Petőfi Népe, 1973. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-17 / 40. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AB MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVIII. évi. 40. szám Ara: 90 fillér 1973. február 17. szombat Eredményes volt a tárgyalás Fock Jenő befejezte csehszlovákiai látogatását Pénteken délután ért véget Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének háromnapos hivatalos baráti látogatása Csehszlovákiá­ban. A tárgyalásokon — mint ezt a vendéglátók és a vendég környezetében egyaránt kieme­lik — kötetlen, bensőséges, ba­ráti légkör, ugyanakkor konkrét munkajelleg uralkodott. Mind­két részről hangsúlyozták, hogy a jelenlegi miniszterelnöki és szakértői szintű tárgyalások nagyban hozzájárulnak azoknak a feladatoknak a megoldásához, amelyeket a két testvérpárt ve­zető képviselői tavalyi találko­zójuk alkalmával tűztek ki. Fock Jenő és Lubomir Strougal közvetlen eszmecseréjével pár­huzamosan intenzíven folynak a szakértői megbeszélések is a termelési kooperáció és szako­sítás kibővítésének kérdéseiről. Miniszterelnökünk a kora dél­előtti órákban sajtóértekezletet tartott a miniszterelnökség Mold­­va-pari palotájában, majd in­nen a Hrzan-palotába hajtott, ahol részt vett a tárgyalások záróülésén. Délben Lubomir Strougal kormányfő és felesége díszebédet adott a magyar ven­dégek tiszteletére. A csehszlovák újságok pénte­ken is a kiemelkedő fontosságú eseményt megillető részletesség­gel írtak Fock Jenő látogatásá­nak eseményeiről. A magyar—csehszlovák tár­gyalások után a két állam kö­zös közleményt adott ki, mely­ben — többek között — meg­erősítették teljes nézetazonossá­gukat valamennyi megtárgyalt kérdésben. Fock Jenő miniszterelnök ma­gyarországi látogatásra hívta meg dr. Lubomir Strougalt, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság szövetségi kormányának elnökét, aki azt köszönettel el­fogadta. Fock Jenő, a Miniszter­­tanács elnöke pénteken este ha­zaérkezett Magyarországra. • Fock Jenő miniszterelnököt csütörtökön fogadta Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára. (Telefoto—CTK—MTI—KS) Béremelés a gyáregységekben Ezekben a napokban a buda­pesti nagyvállalatok gazdasági igazgatói, szakszervezeti tanácsai­nak titkárai, munkaügyi osztá­lyainak vezetői egymásnak adják a kilincset a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsánál. Elmondják a megyében levő gyáregységeikre vonatkozóan a központi bérintézkedéssel, vala­mint a vállalati önerős bérfejlesz­téssel kapcsolatos elképzeléseiket, s egyeztetik azokat az SZMT vé­leményével, mielőtt a nagyválla­lati szakszervezeti tanács elé ter­jesztenék megtárgyalásra. Princz Lászlót, az SZMT titkárát kértük, tájékoztassa lapunkat az eddig lezajlott megbeszélésekről. — Sok szempontból hasznosak a nagyvállalati vezetőkkel való megbeszélések — mondotta töb­bek között az SZMT-titkár. — Azonkívül, hogy megismerhetjük a vállalati önerős bérfejlesztésre vonatkozó elképzeléseket, ebből következtetve képet kapunk a gyáregység továbbfejlesztésével, termelési struktúrájának alakulá­sával kapcsolatos koncepciókról is. Van olyan eset, amikor mi hív­juk fel a nagyvállalati vezetők fi­gyelmét az aránytalanságokra. A Szerszámgépipari Művek gazda­sági igazgatójának például el­mondtuk, hogy a KGM-tárcához tartozó kecskeméti üzemék közül az ő gyáregységükben a legala­csonyabb a műszaki alkalmazot­tak fizetése. Princz László néhány vállalat­ra vonatkozóan konkrétan ismer­tette a megbeszélések eredmé­nyeit. Az imént említett SZIM kecskeméti gyáregységében a köz­ponti és vállalati önerős bérfej­lesztéssel a munkásbérek színvo­nala, a városban az elsők közé (évi átlagban 29 ezer forintra) emelkedik. Az Irodagép és Fi­nommechanikai Vállalat a kecs­keméti és kiskőrösi gyáregységé­nek a ténylegesen szükséges ará­nyokat figyelembe véve adja a kötelező és differenciált bérkere­tet. A kecskeméti gyáregységben 488 munkás és közvetlen terme­lésirányító részére 757 ezer fo­rintot, a kiskőrösi gyáregység­ben 233 hasonló dolgozó részé­re 316 ezer