Petőfi Népe, 1973. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-03 / 28. szám

1973. február 3. • PETŐFI NÉPE • 3 »NAPONTA SZÓT ÉRTÜNK EGYMÁSSAL . . . !« Egy kiváló pártmunkás A pártalapszervezeti beszámoló taggyűléseken nyújtották, illetve nyújtják át a Kiváló pártmun­káért elismerő oklevelet azoknak a kommunistáknak, akik a ke­nyérkereső munkájuk példás el­látása mellett huzamosabb ideje kiemelkedően tesznek eleget párt­megbízatásuknak. Kecskemét pártszervezeteiben összesen negy­­venhatan részesültek ebben az elismerésben. Közöttük szép számmal olyanok, akik párttitká­ri, vagy az alapszervezeti vezető­ségben viselt tisztségük sikeres ellátásáért, mások a munkásőr­ségben, a szakszervezetben, a Ha­zafias Népfront-mozgalomban, az MHSZ-ben kifejtett tevékenysé­gért, az eredményes pártoktató, illetve agitációs és propaganda­­munkáért, vagy éppen tanácstag­ként végzett önzetlen munkássá­gukért részesültek az elismerés­ben. Szekér József bognár mester, a kecskeméti Vörös Csillag Tsz tag­ja az utóbbiak közül való. A 106-os számú városi körzet ta­nácstagjaként immár 12. éve lát­ja el megbízatását odaadó lelki­ismeretességgel. Nem véletlen tehát, hogy a ta­nácstagi munkássága felől kér­deztük Szekér elvtársat, miután a Kiváló pártmunkáért kapott el­ismerő oklevélhez gratuláltunk. O viszont némi meglepetésünkre így kezdte válaszát:-7 Annyi a beosztásom, megbí­zatásom, hogy ezek ellátása köz­ben nem okozott külön nehézsé­get a tanácstagi munkám. Ott élek a választóim között, naponta szót értünk egymással és azt is mondhatom, hogy lendületbe tud­juk hozni egymást. Hogy csak a Szolnoki úti egyes számú iskola tavaly nyáron elkészült, játszófel­szerelésekkel ellátott úttörőpark­ját említsem: rengeteg földet kel­lett ott megmozgatni, elhordani társadalmi munkával. És a kör­nyéki lakosság éppen úgy, mint a fogatait rendelkezésre bocsájtó tsz kitett magáért! Most egy fut­­ballpályát szeretnénk; ugyancsak társadalmi munkában. Ha az is elkészül, kimondottan szépséges lesz az a környék. Amióta Faze­kas Mihály igazgatóhelyettes oda­került, rettentő nagy a pezsgés. Egy év óta annyit tett az az em­ber, amennyit sok más tíz év alatt sem. Világos, hogy belelke­sül a magam fajta, szinte az aka­rata ellenére... Hirtelen elhallgat Szekér elv­társ. Amikor néhány másodperc múlva felemeli lehorgasztott fe­jét, s ismét szól, a megjegyzésé­ből keserűség csendül ki: — Ne haragudjon, bármennyi­re is próbálom tartani magam, most nem megy. Az utóbbi hetek­ben kijutott nekem a megpróbál­tatásból. A magánéletemben ... Talán éppen ezért csak mostaná­ban döbbentem rá: édeskevés volt az az idő. amit az otthonom­nak szenteltem. Ha végiggondo­lom: sem egy vasárnap, sem egy üdülés évek óta ... Nem beszélve róla, hogy hány éjszaka is. Dehát csakis a lelkiismeretessége hajtja az embert... — sorolja mintegy önmagának. „Annyi a beosztásom...” — jut eszembe Szekér elvtárs első mondata, s a zakójára tűzött jel­vényre pillantva megkérdem: — Önkéntes rendőri jelvény? — Igen, csoportparancsnok is vagyok. Érdekes és szép feladat. Olyan, amiben megintcsak a lel­kiismeretesség a legfontosabb. Ha a csoportom valamelyik tagja va­lami ok miatt nem tud szolgálat­ba lépni, mit tehetek? Magam ál­lok be helyette. A tsz-ben pedig az ellenőrző bizottság elnöke va­gyok. Ez a tisztség is elég nehéz, ellátása sok vitát vonz magával. Főleg, ha politikai munkának fogja fel az ember. Márpedig sze­rintem nagyonis az. A tsz párt­­szervezetében vezetőségi tagként és