Petőfi Népe, 1973. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-02 / 27. szám

1 * • PETŐFI NÉPE • 1973. február 2. Egységben a közös célokért AZ ÁLLATÁLLOMÁNY VÉDELMÉBEN Fontos feladat a megelőzés Alig három hete mondta ki az egyesülést két kunszentmiklósi termelőszövetkezet: a Bösztöri és a Kiskunsági. A megnagyobbo­dott közös gazdaság ezentúl Sza­badság néven működik. Az egye­sülés után a közös földterület i>300 hektárra, a tagok létszáma pedig 400-ra emelkedett. A kunsági táj egyik legna­gyobb szövetkezetében milyen gondokkal, s új feladatokkal kell megbirkóznia a tagságnak, a ve­zetőségnek? Mit várnak a mosta­ni gazdasági évtől? Ezekre a kér­désekre kértünk választ Katona Miklóstól, a szövetkezet nemrég megválasztott elnökétől. — Elsődleges tennivalónk: a­­növénytermesztési ágazat szerke­zeti átalakítása. Ennek megfele­lően minimálisra csökkentjük a termesztendő növények számát. Megmarad a búza 1265, a kukori­ca 860. és a lucerna mintegy 575 hektáron. E három növényt ki­egészíti egy-két takarmányféle­ség is. Az állattenyésztés fejlesztésével hosszabb távon foglalkozunk. A jelenlegi állatlétszámot — 250 szarvasmarha, 60 anyakoca és 2500 anyajuh — egy-két éven belül megkétszerezzük. Ez azt je­lenti, hogy szövetkezetünk az ál­lattenyésztés fejlesztésének elsőd­legessége mellett döntött. — Ügy tudjuk, hogy juhte­nyésztésben egyedülálló kísérlete­zésbe kezdtek. — A MÉM fejlesztési program­jához csatlakoztunk. A kipróbálan­dó tenyésztési módszer lényege a következő. A speciálisan kikép­zett hodályok közvetlen szom­szédságában silótárolót és víztar­tályokat építünk. Ezek segítségé­vel „önkiszolgáló'’ etetési rendet vezetünk be. Vagyis — a juhok bármelyik pillanatban ehetnek, ihatnak. A kísérlet egyik követelménye, hogy az egy anyajuhra jutó évi szaporulat elérje átlagosan a más­fél darabot. Jelenleg 1,3-nél tar­tunk. A siker érdekében egy hó­nappal előbbre hoztuk az elletés időpontját — ez sem volt köny­­nyű feladat. Az új hpdály már épül — az első tapasztalatok az év második felében jelentkeznek. A juhtenyésztés fejlesztéséről szólva Katona Miklós egy ellent­mondásra hívja fel a figyelmet. Nevezetesen az értékesítésről, a piaci körülmények alakulásáról van szó. „Sláger” lett a tejes bá-SEGÍTENÉNEK, Sokfelé gondot okoz a gázolaj-, valamint a palackos gázellátás. Az utóbbi hetekben többször is láthattuk, hogy az AFOR-ku­­taknál sorban állnak az embe­rek, a palackos gázt árusító te­lepeken pedig várják, hogy meg­érkezzen a szállítókocsi. Most a téli időszakban ilyen áldatlan helyzet van Sükösdön is. A község párttitkára Nagy Kálmán, aki egyben az Üj Elet Termelő­szövetkezet párttitkára is, el­mondta, hogy szívesen segíte­nének e gondok megoldásában, pontosabban a szállítás lebonyo­lításában, ha erre lehetőséget kapnának. A gázolaj, illetve a palackos gáz nem azért nem kapható az elárusító helyeken, mert nincs belőle elegendő, hanem mert az AFOR és a palackos gázt szál­lító szegedi vállalat nem rendel­kezik elegendő járművel — va-Általános vélemény szerint csővezeték építéséhez legalkal­masabb anyag az acél. De fel­tétlenül így van ez? Kanadában már több mint 30 éve üzemben van egy fa-csővezeték, amelyen keresztül vizet szivattyúznak. Nemrég elvégezték a karbantar­tási munkálatokat, s a vezeték továbbra is üzemzavar nélkül rány. Kilójáért 59 forintot fizet­nek. Ez a körülmény aligha ösz­tönzi a gazdaságokat hosszútávú fejlesztésre. Mindenki arra szá­mít, hogy az