Petőfi Népe, 1973. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-06 / 30. szám
1973. február 6. • PETŐFI NÉPE • 3 A tiszta érték indoka A Kossuth-ezred parancsnoka Szeretet, gondoskodás 9 Szombat délután ' az öregek tiszakécskei napközi otthonában. (Ifj. Szabó Ferenc felvétele) Ötven ember életéért A bajai KISZ-vezetőképző tábor hirdetőtábláján olvasható: „Mi, a kecskeméti járási KISZ- alapszervezetek titkárai felhívással fordulunk a vezetőképző tábor lakóihoz, valamennyi ifjúkommunistához, hogy kezdeményezésünkhöz csatlakozva a tanfolyamok alkalmával adjatok vért Vietnamnak.” Alatta ötven aláírás... Az egyhetes titkári tanfolyam első konzultációján a hazafiságról, az internacionalizmusról, az ifjú kommunista nevelésről beszélgettek a fiatalok. Elhatározták, hogy itt, a KISZ-iskolán is tettekkel fejezik ki a vietnami néppel való együttérzésüket. Másnap délután ötven KISZ-titkár várakozott a laboratóriummá, rendelővé alakított előadótermek előtt. A véradást megelőző orvosi vizsgálat közben a bajai kórház véradóállomásának dolgozói beszélgettek a fiatalokkal. Kiderült például, hogy Nagy Lajos, a lajosmizsei Háziipari Szövetkezet KISZ-titkára már több alkalommal adott vért. A lajosmizsei alapszervezet KISZ-esei ugyanis már korábban csatlakoztak a vietnami akcióhoz. Nagy Zsuzsa, a szabadszállási ÁFÉSZ KISZ-titkára is többszörös véradó. Mint mondta, az alapszervezet eddig takarók készítésével, kommunista műszakokkal segítette a vietnami népet. Azért tartja nagyon jelentősnek a véradási akciót, illetve a felhívásukat, mert véleménye szerint ez fejezi ki legjobban a szolidaritásukat. — Üjabb áldozatokat talán már nem követel ez a háború, de most is gondolnunk kell az életveszélyes sérülésekkel fekvő betegekre. Sürgős segítségre van szükség, hisz ez a véradás is jó néhány vietnami ember életét mentheti meg — mondta Kilencz Mária, a szabadszállási műanyagüzem KISZ-titkára. — ötven ember életének megmentéséhez elegendő vér gyűlt össze a KISZ-tábor lakóinak áldozatkészsége nyomán — tette hozzá dr. Kellner Róbert, a bajai kói ház véradóállomásának főorvosa. Szalai Gyuláné, a véradóállomás Humanitás szocialista brigádjának vezetője elmondta, hogy a 15 tagú kollektíva társadalmi munkában vállalta a KISZ-esek véradásának lebonyolítását, s az ezért kapott pénzt a vietnami szolidaritási aliap számlájára fizetik be. A bajai véradó állomás megalakulásának 10. évfordulója tiszteletére létrejött brigádnak egyébként ez az első nagyobb társadalmi munkája, amelyet tervük szerint itt, a vezetőképző táborban, a munkásőr alakulatoknál, s több bajai üzemben folytatnak majd. Tárnái László Vendee a Wolford-dűlői iskolában (2.) Tormásy-Szávits Sándor a magyar hadsereg szószegő jugoszláviai támadása során alezredesi rangban, a 7. ezred egyik zászlóaljának volt a parancsnoka. Felettesei megbízták az óbecsei fogolytábor megszervezésével. 1360 ember köszöneté 1941. május 13-án összehívatta az elfogott jugoszláv katonákat és megparancsolta, hogy a basaidiak lépjenek ki. Tizennégyen sorakoztak fel előtte. „Én Szávits Sándor basaidi születésű vagyok, Szávits Szávits Szilárd közjegyző fia. Ismertek-e?” Majd a sokasághoz fordult és közölte, hogy „aki civilruhát szerez, az mehet.” „Mivel a jugoszláviai szerbek mindig jó szándékkal voltak a magyarok iránt, határozatot hoztam, hogy hazabocsáthassalak benneteket.” Egy hivatalos okmányból, „kijelentésből” idéztük ezeket a szavakat. A dokumentumot 1969. november 19-én szövegezte a hajdani hadifoglyok egy csoportja, amikor Tormásy-Szávits Jugoszláviába