Petőfi Népe, 1973. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-09 / 33. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1973. február 9. GAZDASÁ GPOLITIKA Pártmunka és üzemszervezés • Több mint egy esztendő telt ■el azóta, hogy az MSZMP Köz­ponti Bizottsága határozatot ho­zott az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére. Ez a határozat erőteljes visszhangra talált nem­eseik a kommunisták soraiban, hanem a társadalom széles réte­geiben is. A határozat alapján a vállalati, üzemi pártszervezetek és alapszervezetek nagy része ki­dolgozta a helyi tennivalókat. El­mondhatjuk tehát, hogy a hatá­rozat megvalósítása elkezdődött. Néhány területen már figye­lemreméltó eredmények is jelent­keztek. Egyes üzemekben körül­tekintő szervező munkával enyhí­tettek a hosszabb ideje tartó munkaerőhiányon, vagy éppen meg is szüntették azt. Ezzel együtt javult a gazdálkodás a munkaerővel, a gépekkel és álló­eszközökkel. hatékonyabb lett a munka, emelkedett a termelé­kenység. Mégis azt kell mondanunk, hogy a határozat realizálásában egyelőre nem elégséges az előre­haladás. Általában hosszúra nyú­lik az előkészítő munka, több he­lyen a konkrét tények helyett csupán újabb és újabb tervek születnek, néhol az idő rövidségé­re, vagy a feltételek hiányára hi­vatkozva késlekednek a tettekkel, „föntről” várnak intézkedéseket. A nagyfontosságú határozat sike­res végrehajtása tehát gyorsabb reagálást igényel az üzemi párt­ós gazdasági vezetéstől, mivel a szükséges szervezési intézkedések a IV. ötéves terv teljesítésének és a gazdasági hatékonyság növe­lésének egyik igen fontos eszkö­zét jelenthetik. Az üzemi pártszervezeteidnek meghatározó szerepük van a ha­tározat következetes és késede­lem mentes végrehajtásában. Ez adódik abból, hogy rendelkeznek -a kitűzött cél eléréséhez szüksé­ges politikai eszközökkel, más­részt ismerik a helyi körülmé­nyeket, állandó munkakapcsolat­ban vannak a helyi gazdasági ve­zetéssel. a társadalmi szerveze­tekkel és a dolgozókkal. • Tennivaló akad a régi és az új üzemekben, a korszerű és az elmaradottabb technikai feltéte­lek mellett egyaránt. Érthetően, hiszen a vállalati szervezésben rejlő tartalékok kihasználására mindenütt megvan a lehetőség. A szervezési színvonal növelése nem feltétlenül az új technika és tech­nológia függvénye — bár a jobb feltételek természetesen könnyeb­bé tehetik a megfelelő üzemi és munkaszervezet kedvező hatásá­nak kibontakoztatását. A pártszervezetek munkájában a legfigyelemreméltóbb ered­mény, hogy kezdik felismerni va­lóságos szerepüket: nem más he­lyett dolgoznak, hanem a szerve­zési tevékenység hiányosságainak megszüntetésére, az előrehaladás gyorsítására határozott és konk­rét követelményeket támasztanak a gazdasági vezetőkkel szemben. Egyre inkább elérik, mégpedig politikai eszközökkel, hogy min­denki a maga területén tegyen intézkedéseket és lássa el a ha­tásköréből adódó funkcióját. A vállalat ötéves tervéhez kap­csolódó, annak hatékony teljesíté­sét szolgáló operatív szervezési­fejlesztési tervet a gazdasági ve­zetés dolgozza ki. A tervnek elő­nyére válik, ha kifejeződnek ben­ne az üzem műszaki dolgozóinak, közgazdászainak és munkásainak jó elképzelései, javaslatai. Ezzel -elősegíthető, hogy az üzem kol­lektívája méginkább magáénak érezze a szervezési tervet és ez is ösztönözze a dolgozókat a jobb végrehajtásra. A pártszervezet segítse elő, hogy ez így történjék, s ezzel együtt mozgósítson a terv végre­hajtására. Politikai szervező munkával érje el hogy a mun­kahely kollektívája támogassa azt. Koordinálja célszerűen az üzemben működő szakszervezet, KISZ-szervezet ez irányú munká­ját. Ezenkívül —természetesen — követelje meg tagjaitól a helytál­lást és példamutatást. Az üzemi pártszervezetek el­lenőrző tevékenységében kiemelt helyen szerepeljen