Petőfi Népe, 1973. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-08 / 32. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. február 8. OLY ÁSÓINK! \ SZÓ PÉLDAMUTATÓ BRIGÁDOK A kommunális célkitűzések megvalósításából jelentős mértékben kiveszi részét Kecskeméten az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat is, amely tavasz óta foglalkozik a gázhálózat építésével. E feladat elvégzésére két brigád specializálta magát. Első megbízásaikat sikeresen teljesítették, ami azt jelenti, hogy többi között a Kandó Kálmán, a Hajdú és a Klapka utcában, valamint a Csillén telepen fektet-GUSZTUSTALAN SONKA Mi tagadás, szeretjük a sonkát. Jó étvággyal azonban csak akkor fogyasztja családunk, ha az ízletes húsnak a bőre gusztusosán tiszta. Sajnos, nem egyszer vásárolok a kecskeméti üzletekben olyan sonkát, amelynek bőrén I—2 centiméternyi szőr található. Reklamációmra azt válaszolják az eladók: így kapjuk az árut, minket ne tessék elmarasztalni ! ték földbe a csöveket. Példamutatóan szorgalmas munkájukat bizonyítja: eddig nyolc kilométernyi hosszú gázvezeték került a helyére. A kollektívák idén is számos kecskeméti utcában dolgoznak, s a gázhálózat-kiépítési munkájuk értéke várhatóan meghaladja a 10 millió forintot. Fűl&p István Kecskemét, Rákóczi u. Való igaz, a boltosok aligha vétkesek. Nem így azonban az érdekelt üzemek! Nekik ugyanis az eddiginél nagyobb gondot kellene fordítaniuk a levágott sertések bőrének megfelelő előkészítésére, a közkedvelt hentesáru igényesebb feldolgozására. Brandenburg Józsefné Kecskemét Petőfi u 20 ZAVAROK A FŰTŐOLAJ-ELLÁTÁSBAN Egyre több gátéri család tér át a korszerű fűtési módra, s a széntüzelésű berendezéseit olajkályhákra cseréli ki. Ez utóbbiak üzemeltetése sajnos, gondot okoz, zavarok vannak a fűtőolaj-ellátásban. Községünkben az említett árut a TÜZEP-telep hozza forgalomba, amely tavaly decemberben összesen körülbelül 8 ezer liternyi olajat kapott az ÁFOR kecskeméti kirendeltségétől. Nagyon kevés ez a mennyiség ahhoz képest, hogy csaknem 250 olajkályha-tulajdonos rendeléseit kell kielégíteni. Talán monda-DICSÉRETES INTÉZKEDÉS Többször elolvastam a Petőfi Népe január 20-i számában megjelent Állami támogatás a munkások lakásépítkezéseihez című írást. Én már idős vagyok, így az abban foglaltak egyáltalán nem érintenek, mégis örömömnek szeretnék most kifejezést adni. Vitathatatlan, hogy dicséretes intézkedés az, amelynek révén hazánkban messzemenő segítséget kapnak a munkában becsülettel helytálló emberek — köztük a fiatal házasok —, akik otthonaik megteremtésén fáradoznom sem kell, hogy egy autónyi olajszállítmány érkezését követően valóságos közelharc alakul ki a telepen, s csak a legélelmesebbek juthatnak olajhoz. Ilyen esetekre januárban is sor került. Egy szó mint száz, tarthatatlan az állapot, amely a gátéri olajellátást mostanában jellemzi. Az illetékeseknek sürgősen kell tenniük valamit a panaszok megszüntetésére. Sokak nevében: Csáki Benjámin Gátér Postahivatal nak. A lakásépítésre ösztönző szociálpolitikai kedvezmények is jól példázzák a mi életünk és a gyermekeink, unokáink élete közötti nagy különbséget. Évtizedekkel ezelőtt nem, vagy alig törődtek a kétkezi dolgozók lakáskörülményeinek alakulásával. Ma kormányhatározatba van foglalva a lakásépítő munkáscsaládok anyagi támogatásának lehetősége, módja. E tények bennünket, öregeket is jóleső érzéssel töltenek el. Hajósi Andrásné Akasztó MIÉRT NINCS CSATLAKOZÁS? Bugacon dolgozom. Ottani1 munkahelyemre többedmagammal Kecskemétről utazom naponta a MÁV úgynevezett keskcnynyomközű vonalán. A nagyközségbe menet soha nincs probléma. Baj van azonban a viszszajövettel. Gyakori bosszúságunk, hogy a végállomásra csaknem 19 óra 30 perckor beérkező szerelvényhez nem csatlakozik a 2-es számú buszjárat. A téglagyári megállóból történő rendszertelen indulása miatt körülbelül 20 kecskeméti lakos legalább 1 órával később lehet csak odahaza, mint szeretné. Aztán ott vannak a vidékiek, akik a központi vasútállomásra sietnek. A szóban forgó járat korai elrobogása következtében ritkán érik el vonatjaikat. Kérjük a Volánt, intézkedjen annak érdekében, hogy a 2-es számú járat menetrendszerűen csatlakozzon a Bugac felől jövő esti vonathoz. Kovács János Kecskemét Válaszol az illetékes Lapunk január 5-i számának Olvasóinké a szó rovatában közöltük H. Gy.