látogatott és ott nagy szeretettel köszöntötték azok, akik félig-meddig nekik köszönhették szabadságukat. A nagybecskereki Bogdány Mátity közjegyző által igazolt visszaemlékezéseiben írja: „Nagyon örültem, hogy 28 év után alkalom adódott arra, hogy köszönetét mondjak a nemeslelkű férfiúnak, ama jótéteményeiért, melyeket velünk hadifoglyokkal, kb. 1360 emberrel tanúsított ... Amikor a környező lakosság megtudta, hogy a polgári ruha a szabadulás feltétele, délre üres lett a láger.” Az aláíró felsorolta a vele együtt menekülők adatait. Godó Ágnes a Magyarok a jugoszláviai felszabadító háborúban című könyvében arról is beszámol, hogy Tormásy-Szávits 14 túszt is kiengedett Öbecsén, saját elhatározásából, saját felelősségére. „Kormányunk parancsa” Ezek ismeretében nem csodálkozhatunk azon, hogy a szovjet hadifogságban antifasiszta iskolára jelentkezett. A sztálinid táborban tízezer különböző nemzetiségű katonát őriztek, Tormásy-Szávits volt a magyar részleg parancsnoka. Nem titkolta a véleményét: a németek elvesztették a háborút, ostobaság volt velük szövetkezni, jóvá kell tenni hibáinkat, csak ez segíthet rajtunk. Tiszttársai közül emiatt sokan haragudtak rá. Egyik nap hívatták a kommandaturára. A parancsnok kézfogással üdvözölte. Leültette. Vele szemben foglaltak helyet a magyar antifasiszta iskola vezetői, Berzeviczy Gizella és Lándor elvtársak. A magas rangú szovjet tiszt felállt és ünnepélyesen bejelentette: „Megalakult az új magyar kormány és fegyverszünetet kötött a Szovjetunióval. Kötelezettséget vállalt tíz hadosztály felállítására. Ezek az egységek az új, felállítandó magyar hadsereg keretében részt vesznek majd a fasiszta Németország elleni harcban. Táborunkban az előírt határidőre egy ezred felállítását tervezzük...” Közölte, hogy a parancsnoki tisztségre Tormásy- Szávits Sándor ezredest szemelték ki. így válaszolt: „Magyar honvédezredes vagyok, rangomtól senki nem fosztott meg és mivel a magyar kormány kötelezettséget vállalt a németek elleni harcra, nekem, mint ezredesnek kötelességem kormányunk parancsát teljesíteni.” A táborparancsnok ismét kezet szorított vele és tudomására hozta, hogy ismét szabad ember; „külön épületet jelöltem ki az ezred laktanyájaként. A többi hadifogolytól elkülönítve fogják élni katonaéletüket.” Amikor Tormásy-Szávits kilépett az ajtón, az őr tisztelgett. A bizonyítás utolsó alkalmai A magyar ezred megkezdte a felkészülést. Pesti Endre politikai tiszt — jelenleg a néphadsereg tábornoka — segített nagyon sokat a nevelésben. Végre elérkezett a nagy nap. Megindultak nyugat felé. Friss tavaszi szelek fújdogáltak akkoriban a hatalmas orosz síkságon és a világpolitikában. Ivanovóban váratlanul megállították a vonatot, mivel a németek kapitulációja minden pillanatban várható nincs szükség a magyarok katonai beavatkozására. Üjra táborba kerültek. Augusztusban hallották, hogy a Szovjetunió részt vesz a Japán elleni hadműveletekben. Tormásy-Szávits Sándor és társai érezték, hogy itt az utolsó alkalom megváltozott érzelmeik, szemléletük bizonyítására. Beadványt juttattak el Panfüov századosnak, a tábor parancsnokának. „Mi magyarok hálával tartozunk a Vörös Hadseregnek, mert a német fasizmus legyőzésével hazánkat rávezette a demokratikus fejlődés útjára. Ezért úgy érzem, hogy kötelességünk a szovjet hadsereget a japánok legyőzésében erőnkhöz mérten támogatni. Kérem tehát engedélyezni, hogy mint Ivanovo körzeteben a legidősebb törzstiszt önként jelentkezés útján válogatott különítményt szervezhessek. Tormásy-Szávits Sándor ezredes ” A kérelmet 