az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére hozott intézkedések végrehajtásá­nak számonkérése. Ennek során a gazdasági vezetés, a társadalmi és tömegszervezetek adnak szá­mot a végzett munkáról. Az el­lenőrzés fontos szempontja, hogy tényleges eredményt kérjen szá­mon, és ne elégedjen meg a pa­pírosokon szereplő kimutatások­kal. • Hasznos és célszerű, ha az üzemi pártszervezetek taggyűlé­seiken is rendszeresen értékelik a határozat végrehajtását, s tájé­koztatják a párttagságot. Min­denképpen szükséges, hogy az eredményeket alaposan elemez­zék. Az előbbre jutás fontos felté­tele azonban, hogy bátran és őszintén vessék fel a hiányossá­gokat is, vegyék számba a hatá­rozat végrehajtását akadályozó tényezőket, mert csak így ismer­hetik fel a szükséges tennivaló­kat. A határozat végrehajtásának értékelése ne azt jelentse, hogy a korábban kidolgozott és jóváha­gyott intézkedési terv helyett egy újabb program elkészítésére ösz­tönöznek. hanem az adott terv időarányos teljesítését ellenőriz­zék. Természetesen, ha újabb lé­nyeges tényezők mutatkoznak, vagy jelentősen változnak a felté­telek, akkor azok figyelembevé­telével indokolt az intézkedési terv módosítása, illetve annak az újabb körülményekhez való iga­zítása. A termelőhelyi pártszervezetek szükség esetén éljenek azzal a lehetőségükkel és jogukkal is, hogy ha a tapasztalt hibák, mu­lasztások ezt indokolják, gondjai­kat jelezhetik a területi pártszer­veknek és kérhetik segítségüket. Jóllehet az üzem- és munka­­szervezés korszerűsítésével kap­csolatos munka nem egyszeri teendő, hanem hosszú időt igény­lő folyamat, az 1973-as év döntő jelentőségűvé válhat. Pártszerve­zeteink tevékenységének ezért számottevő értékmutatója lesz, hogy milyen tényleges eredmé­nyekről adhatnak számot e mun­kában. • A jobb munkához adot­tak a feltételek. Több mint egy esztendő tapasztalatával rendel­keznek a. pártszervezetek. Általá­ban jó évet zártak az ipari és mezőgazdasági üzemek egyaránt. Kedvező körülményeket biztosít a párt Központi Bizottságának 1972. novemberi határozata. Ezért a ha­tározat sikeres végrehajtása most sokban azon múlik, hogy a válla­lati, üzemi pártszervezeteknek, a gazdasági vezetőknek, a társadal­mi szervezeteknek mennyire si­kerül együttműködniük, össze­hangolt intézkedéseket tenniük, és hogyan sikerül a vállalat kol­lektíváját megnyerniük az ügy­nek. K. L. Zöldségtermesztő körzetek A zöldségtermesztés fejleszté­sét meghatározó kormányprog­ram hatására a megyében tavaly alakultak ki azok az elképzelé­sek, amelyeket megvalósítva Bács-Kiskunból kerül ki az or­szágosan megtermelt zöldség­mennyiség 20 százaléka. A me­gyei párt- és gazdasági szervek­kel közösen a MEZÖBER szak­emberei dolgozták ki a fejlesztés körvonalait, majd megkezdték a lehetőségek pontos felmérését, -elkészítették a tanulmánytervet. A program kidolgozásánál elő­ször is a termesztéssel hagyo­mányosan foglalkozó körzeteket vették záróba, azokat a gazdasá­gokat, amelyekben a szakvezetők és a tagság is sok tapasztalattal rendelkezik. Emellett elegendő munkaerő áll rendelkezésre, a talaj- és az éghajlati adottságok kedvezőek és lehetőség van az öntözésre is. Mindezeket össze­vetve a megyében két körzetet találtak alkalmasnak a fejlesz­tésre: az egyik a négy tiszakécs­­kei termelőszövetkezet területe, a másik pedig Tass és Szabad­­szállás környéke. Egy-egy kör­zetben 800—1000 hektáros terü­leten foglalkoznak majd szántó­földi kertészettel, a zöldségnövé­nyek palántáit maguk állítják elő. Hajtatásra viszont csak Ti­szakécskén lenne lehetőség a ter­málvíz hasznosításával. A gazdaságokban pillanatnyi­lag még a felméréseket végzik, pontosan meghatározzák a kiala­kítandó táblák nagyságát, a mű­velési módokat, megállapítják a fejlesztéshez szükséges beruhá­zási összegeket. Június végérü elkészülnek és a