forintot ad. A nő­dolgozók bérének megfelelő szintre emelésére is gondolnak (a kötelező nyolc és négyszáza­lékon felül) külön bérfejlesztési keretet biztosítanak. Eredményes tárgyalások foly­tak a Kismotor- és Gépgyár ille­tékes vezetőivel is. A központi alapokból kapott béremelésen fe­lül 4,7 százalékos önerős bérfej­lesztésre kerül sor a vállalat ba­jai gyáregységében. Ily módon a bajai gyárban, ahol 1972-ben 23 658 forint volt a munkások át­lagos évi keresete, az most 26 318 forintra emelkedik. Nagyobb arányú bérfejlesztést kapott a Habselyem Kötöttáru­­gyár kecskeméti gyáregysége, ahol 19,6 százalékkal emelkedik a bérszint. A HÓDIKÖT jános­halmi telepén 10 százalékos köz­ponti és kétszázalékos önerős bér­­fejlesztést hajtanak végre. A Sze­gedi Ruhagyár bácsalmási gyárá­val a jelek szerint ugyancsak ter­vei vannak az anyavállalatnak, mert a központi bérkeretből 14 százalékot kapnak, az önerős bér­­fejlesztésből pedig — míg a vál­lalat 1,4 százalékot használ fel — bácsalmási üzemének 2,8 százalé­kot adott. Végül Princz László arról szólt, hogy az SZMT politikai appará­tusa kint a helyszínen, a gyárak­ban ellenőrzi a bérintézkedések végrehajtásával kapcsolatos mun­kát. N. O. Az első jelentés a nemzetközi bizottság előtt 700 millió forint értékű konzervet készítenek Csütörtöki lapszámunkban cikksorozatot indítottunk arról, milyen eredménnyel gazdálkod­tak 1972-ben, s hogyan kezdték ezt az évet a megye vállalatai, ipari szövetkezetei. A Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat után a Kecskeméti Konzerv­gyárba látogattunk. Hantos Jó­zsef, igazgató arról tájékozta­tott, hogy tavaly 72 millió fo­rint értékű áruval termeltek többet, mint egy évvel koráb­ban. A legkedvezőbben a borsó­­feldolgozás alakult. A termelésszervezésben a műszaki vezetők, a szocialista munkaversenyben a brigádok tőlük telhetőén mindent megtet­tek azért, hogy a vállalati ered­mények javuljanak. Ezt tá­masztják alá a most elkészült mérleg adatai is. Az egy dolgo­zóra jutó termelési érték 8,8 százalékkal növekedett. Exportra 47 millió forint értékű áruval szállítottak többet, mint 1971- ben. A munkásbérek 5 százalék­kal emelkedtek. A vállalat azon­ban 25,4 millió forint veszteség­gel zárta az évet. Hogy mi az oka ennek? Mint az igazgató mondotta, a paradi­csom alacsony szárazanyag-tar­talma 8 milliós veszteséget oko­zott. Emellett növekedtek a ter­melőktől felvásárolt nyersanya­gok árai, emelkedtek a beren­dezések karbantartásához szük­séges alkatrészek, valamint az építőanyagok árai, a konzerv­ipar pedig a kereskedelemnek ugyanannyiért adta termékeit, mint 1971-ben, s akkor is vesz­teséges volt már a vállalat. # Készítik a vegyes savanyúságot. Az idei esztendő kedvezően indult. A mezőgazdasági termelő partnerekkel való szerződéskö­tésekkel még sohasem álltunk olyan jól, mint jelenleg. Ter­veink szerint 1973-ban túlszár­nyaljuk a 700 millió forintos termelési értéket. Tíz-tizenöt százalékos termelékenység-növe­kedést irányoztunk elő, amit, ha teljesítünk, már minimális nyereséggel zárhatjuk az évet. Jelenleg a vegyessavanyúság­­gyártás, cseresznyepaprika-, ubor­kakiszerelés, vegyes befőttek, ízek, levek, szörpök, dzsemmek és paradicsompor készítése fo­lyik. Januárban 40 millió fo­rint értékű árut állítottunk elő — 10 millióval többet, mint a tavalyi év azonos időszakában — mondotta befejezésül az igaz­gató. Nagy Ottó AZ ÜZEMEKBŐL JELENTJÜK Űjabb termálkút Tiszakécskén az Egyesült Izzóban Gáspár Sándor, az MSZMP PB tagja, a SZOT főtitkára mondott ünnepi beszédet. (MTI-foto — Tormai Andor felv.—KS) Rekordidő alatt készült el Ti­­szakécske—Új bőgőn a nagyköz­ség hetedik termálkútja. A Ti­­szagyöngye Termelőszövetkezet az elmúlt év októberében ren­delte meg a munkát a Vízkutató és Fúró Vállalat ceglédi üzemé­nél, és február 15-én megtör­tént a műszaki átadás. A nagy munka rövid idő alatt való el­végzése nem utolsósorban an­nak köszönhető, hogy rendkívül sokat segítettek az Országos Víz­ügyi Hivatal és a Közép-Tisza­• Az ezerszáz méter mélységből nyert termálvizet csőrendsze­rek segítségével vezetik a ker­tészetbe. vidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei is. A február közepén átadott új kút vizét ezerszáz méteres mély­ségből nyerik. Percenként 1600 liter, 51 Celsius-fokos, ásványi anyagokban rendkívül gazdag víz kerül a felszínre. Az átadás után a termelőszö­vetkezet szerelőbrigádja azon­nal megkezdte a fóliaházak fel­állítását. A szövetkezet ugyanis zöldségkertészetében hasznosítja a termálvizet. Az összesen egy hektár területet elfoglaló fólia­alagutakban már a jövő héten megkezdik a hajtatást, a szántó­földi kertészet számára pedig a palántanevelést. Nagyobb terü­leten termesztik a Kecskeméten nemesített — K export — korai és késői paradicsomfajtát, ezen­kívül a pritaminpaprikát és a hevesi zölddohányt. A fóliaházak utóhasznosításaként pedig a ter­vek szerint százezer fej salátát, 280 mázsa paprikát, 550 mázsa paradicsomot és 50 mázsa ubor­kát adnak primőrként a keres­kedelemnek. D. É. Nagygyűlés Péntek délután Újpesten, az Egyesült Izzóban nagygyűlést ren­dezett az MSZMP Központi Bi­zottsága, a Minisztertanács, a Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság és a Hazafias Népfront Or7 szágos Tánácsa a magyar—szov­jet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződés aláírásának 25. évforduló­ja alkalmából. A nagygyűlés elnökségében foglalt helyet Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtit­kára, az Elnöki Tanács helyet­tes elnöke, Németh Károly, a budapesti pártbizottság első tit­kára, az Elnöki Tanács tagja, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai: dr. Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, dr. Korom Mihály igazságügy­miniszter, Párái Imre, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke, Roska István, külügyminiszter-helyet­tes, Nagy Mária, az MSZBT fő­titkára Bencsik István, a Haza­fias Népfront főtitkára. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet V. J. Pavlov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió magyaror­szági nagykövete, Sz. Sz. Novo­­zsilov, a Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaság elnökhelyettese, az SZMBT hazánkban tartózko­dó delegációjának vezetője, I. T. Zamercev vezérőrnagy, Bu­dapest első szovjet városparancs­noka, az SZMBT-küldöttség tagja. A himnuszok hangjai után Bitskey Tibor színművész elsza­valta Váci Mihály „Kelet felöl” című versét, majd Apró Antal megnyitó szavai után Gáspár Sándor mondott ünnepi beszé­det, melyben történelmi áttekin­tést adott a magyar—szovjet ba­rátsági szerződésről, a két nép testvéri kapcsolatainak fejlődé­séről. Gáspár Sándor nagy tetszés­sel fogadott beszéde után a Va­sas Központi Művészegyüttes énekkara munkásdalokat adott elő. A nagygyűlés az Internaci­­onálé hangjaival ért véget. • összesen egyhektáros területet foglalnak majd el a Tiszagyöngye Termelőszövetkezet főliaházai. (Tóth 'Sándor felvételei) A Vietnami Nemzetközi zottsag (NfcFB) csütörtökön s első ízben, hallgatott meg összefoglaló jelentést a kül­döttségek katonai vezetői­nek a tartományi ellenőrző központokban tett szemle­­nljáról. A NEFB elfogadta ■ az indonéz, kanadai, len­gyel és magyar katonai ve­zetőknek azt a megállapítá­sát, hogy a Vietnami De­mokratikus Köztársaságnak H a tartományi székhelyekre küldött megbízottai áldat­lan körülmények között te­vékenykednek, a saigoni hatóságok nem biztosítják : számukra a normális mun­ka- 'Vife életfeltételeket. A NEFlt úgy döntött, bt*, # felkéri a négyoldalú kato­nai vegyesbizottságot, gon­doskodjék a VDK-delegátu- I sok megfelelő elhelyezésé- H ről és hasson oda, hogy f normálisan V; elláthassák Í S munkájukat a bizottságban»! Ennek előmozdítására egyébként a párizsi béke­megállapodás is kötelezi a fi IA Vietnami Demokra­tikus Köztársaság hatóságai || szombaton vagy vasárnap § P bocsátják szabadon Hanoi­ban a háború alatt fogsá­gukba esett amerikaiak to- § vábbi húszfős csoportját — közölte pénteken Saigonban Bul Un, a négyoldalú kato­nai vegyesbizottság VDK- tagozatának szóvivője.

Next

/
Thumbnails
Contents