Petőfi Népe, 1973. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-03 / 28. szám
1973. február 3. • PETŐFI NÉPE • 3 »NAPONTA SZÓT ÉRTÜNK EGYMÁSSAL . . . !« Egy kiváló pártmunkás A pártalapszervezeti beszámoló taggyűléseken nyújtották, illetve nyújtják át a Kiváló pártmunkáért elismerő oklevelet azoknak a kommunistáknak, akik a kenyérkereső munkájuk példás ellátása mellett huzamosabb ideje kiemelkedően tesznek eleget pártmegbízatásuknak. Kecskemét pártszervezeteiben összesen negyvenhatan részesültek ebben az elismerésben. Közöttük szép számmal olyanok, akik párttitkári, vagy az alapszervezeti vezetőségben viselt tisztségük sikeres ellátásáért, mások a munkásőrségben, a szakszervezetben, a Hazafias Népfront-mozgalomban, az MHSZ-ben kifejtett tevékenységért, az eredményes pártoktató, illetve agitációs és propagandamunkáért, vagy éppen tanácstagként végzett önzetlen munkásságukért részesültek az elismerésben. Szekér József bognár mester, a kecskeméti Vörös Csillag Tsz tagja az utóbbiak közül való. A 106-os számú városi körzet tanácstagjaként immár 12. éve látja el megbízatását odaadó lelkiismeretességgel. Nem véletlen tehát, hogy a tanácstagi munkássága felől kérdeztük Szekér elvtársat, miután a Kiváló pártmunkáért kapott elismerő oklevélhez gratuláltunk. O viszont némi meglepetésünkre így kezdte válaszát:-7 Annyi a beosztásom, megbízatásom, hogy ezek ellátása közben nem okozott külön nehézséget a tanácstagi munkám. Ott élek a választóim között, naponta szót értünk egymással és azt is mondhatom, hogy lendületbe tudjuk hozni egymást. Hogy csak a Szolnoki úti egyes számú iskola tavaly nyáron elkészült, játszófelszerelésekkel ellátott úttörőparkját említsem: rengeteg földet kellett ott megmozgatni, elhordani társadalmi munkával. És a környéki lakosság éppen úgy, mint a fogatait rendelkezésre bocsájtó tsz kitett magáért! Most egy futballpályát szeretnénk; ugyancsak társadalmi munkában. Ha az is elkészül, kimondottan szépséges lesz az a környék. Amióta Fazekas Mihály igazgatóhelyettes odakerült, rettentő nagy a pezsgés. Egy év óta annyit tett az az ember, amennyit sok más tíz év alatt sem. Világos, hogy belelkesül a magam fajta, szinte az akarata ellenére... Hirtelen elhallgat Szekér elvtárs. Amikor néhány másodperc múlva felemeli lehorgasztott fejét, s ismét szól, a megjegyzéséből keserűség csendül ki: — Ne haragudjon, bármennyire is próbálom tartani magam, most nem megy. Az utóbbi hetekben kijutott nekem a megpróbáltatásból. A magánéletemben ... Talán éppen ezért csak mostanában döbbentem rá: édeskevés volt az az idő. amit az otthonomnak szenteltem. Ha végiggondolom: sem egy vasárnap, sem egy üdülés évek óta ... Nem beszélve róla, hogy hány éjszaka is. Dehát csakis a lelkiismeretessége hajtja az embert... — sorolja mintegy önmagának. „Annyi a beosztásom...” — jut eszembe Szekér elvtárs első mondata, s a zakójára tűzött jelvényre pillantva megkérdem: — Önkéntes rendőri jelvény? — Igen, csoportparancsnok is vagyok. Érdekes és szép feladat. Olyan, amiben megintcsak a lelkiismeretesség a legfontosabb. Ha a csoportom valamelyik tagja valami ok miatt nem tud szolgálatba lépni, mit tehetek? Magam állok be helyette. A tsz-ben pedig az ellenőrző bizottság elnöke vagyok. Ez a tisztség is elég nehéz, ellátása sok vitát vonz magával. Főleg, ha politikai munkának fogja fel az ember. Márpedig szerintem nagyonis az. A tsz pártszervezetében vezetőségi tagként és propagandistaként