Petőfi Népe, 1973. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-01 / 26. szám

ERŐTELJESEN FEJLŐDIK, SZÉPÉN GYARAPODIK a Jánoshalmi Termelőszövetkezetek Önálló Közös V állalkozása Immár tizenegy esztendeje annak, hogy hét já­noshalmi termelőszövetkezet létrehozta a közös vál­lalkozást, mim olyan szervezetet, amelynek feladata lesz megvalósítani nagyüzemi módon azokat a fel­adatokat. amelyekre akkoriban a termelőszövetke­zetek még nem voltak képesek. Majd a krónika­írók feladata lesz részletesen elemezni az indulás körülményeit, az első küzdelmes esztendőket, de annyit most is meg kell jegyeznünk, hogy a közös vállalkozás nagyon „mélyről indult”. Nem volt nagy az induló tőke, a létrehozó közös gazdaságok ere­jükhöz mérten járultak hozzá anyagi eszközökkel a tevékenység megkezdéséhez. Alig néhány erősen elhasznált, korszerűtlen erő- és munkagép. 200 hold föld és hat fajtájú 150 koca képezte akkor a vagyo­nukat. Az állóeszközök értéke alig érte el a négy és fél millió forintot. A közös gazdaságokból szer­vezett 50 ember kezdte meg a munkát, s közülük a legnagyobb szerep a tizenhat tagú építőbrtgádra várt. Az ő segítségükkel sikerült lerakni a mostani sertéstenyésztés alapjait. Már akkor is egyik fő, pro­filnak szánták az ország húsellátásához való hozzá­járulást és 1962-ben már 1188 hízót értékesítettek. Nem volt sima az út idáig, sok gondot kellett mégoldani, sok akadálvt kellett elhárítani az elmúlt években. Nagyszabású rekonstrukció kezdődött 1969-ben, s teljesen új alapokra helyezték a sertés­­tenyésztést. Ennek eredményeként 1970-ben már 3238 hízót adtak át az állami felvásárló vállalat­nak, más termelőszövetkezeteket pedig 807 kiváló minőségű süldővel tudtak segíteni. Az 1971-es esz­tendő még szebb eredményeket hozott, 4869 hízót adtak az ország húsellátására, 1142 darabot más módon értékesítettek. Jánoshalma nagyközségben pedig 319 hízót értékesítettek — mint sertéshúst. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a közös vállal­kozás fennállásának első tíz évében összesen 45 ezer 316 hízót értékesített és ezt a múlt esztendőben ke­reken 6 ezerrel toldotta meg. Addig, amíg 1964-ben egy kilogramm sertéshús előállításához 4,8 kilo­gramm abrakra volt szükség, 1970-re ezt már 4,3 kilogrammal is elérték. A múlt év végén egy olyan jelentős esemény történt, ami a közös vállalkozást ténylegesen sertéstenyésztő és hizlaló nagyüzemmé tette. Alig kétévi munka után. 51 millió forintos beru­házással elkészült az uj korszerű sertéstelep. A de­cember 18-án tartott műszaki átadás után azonnal megkezdődött a benépesítés, és azóta már 120 fiatal koca ezer kismalacot fialt. Az összesen 550 kocából az első 120 már „tefljesítetté Kötelességét’.? és a* 8«^- - i 9-es fialási átlag igen jónak mondható. A nyár kö­zepén a tervek szerint már megkezdődik az átlag 109—110 kilogrammos hízók szállítása és december végéig az új telepről legkevesebb 3—4 ezer kerül a közellátásba. A jövő esztendőben már eléri a tel­jes kapacitását a közös vállalkozás eme büszkesége és 9 ezer 200 hízót „termel”. A légi teleppel együtt évente 15—16 ezer hízott sertéssel növelik a közös vállalkozás jövedelmét. • A vállalko­zás büszke­sége az új sertéstelep. • A spanyol gyártmányú siló. Érdemes rövid sétát tenni a 10 ezer négyzetmé­ternyi területen fekvő telepen. Napfényben messze csillognak a hatalmas alumíniumépítmények. A mű­anyagból készült ISV-rendszerű 5 hizlaló épületben egyenként 920 sertés fér el. Ugyancsak műanyagok­ból készült ISV-rendszerű kocaszállás, a vem­­hesítő és a kanszállás. A francia Barbot-rendszerű két fiaztatóban még infralámpákkal is vigyáznak a kismalacokra, illetve óvják őket a meghűléstől. A siló spanyol Butller rendszerű, 3 ezer 100 köbméter űrtartalmú. A takarmánykeverő és granuláló