eladott birkák he­lyett vásárolhat újakat. Egy da­rabig igen. De később? Ezt a fo­lyamatot szeretné szabályozni, s némileg ellensúlyozni a MÉM is, és persze Katona Miklósék is. A szabadszállási öntözőfürt megépítésében érdekeltek. Mikor­ra várható az öntözés megkez­dése? — Az öntözőfürtöt immár ötö­dik éve építik — talán 1974-ben elkészül. Egy módfelett furcsa helyzet: d kivitelézés folyik, de végleges kivitelezési terv tudo­másom szerint még ez idáig nem készült. De más gondunk is van. Nincs végleges döntés az öntözőgéptípus megválasztásában. Mi nagy fesz­távú körben forgó önjárós típust szeretnénk. Kezeléséhez egy em­ber elegendő. Reménykedünk, hogy olyan megoldást választa­nak az illetékesek, amely megfe­lel az öntözőfürtben érdekelt Sol­ti Állami Gazdaságnak, a szabad­­szállási Lenin Termelőszövetke­zetnek, és nekünk is. — Végül a jövedelmezőségről. A megnagyobbodott gazdaság mit nyújt majd tagjainak? — Az elmúlt évi gazdálkodás eredményeként most mintegy hét és fél millió forint kerül részese­dési alapra. Év végére ezt az ösz­­széget félmillióval megtoldjuk. Az állattenyésztés hozamainak pár éven belül történő jelentős megnövekedésétől joggal várhat­nak tagjaink további jövedelem­­emelkedést. Mindezt nem többlet­­munkaerő és munkabér felhasz­nálásával. hanem a munka inten­zitásának fokozásával akarjuk el­érni. — A keresetek növelése mel­léit, az eddigieknél még nagyobb gondot fordítunk a „borítékon kí­vüli” juttatásokra. Növeljük a szociális és kulturális alapot — nagyobb lehetőséget biztosítunk tagjaink egészségügyi és műve­lődési. szórakozási igényeinek ki­elégítésére. A vázolt tervek, elképzelések reálisak, biztatóak a jövőre néz­ve. A legfontosabb most az, hogy a tagság és a vezetőség, szoros egységben munkálkodjon a közös célok valóra váltása érdekében. Szabó Attila A járványos állatbetegségek megelőzéséhez fontos érdekek fűződnek. Az egyes szomszédos országokban jelentkező járvá­nyok közvetlenül veszélyeztethe­tik megyénk állományát. Ezért szükséges, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek vezetői, az állattartó lakosság mindent imegtegyen a megelőzés érdekében. A megyei állategészségügyi ál­lomás vezetőitől aziránt érdek­lődtünk, hogy milyen fontos intézkedéseket szükséges tenni a kórokozók behurcolásának meg­­a kadályozására. A következőkre hívták fel a mezőgazdasági nagyüzemek ve­zetőinek, valamint az állattartó gazdáknak a figyelmét. A nagyüzemi telepeket meg­felelően el kell zárni. Lehetőleg kerítsék be a telepeket és oda az ott dolgozókon és az állatorvo­son kívül csak a gazdaság veze­tőjének szabad belépni, termé-Ha egy ladánybenei asszonyt arra kérnék, hogy szabad órá­iban készítsen egy televíziót, gondolom meglepődne. De ugyanakkor egy aránydetektor vagy az úgynevezett dob váltó­hoz szükséges alkatrész elké­szítésére például már nagyon sokan vállalkoznának, hiszen nap, mint nap ezt csinálják. Pontosabban három éve, ami­kor a budapesti Orion Rádió és Villamossági Vállalat kihelye­zett. üzemet létesített a ladány­benei Erdei Szakszövetkezetben. Az országút mellett kopott épület, vasrácsos ablakokkal. Nehéz lenne kitalálni, hogy nyolcvan, száz évvel ezelőtt milyen célra építették. Most a négy-öt méter magas termet deszkákkal két részre osztották. Lent egy nagy ásztál körül ül­nek az asszonyok, fent két sza­lagon készítik az aránydetekto­rokat. Jelenleg nyolcvannégy nő dol­gozik az üzemben. Betanított munkások. Az új dolgozók két­­három