Petőfi Népe, 1973. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-28 / 49. szám

1973. február 28. • PETŐFI NÉPE • 7 Ökölvívó-vezetők Kecskeméten Romániába készülnek Néhány évvel ezelőtt az úttörő­olimpiák izgalmas légkörében fel­figyeltek a megyei és országos birkózószakemberek két mokány kis versenyző teljesítményére, akik sorra aratták szebbnél­­szebb győzelmeiket. Sárközi Fe­renc (KSC). Garaczi Sándor és Fehér János tanítványa, az el­múlt vasárnap lett a 6(> kg-os (súlycsoport ifjúsági válogatottja, míg 75 kg-ban a Budapesten kö­zépiskolai tanulmányait folytató kunszentmiklósi Besenyi László az FTC színeiben nyert bajnok­ságot. Két versenyző két egyéniség. Sárközi Ferenc a csupa tűz, csu­pa dinamika embere, a hátra­­eséssel végzett fogások, szaltók művésze. Akit egyszer Ferkó „beleültet a körhintába”, mond­ják versenyzőtársai, annak „do­bolhat” a bíró ... . Besenyi Laci maga a megtes­tesült kunsági konokság. Eddig • Päraczky Sándor Paraczky Sándornak, a Ma­gyar ökölvívó Szövetség főtitká­rának és Fekete Pál szakfelügye­lőnek kíséretében tegnap reggel Kecskemétre érkezett Papp Lász­ló háromszoros olimpiai bajnok, a magyar ökölvívó-válogatott ve­zető edzője. A vendégeket a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárában fogadta Borszéki Lajos, az MTS megyei elnöke, Király József, a KSC ügyvezető elnöke, és Horváth János, a vállalat igazgatója, a sportkör ökölvívó-szakosztályá­nak ölnöke. Baráti beszélgetés keretében vitatták meg a kecs­keméti ökölvívósport helyzetét és az elkövetkező feladatokat. • Papp László Rövid tartózkodás után a ven­dégek a Kecskeméti Városi Ta­nácson tettek látogatást, ahol Reile Géza, Kecskemét Város Ta­nácsának elnöke, a KSC elnöke adott fogadást a tiszteletükre. r A délután folyamán a KSC ökölvívóinak edzésén vettek részt a sportág országos szakvezetői, majd ezt követően a KSC ököl­vívó-szakosztályának vezetőivel tartottak szakmai jellegű megbe­szélést. A program befejezéseként Papp László 17 órái .kezdettel filmvetítéssel egybekötött él­ménybeszámolót tartott a Fém­munkás Vállalat kecskeméti gyá­rában. MA: Előkészületi mérkőzések: KSC— Ceglédi VSE, Kecskemét, Széktói Stadion. 14.30. Kiskunhalasi ME­­DOSZ—Mezőfi SE. Kiskunhalas, 15 óra. Tiszakécske—K. Fém­munkás. Tiszakécske, 15 óra, Ha­jós—Jánoshalma. 15 óra. Téli Kupa: KTE II.—KSC II., Kecskemét. Széktói Stadion, sa­lakpálya, 14.30. * * * A szeptemberben, Havannában sor­ra kerülő súlyemelő világbajnokságra már 23 ország nevezett, közöttük: a Szovjetunió, Magyarország, Lengyel­­ország, Románia, Finnország, az Egye­sült Államok. Japán és Jugoszlávia. Az érdeklődés alapján igen nagy mezőny indulása várható. Mérlegen a megyeszékhely úszósportja Az ötvenes évek elején a Vö­rös Meteor berkeiben kezdett éledezni Kecskemét úszósportja, majd a sportkör megszűnése után a Spartacus vette át, s 1964-ben a Vízműhöz került a szakosztály. Jelenleg a KSC szí­neit viselik az úszók. — A Vízmű úszói 1064-ben a Bács megyei rangsorban a 4. helyet foglalták el Baja, Kiskun­félegyháza és Kiskunhalas mö­gött — mondta ifjú dr. Bo­­dóczky László szakosztályvezető. — Ennek tudatában tűztük ki azt a célt, Hogy mielőbb kerül-, jünk az élvonalba. Az önzetlen munka meghozta gyümölcsét: Rozgonyi Gábor, Holló Éva, Móz­esai Andrea az országos vidék- és ifjúsági, valamint a felnőtt bajnokságokon döntőbe jutottak. A