Petőfi Népe, 1973. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-21 / 43. szám
1913. február 21. • PETŐFI NÉPE • 5 Petőfiről képekben A Felvidékről betelepült Hruzokat nagyszerű lakatosoknak ismerték meg a kecskemétiek. Petőfi szállásadójának nagyapja a céhmesteri megbízatással is büszkélkedhetett. Érthető, hogy óriási ellenkezéssel fogadta az unoka Hruz Mihály döntését: ő tűvel fogja megkeresni kenyerét. Szűrszabó lesz. Édesapja is csak nehezen békült. meg vele. Később földet örökölt Mihály és tekintélyes civis-gazda lett. ö volt az evangélikus egyház kurátora (gondnoka) három évig. Amikor a kisdiák náluk lakott, a világlátolt „bácsika” és felesége, a „nénike” (Vallaszkay Eszter) eléggé elfoglaltak voltak. Az asszony sokat betegeskedett és ezért 23 éves Erzsébet nevű lánya segített a ház körüli munkákban. Sándorka öt szerette a legjobban, Vicskónak becézte a nagylány a jó eszű fiúcskát. Szívesen dalolt esténként és nem fogyott ki soha a meséből. Szinte sajátjaként szerette. Feljegyezték, hogy a kis Vicskó sokat játszott a homokban, ami gyenge szervezetére jótékony hatással volt. Venyigepálcával a kezében gyakran bebeszaladt az utcáról és kérte Erzsi nénit, hogy csináljon neki ostort. A Hruz Erzsébetről — ismeretlen mester által — készített Olajfestmény másolatát a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum szíves engedélyével közöljük, (hn.) Honthy Hanna nyolcvanéves 1893. február 21-én, nyomdászcsaládban született Hügel Hajnalka. És 1873. február 21-én lesz nyolcvanéves — Honthy Hanna. Hogy ki ö, azt az ország aprajanagyja tudja, sőt a határainkon kívül élők százezrei is. ö a PRIMADONNA. A sokszor elparentált operett primadonnája, akinek neve kitörölhetetlenül összefonódott a magyar könnyűzenei műfaj történetével. Kislány korában került az Operaház tánckarába és még akkor is kislány volt, amikor első szerződését kapta a Népoperába. Hajnal Hajnalka volt az első művészneve. Onnan Debrecenbe, majd Pozsonyba került, s már altkor vetélkedtek érte a színigazgatók. A főváros vonzásának azonban ő se tudott ellenállni. Az akkor már Honthy Hanna néven szereplő fiatal színésznő végigjátszotta, énekelte, táncolta a budapesti színházak javát. Nagy szerepeinek, fényes sikereinek felsorolásához könyv kellene. Honthy Hanna ma Budán lakik, a Deres utca 9 alatti villában, amelyet ő építtetett, 1937-ben. Szerényen, csendesen él. mint ahogyan világéletében. Mindig fontosabb volt szamára a munka, mint a magánélet. Kedvenc szórakozása a romi. Remek háziasszony. Lakása tele a gazdag múltú színész emlékeivel. Könyvtár, sz.lnlapok, festmények. Kitüntetések. Érdemes, majd kiváló művész lett, Kossuth-díjat, .Munka Érdemrend aranyfokozatot kapott, alig lehet már eddigi kitüntetéseit túlszárnyalni. De legnagyobb kitüntetését az élettől kapta, hiszen van-e nagyobb diadala egy színésznőnek, mint hogy nyolcvanéves korában is fellép? Honthyt nem lehet leírni. Látni, hallani kell. Reméljük, még sokáig fogjuk látni, hallani civilben és színpadon az örök Csárdáskirálynőt, a magyar operettek örökös primadonnáját. (Sz. D.) A középiskolai könyvtárakról Megyénk huszonöt középiskolájában nagyjából nyolcezer 15—18 éves korú diák tanul. A tankönyvek s az órák anyaga mellett rendekezésükre áll az iskolai könyvtárban összesen mintegy száznyolcvanezer kötet könyv. Ezek összetétele még nem megfelelő, s sok kívánni valót hagy még maga mögött az ésszerű és tervszerű kihasználás is. Helyiség- és könyvtáros hiánnyal is küzdenek, több helyen. Cél: az egységesítés A tanterv szerinti iskolai oktatás — ha még oly színvonalas is — nem elegendő a diákság műveltséggyarapításához, az életre való igazi felkészítéshez. Rendszeres olvasásra is szükség van. S ezt nem lehet csupán a területi — közművelődési — könyvtárakkal elintézni. Természetesen azok szerepét nem akarjuk kisebbíteni. Ezt ismerte fel a Művelődésügyi Minisztérium, amikor tavalyelőtt decemberben megjelentette az iskolai