Petőfi Népe, 1973. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-21 / 43. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás szerda estig: Időn­ként felszakadozó felhőzet. Szórványo­­------— san, inkább csak keleten, havazás, ha­vas eső. Az élénk, helyenként erős északi szél csak lassan mér­séklődik. Egy-két szélvédett helyen hajnalban gyenge köd. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet plusz 1, mínusz i fok között, legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán plusz 5 fok körül. Ülést tartott a megyei pártbizottság Eredmények és feladatok I5SÍÍÍSVÍ0^ Részletek dr. Romány Pál előadói beszédéből VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! peron n é p e ISZMr BAGS-1 EiliX Eil Dl XXVIII. évi., 43. szám Ára i 90 fillér 1973. február 21., szerda Tegnap, február 20-án Kecske­méten ülést tartott a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága. A megyei pártbizottság dr. Romány Pál el­ső titkár megvitatta társadalmi, gazdasági fejlődésé­nek fő kérdései a Központi Bi­zottság 1972. november 15-i ha­tározata végrehajtásának felada­tai a megyében” című előterjesz­tést. Az elfogadott határozatról szóló részletes közlemény a Pető­fi Népe február 25-i, vasárnapi számában kerül nyilvánosságra. A megyei pártbizottság a to­vábbiakban jóváhagyta éves mun­katervét, Bács-Kiskun megye és a Román Szocialista Köztársaság Álba megyéje közötti testvérme­gyei kapcsolatokról és együttmű­ködésről szóló megállapodást, majd a személyi ügyek napirend keretében a megyei pártbizottság tagjává kooptálta Kovács László elvtársat, a SZIM kecskeméti gyáregységének esztergályosát. Nyereséggel Készül a vastalanító zártak A zöldség és gyümölcs felvásár­lásával, feldolgozásával és érté­kesítésével foglalkozó szövetke­zeti közös vállalkozás, a Bács- Kiskun megyei MEZÖTERMÉK tegnap Kecskeméten tartotta meg igazgatótanácsi ülését. A szövetkezetek képviselői meg­tárgyalták az elmúlt esztendő munkáját, az idei áruforgalmi, jövedelmezőségi és fejlesztési terveket. Az elkészített jelentés szerint tavaly tovább javult a vállalat ->és a tagszövetkezetek közötti kapcsolat, a MEZÖTERMÉK se­gítette a termelési tevékenysé­get is: egymillió-négyszázezer forintot bocsátott a fóliás ter­mesztéssel foglalkozó gazdaságok rendelkezésére, 190 ezer forin­tot juttatott szamócatelepítésre, kísérleti célokra pedig százezer forintot fordított. A zöldségből és gyümölcsből 13 ezer 780 vagonnal vásároltak fel, a tervezettnél 14 százalékkal többet, örvendetesen megnőtt néháoy„.j3Jciroőr kínálata, de a salátát, paprikát és paradicso­mot gyakran megyén kívüli gaz­daságoktól kellett beszereniök. Az elmúlt esztendei munka megtárgyalása után az igazgató­­tanácsi ülés részvevői elfogadták Pártbizottságunk olyan idő­szakban ülésezik, amikor meg­állapítható: feladataink ellátásá­hoz kedvező politikai feltételek­kel rendelkezünk. A kommunis­ták vezette országépítő munka kellő megbecsülésnek örvend mind határainkon belül, mind nemzetközi síkon. Olyan idő­szakban, amikor a megye egész területén pezsgő. eredményes munka folyik, azért, hogy Bács- Kiskun is felzárkózzék az or­szágos színvonalhoz, hogy to­vább haladjon egész társadal­munk, a szocializmus, a telje­sebb emberi élet útján. A megye mintegy ezer párt­­szervezetében már megtárgyal­ták a Központi Bizottság 1972. évi novemberi állásfoglalását, s folynak, befejezéshez közeled­nek a X. kongresszuson elhatá­rozott évi beszámoló taggyűlé­sek. Ezeken a