-né kecskeméti lakos sorait Akrobatika a járdán címmel. A panaszos megírta, hogy a Lőwy Sándor utcának hosszú szakaszán mór hónapokkal ezelőtt feltörték a járdát a Kecskeméti Városi Tanács kommunális és költségvetési üzemének dolgozói, akik ott felújítási munkát végeztek. Mivel annak befejeztével nem szállították el a betondarabokat, s egyéb törmeléket, így ma is balesetveszélyes arrafelé a gyalogosközlekedés. A levélre a Kecskeméti Városi Tanács építési és költségvetési üzemének vezetői írásban válaszoltak. Mindenekelőtt közölték, olvasónk állítása téves, úgytfnis a szóban forgó munkának nem a kommunális, hanem az építési üzem volt a kivitelezője, amely még 1972 nyarán eltakarította a hulladékanyagot is. Tavaly szeptemberben viszont megjelentek az említett utcában a DEMASZ dolgozói, s kábelfektetés miatt felbontották a felújított járdaterület mintegy 30 százalékát. Tekintettel arra, hogy a Lőwy Sándor utcai járda aszfaltkoptató réteggel volt bevonva, így a helyreállítást már nem tudta elvégezni az áramszolgáltató vállalat, amely a feladattal még tavaly ősszel bízta meg az építési és költségvetési üzemet. Ez utóbbi kapacitása a városban folyó járda- és útépítés miatt már év végéig le volt kötve, s ezért 1972-ben már nem tudta elvégezni a munkát. A feltört járdaszakasz kijavítására e napokban kerül sor. * Ugyanezen rovatunk január 5-i számában Akadozó szemétszállítás címmel közöltük Reményi Sándorné kecskeméti panaszos levelét. A Kerkápoly utcában lakó olvasónk kifogásolta, hogy a kukák hiányában különféle alkalmi edényekben kénytelenek tárolni a szemetet, amit csak három-négy naponként szállítanak el. A közöltekre Pólyák Péter főmérnök, a Kecskeméti Városi Tanács kommunális és költségvetési üzemének vezetője válaszolt. Mint írta, indokolt a kukák hiányát szóvátevő panasz. Az ilyen szeméttárolók beszerzése csak akkor történhet meg, ha a tanács fejlesztési keretei lehetővé teszik újabb szippantós gépkocsik vásárlását. Amíg erre nem kerül sor, addig a Kerkápoly utcában a jelenlegi gyűjtési rendszer marad érvényben. Ez azt jelenti, hogy hétfőn és pénteken gyűjtik össze a szemetet, s az edényeket csak e két nap reggelén szabad a közterületre kihelyezni, s azokat a kiürítés után a telekhatáron belüli területen kell tárolni. • Jótállás nélkül címmel jelent meg a Petőfi Népe január 20-i számában Kovács József Kecskemét. Szélmalom utca 18 szám alatt lakó olvasónk panasza. Szóvátette, hogy az Alföld Áruházban jótállási papír hiányában kapta meg a „Bakony” típusú kerékpárdinamót, amely ráadásul üzemképtelen volt. A csere iránti kérelmét éppen amiatt utasították vissza az eladók, mert nem tudott felmutatni jótállási jegyet. Az üggyel kapcsolatban levelet küldött szerkesztőségünkhöz Táborosi Gyula, a Bács megyei Fogyasztási Szövetkezetek Alföld Áruházának vezetője, aki tájékoztatott, hogy a hibás dinamót kicserélték, s a garancialevél lebélyegzését, átnyújtását elmulasztó műszaki osztály dolgozóit pedig figyelmeztetésben részesítette. Mint írta, intézkedett annak érdekében, hogy hasonló esetre a jövőben ne kerüljön sor. Fejlődő vidéki ipar - ellentmondásokkal Az elmúlt években különösen 1967-től. meggyorsult az elmaradott vidékek iparosítása. így 1960—1970 között 