Petőfi Népe, 1973. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-09 / 33. szám

j- Várható időjárás pénteken estig: felhő-T| ( I I A K AS átvonulások, főként az ország északi fe-i mJ V" |j zi At- rl lében szórványosan kisebb esők. Mérsé­kelt, napközben megélénkülő délnyugati, nyugati szél. Az évszak­hoz képest szokatlanul enyhe idő. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: plusz 4, mínusz 1, legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken: 5—10 fok között. vii Á r pom FTÁ tt IÁT FCTFSf lí ..IF.TF.IC? PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVIII. évf., 33. szám Ára: 90 fillér 1973. február 9. péntek Szűnőben az influenza járvány Január 28 és február 3 között országosan mintegy 247 000 új influenzamegbetegedésről érke­zett jelentés, ez kb. 35 százalék­kal kevesebb, mint az előző heti megbetegedések száma. Budapes­ten mintegy 54 000 új megbetege­dés volt, vagyis a megbetegedési arány az előző hetinek csaknem a felére csökkent. Vidéken Bara­nya és Somogy megyék kivételé­vel a megbetegedések száma min­denütt mérséklődött. A járvány kezdetétől körülbelül 950 000 megbetegedésről érkezett jelen­tés. Komárom megyében a lakos­ság több, mint 15 százaléka, Pest megyében csaknem 14 százaléka Heves megyében és Miskolcon kb. 13 százaléka, Budapesten mintegy 12 százaléka, Győr-Sop­­ron megyében és Debrecenben kb. 11 százaléka esett át eddig az influenzán. Legkisebb a megbe­tegedések aránya (4—5 százalék) Csongrád, Somogy és Szabolcs- Szatmár megyében. A szőlőtermesztés gépesítésén a sor A rekonstrukciós bizottság tanácskozása Kunfehértón Bács-Kiskun megye szőlőter­mesztésének jövőjét az előreha­ladás útját meghatározó tanács­kozást hívott össze a Kiskunha­lasi Állami Gazdaságba a szőlő rekonstrukciós bizottság. Az 1966-ban alakult testület, amely pár éves szünet után 1971-ben látott ismét a munkához, ez al­kalommal rendezte az utolsó megbeszélést ebben a témakör­ben. A megye közép- és hosszú­távú szőlőíelújítási tervével, a telepítési, művelési móddal, a szöiofajták alkalmazásával ösz­­szefüggő, tegnap elhangzott elő­adás és vita anyagát a bizott­ság sokszorosittatja, s valameny­­nyi szőlőtermesztő gazdaságnak eljuttatja. keru!e?ében u'Mi^tököi?' ^féle­­lőtt megtartott megyei értekez­leten ott voltak a négy legna­gyobb szőlőtermesztő üzem, a Hosszúhegyi, a Kiskunhalasi, a Kunbajai és a Szikrai .Állami Gazdaság, valamint az állami gazdaságok megyei főosztályá­nak a vezetői. Részt vettek a megyei pártbizottság, a Mező­­gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium, a Szőlészeti és Bo­rászati Kutató Intézet, a Kerté­szeti Egyetem, a Szakszövetke­zetek Területi Szövetsége és a Homokhátsági TÉSZÖV, vala­mint a Középmagyarországi Pincegazdaság vezetői, képvise­lői. Gádor József, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályvezetője üdvözöl­te a résztvevőket, majd pfen­ning Gyula, a bizottság titkára ismertette Bács-Kiskun megye közép- és iiosszútávú szőlőfelú­jítási tervét. Beszélt az előadó az üzem! ültetvények korszerű­sítésének valamint a telepítés előkészítésének a menetéről. — Végérvényesen eldőlt az a vita — mondotta a megyei' fő­kertész — amely a mezőgazda­­sági szakigazgatás országos szer­veinek szakemberei között folyt az 1960-as évek második felé­ben áz alföldi szőlőtermesztés­ről. Az élet azóta bebizonyította a homoki szőlőtermesztés szük­ségességét. A tervek szerint 1980-ra 8—8,5 millió hektoliter­re kell emelni az ország évi bortermését. Ezt kívánja a la­kosság zavartalan ellátása és az exportkötelezéttségek teljesítése. Nagy szükség van arra a 2,5— 2,7 millió mázsa szőlőre, amit Bács-Kiskun megyében évente leszüretelnek. 