hónap alatt tanulják szetesen védőruhában, gumicsiz­mában, vagy kalucsniban, előze­tes kéz-, valamint lábbeli íenőt­­lenítés- után. Hasított körmű ál­latokat tartó telepeken tapaszta­latcserét és üzemlátogatást ilyenkor ne szervezzenek. Az újonnan vásárolt állatokat vég­leges tartási helyükre történő beállításuk előtt harminc napig más telephelyen tartsák elkülö­nítve. A telepeken mindenütt le­gyen megfelelő fertőtlenítőszer. Fertőtleníteni szükséges az állati eredetű termékek és takarmá­nyok szállítására használt gön­gyölegeket. Az étkezdék, üzemi konyhák ételmaradékainak, a vágóhidak, konzervgyárak, húsfeldolgozók és egyéb üzemek melléktermékei­nek felhasználása előtt az anya­got forralják fel és a szállításra használt edényeket, járműveket használat után takarítsák, illetve fertőtlenítsék. meg a fogók, forrasztópákák kezelését, az alkatrészek össze­szerelését. Aztán egyre gyorsab­ban, ügyesebben .forgatják a munkadarabokat, egyre többet teljesítenek. Két évvel ezelőtt az üzemnek 3 millió 700 ezer forintos árbevétele volt. Tavaly ezt öt és fél millió forintra nö­velték. — A forrasztó műhelyben a dobváltóhóz készítenek alkatré­szeket — magyarázta Mészáros Ede, üzemvezető. — Az asszo­nyok egy-egy munkadarabon 16—18 hajszálvékony huzalt forrasztanak össze. A huzalké­szítő üzemben reggel 7-től, dél­után 5-ig huszonöt asszony dol­gozik. Minden héten ugyanis szabad szombatot tartanak, A fenti teremben két szala­gon, havonta 8 ezer arányde­tektor készül. Rutinmunkának látszik, de amint a lányok, fia­talasszonyok mondják, érdekes, szeretik csinálni. Különben öten, hatan is visszamennének az előző munkahelyükre, a fa­lutól 10 kilométerre levő tatár-A külföldről behozott áruk csomagolásához használt anyago: kát késedelem nélkül égessék el az állatorvos jelenlétében, vagy megbízható módon fertőtlenítsék. A megelőzés érdekében az ál­latorvosok ismertessék mindenütt a betegség tüneteit, a megelőzés szabályait. A háztáji, kisegítő gazdasá­gokban szintén fokozottabb jár­ványvédelemre van szükség. Gondoskodni kell etetés előtt megMelő fertőtlenítésről, ruha­váltásról. Mellőzni kell az ide­genek látogatását. Ha megbete­gedést észlelnek, azonnal jelent­sék. A megyei állategészségügyi állomás vezetői arra kérik az ál­lattartókat, hogy a társadalmi tulajdon védelme érdekében igyekezzenek betartani a jár­ványt megelőző rendszabályokat. szentgyörgyi varrodába. De itt az alkalrészkészítő üzemben is megkeresik havonta az 1700— 1800 forintot, s nem kell napon­ta utazni. Bódog Margit is az általános iskola elvégzése után először varrógép mellé ült. Két éve dolgozik a ladánybenei üzemben. Mint mondta, ezt a munkát érdekesebbnek tartja mint a varrást. — Hetente kétszer szállítjuk az alkatrészeket Budapestre — moncjta Homoki Mária. — Jó lepne egyszer körülnézni azOri­­onban, hogyan szerelik be a televíziókba azokat az alkatré­szeket, amelyeket itt, mi készí­tettünk. Három évvel ezelőtt, az üzem megalakulása után öt-hat la­dánybenei lány, a budapesti vállalatnál gyakorolta a szak­mát. Most azonban már nincs szükség arra, hogy az új dol­gozókat felküldjék Pestre, a ré­giek jól eligazodnak a műszaki rajzokon. De az egyik szabad szombaton meg lehetne szervez­ni a budapesti üzemlátogatást. T. L. »Nincs elég virág« Több mint egy évtizede vesz. már részt a vöröskeresztes mun­kában Bakacsi László, a Ganz Villamossági Művek bajai készü­lékgyárának főenergetikusa. Kez­detben „egyszerű” tagként ismer­te