44-ről 34 százalékra csökkent az ország teljes ipari létszámából a Budapesten foglalkoztatottak részaránya. A hagyományos iparterületek — a Balaton—Budapest— Miskolc vonal és az ettől északra eső települések — részesedése is valamelyest mérséklődött. Amíg Budapesten és környékén, valamint az iparosított megyékben a termelés mintegy 75 százalékkal nőtt, a gyengén fejlett körzetekben megháromszorozódott tíz év alatt. Változások az energiahordozók miatt Az okok elemzését kezdjük azzal, amiről ritkán esik szó. A nagy múltú vidéki ipar főként a nyersanyag- és energiahordozók kitermelésére jött létre. Ezért az energiahordozók termelésének és felhasználásának erőteljes szerkezeti átalakulása érthető módon az ipar területi megoszlására is visszahatott. Csökkent az alacsony kalóriájú szén kitermelése, s ennek nyomán a szénbányászatban foglalkoztatottak száma. Az észak-magyarországi szénmedencékben több mint tízezer fővel, Észak- Dunántúlon mintegy hatezerrel, Pécs—Komló körzetében négyezerrel csökkent a bányászlétszám 1965—70 között. A legnagyobb arányú. 36 százalékos létszámcsökkenés Nógrád megye bányáiban ment végbe. Ugyanerre az időszakra jut a hazai kőolajtermelés területi arányainak átalakulása. Amíg 1960 és 1970 között a dunántúli kőolajtermelés csaknem a felére mérséklődött. addig az alföldi több mint a tízszeresére emelkedett. A felhasználás és így az import a hazai kőolajtermelésnél is gyorsabban növekedett. Bár a kőolaj — és hozzátehetjük, a földgáz — gazdaságos távvezetékes szállítása megnövelte a feldolgozóipar kötetlenebb telepítésének lehetőségeit, mindez mégsem vezetett új feldolgozóipari körzetek kialakulásához. Mint ismeretes, a Dunai Kőolajipari Vállalatot Százhalombattán. Budapest vonzási körzetében létesítették, a legújabb kőolajfinomítót pedig a borsodi körzetben. Leninvárosba tervezik. Vagyis csupán a szénás kőolaj kitermelés arányváltozása és területi átalakulása hozott némi változást az ipar regionális térképén. Kényszerhelyzet: tartós munkaerőhiány Az erősen iparosított körzetekben állandósult munkaerőhiány az elmaradott vidékek fejlesztéséhez döntő lökést adott. Jellemző, hogy a fővárosban még mintegy ezer fővel nőtt az összes foglalkoztatottak száma 1968-ban az előző évhez képest. 1970-re pedig már 24 ezerrel, négy százalékkal csökkent. A budapesti munkáslétszám azonban kétszer ilyen gyorsan. 8 százalékkal mérséklődött 1970-ig. Amíg a könnyűiparban dolgozók száma 17 ezerrel nőtt országosan 1967—1970-ben, addig a fővárosban és környékén ugyanez 16 ezerrel csökkent. így a növekvő önállóságot élvező nagyvállalatok egyre inkább arra kényszerültek, hogy a még szabad munkaerőforrások közelébe telepítsék a munkaigényes feladatokat, igénybe véve az elmaradott vidékek fejlesztésével járó központi kedvezményeket. A Központi Statisztikai Hivatal egyik legújabb kiadványa sok érdekes adatot, összehasonlítást lehetővé tevő tényt közöl az ipar területi fejlődéséről. Megtudhatjuk belőle például, hogy a fővárosból kitelepítésre kötelezett 223 egység közül 1971 végéig összesen 71 szűnt meg. Ezzel viszont a főváros munkaerőhelyzete csak javult, mivel a dolgozók többnyire nem követték vidékre üzemüket, hanem Budapesten helyezkedtek el. Kiderül továbbá az is, hogy a vidéki települések ipari foglalkoztatottjainak létszáma különböző mértékben növekedett 1965—1970-ben. A városokban például átlagosan 13 százalékkal, a községekben viszont 27 százalékkal; igaz. a kisebb százalék nagyobb létszámnövekedést, 175 ezer főt takar, míg a községekben 82 ezerre rúgott a bővülés, 1965 és 1970 között. Gyorsan fejlődő és elnéptelenedő városok A városok közül külön figyelmet érdemel Esztergom, Tatabánya, Székesfehérvár, Dunaújváros, Kecskemét. Szolnok, Jászberény, Gyöngyös és Vác, amelyek nagyobb részt Budapest