ténykedem. A Hazafias Népfront városi elnöksége tagjaként végzett munkám nemigen okoz nehézséget, legalább is nem köt le külön időt. Mindent együtt véve viszont, sajnos, sok. Biztos, hogy több embernek való. Igazán csak most érzem, kénytelen vagyok ezzel szembenézni. És nagyon remélem, hogy még helyrehozhatom a családi boldogságomat... Hogy példaképül állítsuk, ezért vállalkoztunk egy kiváló pártmunkás méltatására. S íme, ezúttal a következtetéssel sem maradhatunk adósak. Méghozzá kettős következtetéssel. Egyfelől: tisztelet, becsület és elismerés Szekér Józsefnek, aki tiszta szívvel, mélységes meggyőződéssel vette a vállára a sokféle megbízatást, s a legteljesebb odaadással teljesítette azokat, önzetlensége, fáradhatatlansága mindenképpen példaadó. Viszont egyáltalán nem tartjuk követendőnek egy ember öt-hatféle társadalmi megbízatással való túlterhelését. Erről a pártszervezetekben is sok szó esett már. Ügy tűnik azonban, hogy mégsem elégszer a rossz gyakorlat megváltoztatásához. MEGJELENT AZ EGYETEMI TÁJÉKOZTATÓ Tizenötezer »gólyát« várnak Tizenötezer „gólyát” várnak az 1973—74-es tanév nappali tagozataira a felsőoktatási intézmények, közülük 6500-an egyetemeken, egyetemi jellegű főiskolákon lehetnek elsősök. Az idén érettségiző 55 000 diákból, valamint a korábban végzettek közül 2100-an kezdhetik meg tanulmányaikat a különböző műegyetemeken. A tudományegyetemek együttvéve 2150 elsőst fogadnak, az orvosegyetemeken 1240, az agrár egyetemeken 840 a felvételi keretszám. A művészeti főiskolákon 150-en, a pedagógusképző intézményekben 3100-an, a műszaki, a mezőgazdasági és a gazdasági jellegű főiskolákon pedig összesen ötezren kezdhetik meg tanulmányaikat. Mint a most megjelent, 330 oldalas felsőoktatási tájékoztató szerkesztői elmondták: nappali tagozatokra felvételüket kérhetik a középiskolák utolsó éves tanulói, illetve azok az érettségizett képesítőzött dolgozók, akik 35. életévüket még nem töltötték be. A középiskolai végzettségű szakmunkástanulók bármelyik felsőoktatási intézményben abban az évben jelentkezhetnek felvételre, amelyben a szakmunkás képesítést legkésőbb augusztus 31-ig megszerzik. A felsőoktatási intézmények nappali tagozatára pályázók kérelmét a középiskolák március 1-től 15-ig, a felsőoktatási intézmények pedig május 2-ig (a V tanítóképző és óvónőképző intézetek március 25-ig) fogadják el. A sorkatonai szolgálatot teljesítők nappali tagozatra az illetékes parancsnokságuk engedélyével pályázhatnak. Esti és levelező tagozatra a jelentkezési határidő: május 15. A felsőoktatási intézmény a jelentkezőt a szabályszerűen előterjesztett felvételi kérelem alapján — legalább nyolc nappal a kitűzött vizsgaidőpont előtt — felvételi vizsgára hívja be. A felvételi vizsgákat június 26-a és július 31-e között tartják. Az idén kísérleti jelleggel új módszert vezetnek be az érettségi és a felvételi vizsga feltételeinek jobb összehangolására. A matematika felvételi tárgyból megírt írásbeli érettségi dolgozat egyúttal az egész országban egységesen megfelel a főiskolai, egyetemi felvételi vizsga írásbeli részének is. Május 12-én, országosan egy időpontban — a szakközépiskola matematika tananyagát is figyelembe vevő — egységes feladatok alapján történik az írásbeli vizsgáztatás. Mindazok a pályázók, akiknek fizikából kell felvételi vizsgát tenniök, valamint a bölcsészettudományi és az állam- és jogtudományi karokra pályázók^ tantárgyanként központilag kitűzött