könyvtárak javításáról szóló irányelveit, melyben a könyvtári hálózat egyeségesítését tűzték ki célul, s az alapvető normákat, meg a könyvtári munka módszereit adták közre, segítségül a művelődési szerveknek és a pedagógusoknak. Ebből néhányat megemlítünk. Korszerűsíteni kell — tartalmilag és formailag — a könyvtárakat. El kell érni, hogy minden ötszáz vagy ennél több diákkal rendelkező iskolának legalább egy tanterem nagyságú (ötven négyzetméteres) könyvtárszobája legyen, olvasótermi berendezéssel. Egy középiskolásra — átlagban — tíz kötet könyvnél kevesebb ne jusson. Gondolni kell az állománygyarapításkor a kötelező olvasmányokra. A középiskolákban lehetőleg legyen függetlenített könyvtáros, öle szerezzék meg az alapfokú könyvtárosi képzettséget. A megyei összkép A megyei művelődésügyi osztály továbbképzési kabinetje (a középiskolai könyvtárosok munkaközösségével közösen) elkészítette a megye iskolahálózatának könyvtárügy i ellátottságát tartalmazó felmérést. Ennek alapján könnyű megállapítani, hogy nem éppen biztató a helyzet. Ugyanis: a megye huszonöt középiskolája közül csak hat olyan található, ahol az irányelvekben előírt követelményeknek eleget tudnak tenni. A könyvtárhelyiség méretét tekintve legjobb a helyzet Kiskunhalason, Baján, Kunszentmiklóson, és a kecskeméti Katona József Gimnáziumban. A könyvállomány ugyanezen a helyeken, és a fél egyházi Petőfiben kielégítő. Függetlenített könyvtáros csupán hét helyen van. (ök mint könyvtárosi instruktorok is dolgoznak a megyében). Több iskolában nincs könyvtárszoba (Kiskunmajsa, Tiszakécske), s a rendelkezésre álló kötetek száma néhány helyen bizony kevés. Több iskolában még csak órakedvezményes könyvtáros sincs. Kezdeményezések A továbbképzési kabinet — közösen a megyei könyvtárral — összefogja és irányítja az instruktori hálózatot, s a könyvtárosi munkaközösséget. Arra törekszenek, hogy a jelenlegi helyzeten közös erővel javítsanak. Ezt a célt szolgálja, hogy „módszertani leveleket” adnak ki az iskolai könyvtárak részére. (Erre már más megyében is felfigyeltek.) örvendetes, hogy a városok, járások úgynevezett „szintjavító keretet” kapnak a jövő évtől kezdve: három év alatt a megyei iskolai könyvtárak részére csaknem egymillió forintot. A továbbképzési kabinet munkatársai azon fáradoznak, hogy a pedagógusok minél inkább megértsék: az ő munkájukat is segíti, ha diákjaik közül többen és többet olvasnak, látogatják az iskolai könyvtárakat. Van igazán jó példa is: a Katona József Gimnáziumban — ahol dr. Orosz László a könyvtáros — a diákok egy része szinte második otthonának érzi a könyvtárszobát, ahol eleven, pezsgő élet folyik naponta. Néhány javaslat Vissza kellene állítani a szakfelügyelői rendszert, vagy, ha ezt nem lehet: több főállású, instruktori munkát végző könyvtárost beállítani. Amikor új iskolát építenek, jóelőre gondolni kellene a könyvtárhelyiségre, olvasószobára is, már a tervezéskor. Az igazgatók, s általában a pedagógusok még több gondot fordíthatnának a könyvtárügyre. A teremhiányt, zsúfoltságot valamilyen módon mindenütt meg kellene szüntetni, minél előbb. Valamennyi könyvtárostól meg kellene követelni, hogy tegyen — legalább alapfokú — vizsgát. Érdemes lenne alaposan felülvizsgálni a könyvállományt. Néhol sok a holt anyag, a múzeális értékű könyv. Ezek nagyrésze bizony kiesik a forgalomból. Varga Mihály FILMJEGYZET Emlékezés Könyvespolc Pándi Pál — Pálmai Kálmán: Petőfi Sándor A könyv a Petőfi-kutatások eredményeinek kitűnő összegezése. A szerzők a sorozat számára ismeretterjesztő-népszerűsftő céllal Pándi Pál egy korábbi tanulmányát dolgozták át. Az életút adatai, a művek filológiai, esztétikai és világnézeti elemzése, az életművet a kor magyar és európai kultúrájával összekötő szálak megláttatása, nagy nemzeti költőnknek a mai ember szemszögéből való értékelése ugyanúgy a könyv témái közé tartozik, mint a bonyolult költői-emberi egyéniség lélektani hitelességű rajza. Az olvasó