közelsége és szellemi ereje alapján fejlődtek. Elsősorban az elektro- és finommechanikai. valamint más korszerű gépipari ágazatok fejlődnek gyorsan e főváros közeli területeken. Ezek az ágazatok egyébként a műszaki tudományos háttéren túl fejlett közmű- és szállítási rendszert és többnyire széles körű kooperációt is igényelnek. A mezővárosok egy részéből viszont — ezek mind távol esnek a fejlett ipari körzetektől —, folytatódott a népesség elvándorlása, pontosabban az elköltözők száma nagyobb volt, mint az odaköltözőké. Hiába nőtt az iparban foglalkoztatottak száma öt év alatt 50—60 százalékkal, sőt néhol nagyobb arányban, az iparosítás csupán mérsékelte, de nem szüntette meg az elvándorlást. Így Hajdúböszörmény lakóinak száma 1700-zal, Hajdúnánásé, Karcagé 1500—1600-zal. Kisújszállásé 950-nel, Túrkevéé 800-zal, Mezőtúré 236-tal csökkent 1965-től 1970-ig. Válasz az alapkérdésre A fejlesztés alapkérdése: az ipart telepítsék-e közel a munkaerőhöz, avagy a munkaerőt szállítsák az iparhoz? A legutóbbi évek iparfejlesztése jobbára a munkaerőhöz igazodott. Ezzel kétségtelenül az elmaradott vidékeken is mérséklődtek a foglalkoztatási és szociális gondok, csökkent az ingázók, a naponta munkába utazók és a családjuktól távol élők száma. Enyhült, vagy legalább is nem nőtt a nagyvárosok túlzsúfoltsága. E megoldásnak azonban vannak gazdasági hátrányai. A távoli vidékek iparosítása mindenekelőtt együttjár a fejlesztési eszközök szétaprózásával. Az erőteljes vidéki iparosítás anyagi, pénzügyi eszközöket vont el a meglevő nagyüzemek technikai megújításától, s egyben munkaerőhiányt okozva fékezte a koncentrált és hatékony kapacitások kihasználását is. A szállítási költségek a vidéki leányvállalatok számával együtt növekedtek, s olykor az irányítási gondok és kooperációs zavarok is. Főleg, ha egy-egy munkaigényes műveleti szakaszt a gyártási folyamat egészéből kiragadva telepítettek vidékre. Nehéz eldönteni, hogy az elmúlt évek vidéki ipartelepítésének előnyei, vagy hátrányai vannak-e túlsúlyban. A tényekkel, • MK 11-es és MK 23-as magnetofonokat gyártanak a BRG kecskeméti gyáregységében. Az üzem 1960-ban települt Budapestről Kecskemétre. gondokkal mindenképpen nyíltan szembe kell nézni. A céltudatos és hatékony fejlesztés napjaink követelménye az elmaradott vidékeken is. Az iparosítás csak így járulhat hozzá a helyi felemelkedéshez és az ország, a népgazdaság fejlesztéséhez. K. J. A lézerről A lézert felfedezése óta nyugtalanító újdonságnak, „halálsugárnak”, „abszolút fegyvernek” tartották. Azóta eltelt néhány év és a legendás halálsugár az élet sugarává vált, egyre inkább kiveszi részét mindennapi életünkből. Legutóbbi alkalmazásai kör zül az alábbiakban sorolunk fel néhány példát. HEGESZTÉS LÉZERREL Az angliai Welding Institute lézersugaras fémhegesztő berendezést állított elő. Ezzel lehetővé vált, hogy akár 6 mm vastagságú acéllemezeket is hegesszenek. Előnye: az ily módon hegesztett fémlemezeken semmiféle deformálódás nem fordul elő. Mikroszkopikus nagyságú darabok hegesztése is lehetséges. Egyébként például a svédek olyan lézeres adó-vevő készüléket találtak fel, amelyet vak ember fehér botjába szerelve megelőzhetik a baleseteket. A berendezés ugyanis előre jelzi, ha a vak ember akadály elé jutott. • A képen a Budapesti Szerszámgépipari Művek kecskeméti gyáregységének hőkezelő csarnoka látható. Ebben az üzemrészben a fémeket edzik, lágyítják. Az üzem az elmúlt évben települt Újpestről Kecskemétre ELŐREJELZÉS - TAVASZRA Kevesebb permetezés! Több haszon Kifelé megyünk a télből, lassan el lehet kezdeni a tavaszi felkészülést. A gazdák nyilvánvalóan jobban tudják, mint az újságírók, hogy mikor mi a dolguk, de talán még sem veszik rossznéven, ha néhány dologra felhívjuk a figyelmüket. Mostanában, amikor