Petőfi Népe, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-16 / 12. szám

1973. január 16. • PETŐFI NßPE Petőfiről képekben Magnetofon és gépszerelés Baja, 609. számú Türr István Ipari Szakmunkásképző In­tézet. / /A másodikos gépszerelőknek szakrajzórájuk van. — Nyu­godtan nyisson csak be — mondja kísérőm, Zsámboki József, műszaki igazgatóhelyettes. A fiúk a vetítővászonra figyelnek, amelyen egy tengely ké­pe látható. Orosz László szaktanár ismerteti a tengely részeit. — Hány hengerből áll ez a gépelem? — Soroljátok fel a for­gástesteket !... Az elhangzott kérdések, feladatok „mozgásba hozzák” a huszonnyolc tanulót, sokan jelentkeznek, értelme­sen válaszolnak. Én is érdeklődve figyelem az órát, pedig már nyolc éve, hogy az utolsó lakatos politechnikai gyakorla­ton részt vettem ... Érdemes megnézni Budapesten A magyar—történelem szertár­ban Orosz Lászlóné tanár mu­tatta be a felszerelést, öt iro­dalmi—művészeti folyóirat, a Magyar Költők hanglemezsorozat A Tigris és hiéna a XII. szá­zadban játszódik, Petőfi több mint száz éve írta —, s most a nézőtéren azon tűnődöm, mit szólna egyetlen drámájának mostani előadásához? Milyen hatást tenne rá a színészek já­téka, — amely merőben más, egyszerűbb, halkabb mint a színpadi mesterségbe is belekós­tolt költő korában volt —, élfo- gadná-e saját gondolatainak, ér­zelmeinek XX. századi, színpadi megjelenítését? Azok a nézők, akik Petőfi miatt kíváncsiak a darabra, kicsit az ő szemével, fü­lével ülnek be a nézőtérre, de végül is önmaguktól kell meg­kapni a feleletet: lekötötte-e fi­gyelmüket az előadás, elisme- rik-e a 19 éves költő drámaírói talentumát, vagy azoknak ad­nak igazat, akik még a szerző életében és azt követően szinte a legutóbbi évekig elmarasztalták a Tigris és hiénát. Nem hittek benne. Kazimir Károly a Thália Szín­ház főrendezője hitt benne. Ezért mutatta be már öt évvel eze­lőtt a Körszínházban, és ezért újította fel ismét a darabot. De­cember 28-án volt a bemutató és ezt követően rendszeresen játsz- szák, mindazok örömére, akik öt évvel ezelőtt nem jutottak el a Körszínházba. Persze, a felújítás azért nem mentes minden kockázattól, most amikor a jubileumi rendezvé­nyek valóságos tengere árasztja el a közönséget. Érdemes volt mégis újra felébreszteni? És ép­pen most? Kazimir Károly erre is gondolt, s ennek köszönhető, hogy ez a felújítás sok minden­ben más, mint az öt évvel eze­lőtti volt. A színház szinte egy teljesen új, még frissebb, per­gőbb, úgy is mondhatnánk „ma­ibb” előadással örvendezteti meg a nézőit. A rendező, aki a mű­mezi a férje trónját és a maga hatalmát. Kozák András jól ér­zékelteti, hogy II. Béla fájdal­mas humanizmusa a világtalan ember kényszerű eszköze az ön­védelemre. Sülülü, az udvari bo­hóc, most Szabó Gyula: nem derültséget fakaszt, hanem gon-' dolatokat. Nála a csörgősapká és a tarka bohócruha a bölcsesség keserű iróniája. Predszláva sze­repe változatlanul Sulyok Máriáé. A szerepet mintha egyenest ne­ki írta volna Petőfi. Úgy érleli magában a bosszút, ahogyan a nyári égboltot sötétítik el a közel­gő vihar baljós felhői. Úgy is mozog a drámában, olyan félel­metesen és lenyűgözően, mint valami rendkívüli természeti je­lenség. Hogy miért érdemes az el­mondottakon kívül is megnézni ezt a XII. században játszódó és több mint 100 éve íródott drá­mát, arra Kazimir Károly vála­szoljon. Az idézet a Tigris és hiéna körszínházi bemutatóját ismertető könyvéből származik; s azoknak szól, akik azt tartják ., a mi figyelő szemünk csak sa­ját korunkra nézhet. De vajon ez a kor nyugodt, kiegyensú­lyozott? Nincsenek bonyodalmak? Nem láthatunk kegyetlen leszá­molásokat? Csak madárcsicsergés hallatszik a táskarádióból? Az emberek csak simogató kézzel közelednek egymáshoz? Hol va­gyunk ettől?! Egyszóval csak a dramaturgiai megoldással van baj. a tartalom hitelével sajnos nincs.” A néző természetesen már semmit sem vesz észre abból, hogy a dramaturgiai megoldással baj volt. Ügy távolítottók el a drámáról a felesleges nehezéke­ket, hogy kiderüljön: csak azért nem szárnyalt eddig, mert le voltak kötve a szárnyai. Vadas Zsuzsa Fotópályázat Már akkor is volt szökőév — A gyakran előforduló gép­elemeket a tanulók kezébe adjuk — magyarázza Orosz László, mi­kor átmegyünk a tanterem mel­letti szertárba. — Ez a legközvet­lenebb szemléltetés, így kötődik legszorosabban az elmélet a gya­korlathoz. A ritkább darabokat diapozitíven mutatjuk be. — A szakrajz tanításához sok szemléltető anyagra van szükség. A legcélszerűbben az írásvetítőt tudjuk használni. Ez a készülék egy celluloid lapra rajzolt vagy írt ábrát, szöveget vetít ki, jól ki­vehetőn, nagy méretben. A rajz­papírra elkészített ábrákat, rajzo­kat egy Dokufo nevű, vegyi má­solóberendezés celluloid lapra nyomja át, s ezt helyezzük az írásvetítő tárgylencséjére. Elle­nőrző, számonkérő órák anyagát is így dolgozzuk fel. * Utunk következő állomása a gépszerelők szertára. A szépen rendben tartott helyiség polcain katonásan sorakoznak a szemlél­tető anyagok, a gépmodellek, kü­lönféle gépelemek, metszetek. Fölöttük 14 hosszúkás doboz, ezekben diapozitíveket találok, melyek a legkülönbözőbb szerke­zeteket ábrázolják: köszörű- és fúrógépet, kerekeket, még egy sebességváltót is. Arra nincs idő, hogy mindegyiket megnézzem, hiszen 420 ilyen kis filmkocka van a gépszerelő szertárban. Az egyik polcon magnetofon, őszintén szólva nem értem, mi köze lehet a gépszereléshez. — Gépjárműmotorok bejáratá- si hangjait vettük föl a szalagra — világosít fel a műszaki igaz­gatóhelyettes, ezek igen fontosak a jó szerelő számára. összes darabja, ugyancsak hang­lemezen a Négy Évszak, Vival­ditól, Mozart Requiemje, Liszt Magyar rapszódiái; lexikonok, kézikönyvek — s még lenne mit felsorolnom. Tulajdonképpen nincs min cso­dálkoznom. A jövő szakmunká­sainak minden téren művelteknek kell lenniük. De azért elgondol­koztat a dolog, ha összehasonlí­tom az itteni magyar szertári fel­szerelést némely gimnáziumé­val ... — A zene és a képzőművészet alkotásainak bemutatása jó esz­köz az irodalomtanításban — mondja Orosz Lászlóné. — Sok­szor hívebben mutatja be egy-egy író korát, mint az elvont magya­rázatok. Zsámboki Józseffel folytatjuk a beszélgetést az irodában. A té- - ma: a szemléltetés, s a hozzá 'szükséges eszközök. — Igyekszünk a korszerű esz­közökkel, gépekkel felszerelni • Egy érdekes kísérlet a' fizika­órán szertárainkat, tantermeinket. Ez vonatkozik mind az audiovizuá­lis, mind az egyéb berendezések­re. Hadd említsem meg, a sok­oldalúan felhasználható írásvetí­tőből eddig 20 darabot vásárol­tunk, 13 episzkópunk éa~$ mag­netofonunk van... A beszélgetés tovább folyt, ám nem akarom az olvasót adatok felsorolásával untatni Egy rövid bepillantást talán így is nyert a \ bajai szakmunkásképzésbe... Kontra György • Elektrotechnikai szakköri foglalkozás vet egyszer már felébresztette, „lidércnyomásos álmából”, nem elégedett meg azzal, amit már megoldott, tovább munkálta, egyszerűsítette, új ötletekkel gaz­dagította, sőt „fiatalította” a da­rabot. Ilyen újítás a fiatalokból álló zenekar megjelenése a szín­padon, köztük fiatal színészek tolmácsolják Petőfi megzenésí­tett verseit. Jó ötlet, hogy a mu- zsikáló-daloló fiatalok a két fel­vonás közti szünetben is meg­jelennek a nézők között, gondos­kodva arról, hogy a kávézás, ci- garettázás perceiben se illanjon el a színpadról kisugárzó hangu­lat. A szereposztásban is történt változás. A királyi párt most Polónyi Gyöngyi és Kozák And­rás kelti életre. Polónyi Gyöngyi fiatal erős és céltudatos király­né, aki