propagandistaként ténykedem. A Hazafias Népfront városi el­nöksége tagjaként végzett mun­kám nemigen okoz nehézséget, legalább is nem köt le külön időt. Mindent együtt véve viszont, saj­nos, sok. Biztos, hogy több em­bernek való. Igazán csak most érzem, kénytelen vagyok ezzel szembenézni. És nagyon remé­lem, hogy még helyrehozhatom a családi boldogságomat... Hogy példaképül állítsuk, ezért vállalkoztunk egy kiváló párt­munkás méltatására. S íme, ez­úttal a következtetéssel sem ma­radhatunk adósak. Méghozzá kettős következtetéssel. Egyfelől: tisztelet, becsület és elismerés Szekér Józsefnek, aki tiszta szív­vel, mélységes meggyőződéssel vette a vállára a sokféle megbí­zatást, s a legteljesebb odaadás­sal teljesítette azokat, önzetlen­sége, fáradhatatlansága minden­képpen példaadó. Viszont egyál­talán nem tartjuk követendőnek egy ember öt-hatféle társadalmi megbízatással való túlterhelését. Erről a pártszervezetekben is sok szó esett már. Ügy tűnik azon­ban, hogy mégsem elégszer a rossz gyakorlat megváltoztatásá­hoz. MEGJELENT AZ EGYETEMI TÁJÉKOZTATÓ Tizenötezer »gólyát« várnak Tizenötezer „gólyát” várnak az 1973—74-es tanév nappali tagozataira a felsőoktatási in­tézmények, közülük 6500-an egyetemeken, egyetemi jellegű főiskolákon lehetnek elsősök. Az idén érettségiző 55 000 diákból, valamint a korábban végzettek közül 2100-an kezdhetik meg tanulmányaikat a különböző műegyetemeken. A tudomány­­egyetemek együttvéve 2150 el­sőst fogadnak, az orvosegyete­meken 1240, az agrár egyeteme­ken 840 a felvételi keretszám. A művészeti főiskolákon 150-en, a pedagógusképző intézményekben 3100-an, a műszaki, a mezőgaz­dasági és a gazdasági jellegű főiskolákon pedig összesen öt­ezren kezdhetik meg tanulmá­nyaikat. Mint a most megjelent, 330 oldalas felsőoktatási tájékoztató szerkesztői elmondták: nappali tagozatokra felvételüket kérhe­tik a középiskolák utolsó éves tanulói, illetve azok az érettsé­gizett képesítőzött dolgozók, akik 35. életévüket még nem töltötték be. A középiskolai végzettségű szakmunkástanulók bármelyik felsőoktatási intéz­ményben abban az évben jelent­kezhetnek felvételre, amelyben a szakmunkás képesítést legké­sőbb augusztus 31-ig megszer­zik. A felsőoktatási intézmények nappali tagozatára pályázók ké­relmét a középiskolák március 1-től 15-ig, a felsőoktatási in­tézmények pedig május 2-ig (a V tanítóképző és óvónőképző inté­zetek március 25-ig) fogadják el. A sorkatonai szolgálatot tel­jesítők nappali tagozatra az il­letékes parancsnokságuk enge­délyével pályázhatnak. Esti és levelező tagozatra a jelentkezési határidő: május 15. A felsőoktatási intézmény a jelentkezőt a szabályszerűen elő­terjesztett felvételi kérelem alapján — legalább nyolc nap­pal a kitűzött vizsgaidőpont előtt — felvételi vizsgára hívja be. A felvételi vizsgákat június 26-a és július 31-e között tart­ják. Az idén kísérleti jelleggel új módszert vezetnek be az érettségi és a felvételi vizsga feltételeinek jobb összehangolá­sára. A matematika felvételi tárgyból megírt írásbeli érettsé­gi dolgozat egyúttal az egész országban egységesen megfelel a főiskolai, egyetemi felvételi vizsga írásbeli részének is. Má­jus 12-én, országosan egy idő­pontban — a szakközépiskola matematika tananyagát is fi­gyelembe vevő — egységes fel­adatok alapján történik az írás­beli vizsgáztatás. Mindazok a pályázók, akik­nek fizikából kell felvételi vizs­gát tenniök, valamint a böl­csészettudományi és az állam- és jogtudományi karokra pályá­zók^ tantárgyanként