Petőfi Népe, 1973. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-09 / 33. szám
j- Várható időjárás pénteken estig: felhő-T| ( I I A K AS átvonulások, főként az ország északi fe-i mJ V" |j zi At- rl lében szórványosan kisebb esők. Mérsékelt, napközben megélénkülő délnyugati, nyugati szél. Az évszakhoz képest szokatlanul enyhe idő. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: plusz 4, mínusz 1, legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken: 5—10 fok között. vii Á r pom FTÁ tt IÁT FCTFSf lí ..IF.TF.IC? PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVIII. évf., 33. szám Ára: 90 fillér 1973. február 9. péntek Szűnőben az influenza járvány Január 28 és február 3 között országosan mintegy 247 000 új influenzamegbetegedésről érkezett jelentés, ez kb. 35 százalékkal kevesebb, mint az előző heti megbetegedések száma. Budapesten mintegy 54 000 új megbetegedés volt, vagyis a megbetegedési arány az előző hetinek csaknem a felére csökkent. Vidéken Baranya és Somogy megyék kivételével a megbetegedések száma mindenütt mérséklődött. A járvány kezdetétől körülbelül 950 000 megbetegedésről érkezett jelentés. Komárom megyében a lakosság több, mint 15 százaléka, Pest megyében csaknem 14 százaléka Heves megyében és Miskolcon kb. 13 százaléka, Budapesten mintegy 12 százaléka, Győr-Sopron megyében és Debrecenben kb. 11 százaléka esett át eddig az influenzán. Legkisebb a megbetegedések aránya (4—5 százalék) Csongrád, Somogy és Szabolcs- Szatmár megyében. A szőlőtermesztés gépesítésén a sor A rekonstrukciós bizottság tanácskozása Kunfehértón Bács-Kiskun megye szőlőtermesztésének jövőjét az előrehaladás útját meghatározó tanácskozást hívott össze a Kiskunhalasi Állami Gazdaságba a szőlő rekonstrukciós bizottság. Az 1966-ban alakult testület, amely pár éves szünet után 1971-ben látott ismét a munkához, ez alkalommal rendezte az utolsó megbeszélést ebben a témakörben. A megye közép- és hosszútávú szőlőíelújítási tervével, a telepítési, művelési móddal, a szöiofajták alkalmazásával öszszefüggő, tegnap elhangzott előadás és vita anyagát a bizottság sokszorosittatja, s valamenynyi szőlőtermesztő gazdaságnak eljuttatja. keru!e?ében u'Mi^tököi?' ^félelőtt megtartott megyei értekezleten ott voltak a négy legnagyobb szőlőtermesztő üzem, a Hosszúhegyi, a Kiskunhalasi, a Kunbajai és a Szikrai .Állami Gazdaság, valamint az állami gazdaságok megyei főosztályának a vezetői. Részt vettek a megyei pártbizottság, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet, a Kertészeti Egyetem, a Szakszövetkezetek Területi Szövetsége és a Homokhátsági TÉSZÖV, valamint a Középmagyarországi Pincegazdaság vezetői, képviselői. Gádor József, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője üdvözölte a résztvevőket, majd pfenning Gyula, a bizottság titkára ismertette Bács-Kiskun megye közép- és iiosszútávú szőlőfelújítási tervét. Beszélt az előadó az üzem! ültetvények korszerűsítésének valamint a telepítés előkészítésének a menetéről. — Végérvényesen eldőlt az a vita — mondotta a megyei' főkertész — amely a mezőgazdasági szakigazgatás országos szerveinek szakemberei között folyt az 1960-as évek második felében áz alföldi szőlőtermesztésről. Az élet azóta bebizonyította a homoki szőlőtermesztés szükségességét. A tervek szerint 1980-ra 8—8,5 millió hektoliterre kell emelni az ország évi bortermését. Ezt kívánja a lakosság zavartalan ellátása és az exportkötelezéttségek teljesítése. Nagy szükség van arra a 2,5— 2,7 millió mázsa szőlőre, amit Bács-Kiskun megyében évente leszüretelnek. 