Petőfi Népe, 1973. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-04 / 29. szám
1973. február 4. • PETŐFI NÉPE • 5 MŰVELŐDÉS • IRODALOM • MŰVÉSZET • IRODALOM • MŰVÉSZET Nagy Lajos: Á magyar földbirtokos Kis képtelen természetrajzi tanulmány GÁL SÁNDOR KÉPEI ALA A földbirtokos egy olyan pirospozsgás gróf. aki reggeli imádságul (mert vallásos ember!) még az ágyban halat, hideg sültet, dzsemet, tejszínes kávét, csipkés szalvétát, hófehér kenyeret és ezüst villát eszik, reggeli után audiencián fogadja az uradalmi intézőt és a kasznárokat, akik haptákban állnak előtte, reszkető énekléssel beszélnek vele, és amikor távoznak, úgy köszönnek, hogy kezeit csókolom; aki a kasznárok előterjesztéseiből nem ért egy betűt sem, de azért auf alle Fälle leszidja őket; aki az audiencia után vagy vadászik, vagy hanyatt fekve ül a díványon, és ebédig elnézi a mennyezetet anélkül, hogy eközben csak egy felet is gondolna; akit ebédkor livrés inasok szolgálnak ki lábujjhegyen- aki erőlevest, sültet körettel, fagylaltot, sajtot, gyümölcsöt és badacsonyit ebédel különféle ékes francia neveken; aki ebéd után szemeskávét iszik cukor nélkül konyakkal; aki ebéd után a pipázóban egyiptomit szí, és igen művelten eltársalog ötig-hatig arról, hogy milyen disznók azok a zsidók; aki estefelé kikocsizik vagy újra vadászik, vagy meglepi valamelyik kasznárját, és újra leszidja; aki este megint elölről kezdi az evést az előételnél. A földbirtokos tulajdona az úgynevezett földbirtok. Ez áll sok-sok földből, melyet büdös árkok és szép fák vesznek körül, melyen búza és egyéb kukoricák teremnek, amelynek közepén díszlik a kastély és tanya. A kastély , húsz-harminc gyönyörű termével egy jóképű dombon ékeskedik, előtte az udvar terül el, azután a lóistálló következik, a lóistálló után az ökrösistállók és fészerek állnak, végül mindezeken túl a cselédházak szemtelenkednek. A cselédek és béresek gazember parasztok, akik fizetett ellenségei a földbirtokosoknak, akik rondák és büdösek, mert egész nap orrukkal túrják a földet, valámennyit agyon kellene ütni, és oda temetni azok mellé a huncut zsidók mellé. A lóistállók téglából készülnek, tágasak, magasak, fehérre vannak meszelve, és a padozatuk aszfalt: az ököristállók szerényebbek, de azért csinosak, a cselédházak azonban vályogból és sárból készülnek, cigányok csinálják őket. A földbirtokon a büdös parasztok szemtelen földtúrása által nagy jövedelem keletkezik, amely legtöbbször több mint egymillió korona, s roppant gondot ad a földbirtokosnak, hogy hogyan is költse el, ami miatt újfent szidja a büdös paraszt béreseket. A kastélyban a földesúr nem is tudja elkölteni jövedelmét, amiért is felutazik a fővárosba, és szép nők segítségét veszi igénybe, akiket nyilván ezért színművésznőknek nevez a nép szája. A városban ezenfelül is sok gondja és dolga van a földesúrnak, egész éjjel kell neki kártyázni a mágnáskaszinóban, délután futtatnia muszáj, úgyhogy itt alig is marad ideje szidni azokat a skribler újságírókat, mint például engem, aki mindezt íme megírom róla, szegényről. Mikor a pénz elment, felül a földesúr a vonatra, és hazahajtet vele. Kis-Bagoson, vagyis Kutyamajsán kiszáll, négy kövér ló, hintó és az a büdös paraszt kocsis várja, elindul gondterhesen a kastélya felé, amint közeledik, már látják is az árokszélen a táblát: „Koldusoknak, kintornásoknak és a közigazgatásnak szigorúan tilos a bejárás!” 1919 •Az író születésének 90. évfordulója alkalmából. Sok szenvedést megélt, szikár, kevés beszédű emberek néznek ránk képeiről. Konok hallgatás, rezzenéstelen csönd sűrűsödik körülöttük Nehéz fizikai munkától' gyötörtek, de abban és azáltal élők. Az „életet”, mindennapi kenyerüket teremtik meg. Hétköznapjaik a munka egyhangú ritmusában folynak szét. Ünnepeik is örömtelenek. Világukat vastörvények alakítják. Napcserzette arcukon, mozdulataikon a szegénység és nélkülözés lenyomatai látszanak. Életük értelmes tartalmát is ez a mindennapi munka, az állandó hasznos cselekvés adja. Gyermekkorában a festő maga is mélyen átélte a szűkösség keserveit, gyakori nélkülözéshez szokott, sokgyermekes hódmezővásárhelyi családjában Élményein. idegrendszerén keresztül azonosul a szegény emberek