324/6 aug. 10. számmal -iktatták. A szervezést a tábcrparancsnok engedélyezte, de a japánok veresége miatt gyakorlati végrehajtására nem kerülhetett sor * A Kossuth ezred egykori parancsnoka 1948-ban tért vissza hazájába. Érték igazságtalanságok, méltánytalanságok. Az idős katona zokszó nélkül vállalta sorsát. Két szakmunkás képesítést szerzett, dolgozott fűtőként, bevásárlóként. Az 1957-es konszolidáció óta a hivatalos szervek mind jobban elismerik antifasiszta érdemeit, felemelték nyugdíját, lakást kapott. Még lehetne és kellene életkörülményein javítani. A volt kecskeméti háziezred egykori parancsnokának a szerepét, érdemeit nem akarjuk eltúlozni. Bizonyára sok mindenért hibáztatnánk, ha megismerkednénk hosszú katonai pályafutásával. Nyilvánvalóan ma ő' is helyteleníti sok korábbi döntését, cselekedetét. A lényeg a következő: Döntő, nehéz években sikerült átlépnie neveltetése, osztály-helyzete korlátjain és igaz hazafiként viselkedett. Heltai Nándor — Köszönjük szépen az ajándékokat ... — És jó egészséget, hosszú, boldog életet kívánunk! — mondta a köszöntőt az összevont osztály nevében két kipirult arcú, ragyogó szemű, pöttöm kislány: Wolford Kati és Zsámboki Veronika. — Nektek is, kedves gyerekek! Örülnék, ha hasznát vennétek a tanulásban... — viszonozta közvetlen szavakkal a Budapestről érkezett vendég, Gecse Miklós nyugdíjas. Aztán a tanítónőhöz, Szerdahelyi Andornéhoz fordult: — Kérem, én csak a saját elgondolásom szerint próbáltam. .. Olyasmit adtam, amiről úgy gondolom, hogy szemléletessé teheti a tanítást. Távozóban a Jakabszállás— Wolford-dűlői tanyai iskolából — ahol még egy félóra van hátra a délelőtti tanításból —, a hepe-hupás dűlőúton és az abba torkolló erdei ösvényen már a váltással találkozunk. Két fejkendős kislány és egy nyurga legényke már a délutáni műszakra igyekeznek. — Olyan két és fél, háromkilométeres körzetből jönnek össze a gyerekek az iskolába — magyarázza a vendégnek Rausch Tamás, a községi tanács elnöke. Ügy tűnik, kapóra jött a téma. Ezután ugyanis a megyei tanács vb művelődési osztálya képviseletében Gecse elvtárssal tartó Tövis Ferenc fűzi tovább a szót. Én pedig gondolatban a pár perccel ezelőtt elhagyott tanteremben időzöm ismét. Az osztályban feszült a csend, tizenhét kíváncsi szempár tapad hol a vendégre, hol az ajándékaival elborított asztalra. A szikár, meglett korú férfi szeretettel végignéz a kisdiákokon, majd sorra véve az asztalra helyezett tárgyakat, magyarázón a tanítónőhöz fordul: — Ez kérem, egy órarendtábla, kirakós betűkkel... Gondoltam, a gyerekeket vonzza a tarkaság, ezért festettem többféle színűre a lombfűrészelt betűket. Ezek meg jó tanulásra biztató jelmondatok. Talán díszíthetik a falat, vagy ahogyan jónak tetszik látni ... Ami ebben van, az én elképzelésem szerint minden szemléltetheti az oktatást — lép a széken elhelyezett bőröndhöz, és minden elővett tárgyhoz magyarázatot fűz. — Ez itt egy maszek gyártmányú mikroszkóp, magam bütyköltem össze. De azért príma, használható. Kipróbáltam: a légy szívókája tökéletesen kijön rajta. Tetszik tudni, egy üzlet kirakatában megláttam két lencsét, ötven forintért kínálták. Rögtön eszembe jutott: ebből mikroszkóp lehet. Megvettem hát, a többit magam csináltam. Be is mutatom a kezelését. Aztán műanyag tálacskák következnek. („Egy ismerősömtől kaptam, biztosan hasznát veszjk a gyerekek”) Majd egy egész tekintélyes kőzetgyűjtemény, s csaknem minden darabjához 9 A Központi Bizottság novemberi ülésén Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára előadói beszédében