MÉM-hez ke­rülnek a pontos tervek, a máso­dik félévben pedig már a terü­letek előkészítését végzik, meg­kezdik a beruházásokat. A tiszakécskei szövetkezetek­ben már a program szellemében dolgoznak: kiépítették az öntö­zőrendszert, vásárollak néhány — zöldségtermesztésben haszná­latos — speciális kisgépet, a Bé­ke Tsz-ben pedig megkezdték a tereprendezést. A két körzet szö­vetkezetei kérték, hogy az ága­zat fejlesztéséhez szükséges né­hány létesítményt kiemelt állami támogatásban részesítsenek, a MÉM ezt az igényüket indokolt­nak tartja Bács-Kiskun megyéből az el­múlt évek során átlagosan 4 ezer vagon zöldségféle került ki. A fejlesztési program megvalósulá­sa után csupán a két körzet gaz­daságai mintegy 6 ezer vagon zöldséget szállítanak a feldolgozó iparnak, illetve a kereskedelem­nek , D. É. Egyre többet, egyre jobban A kiskunhalasi példa Üj, — korábban ismeretlen — iparág vert ta­nyát 1961-ben Kiskunfélegyházán, amikor a me­gyei tanács létrehozta az Alföldi Műanyagfeldol­gozó Vállalatot. Akkor mindössze 40—50-en dol­goztak itt. 1905. január 1-én új szakasz kezdődött az üzem életében, ekkor vette át a Villamosszige­telő és Műanyaggyár, s lett annak 2. számú gyár­egysége. Ma már, „alig” tizenkét év után három műszakban dolgozva 1310-en mondják magukénak a gyárat. — Dolgozóink szinte mindegyike itt ismerkedett meg a műanyagiparral — mondja Benke Antal főmérnök. Igen sok lányt és asszonyt foglalkoz­tatunk, akiknek azelőtt „halvány fogalmuk sem volt” arról, hogy a napközben használatos eszkö­zeik jórésze hogyan készül. Igaz — teszi hozzá —, nálunk igen kevés a készáru, különböző alkat­részeket gyártunk, s éppen ezért gyárunk termé­keivel találkozhatunk a híradástechnikában, a gép­kocsiiparban, de a háztartásokban is. Kevesen tud­ják például, hogy készül nálunk olajkályhák ré­szére szűrőbetét, porszívókhoz gégecső, gépkocsik­hoz fékbetét — évente átlag 800—900 féle cikk. Tulajdonképpen két fő profilunk van: hőre lá­gyuló és hőre keményedő anyagok feldolgozásával foglalkozunk. Az előbbiből 1200. az utóbbiból pe­dig átlag 1600 tonnát használunk fel évente. Ter­melésünk néhány éve biztató emelkedést mutat. Míg 1971-ben — fennállásunk 10. esztendejében — 234,5 millió forint volt-a termelési értékünk, ad­dig tavaly már elértük a 271 millió forintot. A megfelelő gépesítés, elegendő rendelés és nem utolsósorban dolgozóink egyre nagyobb szakmai tudása és szorgalma a biztosíték arra, hogy az idén elérjük a tervezett 308 millió forintot. Műszaki gárdánk példamutató buzgalommal keresi az újat és igyekszik fokozni a termelékeny­séget. A múlt év egyik jól sikerült — s már beve­zetett — újítása volt egy autómata fúró berende­zés, amellyel az ÁFOR részére készüld olajos fla­konok gyártását gyorsíthattuk meg. Kiss László, Zombor Gábor és Kiss M. János ötletes újítása valóban jelentős mértékben növelte e terméknél a termelékenységet. Természetesen nem feledkezhetünk el az egyre szélesedő szocialista munkaversenyről, a szép ered­ményeket elérő szocialista brigádmozgalomról sem. Gyárunkban jelenleg 74 brigád 675 tagja küzd a szocialista cím eléréséért. Közülük 52 brigád már tulajdonosa a megtisztelő címnek. Bízunk abban, hogy a termelési eredményeinket jól segí­tő, 'S kollektív szellemet még szorosabbra ková­csoló és a tagok művelődését, közös szórakozását támogató mozgalomban az idén újabb eredmények születnek — mondotta befejezésül a gyár főmér­nöke. Opauszky László Kovács János felvételei • Harmadik esztendeje készülnek a gyárban a különböző ízléses rekeszek. Ezekben például, amelyekre a feliratokat festik, pepsi colát szál­lítanak majd. • Bertalan Ernőné a gyár egyik legrégebbi dol­gozója, 1961 óta foglalja el helyét nap mint nap a munkahelyén. Jelenleg fékbetétet gyárt s mielőtt a gépbe helyezi az alapanyagot, gondo­san ellenőrzi