annyit beszélünk a környezetvédelemről, a magunk és mások egészségének megóvásáról, sőt a gazdálkodási költségek megtakarításáról is, az ésszerűség határain belül, — érdemes megkülönböztetett góbiddal, hozzáértéssel bánni a drága és mérgező hatású növényvédőszerekkel. — A növényvédelmi munkák szakszerű elvégzésének ma már szinte semmi sem áll az útjában: az egész országban sikerült megteremteni a károsítok elleni eredményes védekezés technikaianyag-műszaki bázisát, — tájékoztat a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi Szolgálatának igazgatója, Seprős Imre. — A Növényvédelmi Kódex megjelenése óta — amely szakképzettséghez kötötte a növényvédelmi munkát, — szakemberekből sincs hiány. Kimutatásokat mutat. Jelenleg az országban csaknem háromezer felső- és középfokú végzettségű növényvédelmi szakember irányítja a szakmunkások, betanított munkások, méregkezelők seregét, akiknek a száma, az irányítókat is beleértve több mint 24 ezer. Ezek után kíváncsi volnék, marad-e tennivaló 1973-ban? — Fokozni kell a növényvédelem hatékonyságát. A növényvédelem ugyan csak egy kis része, — de a kemizálás miatt fontos láncszeme — a termesztési technológiának, főleg Bács- Kiskun megyében, ahol több profilú a mezőgazdaság és jelentős a zöldség-, gyümölcs-, szőlőkultúrájukat. Rájuk is érvényes az az intelem, amelyet nem győzünk országszerte hangoztatni : akkor és ott használják a különböző, mérgező vegyszereket, ahol és amikor arra valóban szükség van. A permetezésről általában azt tartják, olyan, mint az embernek az aszpirin — a növény minden bajára a legjobb orvosság. Tavasszal el is kezdtek permetezni és őszig abba sem hagyták. Ma már ritka az olyan gazdaság, ahol évente 14—17- szer is permeteznek, valójában 10, vagy még ennél kevesebb lenne az ideális. Szerencsére, egyre többen igénylik az Országos Előrejelző Hálózat segítségét. ök azok, akik időben értesítik a gazdaságokat: milyen kártevők ellen, mikor és hogyan kell védekezni. A hálózat Bács- Kiskun megyében különösen jól működik. — Most főleg arra l:ell majd törekedni a megyében, hogy mindenütt képzelt szakemberek irányításával használják fel a mérgező hatású vegyszereket. Biztatóan fejlődik ugyan az üzemi növényvédelmi hálózat, a legtöbb mezőgazdasági üzemben már szakember áll a növényvédelmi munkálatok élén, de még akadnak kivételek. Pedig csak így lehet elérni az okszerű, tudományos előrejelzésen alapuló védekezési rendszer meghonosítását a gazdaságokban. A kémiai védelem mellett bátrabban kell alkalmazni a különböző mechanikai, agrotechnikai, fizikai, biológiai módszeréket is, mert ezzel is csökken a vegyszerek használata. Mi a legfontosabb tanácsa most, a küszöbönálló tavaszi munkák indulása előtt? — Az, hogy készüljenek fel a várható károk megelőzésére és vegyék igénybe az előrejelző szolgálatot. Tavaly például, a gyümölcsöskertek rémei voltak a levélaknázó molyok, amelyek ellen szintén nem ész nélküli permetezéssel, hanem egyedül úgy lehet védekezni, ha előzőleg figyeljük és megismerjük az életmódjukat. Üj dolognak számít még az alkalmazástechnika is. Lényege, hogy a növényvédő állomásokon pontosan kiszámítják, milyen cseppméreteket tanácsos használni a különböző vegyszerekből és a kidolgozott technológiai eljárásokat eljuttatják az üzemekbe. Ott már csak be kell tartani az előírásokat. Az idén tehát még jobban előtérbe kerül, még nagyobb hangsúlyt kap a tudományos megfigyeléseket bölcsen hasznosító, a permetezési hagyományokkal szakító növényvédelem. A cél: még okosabban kell dolgozni, hogy minimális költségekkel maximális eredményeket lehessen elérni. Az sem mellékes, hogy ezáltal kevesebb mérgező anyag kerül a levegőbe és az emberi szervezetbe is. Még csak sok pénz sem kell hozzá, ellenkezőleg: Ész minden menynyiségben. —vadas—