jelentős fórumo­kon a kommunisták összegeznek és feladatokat szabnak, dicsér­nek és elmarasztalnak, úgy ahogyan a kormányzásért fele­lős párt tagjának kell, ahogyan a kommunista szervezetektől ez elvárható, s népünk igaz szol­gálata ezt megköveteli. Olyan időszakban ülésezik pártbizottságunk, amikor a har­madik esztendőbe léptünk pár­tunk nagy jelentőségű X. kong­resszusa óta, amikor már évek gazdag tapasztalata van mögöt­tünk, és rendelkezésre áll a Központi Bizottság által a múlt évben elvégzett részletes elem­zés, az ország, a párt helyzeté­ről. Ismerjük, s legutóbbi ülé­sünkön magunkra nézve is kö­telezően kimondtuk azokat az országos feladatokat, amelyeket a kongresszusi határozatok meg­valósításáért még el kell vé­geznünk, amelyeket — éppen mai határozatunkkal — me­gyénkre is alkalmaznunk kell. A továbbiakban a határozati javaslatban szereplő kérdésekről szólt a megyei pártbizottság el­ső titkára, kiemelve a társadal­mi élet, a gazdaságpolitika, az ideológia és a pártélet területé­ről több olyan témát, amellyel a végrehajtó bizottság is rend­szeresen foglalkozott, s amely a megyei bizottság szintjén is egységes értelmezésre, értéke­lésre és megerősítésre vár. Szó­lott azokról a munkát értékelő és a feladatok kialakítását is befolyásoló körülményekről, amelyek hatással voltak és még hosszú ideig hatással lesznek a társadalmi és gazdasági élet te­rületén elért eredményekre, a pártbizottságok és pártszerveze­tek munkájára. Utalt a megye sajátosságaira, azokra a realitá­sokra, amelyeket a politikában komolyan számításba kell venni a feladatok megjelölésében. Vegyük figyelembe a megyei sajátosságokat Az elmondottak közül kiemel­te: az ország megyéi között — Tolna megyétől eltekintve — nálunk a legkisebb az egy ipari foglalkoztatottra jutó állóeszköz­érték. A megyében 514 iparte­lep található, amelyből 358 he­lyen ötven főnél kevesebb mun­kás dolgozik, s amíg az állami gazdaságokban a munkásokra számítva minden hetvenedik ember mérnök, addig a megye iparában csak minden 142. a mérnöki képesítésű. Az extenzív ipari felfutásnak tehát sokféle olyan következménye van, amit most és a következő években kell meghatároznunk. Valós kö­rülményeinket kritikusan kell elemeznünk, s amikor jelentős fejlődésünket nyugtázzuk, s nagy elismeréssel szólunk egy-egy ré­gi gond megszűnéséről, vagy jelentős enyhüléséről — az em­lített ipari összefüggésben pél­dául a foglalkoztatási gond alapvető megváltoztatásáról — ne feledkezzünk meg arról, hogy új feladatok elé kerültünk, új­ból vizsgázni kell, ha helytállni akarunk. Fejlődni, haladni kell, s nem is akármilyen ütemben, mert nemcsak a megállás jelent elmaradást, de a lassúság, a „ráérünk arra még” kényelme is. A sajátosságokat — mondotta Romány elvtárs —, amelyek nálunk a valóság egészébe tar­toznak, nem lehet felületesen kezelni. Ha ezeket nem vesszük kellően figyelembe, nem tudunk jó munkát végezni. Ilyen sajá­tosság az is, hogy megyénk te­rületileg az ország legnagyobb megyéje, népesség tekintetében pedig a harmadik a megyék so­rában. Ezt hangsúlyozta, ebből indult ki az 1965. november 28- án a Központi Bizottság Titkár­sága által hozott határozat is, a megye általános helyzetéről adott jelentésben. Nem egyik legnagyobb megye tehát, hanem a legnagyobb megye. Hányszor olvassuk mégis hivatalos, vagy nemhivatalos írásokban, kiadvá­nyokban a semmit nem mondó „egyik legnagyobb” kifejezést. Hányszor hallunk ^negnyugtató, vállveregető mennyiségi