egységes írásbeli feladatok alapján tesznek felvételi vizsgát A nappali tagozatra pályázóknál a felvételi vizsgán elért pontszámot a középiskolai tanulmányi eredmények alapján, a következő szabályok alapján számítják ki: a középiskolai tanulmányi eredmények alapján a pályázó legfeljebb tíz pontot kaphat. A pontszám megállapítása az érettségi vizsga átlageredményének figyelembe vételével, vagy anélkül történik. Minden esetben a pályázóra kedvezőbb számítási módot alkalmazzák. A felvételi vizsga tárgyaiból, illetve az azokat helyettesítő tárgyakból a tanulmányi eredmények alapján elért pontszám kiszámítása a következőképpen történik: a középiskola első osztályában elért év végi osztályzatot nem veszik figyelembe. Ha tantárgyat a középiskola második, harmadik és negyedik, vagy csak a harmadik és negyedik osztályában tanították: akkor a harmadik és negyedik, ha pedig csak a második és negyedik osztályban tanították, akkor a második és negyedik osztály év végi osztályzatainak az átlaga vehető figyelembe. Ha a pályázó a felvételi vizsga évét közvetlenül megelőző esztendőben, vagy már régebben, illetve esti vagy levelező tagozaton érettségizett (képesítőzött), a számára kedvezőbb módon — vagy a nappali tagozat, vagy az esti-levelező tagozat — pontozási módszerét kell alkalmazni. Ezek a jelentkezők matematikából az írásbeli felvételi vizsgát a felsőoktatási intézményekben teszik le. Új cukornádarató gép Kubában A kubai viszonyok figyelembevételével, szovjet és kubai mérnökök tervei alapján egy moszkvai gépgyárban készült a K.TP—1 típusú új cukornádarató gép. ötven ilyen modern kombájn dolgozik már a kubai cukornád-ültetvényeken. Egy gép 25 ember munkáját végzi él. (Fotó: PL—MTI—KS) Kémiai gyakorlat A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem általános kémiai tanszakén új gyakorlati rendszert vezettek be. Egy-egy hallgató a félév folyamán egy vizsgálati anyaggal foglalkozik. E gyakorlat alapján osztályozzák a hallgatók felkészültségét. Képünkön : Másodéves kohász hallgatók laboratóriumi gyakorlaton. Automata ellenőr Fizikusok és mérnökök együttes fejlesztőmunkája eredményeként új műszer, a „Metall— 2M” gyártását kezdte meg az egyik szovjet üzem. A műszer az ultrahanghullámok áthatoló- és visszaverődő képességét felhasználva fémgyártmányok folyamatos minőségi ellenőrzésére szolgál. A „Metall—2M” gyorsan meghatározza a fémalkatrészek vastagságbeli méreteltéréseit, de kimutatja a két különféle fémréteg — ún. bimetall — egyesítés során keletkezhető kötéslazulás helyét is. A műszer kezelője a „Metall—2M” oszcilloszkópján kísérheti figyelemmel az ellenőrzés eredményét, de rábízhatja ezt a munkát az automatikus írószerkezetre is, amely folyamatosan rögzíti a vastagságdiagramot. A „Metall—2M” automatikus gépsorok végső tagjaként éppúgy alkalmazható, mint egyedi mérésekre. Akik Baja Jólesik a szememnek végignézni az üvegház alatti ágy ások zöld növényeit. A tavaszt csalogató paraj-, zöldhagymasorok a földszagú, párás melegben növesztik levelüket, s föld alatti szárukat. De beleharapnék egyik csípősen édeskés hagymába, és falatoznám zsíros kenyérrel — mint kisiskolás koromban. — Pár nap múlva megtehetik a bajai gyerekek — mondja Farkas Antal, a bajai Micsurin Termelőszövetkezet kertészetének telepvezetője — miközben kihúz a porhanyós földből egy hagymát. — Több száz csomót szállítunk az üzletekbe. Az itt nevelt parajból is már sokat vásárolhatnak a bajaiak. Többször