rámutatott: „Annak ellenére, hogy 1972-ben a bruttó termelési érték az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt meghaladja a tervezett szintet, a nettó termelés, a nemzeti jövedelem még elmarad a tervezettől.” Ezért — tette hozzá —, „a termelés fokozása elsősorban a nettó termelés növelését igényli tőlünk.” Közgazdasági szakfogalmak lépnek elénk ebből a szövegből, ám az utóbbi esztendők immár megszokott folyamata, hogy a gazdasági élet szókészlete észrevétlen beépül mindennapi kifejezéseink gyűjteményébe. A stílus az ember — tartja a közmondás, amit méltán kiterjeszthetünk erre az értelmezésre is: a stílus — a társadalom. Valóban, e sajátos nyelvi tükröződésben az a folyamat tűnik elő, amely immár nemcsak a végrehajtás, de az alkotás, a döntés feladatait rója a vállalatokra, a szövetkezetekre, az egész társadalomra. A lényegre sűrítve, éppen ezeket a feladatokat fejezik ki az iménti idézet szakfogalmai is. 9 Ahhoz azonban, hogy ezeket a feladatokat körvonalazhassuk, mindenekelőtt a fogalmakat célszerű — a gyakorlattal szembesítve — ábrázolnunk. Nos, a nettótermelés, amelynek növelése most a legfontosabb, azt az új — tiszta — értéket jelzi, amelyet az anyagi termelésben és szolgáltatásban meghatározott idő, rendszerint egy esztendő alatt előállítanak. Országos méretekben a nettó érték maga a nemzeti jövedelem, s valóban: a fogalom nyelvi hangulata is sejteti, hogy arról a gyarapodásról, többletről, tehát: új értékről van szó, amellyel a nemzet a számított időben gazdagodott. — A nettó — tehát az új, a tiszta — érték egyszersmind azt is érzékelteti, hogy itt a termelési folyamat végeredményéről a munka nyomán keletkező többletről van szó, ellentétben az ikerfogalommal: a bruttó termeléssel, amely az úgynevezett teljes termelési értéket fejezi ki, beleértve tehát a kész és félkésztermékeket, a befejezetlen termelés állományának emelkedését, azokat az anyagi ráfordításokat, amelyek nyomán az új, a nettó érték végeredményben előállott. Ilyen módon könnyű belátni, miért került teendőink középpontjába a nettó termelés emelése; nyilvánvaló, hogy a népgazdaság, a nemzet számára a viszonylag mérsékeltebb bruttó termegjegyzés. Ilyenformán: — Ez egy mésztufa darabka... Emez Jósvafőről származó cseppkő... Ebben a kis üvegben opál kövecskék. Ausztriában járt ismerősöm hozta, íme, egy darabka kőszén... Ugye, milyen érdekességeket produkál a természet? Ezt a szabályos, szív alakú kövecskét a szentendrei Duna-parton találtam. .. A továbbiakban mintegy 70 darab egyforma kis üveg kerül elő a bőröndből. A nevüket címke tünteti fel. Gecse Miklós pedig megjegyzi: — Ez a gyűjtemény összefügg a szakmámmal: a fővárosi kertészettől vonultam tavaly nyugdíjba. Az engedélyezett időt most is ott dolgozom le... — S ismét a bőröndbe nyúl. — Ezzel a vasgolyócskával és fémkarikával pedig a fémek tágulását lehet bemutatni. A golyó hidegen átcsúszik a karikán, de felmelegítve már nem megy.. A láncot én erősítettem a golyóhoz, a fogantyús karikát pedig a szomszédom, aki esztergályos, segített megcsinálni. Kiürült a bőrönd. Miután melésnöveléssel előállított nagyobb arányú nettó érték jelent igazi gyarapodást. A fogalomábrázolások, definíciók természete, hogy mindig a lényegre összpontosítanak, tehát az élet ezerszínű folyamatát képletszerű elvontsággal ábrázolják. Ezúttal is pontosan erről van szó, de ha a fogalmak hátterét közelebbről szemügyre vesszük, a gazdaság teljes panorámája, bonyolult összefüggésrendszere elénk tárul. 