adato­kat, számokat, hogy nálunk mi­ből mennyi van, hogy egyik, vagy másik mutatót tekintve el­sők között vagyunk az ország­ban. Pedig ha az említett ösz­­szefüggésbe helyezzük az ered­ményeket, könnyen kitűnik, hogy ami soknak látszik — va­lójában nem is az. Ha a lakos­ság számához viszonyítjuk, vagy a megye (területéhez, sok min­denről kiderül, hogy jelentősen az országos átlag alatt vagyunk. Meggyőződéssel valljuk — hangsúlyozta az előadó —, hogy a megye további erőteljes tár­­sadalmi, > gazdasági haladása csak olyan tervszerű munkával, kö­zös összefogással, egy irányba való erőteljes haladással gyor­sítható meg, amelyben a kom­munisták vállalják a meghatá­rozó szerepet, de céljainkat ma­gáénak vallja, és együtt dolgo­zik velünk mindenki, aki szereti népünket, aki egyéni boldogu­lását a közösség, a szocialista Magyarország boldogulásával együtt kívánja és akarja elérni. A munkásosztály és a városok szerepe A továbbiakban Romány elv­társ részletesen szólott a megye társadalmi és politikai helyzeté­ről, a munkásosztály, — a pa­rasztság, az értelmiség soraiban elért fejlődésről, majd a továb­(Folytatás a 3. oldalon.) az 1973-as terveket is. A MEZÖTERMÉK tegnapi ülésén részt vett dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke, aki hozzászólásában figyelmez­tetett arra, hogy továbbra sem szabad megfeledkezni a házi­kertekben folyó zöldségtermesz­tésről. Hangsúlyozta többek kö­zött, hogy a MEZÖTERMÉK szövetkezeti vállalat és így a gazdaságosságra való törekvés mellett sem szabad figyelmen kívül hagyni a szövetkezés el­veit. D. É. A megyeszékhelyen még min­dig panaszkodnak, hogy időnként rozsdásszínű víz folyik a csapból. Az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat 1-es telepén már felépült a napi 17 ezer köbméter teljesítményű vas- és mangánta­­lanító berendezés. Ez azonban ke­vésnek bizonyult arra, hogy Kecs­kemét egyre növekvő vízhálóza­tát kiszolgálja tiszta, szűrt ivóvíz­zel. Jelenleg a vízmű 2-es telepén újabb — napi 20 ezer köbméter kapacitású — vas- és mangánta­­lanító épül. A létesítmény alapja — úgynevezett fogadószintje — már elkészült, s előreláthatóan március első felében kerül sor a hatalmas szűrőtartályok beeme­lésére. A beruházás kivitelezése de­cemberben kezdődött el. A Ko­vács József építésvezető irányítá­sával dolgozó vasbetonszerelő bri­gád bravúros munkát végzett. Kihasználták a kedvező időjárást, és május helyett már most befe­jezés előtt áll a vastalanító ké­pünkön is látható alapozása. N. O. (Pásztor Zoltán felvétele.) Honfoglalás a szalagházban Az év első nagyobb lakótömb­jét Kecskemét központjában ad­ták át. Elkészült a 288 lakásos, „B” jelű szalagház első része, amely 80 lakást foglal) magában. A boldog tulajdonosok tegnapra el is foglalták összkomfortos, új otthonaikat, egy héten át szinte teljes egészében a költözők ural­ták a lépcsőházat. A „honfoglalók” a szomszédos „A” szalagház 8. számú lakásszö­vetkezetéhez csatlakoztak, amely saját villany- és vízvezetékszere­lő részleget működtet, s így a későbbiek során előadódó javítá­si munkák elvégzésére gyorsan akad szakember. Miközben a nyolcvan család elrendezi új környezetét, a város második szalagháza tovább épül, hogy a nyár végén, őszre, illetve decemberben a hátralevő három részt is átadhassa a kivitelező Bács megyei Állami Építőipari Vállalat. Ezzel a városközpont­ban szinte egy kisebb falu lélek­­számát elérő „település” jön lét­ra — csaknem kétezer emberrel, köztük 400—500 fiatal lakóval. Az