megszedték az asszonyok, a vógefelé jár ... Az üvegházak egymás mellet* sorakoznak. Az idén 10 ezer négyzetméter területet borít üveg és 5 ezer négyzetméteren műanyag fólia alatt nevelik a palántákat. ötmillió forintot költöttek tavaly ősszel a kertészet fejlesztésére. Benézünk a másik üvegházba. A ládákban és a földben palánták: mintegy 10 ezer karalábé, 40 ezer paprika, de van paradicsom is. A harmadik házban asszonyok készítik a talajt, gereblyéznek. — Ez most épült, több mint 2 ezer négyzetméter területű. Ide kerülnek az előbb látott palánták. Márciusban az itt termesztett karalábéból, retekből, májusban a paprikából és paradicsomból vásárolhatnak a bajaiak. Ismét azt hallom: a bajaiak. Vagyis arról van szó, hogy a Micsurin Tsz a város lakóinak ellátását segíti korai zöldségfélékből. — Tavaly a város területén mintegy 3 millió forint értékű kertészeti terméket adtunk el — tájékoztat Sztrikinácz Sándor Rátukmálni sem lehet • A népfrontvezetők egyhetes megyei tanfolyamán résztvevő 125 hallgatót sokáig maradandó élménnyel gazdagította a továbbképzést záró fórum. Itt a társadalom minden rétegét képviselő népfronttisztségviselők találkoztak a párt, tanács, népfront, szakszervezet, a KISZ, a TIT, tehát egy-egy terület legilletékesebb országos, illetve megyei vezetőivel. Köztük alakult ki olyan párbeszéd, amelyen — a Hazafias Népfront jellegének megfelelően — életünk legkülönbözőbb kérdései kerültek szőnyegre. A témák sokfélesége nemcsak azt tükrözte, hogy a népfrontmozgalom aktivistái „mindennel” foglalkoznak, hanem azt is, hogy helyben, azaz működési körzetükben, községben, városban, kerületben mégsem „mindenbe” fognak bele, hanem ami elsősorban ott, az adott területen időszerű, s az adott időben legfontosabb. Ezért tudtak feltenni 70—80 kérdést a fórum vendégeinek, s ha azokat kategorizálhatnánk is ilyenféleképpen, hogy például közéleti tevékenység, képviselők, tanácstagok kapcsolata a választókkal, helyi együttműködés, kulturális élet, kommunális ellátottság stb. — más oldalról merültek ezek fel Érsekcsanád, s megint más szempontból Tiszakécske szemszögéből. Ismét különböző motívumok árnyalták a kérdéseket, amikor azokat „kollektív” kiírásban nyújtottak be, mint a kalocsai járásbeliek 11, vagy a bajai járásiak 17 kérdését. • „Ilyen még nem volt!” — hangzott el számos ízben magáról az új formában megrendezett továbbképzési tanfolyamról, úgyszintén a fórumról is. S hogy egy kicsit a szavakkal is játsszunk: ha elfogadjuk — márpedig így van —, hogy a népfront egy-egy rendezvénye, eseménye, találkozója mindig valamiféle fórum — akkor erről a január 20-i nagy párbeszédről-joggal mondhatjuk: fórum volt — a fórumban. Szemléltessük csupán egy gondolatkörről, miről — hogyan kérdeztek, illetve milyen volt a válasz, miként ízesítette azt esetenként egy kis’csípős fűszer is? Egyik kérdező, Angyal János tiszakécskei népfrontelnök ebből indult ki. Köztudott, hogy a végzett szhkerpberek számát tekintve — szakmunkástól az egyetemi diplomásig — Bács- Kiskun megye az utolsó helyek egyikén van országos viszonylatban. Hogyan ítéli meg Románv elvtárs a megyében dolgozó szakemberek foglalkoztatottságát, a pályakezdők fogadását, a szakemberek megbecsülését ? A megyei pártbizottság első titkára mindjárt tömör válaszának elején, eléggé mellbevágó aránnyal érzékeltette, mit jelent az a megyének, hogy magas szakképzettséget, kvalifikált szakembert kívánó vezető, irányító posztokat vagyunk