nyomon követheti az alkotói karakter fokozatos kibontakozását, és az írói életmű kiépítésének folyamatát. A szerzőpár elsősorban mégis az írói életművet kívánja bemutatni. Meggyőzően és árnyaltan rajzolódik ki könyvükből Petőfi írói világa. A könyv értékét növeli a kort és az egyéniséget egyaránt jól érzékeltető képanyag (Miklós Róbert válogatása), és a terjedelmes, de még könnyen áttekinthető Petőfi-bibliográfia (összeállította Paál Rózsa), amely további tájékozódáshoz segítheti az érdeklődőket. Félévszázados iskola A Türr István Közgazdasági Szakközépiskola fennálásának 50. évfordulója alkalmából ünnepségsorozat kezdődik március 3-án. Az iskola sportköre megyei középiskolai sakkcsapatversenyt rendez. Március 14-én a KlSZ-szervezet irodalmi színpada Petőfi Sándor emlékére ünnepi műsort mutat be. Április 2-án megrendezésre kerül az ifjú közgazdász vetélkedő. Április 5-én városi szintű gépírásverseny lesz, amelyen a vállalatok és intézmények dolgozói vesznek majd részt. Az ünnepségsorozat következő része szeptember. 7-én lesz, amellyel az 1972-ben bevezetett új óraterv tapasztalatairól mondják el véleményüket a tájegységi közgazdász szaktanári értekezlet résztvevői. Szeptember 8-án iskolánk fennállásának 50. évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezést tartunk az irodalmi színpad közreműködésével. N. F. Jó és veszélyes játék. Megkérdezni találomra felbukkanó járókelőktől és akarattal kiválasztott jelentős személyiségektől: mit tud erről és erről a fontos történelmi helyszínről, eseményről? Jelen film esetében — a sztálingrádi csatáról? Nem mindegy hol és kinek teszik fel a kérdést és az sem, hogy ki a kérdező. A kérdező fölényben van: ő tudja a pontos választ, sőt azt is, hogy milyen elbírálás alá essen az, aki készült, illetve nem készült ebből a különös kérdezz-felek tanjátékból. A kérdező, vagyis a film rendezője Grigorij Csuhraj. Érthetően, most nem hatalmas filmművészi energiáit, képteremtő fantáziáját mozgósítja, hanem úgy kalandozik a számára is szokatlan műfajban és témakörben, mint amikor az egykori katona régi emlékeit keresi a megváltozott világ, civilizált rengetegében. Csuhraj az első naptól kezdve az utolsóig részt vett a sztálingrádi ütközetben. Egyike volt a névtelen katonák ezreinek, akik akkor talán még nem is sejtették milyen óriási, világraszóló győzelmet arattak a fasizmuson. De azóta a világ megtanulta Sztálingrád nevét. Megtanulta, sőt kezdi elfelejteni, vagy el akarja felejteni, holott ez a csata még nincs olyan messze tőlünk, hogy a múlté lehetne. Csuhrajnak tehát az volt a célja, hogy levonja a nagy ütközet napjainkban is érvényes történelmi tapasztalatait és ezért próbálkozott — életében először — a művészi filmpublicisztika nehéz műfajával. A forgatócsoport csaknem 11 ezer kilométert utazott Franciaországban, Angliában, az NSZK-ban, Nyugat-Berlinben és az NDK-ban, ahol interjút készítettek utcai járókelőkkel, politikusokkal, történészekkel, ellenállókkal és a legyőzött ellenség életbenmaradt katonáival, akik egykor a Volgánál harcoltak, német és orosz anyákkal, akiknek ebben az ütközetben esett el egyetlen fiuk. A filmben végig érezhetően jelen van Csuhraj, az egykori frontharcos, de hiányzik Csuhraj, a Ballada a katonáról és más filmek rendezője. Csuhraj alkotó, teremtő típus, hatalmas erő árad belőle, de ez a műfaj amellyel most kísérletezett, olyan mint a diplomácia. Hatást azzal érhet el, hogy szinte szenvtelenül visszafogott és nem fellármázni akarja a néző lelkiismeretét, vagy emlékezetét, hanem észrevétlenül bevonja az eseményekbe, sőt előzékenyen hagyja: hadd jöjjenek rá előbb és maguktól is arra, amire felhívták figyelmüket. Ennek a műfajnak utolérhetetlen remekműve volt Mihail Romm Hétköznapi fasizmusa. Nem lehetett szabadulni a hatása alól — fojtogatott, lázított és magasba emelt, emlékeztetett és megtisztított, gyűlölni és szeretni tanított — mert a rendező egyszerűen úgy fűzte össze a németek