központilag kitűzött egységes írásbeli fel­adatok alapján tesznek felvételi vizsgát A nappali tagozatra pályázók­nál a felvételi vizsgán elért pontszámot a középiskolai ta­nulmányi eredmények alapján, a következő szabályok alapján számítják ki: a középiskolai ta­nulmányi eredmények alapján a pályázó legfeljebb tíz pontot kaphat. A pontszám megállapí­tása az érettségi vizsga átlag­­eredményének figyelembe véte­lével, vagy anélkül történik. Minden esetben a pályázóra kedvezőbb számítási módot al­kalmazzák. A felvételi vizsga tárgyaiból, illetve az azokat he­lyettesítő tárgyakból a tanul­mányi eredmények alapján el­ért pontszám kiszámítása a kö­vetkezőképpen történik: a kö­zépiskola első osztályában elért év végi osztályzatot nem veszik figyelembe. Ha tantárgyat a középiskola második, harmadik és negyedik, vagy csak a har­madik és negyedik osztályában tanították: akkor a harmadik és negyedik, ha pedig csak a második és negyedik osztályban tanították, akkor a második és negyedik osztály év végi osz­tályzatainak az átlaga vehető figyelembe. Ha a pályázó a fel­vételi vizsga évét közvetlenül megelőző esztendőben, vagy már régebben, illetve esti vagy leve­lező tagozaton érettségizett (ké­pesítőzött), a számára kedvezőbb módon — vagy a nappali tago­zat, vagy az esti-levelező tago­zat — pontozási módszerét kell alkalmazni. Ezek a jelentkezők matematikából az írásbeli fel­vételi vizsgát a felsőoktatási intézményekben teszik le. Új cukornádarató gép Kubában A kubai viszonyok figyelem­­bevételével, szovjet és kubai mérnökök tervei alapján egy moszkvai gépgyárban készült a K.TP—1 típusú új cukornád­arató gép. ötven ilyen modern kombájn dolgozik már a kubai cukornád-ültetvényeken. Egy gép 25 ember munkáját végzi él. (Fotó: PL—MTI—KS) Kémiai gyakorlat A Miskolci Nehézipari Műsza­ki Egyetem általános kémiai tanszakén új gyakorlati rend­szert vezettek be. Egy-egy hall­gató a félév folyamán egy vizs­gálati anyaggal foglalkozik. E gyakorlat alapján osztályozzák a hallgatók felkészültségét. Ké­pünkön : Másodéves kohász hallgatók laboratóriumi gyakor­laton. Automata ellenőr Fizikusok és mérnökök együt­tes fejlesztőmunkája eredmé­nyeként új műszer, a „Metall— 2M” gyártását kezdte meg az egyik szovjet üzem. A műszer az ultrahanghullámok áthatoló- és visszaverődő képességét fel­használva fémgyártmányok fo­lyamatos minőségi ellenőrzésé­re szolgál. A „Metall—2M” gyorsan meghatározza a fémal­katrészek vastagságbeli méret­eltéréseit, de kimutatja a két különféle fémréteg — ún. bi­­metall — egyesítés során ke­letkezhető kötéslazulás helyét is. A műszer kezelője a „Me­tall—2M” oszcilloszkópján kí­sérheti figyelemmel az ellenőr­zés eredményét, de rábízhatja ezt a munkát az automatikus írószerkezetre is, amely folya­matosan rögzíti a vastagságdi­agramot. A „Metall—2M” automatikus gépsorok végső tagjaként épp­úgy alkalmazható, mint egyedi mérésekre. Akik Baja Jólesik a szememnek végignéz­ni az üvegház alatti ágy ások zöld növényeit. A tavaszt csalo­gató paraj-, zöldhagymasorok a földszagú, párás melegben nö­vesztik levelüket, s föld alatti szárukat. De beleharapnék egyik csípősen édeskés hagymába, és falatoznám zsíros kenyérrel — mint kisiskolás koromban. — Pár nap múlva megtehetik a bajai gyerekek — mondja Farkas Antal, a bajai Micsurin Termelőszövetkezet kertészetének telepvezetője — miközben kihúz a porhanyós földből egy hagy­mát. — Több száz csomót szál­lítunk az üzletekbe. Az itt ne­velt parajból is már sokat vá­sárolhatnak a