kénytelenek betölteni nem egyszer jóval alacsonyabb képesítésű emberekkel. Nyomban rámutatott azonban az érem másik oldalára. Több képzett emberünk akkor lesz — egyrészt —, ha a vezetők részéről is nagyobb lesz az igény irántuk. Nyilvánvaló igazság, hogy „senkire se lehet rátukmálni, hogy maga köré okos embereket gyűjtsön, ha nem érzi ennek szükségességét” — hangzott szó szerint Romány elvtárs találó megállapítása. Ebbe bizony belejátszik a szemlélet milyensége. A szakemberigény más vetületben: ne legyenek „abszolút” elégedettek önmagukkal a jelenleg legjobb mezőgazdasági nagyüzemek vezetői sem. Olyan értelemben, mintha az már a „csúcs”, a maximum lenne, amit eddig kihoztak földjeikből. Attól még ilyen gazdaságokban is messze vannak. S minél inkább belátják ezt, annál jobban rajta lesznek, hogy még több szellemi tőkével, szakemberrel gazdagodva törekedjenek a földekben még benne rejlő értékek kiaknázására. • A szakemberigény kielégítésének nem is egy vonatkozásban forrásai az egyetemek. Törődjünk például azzal, hogy akik megyénkből mennek főiskolákra, egyetemekre, iskoláik befejeztével, diplomájukkal hozzánk térjenek vissza. Jöjjenek haza. Persze, a pályakezdők fogadásának, beilleszkedésének módja, segítése is eldöntheti, itthon marad-e, „próféta lesz-e saját hazájában” a pályakezdő. A fórumon szerepelt más kérdésekből kiolvasható volt az is, hogy nem egyszer „nagyobb becsülete” van a „messziről jött” új embernek, mint az azonos képzettségű, egyéb emberi értékeire is egyenrangú „helybelinek”. Röviden: -sok és nem egyszer aprónak tűnő mozzanat közrejátszhat abban, szívesen gyökerezik-e meg itthoni talajban a diplomával hazatérő földiák. S ha ezek a „részletek” olyan életbevágó döntésben ütnek ki balul, mint mondjuk a lakáshoz juttatás, ne csodálkozzunk, ha a pályakezdő — egyhény szólva — kételkedik a szíves fogadtatásban. Dr. Romány Pál azonban óva intett attól, hogy csak értelmiségiekre szűkítsék bárhol is a szakemberigényt, -gondot. Szakmunkás nélkül sincs modern ipar, nagyüzemi mezőgazdaság. A világ ipari nagyhatalmainak egyike Japán. Ott látható ilyen jelmondat mindenfelé, ahol a jövő szakmunkásait képezik, neveiik: „Ne felejtsd el, hogy tőled függ, milyen lesz Japán 20 év múlva!” S ha ez áll egy ipari nagyhatalomra, a tanulságot üdvös levonni nekünk is. Az okos gondolat — okos embernél nem sért ..nemzeti” önérzetet. { Tóth István • ellátását javítják • A napokban szállítanak a zöldhagymából ' főagronómus — a zöldségféléken kívül csemegeszőlőt, almát és dinnyét is termeltünk. Szentistvánon saját boltunkban árusítunk. Itt a tavalyi forgalmunk másfél millió forint volt. Szeretnénk tavasszal egy elárusító pavilont felállítani Baján a gyártelepen, vagy az új lakótelepen. — Beszélünk már arról is — veszi át a szót az elnök Lusztig Ottó —, hogy élelmiszeráruház épül, amelybe mi betársulunk és ott is árusítjuk kertészeti termékeinket. Baján már termel a Duna Tsz gombaháza. A Micsurin kertészete segít á város zöldségellátásában. És a többi bajai tsz és az állami gazdaság? Erről így vélekedik Lusztig Ottó: — Ha a többi gazdaságok is fejlesztenék kertészetüket és legalább annyi zöldség- és gyümölcsfélét értékesítenének Baján, mint mi, akkor ebből a városban nem lenne hiány. Jó lenne ezzel a témával többször és nagyobb gonddal foglalkozni. Többet kell tenni mindannyiunknak városunk és a környék ellátásáért. Csabai István 0 Előkészítik az üvegház talaját (Fotó: Cs. I.)