titkos archívumaiból előbányászott dokumentumokat, hogy látszólag kész helyzet elé állította a nézőit. Az összefűzés és az adagolás módjának, mértékének eltalálása egyébként a legnehezebb. Ezt hiányoltam Csuhraj filmjéből is, amelyet mégis érdekesnek, sőt fontosnak tartok: hiszen nemcsak a film „szereplőinek”, sokszor nekünk is gyenge oldalunk az „emlékezés”. V. Zs. IFJÚSÁG IFJÚSÁG Az ifjúsági klubok működési irányelvei A Minisztertanács határozata alapján az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács — a Minisztertanács Tanácsi Hivatalával és a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságával közösen — kiadta az ifjúsági klubok működésének irányelveit. Az irányelvek egyebek között hangsúlyozzák: az ifjúsági klub a hasonló, vagy azonos érdeklődésű fiatalok társas együttlétét, szocialista nevelését, művelődését, kulturált szórakozását segíti olyan tevékenységi forma, amely programjainak kialakítását és azok végrehajtását a klubtagság öntevékenységével és aktív közreműködésével valósítja meg. Az ifjúsági klubok tevékenysége igen sokrétű lehet. Három alapvető típus különböztethető meg: általános jellegű, szakirányú és rétegklub. Ifjúsági klub létesülhet a lakóterületen, közművelődési intézményben, politikai és társadalmi szervezetek, illetve egyesületek területén, a munkahelyi szervezetek mellett, s a fegyveres erők alakulatainál. Ezek létesítéséhez működtető szerv — jogi képviselő — szükséges. A működtető szerv feladatait is egyértelműen tisztázzák az irányelvek. Ezek közé tartozik a klub erkölcsi, politikai, szakmai és anyagi felelősségének vállalása, működési szabályzatának jóváhagyása, a klub jogi képviselete, az ifjúságpolitikai és művelődéspoliltikai célok érvényre juttatása, a klubvezető megbízása, a munkáltatói jogkör gyakorlása, a rendeltetésszerű működés feltételeinek biztosítása. A klubok módszertani irányításában közreműködőnek a megyei klubtanácsok. Az irányelvek — 12 megye eddigi tapasztalatai alapján — valamennyi megyében szorgalmazzák a klubtanács megalakítását. Az ifjúsági klubok vezetői —, akár főfoglalkozásúak, akár társadalmi munkások — az ifjúság nevelésével hivatásszerűen foglalkozó személyek, erre tekintettel minden ifjúsági klubvezetőnek erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkező, feddhetetlen személynek kell lennie. A klubvezető munkáját a tagság által választott vezetőség — önkormányzat — segíti. Feladatuk a program kialakítása, megszervezése és lebonyolítása. A klub éves, vagy féléves programját a működtető intézmény vezetője hagyja jóvá, és gondoskodik a működés anyagi feltételeinek biztosításáról. Az anyagi források egyike a klubtagok társadalmi munkája is. Az irányelvek végrehajtása, valamint ennek ellenőrzése érdekében rendelkezés jelent meg az ifjúsági klubok nyilvántartásba vételéről. Ebből a célból az OIOT nyilvántartólapokat bocsátott ki. A nyilvántartott ifjúsági klubok működési engedélyt kapnak. 1973 májusától csak ezzel rendelkező ifjúsági klubok működhetnek. Az irányelvek, illetve a végrehajtásukhoz segítséget nyújtó útmutató a Művelődésügyi Közlöny és a Tanácsok Közlönye, valamint a Népművelés című folyóirat januári számában jelent meg. Czár Agnes öt éve a Kalocsai Műanyag és Gumifeldolgozó Vállalat fröccsöntő üzemében dolgozik. A Komarov szocialista brigád tagja. Mint mondta, az idei munkaverseny-vállalásakkal a selejt minimális csökkentésére, a jobb minőségű termékek gyártására és új eljárások bevezetésére törekednek. Egyik problémájuk: az úgynevezett fröccsfejek mindig befagynak, s emiatt egy-egy műszak alatt többször is le kell állítani a gépet. Gyűjtik az ötleteiket, javaslataikat hogyan lehetne ezen segíteni... A tizenöt tagú brigád minden tagja 20 óra társadalmi munkát vállalt. A gyárnak van egy kézilabdacsapata, s most a Május 1. parkban egy pályát alakítanak ki. A vállalat dolgozóinak gyermekeire gondolva pedig rendbehozzák a parkban levő hintákat, csúszdákat.