1965 óta csaknem 40 ezer holddal csökkent a ha­gyományos művelésű szőlőterü­let. Ha a második ötéves terv időszakában nem kezdődik el nálunk a nagyüzemi szőlőtelepí­tés, akkor ma 1,2—1,3 millió mázsával kevesebb szőlő terem a megyében. Az előadást követő vitában a szőlőtermesztés, feldolgozás, ér­tékesítés, valamint a kutatás szakemberei fejtették ki véle­ményüket. Szó volt arról a ta­nácskozáson, hogy az 1975— 1976-ban nagyobb ütemben kez­dődő telepítéseknél már figye­lembe kell venni a nagyüzemi ültetvények gépesítésének ed­digi eredményeit. A helikopte­res növényvédelemre, a termés SzKlSkomoajijftal való sz'üretelé­­sére alkalmas fajtákat és tele­pítési, művelési módot kell vá­lasztani. Ez a jövő útja. A ku­tatók számos új fajtát nemesí­tettek, amelyek többsége bevál­totta a hozzáfűzött reményeket. Kertészek, növényvédő- és gé­pesítési szakemberek fáradoz­nak a megyében a szőlő zárt­­rendszerű termesztésének meg­valósításán, a célnak legjobban megfelelő eszközök és módsze­rek kidolgozásán. • A Szőlészeti és Borászati Ku­tató Intézet lakitelcki kísérleti telepén január óta több tízezer alanyt és az új fajták nemes oltványait vizsgál (ák meg. Ké­pünkön Iléjjas Pálné és Kiss Ilona kísérleti szakmunkások fajtatisztasági és életképességi vizsgálatot készítenek elő az intézet üvegházaiban. 0 Fagytűrő, magasművelésű szőlőfajtát ültettek el nyolc holdon a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban. Képünkön Steiner József mező­őr és Mendler Mátyás brigádvezető vizsgálja a Roleda-hibrid szőlőt. (Pásztor Zoltán felvételei) 0 A Saigontól mintegy hetven kilométerre levő Binh Phong falu már régebben a népi erők fennhatósága alatt él. Képünkön: a DIFK zászlai lengenek a lakosság egyik nagygyűlésén, amely a tűzszünetet üdvözli. (Teleiolo—AP—MTI—KS) Szovjet javaslat Helsinkiben Az európai biztonsági és együttműködési értekez­let előkészítésével foglalkozó helsinki konzultá­ciók csütörtöki plenáris ülésén, amelyen befejez­ték a küszöbön álló értekezlet harmadik napirendi pontjának (az államok közötti kulturális együtt­működés kérdései megvitatását) V. Zorín szovjet delegátus kijelentette: a Szovjetunió következete­sen állást foglalt és állást foglal a népek kulturá­lis érintkezésének és együttműködésének minden módon való fejlesztése mellett, az átfogó kapcso­latok mellett minden szinten és minden területen. A Szovjetunió indítványozza, hogy az európai értekezleten vitassák meg az ilyen együttműködés továbbfejlesztésének és kiszélesítésének kérdéseit a szervezetek és emberek közötti kapcsolatok kérdé­seit és az információk terjesztését. Gßg o Aé V'te: FF házgyári lakóházak A kecskeméti Széchenyivárosban a Szegedi Házgyár termékeiből épülő első lakóház tizedik emelete is elkészült. A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat szerkezetszerelő részlegének dolgozói jelenleg a liftgépházat építik, a mélyépítő részleg munkásai pedig már a negyedik épülettömb alapozását végzik. Béremelési előkészületek a tanácsi vállalatoknál Tegnap a tanácsi vállalatok igazgatói és szakszervezeti bizott­ságainak titkárai értekezletre gyűltek össze Kecskeméten, az SZMT-székházban, hogy megtár­gyalják a március 1-én életbelé­pő munkásbérek emelésével kap­csolatos tennivalókat. Az értekez­letet az SZMT elnöksége és a me­gyei tanács végrehajtó bizottsága nevében Princz László a Szak­­szervezetek Megyei Tanácsának titkára nyitotta meg. Kiemelte, hogy a tanácsi irányítás alá tar­tozó 18 ipari és két építőipari vállalat csaknem 8 ezer dolgozó­ját érintő béremelés gondos vég­rehajtása igen fontos feladat. Ezért az állami, illetve gazdasági teendőket dr. Tóth Imre, a me­gyei tanács munkaügyi osztályá­nak vezetője, a szakszervezetek ezzel kapcsolatos mozgalmi ten­nivalóit pedig Kovács Pál, az SZMT közgazdasági munkabizott­ságának vezetője ismerteti. Dr. Tóth Imre bevezető előadásá­ban hangsúlyozta, hogy a tanácsi vállalatok dolgozói közül mint­egy 8 ezer munkás és termelést közvetlenül irányító dolgozó esett abba a kategóriába, akikre a béi­­emelés vonatkozik. Az állam bé­rük emelésére a hátralevő 10 hó­nap alatt 12 millió forintot juttat. A keret összegét az 1971-es lét­szám és bértömeg alapján álla­pították meg. Az összeget semmi­lyen "más bérügyi célra felhasz­nálni nem lehet, s elosztását a vállalati szakszervezeti bizottság­gal egyetértésben kell végrehaj­tani. Kovács Pál a szakszervezetek feladatait abban jelölte meg, hogy jogkörük érvényesítésével őrköd­jenek a bérintézkedések körülte­kintő végrehajtásán. A tanácsi vállalatok munkásainak mintegy 70—75 százaléka esik a béreme­lési kategóriába. A többieknek a vállalat önerős (átlagban évi 3—4 százalékos) bérfejlesztési alapjá­ból kell biztosítani bizonyos bér­emelést. Amikor elkészül a válla­lati bérintézkedési terv, azt a vál­lalatok dolgozóival meg kell tár­gyalni. A 8. illetve az építőipar­ban 6,5 százalékos béremelés e tárgyalásokon azonban nem ké­pezheti uta tárgyát, a vállalati sajáterős keret differenciált fel­osztása azonban már igen. A vállalati bérintézkedési terv jóváhagyásához a szakszervezeti bizottság testületi döntése szük­séges, tehát nem elegendő hozzá az szb-titkár egyszemélyi hozzá­járulása. Ezután Pernyés Istvánná köz­gazdász, a megyei tanács munka­ügyi osztályának főelőadója a béremeléssel kapcsolatos gyakor­lati példákat mutatta be. A fel­szólaló igazgatók és szb-titkárok elmondták, pVilyen felméréseket végeztek eddig és meddig jutot­tak el a márciusi munkásbérek emelésének előkészítésében. (A minisztériumi építőiparban dolgozó munkások béremeléséről lapunk 8. oldalán tudósítjuk ol­vasóinkat.) N. O. 88 millió helyett 90 A Kiskunfélegyházi Kiskunsági Ruhaipari Vállalat jó eredménye­ket ért el a múlt évben, 88 millió forintos tervét 90 millióra telje­sítette. Népgazdasági szinten is jelentős, hogy a múlt évben ter­melt áruik hatvan százaléka ex­portra került. Keresett termékük volt a bébi- és lánykaruha, de nagy sikere volt kamaszöltö­nyeiknek és az itt készült nadrág­kosztümök is megérdemelt elis­merést szereztek a kiskunfélegy­házi üzemnek. A jövőjük biztató, a rendelke­zésükre álló 16 millió forinthoz a városi tanácstól kaptak még 8 milliót és ezáltal jelentős bővítés­re nyílt lehetőségük. A már épü­lő új üzemrész mintegy 150 új dolgozó felvételét teszi lehetővé. Az építkezés befejezése után megoldódik az „öltöző-fürdő gond”, ezenkívül hőközpont és csatornahálózat is épül. A Kis­kunhalasi Építőipari Vállalat az építkezést a tervezettnél egy év­vel korábban fejezi be, így de­cember végén már megkezdődhet az új létesítmények használatba­vétele. Az idén a. tavalyinál is több, összesen 95,6 millió forint értékű termék készül a vállalatnál, s en­nek ismét a hatvan százalékát szeretnék külföldi piacokon érté­kesíteni. O. L. 0 Ebben az évben svájci megrendelésre 1,5 millió 0 Szorgos munka folyik a varrógépek mellett. forint értékű ruhát készítenek. (Pásztor Zoltán felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents