Petőfi Népe, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-16 / 12. szám
1973. január 16. • PETŐFI NßPE Petőfiről képekben Magnetofon és gépszerelés Baja, 609. számú Türr István Ipari Szakmunkásképző Intézet. / /A másodikos gépszerelőknek szakrajzórájuk van. — Nyugodtan nyisson csak be — mondja kísérőm, Zsámboki József, műszaki igazgatóhelyettes. A fiúk a vetítővászonra figyelnek, amelyen egy tengely képe látható. Orosz László szaktanár ismerteti a tengely részeit. — Hány hengerből áll ez a gépelem? — Soroljátok fel a forgástesteket !... Az elhangzott kérdések, feladatok „mozgásba hozzák” a huszonnyolc tanulót, sokan jelentkeznek, értelmesen válaszolnak. Én is érdeklődve figyelem az órát, pedig már nyolc éve, hogy az utolsó lakatos politechnikai gyakorlaton részt vettem ... Érdemes megnézni Budapesten A magyar—történelem szertárban Orosz Lászlóné tanár mutatta be a felszerelést, öt irodalmi—művészeti folyóirat, a Magyar Költők hanglemezsorozat A Tigris és hiéna a XII. században játszódik, Petőfi több mint száz éve írta —, s most a nézőtéren azon tűnődöm, mit szólna egyetlen drámájának mostani előadásához? Milyen hatást tenne rá a színészek játéka, — amely merőben más, egyszerűbb, halkabb mint a színpadi mesterségbe is belekóstolt költő korában volt —, élfo- gadná-e saját gondolatainak, érzelmeinek XX. századi, színpadi megjelenítését? Azok a nézők, akik Petőfi miatt kíváncsiak a darabra, kicsit az ő szemével, fülével ülnek be a nézőtérre, de végül is önmaguktól kell megkapni a feleletet: lekötötte-e figyelmüket az előadás, elisme- rik-e a 19 éves költő drámaírói talentumát, vagy azoknak adnak igazat, akik még a szerző életében és azt követően szinte a legutóbbi évekig elmarasztalták a Tigris és hiénát. Nem hittek benne. Kazimir Károly a Thália Színház főrendezője hitt benne. Ezért mutatta be már öt évvel ezelőtt a Körszínházban, és ezért újította fel ismét a darabot. December 28-án volt a bemutató és ezt követően rendszeresen játsz- szák, mindazok örömére, akik öt évvel ezelőtt nem jutottak el a Körszínházba. Persze, a felújítás azért nem mentes minden kockázattól, most amikor a jubileumi rendezvények valóságos tengere árasztja el a közönséget. Érdemes volt mégis újra felébreszteni? És éppen most? Kazimir Károly erre is gondolt, s ennek köszönhető, hogy ez a felújítás sok mindenben más, mint az öt évvel ezelőtti volt. A színház szinte egy teljesen új, még frissebb, pergőbb, úgy is mondhatnánk „maibb” előadással örvendezteti meg a nézőit. A rendező, aki a műmezi a férje trónját és a maga hatalmát. Kozák András jól érzékelteti, hogy II. Béla fájdalmas humanizmusa a világtalan ember kényszerű eszköze az önvédelemre. Sülülü, az udvari bohóc, most Szabó Gyula: nem derültséget fakaszt, hanem gon-' dolatokat. Nála a csörgősapká és a tarka bohócruha a bölcsesség keserű iróniája. Predszláva szerepe változatlanul Sulyok Máriáé. A szerepet mintha egyenest neki írta volna Petőfi. Úgy érleli magában a bosszút, ahogyan a nyári égboltot sötétítik el a közelgő vihar baljós felhői. Úgy is mozog a drámában, olyan félelmetesen és lenyűgözően, mint valami rendkívüli természeti jelenség. Hogy miért érdemes az elmondottakon kívül is megnézni ezt a XII. században játszódó és több mint 100 éve íródott drámát, arra Kazimir Károly válaszoljon. Az idézet a Tigris és hiéna körszínházi bemutatóját ismertető könyvéből származik; s azoknak szól, akik azt tartják ., a mi figyelő szemünk csak saját korunkra nézhet. De vajon ez a kor nyugodt, kiegyensúlyozott? Nincsenek bonyodalmak? Nem láthatunk kegyetlen leszámolásokat? Csak madárcsicsergés hallatszik a táskarádióból? Az emberek csak simogató kézzel közelednek egymáshoz? Hol vagyunk ettől?! Egyszóval csak a dramaturgiai megoldással van baj. a tartalom hitelével sajnos nincs.” A néző természetesen már semmit sem vesz észre abból, hogy a dramaturgiai megoldással baj volt. Ügy távolítottók el a drámáról a felesleges nehezékeket, hogy kiderüljön: csak azért nem szárnyalt eddig, mert le voltak kötve a szárnyai. Vadas Zsuzsa Fotópályázat Már akkor is volt szökőév — A gyakran előforduló gépelemeket a tanulók kezébe adjuk — magyarázza Orosz László, mikor átmegyünk a tanterem melletti szertárba. — Ez a legközvetlenebb szemléltetés, így kötődik legszorosabban az elmélet a gyakorlathoz. A ritkább darabokat diapozitíven mutatjuk be. — A szakrajz tanításához sok szemléltető anyagra van szükség. A legcélszerűbben az írásvetítőt tudjuk használni. Ez a készülék egy celluloid lapra rajzolt vagy írt ábrát, szöveget vetít ki, jól kivehetőn, nagy méretben. A rajzpapírra elkészített ábrákat, rajzokat egy Dokufo nevű, vegyi másolóberendezés celluloid lapra nyomja át, s ezt helyezzük az írásvetítő tárgylencséjére. Ellenőrző, számonkérő órák anyagát is így dolgozzuk fel. * Utunk következő állomása a gépszerelők szertára. A szépen rendben tartott helyiség polcain katonásan sorakoznak a szemléltető anyagok, a gépmodellek, különféle gépelemek, metszetek. Fölöttük 14 hosszúkás doboz, ezekben diapozitíveket találok, melyek a legkülönbözőbb szerkezeteket ábrázolják: köszörű- és fúrógépet, kerekeket, még egy sebességváltót is. Arra nincs idő, hogy mindegyiket megnézzem, hiszen 420 ilyen kis filmkocka van a gépszerelő szertárban. Az egyik polcon magnetofon, őszintén szólva nem értem, mi köze lehet a gépszereléshez. — Gépjárműmotorok bejáratá- si hangjait vettük föl a szalagra — világosít fel a műszaki igazgatóhelyettes, ezek igen fontosak a jó szerelő számára. összes darabja, ugyancsak hanglemezen a Négy Évszak, Vivalditól, Mozart Requiemje, Liszt Magyar rapszódiái; lexikonok, kézikönyvek — s még lenne mit felsorolnom. Tulajdonképpen nincs min csodálkoznom. A jövő szakmunkásainak minden téren művelteknek kell lenniük. De azért elgondolkoztat a dolog, ha összehasonlítom az itteni magyar szertári felszerelést némely gimnáziuméval ... — A zene és a képzőművészet alkotásainak bemutatása jó eszköz az irodalomtanításban — mondja Orosz Lászlóné. — Sokszor hívebben mutatja be egy-egy író korát, mint az elvont magyarázatok. Zsámboki Józseffel folytatjuk a beszélgetést az irodában. A té- - ma: a szemléltetés, s a hozzá 'szükséges eszközök. — Igyekszünk a korszerű eszközökkel, gépekkel felszerelni • Egy érdekes kísérlet a' fizikaórán szertárainkat, tantermeinket. Ez vonatkozik mind az audiovizuális, mind az egyéb berendezésekre. Hadd említsem meg, a sokoldalúan felhasználható írásvetítőből eddig 20 darabot vásároltunk, 13 episzkópunk éa~$ magnetofonunk van... A beszélgetés tovább folyt, ám nem akarom az olvasót adatok felsorolásával untatni Egy rövid bepillantást talán így is nyert a \ bajai szakmunkásképzésbe... Kontra György • Elektrotechnikai szakköri foglalkozás vet egyszer már felébresztette, „lidércnyomásos álmából”, nem elégedett meg azzal, amit már megoldott, tovább munkálta, egyszerűsítette, új ötletekkel gazdagította, sőt „fiatalította” a darabot. Ilyen újítás a fiatalokból álló zenekar megjelenése a színpadon, köztük fiatal színészek tolmácsolják Petőfi megzenésített verseit. Jó ötlet, hogy a mu- zsikáló-daloló fiatalok a két felvonás közti szünetben is megjelennek a nézők között, gondoskodva arról, hogy a kávézás, ci- garettázás perceiben se illanjon el a színpadról kisugárzó hangulat. A szereposztásban is történt változás. A királyi párt most Polónyi Gyöngyi és Kozák András kelti életre. Polónyi Gyöngyi fiatal erős és céltudatos királyné, aki okos számítással védel• Predszláva szerepét vendégként Sulyok Mária játssza. VácL Mihály Kossuth-dijas költő avatta föl 1969 augusztusában a szülőház mellett levő volt óvodában rendezett új emlékkiállítást. Beszédében Petőfi forradalmiságát, korszerűségét hangsúlyozta, bizonyította szenvedélyes szavakkal. „Nem vagyok vakmerő, ha kifejezem meggyőződésemet, hogy Petőfi a XX. században is a legmodernebb költők egyike lenne, hiszen szándékait, eszméit- kik közelitették meg: Ady,- József Attila, Majakovszkij, Garda Lorca.” Az első teremben a százötven éve született poéta ifjúkorával, vándorlásaival ismerkedhet a látogató. (A 621. sz. szakmunkásképző intézet fotoszakkö- rének felvétele.) A Duna menti népek népmű- vésze’te és néprajza címmel a IV. Duna menti folklór fesztivál előkészítő bizottsága és a megyei tanács nemzetközi fotópályázatot hirdet. A pályázók települési, építkezési, népművészeti, népviseleti témájú, s a szokásokat, munkafolyamatokat ábrázoló műveiket május 1-ig küldhetik be a bajai Duna fotóklub (Pf. 60) címére. Pályázni lehet 40x40 centiméteresnél nem nagyobb, fekete-fehér és színes képekkel, valamint 5x5 centiméteres színes diapozitívokkal. A beküldött munkákat a Ma-, gyár Fotóművészek Szövetsége és a Népművelési Intézet által kijelölt zsűri bírálja el. A legjobb páyamunkákat jutalmazzák, s a folklórfesztivál alkalmával rendezett kiállításon bemutatják a közönségnek. NYELVŐR AZ EGYKÖTETES értelmező kéziszótárral kapcsolatosan még egy nagyon fontos szempontra kell felhívnunk olvasóink figyelmét. Arra, hogy a szócikkek végén a tőszavak és a nem egyértelműen világos képzésű szavak és összetételek eredetére vonatkozó tájékoztatás található. Ennek jelentőségét a kéziszótár előszava is nagyon jól kifejezi: „Ez a mintegy 16 000 rövid etimológiai megjegyzés — reméljük —, érdekes és hasznos kiegészítője lesz a szótárnak, és növeli a mű értékét, kivált, ha azt is figyelembe vesz- szük, hogy egy részüket máshol sem szótárban, sem.. kézikönyvben nem találhatjuk meg.” Ezek az etimológiai, szófejtő magyarázatok szögletes zárójelben találhatók. Alapszókincsünk finnugor eredetű, ide soroljuk a szóteremtéssel alkotott, úgynevezett belső keletkezésű szavakat is. Jövevényszavaink főként iráni, török, szláv, latin, német és újlatin eredetűek. Vannak úgynevezett vándor és nemzetközi szavaink is. A szó bizonytalan vagy ismeretlen eredetére a kérdőjel utal. Szókincsünk felsorolt rétegeit csak külön cikkekben lehetne érdemlegesen tárgyalni, azért most csak utalunk rájuk. MIVEL a szótár szóanyaga helykíméléssel szóbokrokba van tömörítve, sokszor nem a szóbokor végén található a jelzés. Pl. a kántor szó eredetét a kántorböjt előtt találjuk meg (latin eredetű), a mester szóét 8. jelentése után (franciából ered). A tanya ó-orosz, a paprika szerb-horvát, a pálya olasz, a cimbora román, a pék pedig német eredetű. Az óbolgár naptárt az a török nyelvcsaládhoz tartozó ázsiai nép használta, amely a szlávokkal és a trák őslakossággal együtt az i. sz. VII. században az első bolgár birodalmat megalapította. Ez a naptár volt érvényben a bolgár államban a X. század kezdetéig. A mondák szerint e naptár 5000 éves múltra tekint vissza. Szerkesztői bizonyára kitűnő csillagászok voltak, alaposan megfigyelték a Föld Nap körüli keringésének ciklusát. A régi kínai és indiai naptárakkal ellentétben az óbolgár naptár az évszakoknak megfelelő négy részre oszlott. Mipdegyik negyed három hónapból állt: az első hónapban 31, a többiben 30—30 nap volt. A hónap hetekre oszlott. Érdekes, hogy az óbolgár naptárban minden negyedév első hónapja — azaz a január, az április, A vándorszavak közül a csokoládé eredetileg indián szó, a spanyol nyelv1 közvetítette hozzánk. A tafota pedig perzsa szó, a törökön keresztül jutott az olasz nyelvbe, onnan vettük át. A selyem szó kínai eredetű, de nem tudni, melyik nyelv közvetítette. A nemzetközi szavak közül a vagon eredetileg holland szó, az angol közvetítette. Ki hinné, hogy még eszkimó eredetű szavunk - is van, az anorák. HA SZŐ származékszó, nyíl jelzi azt a szót, amelyből ered. Így a vall a vádol igéből ered, a lopódzik, a varga és a pállik alapszava a lop, a varr, illetve a párol. Kettős irányú nyíl pedig azt a szót jelzi, amellyel a jelölt szó összefügg. Érdekes összefüggéseket tudhatunk így meg. Pl. a szurdék a szorít, a hamis a hámlik, a toborzó a tapos, a sinylik a csünik igével függ össze, a sövény pedig kapcsolatban van szőr szavunkkal. A szótár jelzi a szóteremtéssel alkotott szavakat is, a gyermeknyelvi, az állathívogató és -terelő, a hangutánzó, a hangfestő és az önkéntelen hangkitörésből származó szavakat is. A hangutánzó szavak közül megemlítünk néhányat: tücsök, mókus, kattan, szortyog, vakkant, vinnyog. A hangfestőkre példa lehet a dundi, a tutyimutyi és a pipogya. Hangkitörésből erednek a jaj, ej, no, csitt, tyű szavak. A MAGYAR értelmező kéziszótár általános ismertetését ezzel be is fejezzük. Most már érdeklődő olvasóinkon a sor, hogy eredményesen használják fel ezt a szótárt nyelvi ismereteik gyarapítására. Kiss István a július és az október — mindig vasárnappal, a második hónap szerdával, a harmadik pedig péntekkel kezdődött. Ezt két egyszerű művelettel sikerült elérni. A tél legrövidebb napján ünnepelt újévet kikapcsolták a normális időszámításból és „különleges” napként ünnepelték. Ugyanígy tettek — csak négy évenként — a másik „felesleges” nappal, amelyet ugyancsak kizártak a naptárból: ilyenkor a Nap ünnepét ülték meg mint az év leghosz- szabb napját. Az óbolgár kalendárium sajátossága volt, hogy Külön időegységként tartották számon a 12 éves ciklusokat. Egy-egy ilyen cikluson belül minden évnek más nevet — állatnevet — adtak. Számontartották például a medve évét, a tyúk, a kutya és a sertés évét. Beckett „darabka „ Alan Schneider, a New York-i Repertoire színház igazgatója Samuel Beckettet, aki már nem akart több darabot írni, kétszemélyes dráma megírására ösztönözte. A negyedóra alatt egy teljes emberéletet átfogó színmű ősbemutatója — a „Krapp’ s Last Tape” című egyfelvonásos felújításával együtt — egy nem teljes Beckett-ciklus keretében zajlott, amely még két másik darabot is magában foglalt: a „Happy Days” címűt és az 1957- ben született „Acte sans paroles” című pantomimet. A „Not I” kétszemélyes darab volt, de főleg egy élénk pirosra festett női száj áradó monológja és erről a szájról nem lehet tudni, milyen a hozzá tartozó test. A sötét színpadon élesen megvilágított szájból ömlik a szó az üres semmi egyik felében, s ugyanilyen irreálisan a titokzatos „számonkérő”, egy parancsoló kézmozdulatú és sötét tekintetű fekete ruhás alak tűnik fel a színpad másik felében. Ha a színpadot a mennynek képzeljük, akkor a száj szigorú hallgatója a halál angyala lehet, ha a száj a pokol kapujában beszél, akkor Lucifer is lehet a gyóntató atya. Különös módon nem tudjuk mpg a szájnak feltett eredeti kérdést, amelyre az összefüggéstelen válaszok szűnni nem akaró áradatát adja, s ezeket mindig a következő szavak hisztérikus ismételgetésével fejezi be: „Nem! Nem — ő. Őü, mindig kihagyva az önfeláldozó „nem én”! felkiáltást — és éppen ezzel ismerve el saját vétkességét. A színmű utolsó megnyilatkozása egy életaka- rásnak, amely kétségbeesetten lázad a megsemmisülés és a halál ellen, egy kísérletnek, amely választ keres minden létprobléma miértjére. Az „anorák „ szó eredete A Tigris és hiéna a Thália színházban