szakosztály pedig átvette a vezetést a megyében. — 1968-ban a fedett uszoda átadása után milyen célt tűztek a szakosztály elé és mit sike­rült megvalósítani? — Elsődleges feladatnak te­kintettük a szakosztály létszá­mának a növelését, a minőségi továbbfejlődést. Sajnos a bein­dított egyesületi sportiskola nem hozta meg a várt eredményt. A gyerekek nem voltak vízhez szokva. A szülők többsége nem szívesen engedte gyermekét az uszodába. Bebizonyosodott, hogy az alapvető adottságok ellenére sem lehet máról-holnapra ered­ményt elérni. Két évnek kellett eltelnie mire meggyőzéssel, nagy erőfeszítések árán sikerült áttörni a „falat”. 1970 első fél­évében megkezdődött az általá­nos iskolások, 1972-ben pedig az óvodások kötelező úszó oktatá­sa. Ez sokat segített a sportág és az uszoda megszerettetésében. A szakosztály' létszáma ennek ellenére is csak 26 fő. — Az 1968-ban kitűzött fejlő­dési szakasznak a tavalyi év minden bizonnyal egy fontos ál­• Ifjú dr. Bodóczky László lómása volt. Hogyan értékeli ezt az időszakot? — A szakosztályt 1972. janu­árjában Magó Gábor edző igen zilált állapotban vette át. Rövid idő alatt megtalálta az eredmé­nyesség útját. Munkája mellett szól, hogy országos viszonylat­ban, a szakosztályok közötti rangsorban a 12., a vidékiek kö­zött pedig az előkelő 4. helyet foglaljuk el. A korosztályok kö­zötti rangsorban a sportiskolá­val közösen 27 versenyzőnk 120 alkalommal szerepel az ország legjobb 20 versenyzője közötti listán. Két aranyjelvényes és hét ezüstjelvényes ifjúsági úszónk van. Hat vérsenyzőnk ért el dobogós helyezéseket az or­szágos versenyeken. Kecskemét úszósportjának történetében elő­ször fordult elő, hogy a város két sportolója országos csúcsot mondhat magáénak. Szabó Zol­tán a 100 méteres mellúszásban, a delfin korosztályban, míg Ben­­csura Ákos a 100 mellen a gyer­mek korcsoportban tartja az or­szágos rekordot. Bencsura a Hargitay András által tartott csúcsot döntötte meg. Két kor­osztály válogatottunk is volt az elmúlt évben: Bikádi Gábor és Karácsonyi András. — Milyen problémák akadá­lyozzák a létszámbeli és minő­ségi továbbfejlődést? — A szakosztály létszámának az emelése esetén még egy ed- • zŐre lenne szükség. A minőségi továbbfejlődés a napi kétszeri edzés függvénye. Tanulószobát kellene létesíteni az uszodában, meg kellene oldani az étkezte­tést és mindenképpen összhang­ba kellene hozni a tanulási időt az edzésidővel. Mindezek olyan gondok, amelyeket egyedül, szakosztályon belül nem tudunk megoldani. — Hogyan szabták meg az idei terveket, különös tekintet­tel a teljesítmény szintek eme­lésére? — Célúnk, hogy megőrizzük a magyar úszósportban szerzett tekintélyünket és továbblép­jünk. Elsősorban a . rendelkezé­sünkre álló lehetőségeken belül. Versenyzőink részére a követ­kező célokat tűztük ki: 25 ered­ményességi pont megszerzése, az országos bajnokságon legalább tíz úszónk kerüljön döntőbe, a szakosztályok közötti országos rangsorban 10 között végezzünk, a vidékiek között pedig zárkóz­zunk föl a 3. helyre. Kerülje-, nek be fiataljaink a korosztályos válogatottba, szerezzenek minél többen' ifjúsági arany- és ezüst­jelvényes szintet. Banczik István több mint félszáz mérkőzésén győzött csípődobással, amit szin­te a tér minden pontjából el tud indítani. A BVSC országos ifjú­sági versenyén az elmúlt vasár­nap csak „régi” mestere, Kovács Sándor' kedvéért csinált egy szál­lót az EVIG-es Naggyal, akinek az már szinte „felüdülést” jelen­tett a sorozatos csípődobások után. Két út, de egy azonos cél: mindkettő kiváló versenyző akar lenni. Eddigi eredményeik alap­ján Járja István, az ifjúsági ke­ret szakfelügyelője mindkettő­jüknek bizalmat szavazott, s ők fogják képviselni nemzetünk szí­neit 65, illetve 75 kg-ban a március 1-től. március 6-ig Ro­mániában megrendezésre kerülő nagyszabású nemzetközi ifjúsági viadalon. Jó szereplést kívánunk mind­kettőjüknek! K. S. Vízilabda Kecskeméti SC—Képzőművész SK 6:4 (1:1, 1:0, 1:1, 3:2) BSE Kupa, Bp. Sportuszoda. KSC: Baán — Bory, Végh, Várkonyi — Jávorka, Csornák, Bíró. Csere: Nagysolymosi, Mé­száros, Rozgonyi, Géró. Edző: Magó Gábor. A Bp. felnőtt bajnokság 3. he­lyezettje volt a KSC ellenfele. A kecskeméti együttes minden ré­szében jobb volt és nagyobb arányban is győzhetett volna, de sok biztos gólhelyzet kihasználat­lan maradt. Góllövők: Mészáros 2, Bíró, Rozgonyi, Csornák, Vár­konyi. Jók: Baán, Bory, Mészá­ros, Rozgonyi. A hét végén kettős forduló lesz Budapesten. Szombaton a KSI, vasárnap a Bp. Építők lesz a KSC ellenfele. Megkezdődik szombaton Budapesten az úttörő vízilabda-bajnokság is. A KSC az első úttörőmérkőzését a KSI III. ellen játssza. Eredményesen működik a kiskunhalasi sportiskola Nemrég az MTS Országos Ta­nácsa értékelte a sportiskolák működését. Örömmel értesül­tünk arról, hogy az újonc, az alig egy éve dolgozó kiskunha­lasi tornász sportiskola e rövid idő alatt szép elismerést vívott ki. Az értékelés a jól működd sportiskolák közé sorolta, és több vonatkozásban is példaként állította a többiek elé. Paczolay Gyula, a megyei tor­na szövetség elnöke és a halasi tornászok edzője jelentős szere­pet vállalt ebben a munkában. Tőle kérdeztük meg, mi is tör­tént ezalatt az egy év alatt? — Amikor megkaptuk az en­gedélyt a sportiskola szervezé­sére, a lelkes halasi tornaedzők azonnal munkához láttak. Kivá­logattuk az általános iskolások közül azokat az önként jelent­kezőket, akik akartak és való­ban tehetségük is volt a torná­hoz. Ugyanakkor a sportiskola tanácsa is elkezdte a munkát. A sportiskola a tanulók 15— 20 százalékát rendszeresen fog­lalkoztatja. A gyerekek haszno­san töltik el szabad idejüket, s edzettebbek, egészségesebbek lesznek. A rendszeres sporto­lás kiegyensúlyozza az egyoldalú iskolai igénybevételt is. Sorol­hatnám még tovább a sportis­kola előnyeit, de azt hiszem er­ről ma már senkit sem kell meggyőzni. A sportiskolái tagság anyagi áldozatot is jelent. — Ez igaz. Az állami támoga­tás csak a legszükségesebb kia­dásokat fedezi. A különféle in­tézmények, üzemek felelős ve­zetői igyekeznek azonban min­den akadályt elhárítani. így kaptak a gyerekek felszerelést, tornatermet. Mindez együttvéve eredményezte azt, hogy sportis­­kólánk megszerezte ezt a meg­tisztelő minősítést. Aít a célja a sportiskolának? — A már elmondott általános célokon felül hivatott olyan ma­gas szintű képzésre, amely to­vább növeli a város tornászai­nak hírnevét. A sportiskola is büszke Paprika Jenő úttörőolim­­piai győzelmeire, és ehhez ha­sonló siker a seregszemle érté­kelése is, hiszen az országos döntőbe jutott 14 egyesület kö­zül a Kiskunhalasi MÁV MTE sportiskolája az ötödik lett. Ér­dekesség még, hogy csupán két egyesület volt képes minden korosztályban döntőbe jutni, s ebből egyik a kiskunhalasi. Az