beren­dezés dán, Skjöld-rendszerű, óránként 2,5 tonna ka­pacitású. A hőközpontban két nagy teljesítményű, olajtüzelésű kazán gondoskodik a telep melegéről. A szociális épületben helyezték el az irodákat, férfi- és női öltözőt, és fürdőt, valamint az étkezdét. A telep dolgozói októberben hozzáláttak a tanu­láshoz és az egyetemet végzett telepvezető irányítá­sával ma már mint betanított munkások foglalkoz­nak a sertésekkel. Az állategészségügyi szabályok szigorúak, akárki, akármikor nem léphet a telepre, s az ott dolgozók is átöltözve láthatnak munkához, illetve átöltözve hagyhatják el a telepet. A nagyszabású sertésprogram megvalósítása mel­lett a közös vállalkozás másik erőssége a szőlő- és gyümölcstermesztés. A megalakulásuk előtti idők­ben a jánoshalmi termelőszövetkezeteknek nem volt nagyüzemi szőlőjük és gyümölcsösük. Telepítésre al­kalmas föld volt bőven. 1963-ban hozzá is láttak a nagy munkához. Tavaly már 670 hold szőlőt szüre­teltek. s míg 1971-hen 30. addig 72-ben már 38—39 mázsás volt holdanként az átlagtermés. Az 550 va­gon szőlőből 150 vagonnal maguk dolgoztak fel és az olasz rizling, kövidinka, valamint vegyes fehér borukkal szép sikereket értek el. A TÁSZI .és a MONIMPEX közreműködésével mintegy 10 ezer hektoliter bort juttatnak szovjet, csehszlovák és lengyel megrendelőknek. Jelentős mennyiséget, ösz­­szesen 27 ezer mázsa szőlőt vásároltak a jáítoshalmi háztáji gazdaságokból. Jelenleg mindössze 21 ezer hektoliter befogadására alkalmas pincéjük van, de hamarosan hozzálátnak a borfeldolgozás bővítésé­hez. Négymillió forintot Jtülteaek .errejés J974 .vé­gére készülnek el a nagy munkával. Ezükség van a bővítésre, hiszen 670 Hold szőlőjük termésének feldolgozásáról és tárolásáról, valamint értékesíté­séről maguk szeretnének majd gondoskodni. A vállalkozás nagyüzemi gyümölcsöse 1966-ban kezdett teremni, s azóta a gyümölcs értékesítése je­lentős jövedelemnek számít. Tavalyelőtt 647 holdról szedték le a kitűnő minőségű meggyet, őszibarac­kot, cseresznyét, almát és körtét. Abban az évben a saját és a háztáji gazdaságokból átvett gyümölcs mennyisége elérte a 460 vagont. A mull évben viszont ezt a mennyiséget sikerült 501 vagonra nö­velni. Különösen jól sikerült az őszibarack, 108 hold­ról 90 vagonnal szedtek le, s közel felét exportra szállították. Nem lehet elhallgatni viszont azt, hogy a telepítés idején elkövetett agrotechnikai hibák miatt most 180 hold almát, kajszit és cseresznyét ki kell selejtezni. A fákat kivágják, egy részét erdő­sítik, más részén pedig szőlőt telepítenek. A szőlő és gyümölcs a közös vállalkozásnak az anyagi eredményeken felül már eddig is jelentős erkölcsi sikreket hozott. Boraikkal és gyümölcseik­kel rendszeresen részt vesznek különböző kiállítá­sokon és bemutatókon és az eredményt már számos érem és oklevél bizonyítja. A növekvő eredmények egyik „titka” a gépesítés fokozása és a szakszerű, egyre fejlettebb módszerek alkalmazása. Míg az indulás idején mindössze egy öreg G—35-ös traktoruk volt, ma 26 korszerű trak­tor, 23 pótkocsi és szinte megszámlálhatatlan mun­kagép áll rendelkezésükre. A szállításokat nyolc sa­ját tehergépkocsival végzik. Kezdetben nem volt vasas szakemberük, ma pedig a gépeket már vi­szonylag jól felszerelt műhelyekben 30 szakember javítja. A legfejlettebb módszerek alkalmazásának bizto­sítéka az, hogy a vállalkozás dolgozói közül egyre többen jutnak el szakmájuk magasabb fokára. Je­lenleg 10 egyetemet végzett, 12 felsőfokú technikumi, illetve főiskolai végzettséggel rendelkező dolgozójuk van, 31-en végezték el a középiskolát a szakmun­kások száma 62, a betanított munkásoké pedig 32 Ez utóbbiak száma hamarosan növekedni fog, mert jelenleg 37-en járnak betanítottmunkás-képző tan­folyamra. A szakemberek továbbtanulása is