9 Előtűnik a szakmai kifejezések mögött mindenekelőtt a történelmi folyamat, a korábbi gazdaságirányítási rendszerben ugyanis túlnyomórészt a bruttószemlélet uralkodott, s a vállalatok érdekeltsége elsősorban az úgynevezett teljes termelési érték, más szóval: a bruttó termelés növeléséhez fűződött. A históriai ok kézenfekvő: ez az irányítási rendszer — a kor sajátosságaihoz, társadalmi igényeihez igazodva — nagymértékben ösztönöz a termelés mennyiségének emelésére, a foglalkoztatás extenzív bővítésére, arra tehát, hogy a többlettermelés jobbára a létszám gyarapításából származzék. Talán nem is szükséges bizonyításként hozzátenni, hogy olyan korszakban, amikor a gazdaság szinte minden szférájában a hiány uralkodott, továbbá amikor a gyarapodás kézenfekvő lehetőségét, egyszersmind az életkörülmények gyors javítását a foglalkoztatottság kiterjesztése ígérte, ez a gazdálkodási módszer érthető, reális, indokolt volt. Később, a körülmények változásával — amikor szűkült a hiány, differenciáltabb lett a kereslet, s a létszámnövelés forrásai is kiapadtak —.szükségképp szorult háttérbe a bruttó termelés, mint a gazdálkodás alapvető mércéje. Ezt a változást jelenti alapjában véve a gazdaságirányítás, immár öt esztendeje bevezetett módosítása. 9 Ami most már a nettó termelést, pontosabban: az ebből eredő teendőket illeti, valójában azokról a jólismert fejlődésirányokról van szó, amelyeket a hatékonyság, a korszerűség, a mérsékeltebb ráfordításokkal előállítható magasabb eredmény követelményei fejeznek ki. Más szóval, azt is mondhatjuk: a népgazdasági szektorok, ágazatok, vállalatok ama képességének növeléséről van szó, hogy minél erőteljesebben, nagyobb arányban, hatékonyabban vegyenek részt a nemzeti jövedelem termelésében, köznapibban szólva: a nemzet gazdaságának gyarapításában. T. M. összecsukta, Gecse elvtárs tekintete az asztal túlsó sarkán levő nyalábnyi szerszámra tapad, s máris ott terem: — Erről majdnem megfeledkeztem! Földművelő szerszámok kicsinyített másai, a legprimitívebb földlazitótól kezdve. Magam csináltatja ezeket is. Persze, ez csak egy része, de megvan az egész sorozat, majd elküldöm. Remélem, érdekes lesz a gyerekeknek bemutatni, milyen földlazítót húzott-vontatott valamikor az ember... — És kérdőn néz a tanítónőre, akinek arcáról a megbatódottságot olvasom le. A vendég és útitársai befejezték közben a gyerekek mozgásigényéről kialakult vitát: Élek az alkalommal és megkérdezem : — Honnan az indíték, mi ösztönözte Gecse elvtársat erre a példaadóan szép cselekedetre? Van valamilyen kapcsolata talán Bács-Kiskun megyével? — A rádióból, meg a televízióból hallottam a gondról és eszembe jutott, hogy ebben valamit én is tudok segíteni. Mindig szívesen barkácsoltam például. Aztán egyik ötletem a másik után jött. És írtam a megyei tanács elnökének, akitől biztató, szép választ kaptam. Már visszatértünk Kecskemétre, amikor Gecse Miklós megjegyzi: — Itt még soha nem jártam, pedig a gyorsvonat milyen gyorsan ideér. A megyét is csak hallomásból ismerem. — A fővárosban merre tetszik lakni ? — A huszadik kerületben, Erzsébeten. — Talán kertes családi házban? — A, dehogyis. Egy három és félszer három méteres albérleti szobában. Tudja, nagy a lakásínség. De ismeri a Gorkij-fasort? Az egyik legszebb sétány Pesten! Azokat a gyönyörű gesztenyefákat mind én plombáltam, gyógykezeltem!... Perny Irén Nyíló virágok - télen 9 Az Qvcgházakban tél derekán is virít a szegfű, ciklámen és jácint. Sok ezer cserepes és vágott virág kerül a virágboltokba a tél folyamán. Képűnk a debreceni kertészetben készült. (MTI foto — Balogh P. László felv. — KS)