bajaiak. Többször megszedték az asszonyok, a vó­­gefelé jár ... Az üvegházak egymás mellet* sorakoznak. Az idén 10 ezer négyzetméter területet borít üveg és 5 ezer négyzetméteren mű­anyag fólia alatt nevelik a palán­tákat. ötmillió forintot költöttek tavaly ősszel a kertészet fejlesz­tésére. Benézünk a másik üvegházba. A ládákban és a földben palán­ták: mintegy 10 ezer karalábé, 40 ezer paprika, de van paradicsom is. A harmadik házban asszo­nyok készítik a talajt, gereblyéz­nek. — Ez most épült, több mint 2 ezer négyzetméter területű. Ide kerülnek az előbb látott pa­lánták. Márciusban az itt ter­mesztett karalábéból, retekből, májusban a paprikából és para­dicsomból vásárolhatnak a ba­jaiak. Ismét azt hallom: a bajaiak. Vagyis arról van szó, hogy a Micsurin Tsz a város lakóinak ellátását segíti korai zöldségfé­lékből. — Tavaly a város területén mintegy 3 millió forint értékű kertészeti terméket adtunk el — tájékoztat Sztrikinácz Sándor Rátukmálni sem lehet • A népfrontvezetők egyhetes megyei tanfolyamán résztvevő 125 hallgatót sokáig maradandó élménnyel gazdagította a továbbképzést záró fórum. Itt a társadalom minden rétegét képviselő népfront­tisztségviselők találkoztak a párt, tanács, népfront, szakszervezet, a KISZ, a TIT, tehát egy-egy terület legilletékesebb országos, illetve megyei vezetőivel. Köztük alakult ki olyan párbeszéd, amelyen — a Hazafias Nép­front jellegének megfelelően — életünk legkülönbözőbb kérdései ke­rültek szőnyegre. A témák sokfélesége nemcsak azt tükrözte, hogy a népfrontmozgalom aktivistái „mindennel” foglalkoznak, hanem azt is, hogy helyben, azaz működési körzetükben, községben, város­ban, kerületben mégsem „mindenbe” fognak bele, hanem ami első­sorban ott, az adott területen időszerű, s az adott időben legfonto­sabb. Ezért tudtak feltenni 70—80 kérdést a fórum vendégeinek, s ha azokat kategorizálhatnánk is ilyenféleképpen, hogy például közéleti tevékenység, képviselők, tanácstagok kapcsolata a választókkal, helyi együttműködés, kulturális élet, kommunális ellátottság stb. — más oldalról merültek ezek fel Érsekcsanád, s megint más szempontból Tiszakécske szemszögéből. Ismét különböző motívumok árnyalták a kérdéseket, amikor azokat „kollektív” kiírásban nyújtottak be, mint a kalocsai járásbeliek 11, vagy a bajai járásiak 17 kérdését. • „Ilyen még nem volt!” — hangzott el számos ízben magáról az új formában megrendezett továbbképzési tanfolyamról, úgyszintén a fórumról is. S hogy egy kicsit a szavakkal is játsszunk: ha elfo­gadjuk — márpedig így van —, hogy a népfront egy-egy rendezvé­nye, eseménye, találkozója mindig valamiféle fórum — akkor erről a január 20-i nagy párbeszédről-joggal mondhatjuk: fórum volt — a fórumban. Szemléltessük csupán egy gondolatkörről, miről — hogyan kérdez­tek, illetve milyen volt a válasz, miként ízesítette azt esetenként egy kis’csípős fűszer is? Egyik kérdező, Angyal János tiszakécskei nép­frontelnök ebből indult ki. Köztudott, hogy a végzett szhkerpberek számát tekintve — szakmunkástól az egyetemi diplomásig — Bács- Kiskun megye az utolsó helyek egyikén van országos viszonylatban. Hogyan ítéli meg Románv elvtárs a megyében dolgozó szakemberek foglalkoztatottságát, a pályakezdők fogadását, a szakemberek meg­becsülését ? A megyei pártbizottság első titkára mindjárt tömör válaszának ele­jén, eléggé mellbevágó aránnyal érzékeltette, mit jelent az a me­gyének, hogy magas szakképzettséget, kvalifikált szakembert kívánó vezető, irányító posztokat vagyunk kénytelenek