biztosított. A közös vállalkozásnál dolgozók közül ketten egye­temre járnak, ketten főiskolára, hárman pedig kö­zépiskolai végzettséget szereznek. Tízen vesznek részt szakmunkás továbbképző, tízen pedig szak­munkásképző tanfolyamon. Három ösztöndíjasuk közül ketten egyetemere járnak, egy pedig szak­munkásképző iskolába. Igen dicséretes a többi kö­zött az is, hogy a közelmúltban végzett fiatal szak­emberek közül kilencen határozták el, hogy a legrö­videbb időn belül megszerzik az üzemmérnöki dip­lomát. A közös vállalkozás sikeresen alkalmazza mun­kája során az új, bevált módszereket. Így van ez a könyveléssel kapcsolatban is. Három évvel ezelőtt a Pénzügyminisztérium Ügyviteli-Gépesítési Igaz­gatóságával karöltve létrehozták Jánoshalmán a gé­pi adatfeldolgozó állomást. A mintegy 600 ezer fo­rint értékű Ascota 071 rendszerű könyvelőgéppel elégítik ki a tagszövetkezetek igényeit, de már arra is jut idejük, hogy más termelőszövetkezetek, sőt állami vállalatok könyvelését elvégezzék. A termelés és értékesítés után saját áruikkal már kereskedelmi tevékenységet is folytatnak. Boraikat kedvelik és szívesen vásárolják a két budapesti és egy szigetszentrniklósi poharazóban. Jánoshalmán szintén van egy poharazójuk és egy ízlésesen be­rendezett jó forgalmú bisztrójuk. A közös vállalkozás sokat fejlődött tizenegy év alatt és sikeresen bizonyította és bizonyítja nap­jainkban és a jövőben is a társulás előnyeit. Na­gyon kevés adatra van szükség ahhoz, hogy ezt ér­zékelhessük. Az induláskor vagyonuk alig ötmillió forint értékű volt, most pedig már meghaladta a 123 mi^ó^ .^Ngrp jártak rosszul a közös vállalkozást életrehívó tagszövetkezetek sem. Az első évben mindössze 54 ezer forintot kaptak, 1971-ben pedig ez az összeg elérte az 1 millió forintot. Az első ti­zenegy évben a szövetkezetek összesen 8,2 millió forintot kaptak a vállalkozástól. És ez az összeg egyre emelkedik. Kezdetben 50 embernek adott munkát a vállalkozás, ma már több mint 600-an keresik itt kenyerűket. A biztos gazdasági alapok megteremtése után né­hány éve már egyre többet tesznek a dolgozók szo­ciális-kulturális igényeinek kielégítéséért. Harkány­ban három hétvég házuk van, ahol heti váltással egyszerre kilencen tölthetik itt szabadságukat. Üze­mi konyhájuk sokat segít a dolgozó nőknek, olcsó, ízletes és bőséges étkezéshez juthatnak itt. A kéles­­halmi üzemegységben étkezde, öltöző-fürdő épül félmillió forintos beruházással. Ugyancsak Kéles­­halmán a községi művelődési ház működését évente 50 ezer forinttal segítik Egyre nagyobb lendületet vesz a szocialista munkaverseny, öt brigád 300 tag­ja vesz részt a brigádmozgalomban, három kollektí­va már tulajdonosa a kitüntető címnek. A múlt év­ben a versenyben részt vevőket a vállalkozás igaz­gatósága 20 ezer forinttal jutalmazta. A múlt esztendő értékelése megtörtént, s az aláb­biakban csak néhány számmal adunk tájékoztatót arról, hogy a vállalkozás sikeresen teljesítette fel­adatait és tovább erősödött. A halmozott termelési értéke elérte az 1971. évi 49.2 millióval szemben a 68,8 milliót. Nettó árbevételük 94 millió 290 ezer fo­rint volt és a szövetkezetek tagrészesedése a múlt év után a legnagyobb, 1,7 millió forint. i (X) • ... és részlet belülről. • A kéleshalmí üzemegységben ebben a műhelyben javítják a gépeket... • ... szabad idejüket pedig — úgy a közös vállal­kozás dolgozói — mint a községbeliek, kelleme­sen tölthetik a helybeli művelődési otthonban- A vállalkozás évelte 50 ezer forinttal járul hoz­zá az intézmény fenntartásához. A kutricákhan nem egy korát lizcnkél-tizenhárom kismalac vesz körül. • A régi telepen hagyományos módszerrel folyik a hizlalás. • A nagyközség lakóinak egyik kedvelt étkező- és találkozóhelye a közös vállalkozás bisztrója.

Next

/
Thumbnails
Contents