új épület földszintjén élel­miszer- és baromfiüzlet, vas-mű­szaki bolt várja majd az ittlakó­­kat, s egy presszó is helyet kap. H. F. • Beköltöztek a családok az új szalagház első 80 lakásába. (Tóth Sándor felvétele.) Újabb megbeszélés Párizsban Hat nappal a vietnami hely­zettel foglalkozó nemzetközi ér­tekezlet megkezdése előtt újabb megbeszélésre ültek össze Párizs­ban a dél-vietnami felek — a DIFK és a saigoni rendszer meg­bízottai. A sorrendben hatodik ülésre érkező küldöttek rövid nyilatko­zatot adtak a sajtó képviselői­nek. Dinh Ba Thi. a DIFK kép­viselője elmondotta, hogy a meg­előző öt tanácskozás során kül­döttsége jónéhány logikus és ésszerű javaslatot terjesztett elő a Dél-Vietnam belső helyzetéről folytatandó politikai tárgyalások ügymenetére és státusára vonat­kozóan. Egyidejűleg behatóan tanulmányozták a másik fél kü­lönböző javaslatait is. „Rendkí­vül sajnálatos, hogy az ideigle­nes forradalmi kormány óhajával ellentétben eddig még nem sike­rült haladást elérni ezen az elő­készítő tanácskozáson” — mon­dotta. Közölte még, hogy a keddi ülésen új várost javasol a dél­vietnami felek legmagasabb szin­tű tanácskozásának színhelyéül. Korábban arról volt szó, hogy az említett tanácskozást Saigon­ban tartják, a Thieu-rendszer azonban nem volt hajlandó meg­felelő garanciákat nyújtani a DIFK képviselőinek szabad moz­gására és biztonságára vonatko­zóan. Több mint két órán át tartott a hatodik munftaülés. Dinh Ba Hi, a DIFK megbízottja újabb javaslatot terjesztett elő a Dél- Vietnam politikai jövőjéről foly­tatandó magasszintű tanácskozás színhelyére vonatkozóan. Indít­ványozta, hogy a dél-vietnami felek ne Saigonban, hanem egy olyan városban találkozzanak, amely a két fél által ellenőrzött területek közé esik. Amennyiben a saigoni rendszer ezt a javas­latot nem fogadná el. a DIFK indítványozza, hogy Párizst je­löljék ki a magasszintű tanács­kozás színhelyéül. A DIFK és a saigoni rendszer képviselőinek következő munka­ülését pénteken délután tartják Párizsban. Franciaország választás előtt • Franciaországban megkezdődött a választási kampány. Képünkön: a Francia Kommunista Párt választási feliratai Párizsban. (Telcfotó: — AP-MTI-KS.) HOLNAPTÓL TÜZSZÜNET LAOSZBAN IS Laoszban február 22-én délben tűzszünet lép életbe. A Vientiane! rádió kedden este közölte hogy a laoszi tűzszüneti megállapodást szerdán, helyi idő szerint délelőtt 11 órakor ünnepélyes keretek kö­zött írják alá Vientianeben Souvanna Phouma miniszterelnök hiva­talában. A megállapodásról a vientianei rádió részleteket nem kö­zölt. A laoszi tűzszüneti megállapodást a Laoszi Hazafias Front Pártja és a vientianei kormány képviselőinek többhetes megbeszélései előz­ték meg. A laoszi hazafiak szóvivője az AP hírügynökség jelentése szerint közölte, hogy a hazafiak több alkalommal javasolták a tűz­szünetet, de azt a vientianei tárgyaló fél eddig visszautasította. Kö­zölte még; a laoszi hazafiak hozzájárultak ahhoz, hogy a politikai problémákat további tárgyalásokon rendezzék. Emlékezetes, hogy a laoszi kérdés rendezését és a tűzszüneti megállapodás megkötését egyebek között új koalíciós kormány összetételével kapcsolatos né­zeteltérések hátráltatták. Az AFP jelentése szerint a királyi kormány egyik minisztere ked­den megerősítette a tűzszüneti megállapodás létrejöttét. Közölte, hogy a megállapodást kedden délután parafálták. s hogy a megálla­podás tizennégy cikkelyből áll. (TASZSZ. AFP, AP, UPI).

Next

/
Thumbnails
Contents