életsorsával. A festő — a paraszti világ maradéktalan átélése folytán — szaggatottan, hevülten, expressziven fogalmaz. Az élmények bő áradása azonban nem bontja föl a formákat, tárgyakat. A festői szándéknak megfelelően konstruálódnak, épülnek a képek. Az élmények sűrű árama, az indulatosabb fogalmazás mfegszerkesztett rendben érvényesül. A világ, a tárgyak vaskos realitása megfogja a festő kezét. Így az indulati töltések mindig konkrét formákon sütnek át. Néha gyermekien őszintén, játékosan, felszabadultabban fest. A balladák érces zengése után könnyedebb mese tölti ki képeit. Egymásra hajló őszi fái, esti, villanyfényes utcái ezt példázzák. A Képzőművészeti Főiskolán Révész Imrétől. Csók Istvántól, Edvi Illés Aladártól tanult legA kiállítás egyik képe: A címe: Esteledik többet. Rajztanán oklevelének megszerzése után két és fél évet járt az ötvös osztályon is, de betegsége megakadályozta a továbbtanulásban. 1924-től Csongrádon. 1927-től nyugdíjazásáig Kunszentmiklóson tanított. Megyei rajzszakfelügyelőként sokat tett a rajztanítás színvonalának emeléséért. Zárkózott egyéniség. Soha nem tülekedett a művészi érvényesülés keresztüli ain. Csendesen, szenzációk, látványosságok nélkül telik élete. A NX. századi magyar festészet hagyományát, Tornyai, Koszta, Nagy István örökét ugyanúgy vállára vette, képeibe építette, mint a konstruktivizmus megoldásait. Festői technikája is a megismerés lépcsőfokain fejlődött, változott, a pasztellezéstől a tempera-olajfestésig, a grafikai eljárások alkalmazásáig, és új festői anyagok felhasználásáig. Művészi útja a szüntelen kísérletezés, a megismerés ösvénye. Gál Sándor a műgyűjtés, a műtárgyakkal való kereskedés mai fokán, ellenszolgáltatás nélkül (!) adományozta képzőművészeti gyűjteménye értékesebb hányadát (főleg kortársi grafikai anyagot és néhány jelentős festményt: Barcsay Jenő, Nagy István, Imreh Zsigmond, Varga Nándor Lajos stb. műveit) a Katonai József Múzeumnak. A 75. évében járó Gál Sándor kiállítása elsősorban a festőt ünnepli. De nem feledkezhetünk meg a generációkat felnevelő pedagógusról és az önzetlen múzeumbarátról sem. Sümegi György AVIETNAMI TŰZSZÜNETRE... Che Van Lien (VI)K) NE FOGADD EL Jön már. A tavasz ő. A kórház kertjében tündökölnek a virágok. Neked adnám őket. Ne fogadd el! Hagyd szegény társamnak egyetlen örömét, Hogy nézhesse őket! HAZATÉRÉS Tíz jó évig voltam a harcban, Bebolyongtam, egész hazám, Száz és száz falut bejártam: Egy sem volt enyém Igazán. Csak egy volt enyém: Egy reggel egy árva, Szegény anyóka jött — Vgy hasonlított anyámra ... Robert Lowell (VSA) Amerikáról, oxfordban A jószág megáll a Cxodstßw-reten, a páva széttárja farkát, hogy félresöpörje a hőséget, majd fordul egyet, s már fonott széknek látszik hátulja, ’bogáncs-tiarával bélsáros közepén. A pihés május ez és Anglia, de a meleg: mint az amerikai nyár. Két hét hónapokat őröl; otthon a főiskolák bezárnak nyárra, masíroznak a diákok .. Brassman dúlja Kambodzsát, tollát félredobta, a kard nemezként hajlik kezében — Igazság jár-e veled, míg én" békében alszom, Kívülállóként? A páva forog, a Forradalom nem kap szárnyára bennünket... a hőség csak, mely olyan bénító, izzó levegőt söpör rám, mintha otthon lennék ... Felszállunk a szél nyergébe, kortynyi lélegzetért. Bán Ervin (ordításai Szappanos István rajza. KIVÁLÓ EGYÜTTESEK A Kecskeméti Szimfonikus Zenekar Mi szükséges egy szimfonikus zenekar alapításához és fenntartásához? 30—50 képzett muzsikus, a betanításban és a nevelésben jártas, némi szervezőkészséggel rendelkező tehetséges karmester, próbaterem, felszerelés, rendszeres anyagi támogatás, az illetékesek részéről ösztönző figyelem, és tevékenységüket igénylő közönség. Már a bevezető sorokban rögzítsük: a Kecskeméti Városi Szimfonikus Zenekar nem a legideálisabb körülmények között dolgozik, de a gondok ellenére lényegesen jobban muzsikálnak, mint 2—3 esztendeje. Az együttes vezetői és tagjai hisznek abban, hogy szükség van rájuk és ez a tudat, átsegíti őket a nehézségeken. A zenekar 38 tagja — néhány kivétellel — kecskeméti. Nyolcán az állami zeneiskolában tanítanak. Az Óvónőképző Intézet, a Kodály-iskola és a Katona József Gimnázium tanárai, a színházi zenekar tagjai közül is többen részt vesznek a közös munkában. örvendetesen fiatal az együttes, az átlagos életkor negyven alatt van. A szólamvezetők — Palotás József (koncertmester) Róbert Gábor, Herczegh László, Lukács Jánosné — helyi emberek Az együttes magva kialakult az elmúlt években; kiderült, hogy kire, mennyire számíthatnak. Ám az igényes feladatok, a műsoron szereplő nagyzenekari művek további sürgős bővítést, „erősítést” követelnek. Ahhoz, hogy egy Beethoven- vagy Mozart-szimfóniát színvonalasan tolmácsoljanak legalább 14—18 hegedűsre lenne szükség. Jelenleg tizenegyen ülnek a pultoknál, ha senki sem hiányzik. Kellene még két kürtös, egy fuvolás, brácsás, hogy csak a legfontosabb hiányokat említsük. A szerencsés, sikerült karmesterválasztásnak is köszönhető, hogy hosszas kísérletezések után a Kecskeméti Városi Szimfonikus Zenekar a jobbak között számon tartott vidéki együttesek sorába emelkedett. Kemény Endre személyes ügyének érzi a zenekar boldogulását. Tevékenységét nem korlátozza a hangversenyek és a próbák időtartamára. Olykor a működtető intézményre háruló tennivalókat is átvállal, hogy ne legyen fennakadás. Lelkesedése, sok tapasztalattal és alapos felkészültséggel párosul. Diplomájának megszerzése után hamarosan az Állami Hangversenyzenekarhoz került, az első hegedűsök közé. Alkalma volt közelről megfigyelni, tanulmányozni a' világ legjobb dirigenseinek a munkáját, stílusát. Játszott Ansermet, Karajan, Klemperer „keze alatt”. A legtöbbet — így mondja — Ferencsik Jánostól kapta. Kemény Endre természetesen tudta, hogy másként kell a kecskeméti együttest vezetni, mint az ÁHZ-t. (Budapesten, több zenekarnál szerzett karmesteri tapasztalatait is itt gyümölcsözteti.) Legfontosabb feladatának a próbák intenzív felhasználását, hasznosítását tartja. Most már kevesebbet kell törődnie egyénileg a muzsikusokkal, mivel felkészülten mennek a próbákra. Jut idő a zenekari hangzás kimunkálására; az adott mű közös elemzésére, feldolgozására, a karmester elgondolásainak az átvételére. Üj magyar művek bemutatását és a szomszédos országok zeneszerzőinek megismertetését egyaránt szorgalmazza. És ami a legfontosabb: van türelme az eredmények kivívásához. Így jellemzi módszerét: „Minden nevelés lényege a szoktatás. A fellángoló, lelkes kezdeményezések helyett a stabil, az ismétlődő dolgokat kedvelem. A csalódás újabb erőfeszítésre, önvizsgálatra késztet.” A Kecskeméti Városi Szimfonikus Zenekar vezetőjét a szakszervezetek megyei tanácsa tavaly művészeti díjjal tüntette ki. A döntést a kulturális közvélemény egyöntetű örömmel fogadta. Kemény Endre azóta is gyakran bizonyítja, hogy kitűnő népművelő. Heltai Nándor • Kemény Endre. A megtalált hivatás Tegnap este Babitsot tanult, vizsgára ' készül. Harmadéves levelező hallgató a szegedi egyetemen. Az önmegvalósítás stációiról beszél. Nyugodtan fogalmaz, nem keresi a szavakat. Gyermekkorában rajzolással, tánccal próbálkozik. — Fel akartam magamra hívni a figyelmet. Aztán az élmények az irodalomhoz vezetik. A kelebiai iskola magyaróráinak emlékét most is őrzi, tanárát sem felejti: — Bennem is él az irodalom, az olvasás szeretete, s az ismeretátadás vágya... — A feladat nem könnyű. Mindig tud újat mondani tanítványainak? Minden évben ugyanaz a tananyag, ismétlődnek a versek, az írók, a gyakorlatok. A szeptemberi felmérő fogalmazás leggyakoribb 'címe: Nyári élményeim — A tanterv és még sok más megköti az ember kezét. Csakhogy a művekről, az írókról mindent el kell mondani, ha az órán nem jut rá idő, hát más alkalommal. A könyvtárban mindennap megtalálhatják a soltvadkerti iskolások Koós Ildikó tanárnőt. Háromszáz gyereket keresztnevén szólít. — És a könyvtáros mikor ér rá olvasni? — Éjszaka. Tudom, hogy nagyon elfoglalt. Magyar—történelem szakos bázisnevelő, a kiskőrösi járási pártbizottság tagja, és ő az iskolai szakszervezeti bizottság titkára is. — Hetente egy napon igyekszem „magamnak” élni... Vasárnap. — Ilyenkor mit csinál? — Nappal is olvasok... Időnként hangverseny, színház. Legutóbb az Egy őrült naplóját láttam Pesten. És a zenében is nagyon jól kikapcsolódom. — Kedvence? — Errol Garner zongorajátéka. Hanglemezről hallgatom. Kontra György