a súlyát. • Vajon kinek jut eszébe Buda­pesten a Metrón utazva, hogy az ízléses világítótestek Kis­kunfélegyházán készültek? Nos, a háromféle búra en­nek a gyárnak a jó munkáját dicséri. Felvételünkön Endre Ilona meós munka közben. Bizonyára sokan ismerik Mó­ra szép novelláját, a Kalcinált szódát. A régi inasélet szomorú­valós képe. S bizonyára szép számmal vannak még, akik em­lékeznek, esetleg saját életükből, milyen nehéz körülmények, ke­serves viszontagságok között tengődtek egykor a leendő szak­emberek. Azóta nagyot fordult a világ. Egyre több helyen korszerű, egészséges és szépen berende­zett tanműhelyekben és tanter­mekben készülhetnek' az életre, a választott szakma tökéletes elsajátítására a fiatalok. Az általános műveltség, a kul­­túrálódás, az ízlés fejlesztés le­hetőségei megszaporodtak. Ké­nyelmes és szép klubszoba, te­levízió, iskolai könyvtár áll a legtöbb helyen a tanulók ren­delkezésére. Ám az is tény, hogy nem mindenütt és nem egyfor­mán jól használják ki a lehető­ségeket. S nincsenek is meg mindenütt az eredményes, jó ta­nulást elősegítő körülmények. Többet beszélnek, cikkeznek például arról, hogy olvasnak-e, és mennyit, mit olvasnak a szakmunkástanulók? Sok szép s sok kifogásolható tapasztalatról számolhatnak be, akik a kérdésre választ keresnek. Legutóbb la­punkban is hosszan írtunk er­ről. Nos, a kiskunhalasiak most példát adtak arra, miként lehet, korszerű módon előbbre lépni. Miről is van szó? A halasi 618. sz. Ipari Szakmunkásképző In­tézet KISZ-bizottsága és a helybeli városi-járási könyvtár vezetősége szocialista szerződést kötött. Ennek az a célja, hogy az ifjúsági törvény szellemében segítsék a fiatalok tudatának formálását, szervézetten bizto­sítsák a művelődési lehetősége­ket, és segítsék a hátrányos helyzetű fizikai dolgozók gyer­mekeit a művelődésben. Nincs helyünk a szerződő fe­lek vállalt kötelességeit felsorol­ni, csupán néhányat említünk meg. A könyvtárosok külön elő­adásokat tartanak a könyv, az olvasás megszerettetésére. A frissen megjelent művekről tá­jékoztatják a tanulókat. Hétköz­naponként — a szokástól eltérő­en — reggel nyolctól este nyol­cig tartózkodhatnak a könyvtár klubjában a szakmunkástanu­lók. Ez különösen a bejárókat érinti kedvezően. Egyes KISZ- rendezvényeket a könyvtárban tartanak. Könyvolvasási ver­senyt szerveznek. A KISZ-tagok társadalmi munkában vállalják a könyvtár és környéke szépíté­sét. A megyei KISZ-bizottságon elmondták, hogy e szocialista szerződés eredményeképpen már az első két hét alatt négyszáz tanuló iratkozott be a könyvtár­ba olvasónak. Mivel a kezaeti eredmények ilyen biztatóak, a KISZ megyei vezetői elhatározták, hogy a ha­lasi tapasztalatokat megyeszerte elterjesztik, már a közeljövőben. Azt szeretnék, ha sok helyen si­etnének követni a halasi példát. V M. Talajjavító gép A japán kereskedelem és iparügyi minisztérium mérnö­kei olyan gépet szerkesztettek, amely biztosítja a felső talajré­teg nedvességtartalmát. Ezzel a módszerrel termővé lehet tenni a sivatagos területek homokját is. A módszer abban áll, hogy egy méter mélységben kátrány­réteget terítenek el a földön, és a kátrány nem engedi elszivá­rogni az öntözővizet. NlotorMpárok, kerékpárok javítását, hazai és külföldi motorok szervizét elvégezzük. Televíziáját, rádióját megjavítjuk, szállítását vállaljuk. Telefon: 226. Mindennemű gumik javítását, vulkanizálását, (a benzinkút mellett) Központi fűtések szerelését, lakatosipari munkákat, díszkapuk, kerítések készítését vállaljuk! Telefon: áÜ7. Kiskunfélegyházi Vas-, Fémipari és Gépjavító Ktsz, Móra tér 11. Telefon: 252. FELHÍVJUK A LAKOSSÁG FIGYELMÉT, hogv az 1015. <■/. kiskunfélegyházi telepünkön háztartási olaj kapható! Gyors kiszolgálás érdekében cserehordót és kannát biztosítunk. KICSKlMfTI rry. VÁLLALAT

Next

/
Thumbnails
Contents