meg, s igyekezett megvalósí­tani a szervezet céljait, majd ké­sőbb, mint szakszervezeti tiszt­ségviselő, ezeket az^ elképze­léseket még hatékonyabban sike­rült valóra váltania. Immár a harmadik ciklusban elnöke az üzem Vöröskereszt-alapszerve­­zetének. Ez a tény egyrészt a bii zalom, másrészt pedig a vezetési módszer eredményességének is a kézzel fogható jele. — Az aktivistahálózat szerve­zésében, kiépítésében a legfonto­sabb: megtalálni a megfelelő személyeket — mondja. — Alap­vetően csalhatatlan szelekciót je­lentenek a választások is, ame­lyek a nem oda valókat kiszű­rik, s rendre új pezsdülést hoz­nak a szervezet életébe. Tagsá­gunknak egyébként a fele 25 éven aluli: tevékeny, lelkes, mindenkor mozgósítható embe­rek. S hogy mennyire „ifjú" üzem a miénk, erre elegendő egyetlen példa. A legutóbbi vér­­adóákció alkalmával az új do­norokat az alapszervezet virág­gal akarta köszönteni. Nem tud­tunk elegendő virágot beszerez­ni .. .! Korábban bizony sok jogos észrevétel illette a környezeti higiéniát, a vállalat belső rend­jét. Ezeket a fonákságokat szí­vós munkával, társadalmi meg­győződéssel azóta már felszá­molták. — Ami a feladatainkat illeti, alapvető cél az üzemegészségügyi tennivalókra, (elsősegélynyújtás stb.) alkalmas dolgozók kiképzé­se. Emellett fokozottan ügyel­nünk kell elsősegélynyújtó he­lyeink állapotára is. A közeljö­vőben szeretnénk ipari tanuló­inkból újabb vöröskeresztes alap­szervezetet alakítani. Dolgozóink — mintegy 1100-an vannak — 15 százaléka vesz részt a Vörös­­kereszt munkájában. Ezt az arányt igyekszünk 20 százalékra javítani. Bakacsi Lászlót, aki a szer­vezet városi vezetőségének is tagja, küldöttnek jelölték a Vö­röskereszt februári megyei érte­kezletére. Mint mondja, a me­gyei beszámolójelentés tartal­mát nem ismeri még, de ha szót kap e rangos eseményen, termé­szetszerűen a munkaegészség­ügyi gondokról beszél majd, s tesz javaslatot előnyös változta- I ásókra. — Tagadhatátlan sokat léptünk előre a szervezeti életben, a szociális tevékenységben — mondja végezetül csöndesen. — Mindezt azonban csakis lelkes aktivistákkal, jól egybekovácsolt kollektívával lehetett elérni. Ha van mit felmutatnunk, ezért az érdem elsősorban őket illeti. J. T. HA . . . gyis szállítási nehézségeik van­nak. A siikösdi Üj Elet Termelőszö­vetkezet szívesen segítene az AFOR-nak a gázolaj községbe szállításában a téli hónapokban. Ilyenkor gépkocsijuk nagy része áll és így rendszeresen tudná­nak indítani egy járművet gáz­olajszállításra. Ugyanez az aján­latuk vonatkozik a palackos gáz szállítására is, de itt még külön engedély beszerzése is szükséges lenne, az óvórendszabályok be­tartása mellett. Az illetékes vállalatoknak jó lenne az effajta segítséget igény­be venni. Egyrészt saját gond­jaik enyhítésére, másrészt a ked­vezőtlen hangulat megelőzése ér­dekében, ami időnként tapasztal­ható e fontos tüzelőanyagokból rosszul ellátott községekben. Cs. I. Csővezeték — fából működik. A fa- (illetve furnér-) csövek igen alkalmasak arra, hogy mindenféle rongáló hatású folyadékot szivattyúzzanak át rajta, amelytől á fém hamar használhatatlanná válik. A fur­nércsővezeték előnye végül az is, hogy könnyű — tehát a csövek Helyszínre szállítása és lefekte­tése jóval olcsóbb. Tévégyár Ladánybenén alföld ARUHÁZ KECSKEMÉT • Homoki Mária: „Ez a csöppnyi alkatrész a han­got erősíti." '■ wIíawPM ,.1» %l* ■■ yf?a§ • Bódog Margit aránydetektorokal készít.

Next

/
Thumbnails
Contents