betölteni nem egy­szer jóval alacsonyabb képesítésű emberekkel. Nyomban rámutatott azonban az érem másik oldalára. Több kép­zett emberünk akkor lesz — egyrészt —, ha a vezetők részéről is nagyobb lesz az igény irántuk. Nyilvánvaló igazság, hogy „senkire se lehet rátukmálni, hogy maga köré okos embereket gyűjtsön, ha nem érzi ennek szükségességét” — hangzott szó szerint Romány elv­társ találó megállapítása. Ebbe bizony belejátszik a szemlélet milyensége. A szakemberigény más vetületben: ne legyenek „abszolút” elégedettek önmagukkal a jelenleg legjobb mezőgazdasági nagyüzemek vezetői sem. Olyan ér­telemben, mintha az már a „csúcs”, a maximum lenne, amit eddig kihoztak földjeikből. Attól még ilyen gazdaságokban is messze van­nak. S minél inkább belátják ezt, annál jobban rajta lesznek, hogy még több szellemi tőkével, szakemberrel gazdagodva törekedjenek a földekben még benne rejlő értékek kiaknázására. • A szakemberigény kielégítésének nem is egy vonatkozásban for­rásai az egyetemek. Törődjünk például azzal, hogy akik megyénkből mennek főiskolákra, egyetemekre, iskoláik befejeztével, diplomájuk­kal hozzánk térjenek vissza. Jöjjenek haza. Persze, a pályakez­dők fogadásának, beilleszkedésének módja, segítése is eldöntheti, itthon marad-e, „próféta lesz-e saját hazájában” a pályakezdő. A fó­rumon szerepelt más kérdésekből kiolvasható volt az is, hogy nem egyszer „nagyobb becsülete” van a „messziről jött” új embernek, mint az azonos képzettségű, egyéb emberi értékeire is egyenrangú „helybelinek”. Röviden: -sok és nem egyszer aprónak tűnő mozzanat közrejátszhat abban, szívesen gyökerezik-e meg itthoni talajban a diplomával hazatérő földiák. S ha ezek a „részletek” olyan életbevágó döntésben ütnek ki balul, mint mondjuk a lakáshoz juttatás, ne csodálkozzunk, ha a pályakezdő — egyhény szólva — kételkedik a szíves fogadtatásban. Dr. Romány Pál azonban óva intett attól, hogy csak értelmiségiek­re szűkítsék bárhol is a szakemberigényt, -gondot. Szakmunkás nél­kül sincs modern ipar, nagyüzemi mezőgazdaság. A világ ipari nagyhatalmainak egyike Japán. Ott látható ilyen jel­mondat mindenfelé, ahol a jövő szakmunkásait képezik, neveiik: „Ne felejtsd el, hogy tőled függ, milyen lesz Japán 20 év múlva!” S ha ez áll egy ipari nagyhatalomra, a tanulságot üdvös levonni nekünk is. Az okos gondolat — okos embernél nem sért ..nemzeti” önérzetet. { Tóth István • ellátását javítják • A napokban szállítanak a zöld­hagymából ' főagronómus — a zöldségféléken kívül csemegeszőlőt, almát és dinnyét is termeltünk. Szentist­­vánon saját boltunkban árusí­tunk. Itt a tavalyi forgalmunk másfél millió forint volt. Szeret­nénk tavasszal egy eláru­sító pavilont felállítani Baján a gyártelepen, vagy az új lakótele­pen. — Beszélünk már arról is — veszi át a szót az elnök Lusztig Ottó —, hogy élelmiszeráruház épül, amelybe mi betársulunk és ott is árusítjuk kertészeti termé­keinket. Baján már termel a Duna Tsz gombaháza. A Micsurin kerté­szete segít á város zöldségellá­tásában. És a többi bajai tsz és az állami gazdaság? Erről így vélekedik Lusztig Ottó: — Ha a többi gazdaságok is fejlesztenék kertészetüket és leg­alább annyi zöldség- és gyü­mölcsfélét értékesítenének Baján, mint mi, akkor ebből a városban nem lenne hiány. Jó lenne ezzel a témával többször és nagyobb gonddal foglalkozni. Többet kell tenni mindannyiunknak városunk és a környék ellátásáért. Csabai István 0 Előkészítik az üvegház talaját (Fotó: Cs. I.)

Next

/
Thumbnails
Contents