okos számítással védel­• Predszláva szerepét vendég­ként Sulyok Mária játssza. VácL Mihály Kossuth-dijas költő avatta föl 1969 augusztusában a szülőház mellett levő volt óvodá­ban rendezett új emlékkiállítást. Beszédében Pető­fi forradalmiságát, korszerűségét hangsúlyozta, bi­zonyította szenvedélyes szavakkal. „Nem vagyok vakmerő, ha kifejezem meggyőződésemet, hogy Pe­tőfi a XX. században is a legmodernebb költők egyike lenne, hiszen szándékait, eszméit- kik köze­litették meg: Ady,- József Attila, Majakovszkij, Garda Lorca.” Az első teremben a százötven éve született poéta ifjúkorával, vándorlásaival ismerkedhet a látogató. (A 621. sz. szakmunkásképző intézet fotoszakkö- rének felvétele.) A Duna menti népek népmű- vésze’te és néprajza címmel a IV. Duna menti folklór feszti­vál előkészítő bizottsága és a megyei tanács nemzetközi fotó­pályázatot hirdet. A pályázók települési, építke­zési, népművészeti, népviseleti témájú, s a szokásokat, munka­folyamatokat ábrázoló művei­ket május 1-ig küldhetik be a bajai Duna fotóklub (Pf. 60) címére. Pályázni lehet 40x40 centiméteresnél nem nagyobb, fekete-fehér és színes képekkel, valamint 5x5 centiméteres szí­nes diapozitívokkal. A beküldött munkákat a Ma-, gyár Fotóművészek Szövetsége és a Népművelési Intézet által kijelölt zsűri bírálja el. A leg­jobb páyamunkákat jutalmaz­zák, s a folklórfesztivál alkal­mával rendezett kiállításon be­mutatják a közönségnek. NYELVŐR AZ EGYKÖTETES értelmező kéziszótárral kapcsolatosan még egy nagyon fontos szempontra kell felhívnunk olvasóink fi­gyelmét. Arra, hogy a szócikkek végén a tőszavak és a nem egyértelműen világos képzésű szavak és összetételek eredeté­re vonatkozó tájékoztatás talál­ható. Ennek jelentőségét a ké­ziszótár előszava is nagyon jól kifejezi: „Ez a mintegy 16 000 rövid etimológiai megjegyzés — reméljük —, érdekes és hasz­nos kiegészítője lesz a szótár­nak, és növeli a mű értékét, ki­vált, ha azt is figyelembe vesz- szük, hogy egy részüket máshol sem szótárban, sem.. kézikönyv­ben nem találhatjuk meg.” Ezek az etimológiai, szófejtő magyarázatok szögletes zárójel­ben találhatók. Alapszókincsünk finnugor eredetű, ide soroljuk a szóteremtéssel alkotott, úgyne­vezett belső keletkezésű szava­kat is. Jövevényszavaink főként iráni, török, szláv, latin, német és újlatin eredetűek. Vannak úgynevezett vándor és nemzet­közi szavaink is. A szó bi­zonytalan vagy ismeretlen ere­detére a kérdőjel utal. Szókin­csünk felsorolt rétegeit csak kü­lön cikkekben lehetne érdem­legesen tárgyalni, azért most csak utalunk rájuk. MIVEL a szótár szóanyaga helykíméléssel szóbokrokba van tömörítve, sokszor nem a szó­bokor végén található a jelzés. Pl. a kántor szó eredetét a kán­torböjt előtt találjuk meg (latin eredetű), a mester szóét 8. je­lentése után (franciából ered). A tanya ó-orosz, a paprika szerb-horvát, a pálya olasz, a cimbora román, a pék pedig német eredetű. Az óbolgár naptárt az a török nyelvcsaládhoz tartozó ázsiai nép használta, amely a szlávokkal és a trák őslakossággal együtt az i. sz. VII. században az első bolgár birodalmat megalapította. Ez a naptár volt érvényben a bolgár államban a X. század kezdetéig. A mondák szerint e naptár 5000 éves múltra tekint vissza. Szerkesztői bizonyára kitűnő csillagászok voltak, alaposan megfigyelték a Föld Nap körüli keringésének ciklusát. A régi kí­nai és indiai naptárakkal ellen­tétben az óbolgár naptár az év­szakoknak megfelelő négy részre oszlott. Mipdegyik negyed három hónapból állt: az első hónapban 31, a többiben 30—30 nap volt. A hónap hetekre oszlott. Érdekes, hogy az óbolgár nap­tárban minden negyedév első hó­napja — azaz a január, az április, A vándorszavak közül a cso­koládé eredetileg indián szó, a spanyol nyelv1 közvetítette hoz­zánk. A