidensről Neil Davis, a Reuter Dél-Vietnamban akkreditált tudósítója számolt be. Meglátogatott egy kisebb települést a Mekong folyó deltavidékén, s a lakosokkal Történt barátságos beszélgetését a saigoni haderő helikopterének támadása zavarta meg. A gép fél órán át tüzelt géppuskával a falura, ezalatt a lakosok és a vendég egy föld alatti óvóhelyen kerestek menedéket. Este — szinte menetrendszerű pontossággal — tüzérségi támadás érte a település környékét. A falu elöljárói elmondották a tudósítónak, hogy a saigoni járőrök — a tűzszünet ellenére — időről időre behatolnak a DIFK ellenőrzése alatt álló területre. Javultak a munkafeltételek, szakosodott a termelés a mezőgazdaságban Bács-Kiskun megyében hetenként 20—30 termelőszövetkezetben tartják meg az évzáró közgyűlést. A gazdasági eredmények értékelésén túlmenően megvitatják az idei feladatokat is. A múlt évi termésátlagok ugyanis magasra emelték a mércét. Tavaly egyes ágazatok —például a növénytermesztés — elérték az 1975. évre tervezett hozamokat. Ezek után úgy kell irányítani az üzemszervezést, hogy ezt a szintet lehetőleg tartani tudják. Ennek egjrik feltétele a szakosítás gyorsítása és a gazdaságtalan üzemágak felszámolása. A felmérések szerint a tavalyihoz hasonlóan az idén is csökkentik azokat a melléktevékenységeket, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a mezőgazdasági árutermeléshez. Ugyanakkor fejlesztik az élelmiszertermelés gazdaságosságát fokozó tevékenységet. Bebizonyosodott, hogy a végtermékek termelő üzemen belüli előállítása növeli a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét. A csávolyi Egyesülés Termelőszövetkezetben például, ahol helyben dolgozzák fel a szőlőtermést a bortermelés árubevétele majdnem megkétszereződött. Az érsekcsanádi Búzakalász Tsz-ben pedig a zöldségtermesztés jövedelmezőségét növelte, hogy a friss értékesítésből visszamaradt árut feldolgozták, s tartósítva hozták forgalomba. Ugyanakkor a tassi Petőfi Termelőszövetkezetben a szarvasmarha-tenyésztés eredményeit javítja a tejtermékek saját forgalmazása. A tsz-től pasztőrizálva, nylontasakokban kapják a termelői tejet a fogyasztók. Az idén a megye több termelőszövetkezeti gazdaságában teremtik meg a késztermékek közvetlen értékesítésének feltételeit. Az iparszerű élelmiszer-termeléssel javulnak a munkafeltételek is az vidék mezőgazdaságában. Az elmúlt gazdasági évben majdnem egymillió forinttal költöttek többet szociális létesítményekre a tsz-ekben, mint ' az előző évben. Az új majorokban, állattenyésztő központokban már csaknem mindenütt pihenőszobák, mosdók, zuhanyzók, helyenként pedig közös éttermek is épültek. V. E. Lendületesen fejlődött a népfrontmozgalom A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése • Kállai Gyula megnyitóbeszédé. A népfrontmozgalom időszerű feladatairól, a tanácsválasztások előkészítéséről volt szó a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülésén, amelyet pénteken tartottak az Országház kongresszusi termében. A tanácskozáson részt vett és az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos/Tanácsának főtitkára, valamint a társadalmi és közéletünk több más vezetője. Kállai Gyula mondott megnyitó beszédet. Két témában jelölte meg az országos tanács ülésének feladatát. Az egyik: a tavaly tavasszal tartott V. népfrontkongresszus óta végzett munka értékelése és a mozgalom további tennivalóinak meghatározása. A másik: országos méretekben megkezdeni azt a nagy politikai munkát, amely a tavasszal esedékes tanácsi választásokhoz kapcsolódik. Bencsik István beszámolója Bencsik István tartott beszámolót a népfrontmozgalomnak az V. kongresszus óta végzett1 munkájáról és 1973. évi feladatairól : Bevezetőben arról szólt a főtitkár. hogy a V. kongresszus óta lendületesen fejlődött a népfrontmozgalom munkája. Különösen négy terület került előtérbe; a politikai munka, a ^gazdaságpolitikai tevékenység, a művelődéspolitikai feladatok, valamint a tanácsok és a népfront-, bizottságok együttműködése. A célok eléréséhez jók a lehetőségek. Ahogyan az egész társadalom életében növekedett a párt eszmei és politikai vezető szerepe, ugyanúgy erősödött ez a népfront mindennapi életében. A párt számít és épít a népfrontbizottságok véleményére, közreműködésére, javaslataira. Foglalkozott a főtitkár azzal, hogy a népfrontmozgalomnak igen széles a társadalmi bázisa: — lényeges vonása a Hazafias Népfrontnak, hogy szervezett mozgalom. Mozgatója, motorja az a csaknem négyezer választott népfrontbizottság, amelyben több mint 112 000 aktivista munkálkodik bizottsági tagként. A párttagoknak és pártonkívülieknek ez a szervezett tömörülése képviseli társadalmunk minden osztályát és rétegét, a politikai, a társadalmi szervezeteket és mozgalmakat, valamint nemzetiségi honfitársainkat. , Az elmúlt időszak munkáját, eredményeit taglalva Bencsik (Folytatás a 2. oldalon) Megvitatták Helsinkiben a szovjet javaslatot • Ebből a fehér porból, a fokozottan ütésálló, víztiszta, kemény PVC-ből lesz a sok szép műanyag flakon — mutatja Novák Tibor a francia gyártmányú alapanyagot. (Pásztor Zoltán felvételei) Három szövetkezet társulása Saját termésű szilvából, almából, barackból és törkölyből évente 250 hektoliter kisüsti pálinkát főzet a helyi ÁFÉSZ szeszfőzdéjében a lakiteleki Szikra Termelőszövetkezet. A gyümölcspálinkát egy idő óta azokban az Ízléses, miniatűr palackokban hozzák forgalomba, melyeket a lakiteleki szövetkezeti műanyagfeldolgozó üzemben állítanak elő. A Szikra Tsz a Pest megyei Örkényi Béke Szakszövetkezettel és a Bács-Kiskun megyei MEZÖTEMÉK Szövetkezeti Vállalattal társulva, közös beruházásból létesítette az üzemet, amelyben ugyan műanyag flakonokat készítenek, de feldolgozott mezőgazdasági termékeket csomagolnak a szövetkezet palackozójában. A másik két társ különkülön nagyobb mennyiséget használ fel hasonló célra a műanyag palackokból, de egyéb vállalatok is szívesen vásárolnak a lakiteleki üzemből. Közöttük több FŰSZERT Vállalat és a Szerencsi Csokoládégyár, amely exporttermékeinek egy részét nagyobb méretű műanyag palackokba tölti. Novák Tibor a műanyagfeldolgozó üzem vezetője. Fővárosi munkahelyét cserélte fel a Tisza menti nagyközségivel. Jól érzi magát a Szikra Tsz-ben és kiteleken, ahol lakáshoz jutott. Munkatársai helybeli lányok, asszonyok, a termelőszövetkezet tagjai, akik három műszakban, óránként ezer, ezerkétszáz féldecis flakont állítanak elő az olasz gyártmányú műanyagextruderen és a különleges nyomdagépen. Ez utóbbi látja el felirattal a palackokat. Amikor ott jártunk, éppen ülésezett a társulás Igazgatótanácsa. A közös erőből létesített műanyagüzem működésének eddigi tapasztalatait és a terveit vitatták meg. Az az egyöntetű állásfoglalásuk, hogy érdemes volt társulniuk. K. A. Helsinkiben, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítő sokoldalú tanácskozáson pénteken befejeződött a Szovjetunió és számos más állam javaslatainak „első olvasásban” történő megvitatása. Ezek a javaslatak a tanácskozás napirendjének és a megfelelő bizottságok feladatainak megfogalmazására vonatkoznak. Valamennyi részvevő egyetért abban, hogy az elkövetkező tanácskozásnak az európai biztonság témájával kell kezdenie munkáját. Az álláspontok egymáshoz kö(Folytatás a 2. oldalon) HONVÉDELMI MINISZTEREK VARSÓBAN Edward Glerek, a LEMP első titkára és Piotr Jaroszewicz miniszterelnök fogadta a Varsói Szerződés tagországainak honvédelmi minisztereit. Képünkön (balról jobbra): Gierek, Jaroszewicz, Jakubovszkij marsall, a tagországok egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka és Hoffmann hadseregtábornok, az NDK honvédelmi minisztere. (Telefoto—ZB—MTI—KS) Egy gyár, egy iskola t Danira Miklósné a műanyag-palackfúvó gépnél, Szabó Mátyásné műszakvezető ellenőrzi a termék minőségét. • Németh Jcnőné a feliratot nyomja rá a címkézőgéppel a palackokra. Az utóbbi években gyakran emlegetett téma, hogy az üzemek, vállalatok nyújtsanak segítséget az iskoláknak; különböző anyagokkal és szakmunkákkal segítsék az oktatás korszerűsítését. Ennek az igénynek igyekezett eleget tenni tavaly augusztusban nyolc minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága és két központi szakszervezet, amikor szocialista szerződést kötöttek az oktató-nevelő munka feltételeinek javítására. E szerződés 1972 decemberében napvilágot látott a Művelődésügyi Közlönyben, s azóta ennek szellemében megyénkben is — mint szerte az országban — az „egv gyár — egy iskola”-mozgalom keretében számos üzemben határozták el, hogy segítséget nyújtanak az iskoláknak. Hozzá kell tenni, hogy e segítség kölcsönös, hiszen az iskolák is tudnak támogatást nyújtani, az üzemeknek, többféleképpen is. A napokban a kecskeméti 1. számú Általános Iskola és a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat kötött szocialista szerződést. Ebben — többek között — az áll, hogy az üzem évente egy kommunista műszakot ajánl fel az iskolának, szakemberekkel segítik a karbantartást és a felújítási munkálatokat, és a részesedési alapból évente ötezer forintot adnak az oktató-nevelő munka feltételeinek javítására. A felajánlott anyag, munka és pénzösszeg együttes értéke már az első évben meghaladja a százezer forintot. Az iskola viszont vállalja, hogy tanítási időn kívül tantermeket biztosít az üzemi szakmai, politikai továbbképzésekre, a tanárok pályaválasztási munkájuk során figyelemmel kísérik az üzem munkaerő-szükségletét, segítséget nyújtanak az üzemben folyó kulturális munkához, az ünnepi programok, műsorok összeállításához és lebonyolításához, továbbá az iskola úttörői segítenek az üzemi nagytakarításoknál, részt vesznek a papírgyűjtési akciókban stb. Az iskola vállalja, hogy támogatást nyújt az üzemr dolgozók iskolai továbbtanulásához. Ez annál is inkább fontos, mivel a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnak négyszáznál több olyan dolgozója van, aki nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát. A szerződés — mint ahogyan azt Szepes Lajos iskolaigazgató, és Csizmadia István vállalati igazgató elmondta — máris „élővé” vált. E hét végén Petőfi-műsorral jelentkeznek a gyárban az úttörők, s a magyar szakos tanárok felvették a kapcsolatot a vállalat irodalmi színpadával. V. M.