1965 óta csaknem 40 ezer holddal csökkent a hagyományos művelésű szőlőterület. Ha a második ötéves terv időszakában nem kezdődik el nálunk a nagyüzemi szőlőtelepítés, akkor ma 1,2—1,3 millió mázsával kevesebb szőlő terem a megyében. Az előadást követő vitában a szőlőtermesztés, feldolgozás, értékesítés, valamint a kutatás szakemberei fejtették ki véleményüket. Szó volt arról a tanácskozáson, hogy az 1975— 1976-ban nagyobb ütemben kezdődő telepítéseknél már figyelembe kell venni a nagyüzemi ültetvények gépesítésének eddigi eredményeit. A helikopteres növényvédelemre, a termés SzKlSkomoajijftal való sz'üretelésére alkalmas fajtákat és telepítési, művelési módot kell választani. Ez a jövő útja. A kutatók számos új fajtát nemesítettek, amelyek többsége beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Kertészek, növényvédő- és gépesítési szakemberek fáradoznak a megyében a szőlő zártrendszerű termesztésének megvalósításán, a célnak legjobban megfelelő eszközök és módszerek kidolgozásán. • A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet lakitelcki kísérleti telepén január óta több tízezer alanyt és az új fajták nemes oltványait vizsgál (ák meg. Képünkön Iléjjas Pálné és Kiss Ilona kísérleti szakmunkások fajtatisztasági és életképességi vizsgálatot készítenek elő az intézet üvegházaiban. 0 Fagytűrő, magasművelésű szőlőfajtát ültettek el nyolc holdon a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban. Képünkön Steiner József mezőőr és Mendler Mátyás brigádvezető vizsgálja a Roleda-hibrid szőlőt. (Pásztor Zoltán felvételei) 0 A Saigontól mintegy hetven kilométerre levő Binh Phong falu már régebben a népi erők fennhatósága alatt él. Képünkön: a DIFK zászlai lengenek a lakosság egyik nagygyűlésén, amely a tűzszünetet üdvözli. (Teleiolo—AP—MTI—KS) Szovjet javaslat Helsinkiben Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítésével foglalkozó helsinki konzultációk csütörtöki plenáris ülésén, amelyen befejezték a küszöbön álló értekezlet harmadik napirendi pontjának (az államok közötti kulturális együttműködés kérdései megvitatását) V. Zorín szovjet delegátus kijelentette: a Szovjetunió következetesen állást foglalt és állást foglal a népek kulturális érintkezésének és együttműködésének minden módon való fejlesztése mellett, az átfogó kapcsolatok mellett minden szinten és minden területen. A Szovjetunió indítványozza, hogy az európai értekezleten vitassák meg az ilyen együttműködés továbbfejlesztésének és kiszélesítésének kérdéseit a szervezetek és emberek közötti kapcsolatok kérdéseit és az információk terjesztését. Gßg o Aé V'te: FF házgyári lakóházak A kecskeméti Széchenyivárosban a Szegedi Házgyár termékeiből épülő első lakóház tizedik emelete is elkészült. A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat szerkezetszerelő részlegének dolgozói jelenleg a liftgépházat építik, a mélyépítő részleg munkásai pedig már a negyedik épülettömb alapozását végzik. Béremelési előkészületek a tanácsi vállalatoknál Tegnap a tanácsi vállalatok igazgatói és szakszervezeti bizottságainak titkárai értekezletre gyűltek össze Kecskeméten, az SZMT-székházban, hogy megtárgyalják a március 1-én életbelépő munkásbérek emelésével kapcsolatos tennivalókat. Az értekezletet az SZMT elnöksége és a megyei tanács végrehajtó bizottsága nevében Princz László a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára nyitotta meg. Kiemelte, hogy a tanácsi irányítás alá tartozó 18 ipari és két építőipari vállalat csaknem 8 ezer dolgozóját érintő béremelés gondos végrehajtása igen fontos feladat. Ezért az állami, illetve gazdasági teendőket dr. Tóth Imre, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője, a szakszervezetek ezzel kapcsolatos mozgalmi tennivalóit pedig Kovács Pál, az SZMT közgazdasági munkabizottságának vezetője ismerteti. Dr. Tóth Imre bevezető előadásában hangsúlyozta, hogy a tanácsi vállalatok dolgozói közül mintegy 8 ezer munkás és termelést közvetlenül irányító dolgozó esett abba a kategóriába, akikre a béiemelés vonatkozik. Az állam bérük emelésére a hátralevő 10 hónap alatt 12 millió forintot juttat. A keret összegét az 1971-es létszám és bértömeg alapján állapították meg. Az összeget semmilyen "más bérügyi célra felhasználni nem lehet, s elosztását a vállalati szakszervezeti bizottsággal egyetértésben kell végrehajtani. Kovács Pál a szakszervezetek feladatait abban jelölte meg, hogy jogkörük érvényesítésével őrködjenek a bérintézkedések körültekintő végrehajtásán. A tanácsi vállalatok munkásainak mintegy 70—75 százaléka esik a béremelési kategóriába. A többieknek a vállalat önerős (átlagban évi 3—4 százalékos) bérfejlesztési alapjából kell biztosítani bizonyos béremelést. Amikor elkészül a vállalati bérintézkedési terv, azt a vállalatok dolgozóival meg kell tárgyalni. A 8. illetve az építőiparban 6,5 százalékos béremelés e tárgyalásokon azonban nem képezheti uta tárgyát, a vállalati sajáterős keret differenciált felosztása azonban már igen. A vállalati bérintézkedési terv jóváhagyásához a szakszervezeti bizottság testületi döntése szükséges, tehát nem elegendő hozzá az szb-titkár egyszemélyi hozzájárulása. Ezután Pernyés Istvánná közgazdász, a megyei tanács munkaügyi osztályának főelőadója a béremeléssel kapcsolatos gyakorlati példákat mutatta be. A felszólaló igazgatók és szb-titkárok elmondták, pVilyen felméréseket végeztek eddig és meddig jutottak el a márciusi munkásbérek emelésének előkészítésében. (A minisztériumi építőiparban dolgozó munkások béremeléséről lapunk 8. oldalán tudósítjuk olvasóinkat.) N. O. 88 millió helyett 90 A Kiskunfélegyházi Kiskunsági Ruhaipari Vállalat jó eredményeket ért el a múlt évben, 88 millió forintos tervét 90 millióra teljesítette. Népgazdasági szinten is jelentős, hogy a múlt évben termelt áruik hatvan százaléka exportra került. Keresett termékük volt a bébi- és lánykaruha, de nagy sikere volt kamaszöltönyeiknek és az itt készült nadrágkosztümök is megérdemelt elismerést szereztek a kiskunfélegyházi üzemnek. A jövőjük biztató, a rendelkezésükre álló 16 millió forinthoz a városi tanácstól kaptak még 8 milliót és ezáltal jelentős bővítésre nyílt lehetőségük. A már épülő új üzemrész mintegy 150 új dolgozó felvételét teszi lehetővé. Az építkezés befejezése után megoldódik az „öltöző-fürdő gond”, ezenkívül hőközpont és csatornahálózat is épül. A Kiskunhalasi Építőipari Vállalat az építkezést a tervezettnél egy évvel korábban fejezi be, így december végén már megkezdődhet az új létesítmények használatbavétele. Az idén a. tavalyinál is több, összesen 95,6 millió forint értékű termék készül a vállalatnál, s ennek ismét a hatvan százalékát szeretnék külföldi piacokon értékesíteni. O. L. 0 Ebben az évben svájci megrendelésre 1,5 millió 0 Szorgos munka folyik a varrógépek mellett. forint értékű ruhát készítenek. (Pásztor Zoltán felvételei)