így készült országos rangsorban csak a Bp. Spartacus, a KSI és a Dunaújváros van előttünk. Részt vettünk a sportiskolák or­szágos bajnokságán is, és itt a hetedikek lettünk. Végül a sportszerető közön­ségnek és gyerekeiket okosan féltő szülőknek azt is tudniok kell, -hogy mindez csak a kez­det, s még sokkal több gyereket szeretnénk bevonni a rendsze­res sportolásba. Ehhez bizony nagy segítség lenne a testneve­lés tagozatos iskola beindítása. Gyermekeink egészségéért, jö­vőjéért áldozni kell, s mi a tár­sadalom összefogása, a szülők segítsége nélkül egyetlen lépést sem tudnánk tenni. Sz. Z. TANTÁ RGYA A SPORTSZERETET A Kecske­méti TE ifjú­sági csapata az ősszel szép eredményt ért el. Veretlenül áll az NB Ili­as ifjúsági bajnokság élén. A szemlélő jogosan teszi fel a kérdést: honnan lett egyszerre ennyi fiatal és jó labdarúgó­ja az együttes­nek? A „szálak* Fekete Józsi bácsihoz, a nyugalmazott iskolaigazga­tóhoz vezetnek. — 1964-ben senki sem fog­lalkozott a KTE ifjúsági játékosaival, akkor kezdtem magam köré gyűjteni a te­hetségeseket. Az úttörőház­ban turisztikai szakkörvezető voltam. A tú­rázást összekapcsoltam a labda­rúgással. Szívesen jöttek a gye­rekek. Huszonhatan indultak el országjáró körútra — kerékpár­ral! Dunaföldvár—Sárbogárd— . tuk Székesfehérvár—Velence—Pusz- ző, taszabolcs—Dunaújváros—Kecs­kemét volt az útirány. A nyolc napos túra alatt sorra játszot­­mérkőzéseinket a különbö­­útbaeső csapatokkal. Sátor-MA! MÍJSOR TELEVÍZIÓ 8.05: Iskola-TV: Földrajz (Alt. isk. 8. oszt.) Kohá­szatunk és gépgyártá­sunk. 9.30: Delta. 10.00: A cukorkirály. Mgyarul beszélő angol TV-film. (Ism.) 13.10: Földrajz (Ism.) 15.05: Hannibál tanár úr. Ma­gyar film (Ism). 16.35: Irány az egyetem! Elő­készítő a felsőfokú fel­vételi vizsgákra: Optika. 17.25: Hírek. 17.30: Monitor. A stratégiai fegyverek korlátozása (Ism.) 18.10: Nysával a Karakorumba. kossuth-radió Lengyel utirajzfilm-soro­­zat IV. rész: Az Indus völgyében. 18.30: Parabola. 18.50: Emberek az átlagok mö­gött. II. rész: A portás­tól az igazgatóig. 19.10: Reklámműsor, 19.15: Esti mese. 19.30: TV-híradó. 20.00: Az 1001. kilóméter. TV-nim. nek! 8.20: Kozmosz. Tudományos Magazin. (Ism.) 8.45: Kishegyi Árpád operett­­dalokat énekel. 9.00: Indul a bakterház. Rideg Sándor regénye folytatá­sokban. Vili. rész. 9.20: Leontyne Price és Jon .. é"fkei;1 , 14 éven felüliek- 10#5: „NyitnUték”. Kisiskolá­sok műsora. 15.10: Harsan a kürtszó! A , Gyermekrádió műsora. 15.45: Polkák. 16.05: Diáktarisznya. 16.35: Kóruspódium Székesfe­hérvárott. II. rész. 17.05: Külpolitikai figyelő. 17.20: Becihoven: VIII. szimfó­nia. 17.45: Munkás stúdió. 18.00: Verbunkos muzsika. 18.08: Caruso művészi pályája. 22.49: Üdülési emlékek. 23.09: Könnyűzene éjfélig. 0.10: A holt város. Részletek Korngold oerájából petöfi-rAdjó 8.05: Zenekari muzsika. 9.03: Nóták. 9.50: A szakszervezet tárgyal­ta . 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadé­mia nagytermét: Fellegi Adám zongoraestje. Kb.: 21.30: Nőkről—nóknek. Há­zassági évfordulók. (Ism.) Kb.: 22.00: Oláh Kálmán népi­zenekara játszik. 22.20: Vaszil Leoszki. 22.40: A hanglemezbolt könnyű­zenei újdonságai. 23.15: Századunk zenéjéből. nye. Közvetítés Pozsony­ból. I. rész. (Ism.) 18.38: Petőfi a világirodalomban. 10.00: A zene hullámhosszán. IV. rész. - H.55: Néhány perc tudomány. 