tafota pedig perzsa szó, a törökön keresztül jutott az olasz nyelvbe, onnan vettük át. A selyem szó kínai eredetű, de nem tudni, melyik nyelv köz­vetítette. A nemzetközi szavak közül a vagon eredetileg hol­land szó, az angol közvetítette. Ki hinné, hogy még eszkimó eredetű szavunk - is van, az anorák. HA SZŐ származékszó, nyíl jelzi azt a szót, amelyből ered. Így a vall a vádol igéből ered, a lopódzik, a varga és a pállik alapszava a lop, a varr, illetve a párol. Kettős irányú nyíl pe­dig azt a szót jelzi, amellyel a jelölt szó összefügg. Érdekes összefüggéseket tudhatunk így meg. Pl. a szurdék a szorít, a hamis a hámlik, a toborzó a ta­pos, a sinylik a csünik igével függ össze, a sövény pedig kap­csolatban van szőr szavunkkal. A szótár jelzi a szóteremtés­sel alkotott szavakat is, a gyer­meknyelvi, az állathívogató és -terelő, a hangutánzó, a hangfestő és az önkéntelen hangkitörésből származó szava­kat is. A hangutánzó szavak közül megemlítünk néhányat: tücsök, mókus, kattan, szortyog, vakkant, vinnyog. A hangfes­tőkre példa lehet a dundi, a tutyimutyi és a pipogya. Hang­kitörésből erednek a jaj, ej, no, csitt, tyű szavak. A MAGYAR értelmező kézi­szótár általános ismertetését ez­zel be is fejezzük. Most már érdeklődő olvasóinkon a sor, hogy eredményesen használják fel ezt a szótárt nyelvi ismere­teik gyarapítására. Kiss István a július és az október — mindig vasárnappal, a második hónap szerdával, a harmadik pedig pén­tekkel kezdődött. Ezt két egysze­rű művelettel sikerült elérni. A tél legrövidebb napján ünnepelt újévet kikapcsolták a normális időszámításból és „különleges” napként ünnepelték. Ugyanígy tettek — csak négy évenként — a másik „felesleges” nappal, ame­lyet ugyancsak kizártak a nap­tárból: ilyenkor a Nap ünnepét ülték meg mint az év leghosz- szabb napját. Az óbolgár kalendárium sajá­tossága volt, hogy Külön időegy­ségként tartották számon a 12 éves ciklusokat. Egy-egy ilyen cikluson belül minden évnek más nevet — állatnevet — adtak. Számontartották például a med­ve évét, a tyúk, a kutya és a sertés évét. Beckett „darabka „ Alan Schneider, a New York-i Repertoire színház igazgatója Sa­muel Beckettet, aki már nem akart több darabot írni, kétsze­mélyes dráma megírására ösztö­nözte. A negyedóra alatt egy teljes emberéletet átfogó színmű ősbemutatója — a „Krapp’ s Last Tape” című egyfelvonásos felújításával együtt — egy nem teljes Beckett-ciklus keretében zajlott, amely még két másik da­rabot is magában foglalt: a „Happy Days” címűt és az 1957- ben született „Acte sans paroles” című pantomimet. A „Not I” kétszemélyes darab volt, de főleg egy élénk pirosra festett női száj áradó monológ­ja és erről a szájról nem lehet tudni, milyen a hozzá tartozó test. A sötét színpadon élesen megvi­lágított szájból ömlik a szó az üres semmi egyik felében, s ugyanilyen irreálisan a titokza­tos „számonkérő”, egy parancsoló kézmozdulatú és sötét tekintetű fekete ruhás alak tűnik fel a színpad másik felében. Ha a szín­padot a mennynek képzeljük, ak­kor a száj szigorú hallgatója a halál angyala lehet, ha a száj a pokol kapujában beszél, akkor Lucifer is lehet a gyóntató atya. Különös módon nem tudjuk mpg a szájnak feltett eredeti kér­dést, amelyre az összefüggéstelen válaszok szűnni nem akaró ára­datát adja, s ezeket mindig a következő szavak hisztérikus is­mételgetésével fejezi be: „Nem! Nem — ő. Őü, mindig kihagyva az önfeláldozó „nem én”! felkiál­tást — és éppen ezzel ismerve el saját vétkességét. A színmű utol­só megnyilatkozása egy életaka- rásnak, amely kétségbeesetten lá­zad a megsemmisülés és a halál ellen, egy kísérletnek, amely vá­laszt keres minden létprobléma miértjére. Az „anorák „ szó eredete A Tigris és hiéna a Thália színházban

Next

/
Thumbnails
Contents