19.25: Ferenc Éva és Tekeres 12.00: Ravel müveiből. Sándor énekel, Fábián 13.03: Futamok. Csoóri Sándor Márta cimbalmozik. versel. 19.50: Bemutatjuk új felvételűn- 13.08: Rigó Magda és Maieczky két: A férj kopogtat. Oszkár énekel. Részletek Offenbach ope- 13.40; Orvosi tanácsok. (Ism.) rétijéből. 14.00: Kcttőtöl-hatig í.. ____________________________ 20.12: Gondolat. A Rádió irodai- 18.05: Külpolitikai figyelő. (Ism.) 19.55: A dzsessz kedvelőinek: mi lapja. 18.20: Ifjú zenebarátok híradója. 20.28: Mathis, a festő. Részletek 14-25: Nótafaiskola. A Gyermek- 21.00: Töltsön egy órát kedven- 18.47: Pályaválasztási tanácsadó. Hindemith operájából. VB (SZÍ- rádió műsora. ceivel. 19.17: 100 este — 100 népdal. 21.05: A Flying Guitar együttes Kb.: 22.15: Sporthírek. Ködellik a Mátra. felvételeiből. “■ vFGmmmVss írassa?-«-., tltése Pozsonyból. 12.35: Tánczenei koktél. Közben: TV-hlradó — 2. kia- 13.20: Vita a korszerű mezőgaz­­dás. daságról. 13.40: Népdalok. KÍSÉRLETI (2.) MŰSOR 14.10: válaszolunk hallgatóink - 19.30- nak! 21.20: Műkorcsolya NES!) A párosok verse- 14.45: Wanda Landowska Do-URH 18.05: Angol társalgás középha­ladóknak. 19. lecke (Ism.) 18.25: Pierre Fournier és Wil­helm Kcmpff új Beetho­­ven-lemezeiböl. II. rész. 19.10: Külföldi tudósoké a sző. 19.25: Magyar zeneszerzők. menico Srarlatti-szonátá­­kat cemballózik. 22.20: Palestrina: Marcell pápa miséje. 19.27: Cj könyvek. 19.30: Jóestét, gyerekek! 21.15: Hangrelvételek — felsőfo­kon. ban aludtunk, nyárson sütöttük a szallonnát... — Hogyan történik a játékos­toborzás? — Csak úgy jönnek, maguk­tól... Nem hívja őket senki. Hí­re járja a yórosban, hogy fog­lalkozom velük... A kiszemelt gyerekek szüleit meglátogatom, mielőtt komolyan foglalkoznék velük. Elmondom a szülőknek, hogy legyenek nyugodtak, mert edzésen jó helyen van a gyere­kük. — Miért csinálja? — A legnagyobb boldogság az, amikor látom, hogy ragaszkod­nak hozzám a fiatalok. Tiszte­lettel megbecsüléssel vesznek kö­rül. A Pólyák Antitól a napok­ban kaptam üdvözlő lapot, Ta­táról. Az NB I-cs Pécsi Dózsa vitte el, most ifjúsági váloga­tott. öt is én indítottam el ezen a pályán... Ha viszi valamire, nekem is öröm. Több mint húsz évig volt is­kolaigazgató Kecskeméten. Ért a gyermekek nyelvén. Most a széktói. „katedrán” a sport és testnevelés szeretetét oktatja. Sok szeretettel és gondossággal egyengeti a köréje gyülekező fiatalok útját. Közben arról sem feledkezett meg, hogy írásos emléket állít­son a 60 éves Kecskeméti Test­edző Egyesületről. A könyv be­vezetőjében így vall céljáról: ... „Emléket akartam állítani azoknak a munkás sportolóknak és egyesületi vezetőknek, akik a szocialista társadalom tiszta éi igaz eszméiért, a közösségért ál­dozták fel siabad idejüket; a munkál; ifjúság testi és szellemi nevelésén fáradoztak.” A 232 oldalnyi könyvalakban napvilágot látott gépelt anyag politikusán, történelmi hűséggel örökíti meg a nagy ‘hagyomá­nyokkal rendelkező sportegyesü­let múltját. Kár, hogy csak né­hány példány van belőle, s hogy anyagiak hiányában remény sincs a kinyomtatásra. Fekete József, Józsi bácsi egész életpályája összeforrt a sporttal. Igazgatóként és koráb­ban tanárként is mindig nagy gondot fordított a testi és szel­lemi nevelés harmóniájára. A sportszeretetén keresztül ismer­te és szerette meg a testnevelés és sport népes tábora. B. I. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents