Petőfi Népe, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-14 / 11. szám
/ 1973. január 14. • PETŐFI NÉPE • 3 Adjunk vért Vietnamnak Szerte a világon minden jó érzésű, békeszerető emberben felvillant a remény, bízott, hogy a vietnami—amerikai titkos tárgyalásokon az elmúlt év októberében kidolgozott fegyverszüneti egyezményt Nixon elnök aláirja, véget ér a vietnami nép több mint egy évtizede tartó szörnyű szenvedése. Nixonék azonban aláírás helyett felújították a korlátlan légi- háborút. f A polgári lakosság megtizedelésére kiagyalt tervek nyomán a gyilkolóeszközök tűzzel és golyózáporral árasztanak el mindent. A bombák behatolnak a mélyen épített óvóhelyekre, barlangokba, futóárkokba is. Az áldozatok és súlyos sebesültek száma igen nagy, közöttük sok a gyermek. A VDK 21 millió lakosából 10 millió a gyermek, de az áldozatok és sérültek aránya ennél is nagyobb. Szívettépő látvány amikor a szülők könyörögnek az orvosnak, hogy mentsék meg kisgyermekük életét. Az amerikai bombázások minden képzeletet felülmúló pusztításait, távol-keleti barátaink, testvéreink szörnyű szenvedéseit ismerve és átérezve a Magyar Vöröskereszt megyei vezetősége, a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága felhívással fordul megyénk mindig segítőkész lakosságához, fiatalokhoz és idősebbekhez, üzemek, intézmények dolgozóihoz: adjunk vért a háború sújtotta vietnami lakosságnak! Adjunk vért, hogy megmenthessék sebesültjeiket, gyermekeiket, asszonyaikat! Ne hagyjuk elvérezni őket, a holnap győzteseit. Vért kérnek tőlünk is vietnami testvéreink. Mi hiszünk abban, hogy az üzemek, intézmények dolgozói, a szocialista brigádok tagjai, párttagok és pártonkivüliek, fiatalok és idősebbek, nők és férfiak megyénkben is átérzik a kért segítség létfontosságát és magukévá teszik felhívásunkat. Bízunk benne, hogy megértéssel fogadják a Vöröskereszt aktivistáit és a vértranszfúziós szolgálat alkalmazottait. akik e nemes ügyben felkeresik majd a munkahelyeket. Segítsük ezzel is a sokat szenvedett hős vietnami néo igazságos küzdelmét az amerikai agresszo- rokkal szemben. Adjunk vért Vietnamnak, még nem késő! r'jTTrrffOi • A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága A MAGYAR VÖRÖSKERESZT Bács-Kiskun megyei Vezetősége Zárszámadás előtt a szabadszállási József Attila Tsz-ben A szabadszállási József Attila Termelőszövetkezetben — mint a megyében mindenütt — most a számviteli szakembereknek jut a legnagyobb feladat: összesíteni az elmúlt évi eredményeket, felkészülni a zárszámadó közgyűlésre. Nem kevés a dolga a párttitkárnak, vagy az ellenőrző bizottság elnökének sem. Fövenyi Istvánt mindenki ismeri a szabadszállási szövetkezetben. Régi tsz-tag, és az ellenőrző bizottság elnökeként is megért már tíz esztendőt. Bármiről kérdezem, mindenre tud pontos választ adni, jól ismeri a gazdaságot, az embereket, az elmúlt évi eredményeket. — A gazdasági munka bizony nehezebb 'volt tavaly, mint az előző években — mondja. Amit vártunk, megtermett ugyan, de a minősége bizony nem a legjobb. Azért végül minden elég jól fizetett, a gazdálkodással nincs is baj. A tagság dolgozott becsülettel, szabálysértésekkel sem adtak nagyobb munkát az ellenőrző bizottságnak. Engem 1968-ban függetlenítettek, de van még két segítőtársam. Minden hónapban felosztjuk egymás között: te mész az Alsófeketére, te a Józanföldre, te meg az Alsó-szőlőbe. Igyekszünk mindenütt ott lenni, de sokszor előfordul, hogy az emberek hívnak bennünket. Nem úgy, mint pár éve, amikor még vasvillával fogadták az embert a tanyán, ha ment a kártétel miatt. Akkor úgy mondtam, hogy az ember igazságot keres és haragost talál. Most ha a tanyán lakók hízója, vagy tehene bemegy a tsz vetésébe — mert nem lehet őket mindig bezárva tartani —, jön a gazda, jelenti a kárt, megnézzük, azután azonnal kifizeti a bírságot. Ahogy szűnnek a tanyák, úgy szűnik ez a gondunk is. Amire azt lehet mondani hogy nagyobb ügy: nem volt a tsz-ben. Csányi István még fiatal, de régi szövetkezeti dolgozónak számít. Tizenegy esztendeje párttitkár a József Attila Tsz-ben. Sorolja a teendőket, de inkább az 1973-as esztendő foglalkoztatja. — A napokban tartjuk a párttaggyűlést, aztán egymást követik a brigád- és az üzemági megbeszélések. A ' pártszervezet politikai munkájával egyenrangú ebben az időszakban a gazdaság is. Ott vagyunk minden megbeszélésen, előkészítjük a zárszámadó és a tervtárgvaló közgyűlést. A tavalyi esztendővel nem volt és nem lesz különösebb bajunk, sokat javult az eredmény. Számszerű adatokat most nem mondanék, mert még nem véglegesek, az viszont már bizonyos, hogy amit szerettünk t Fövenyi István, az ellenőrző bizottság elnöke és Csányi István a tsz pártszervezetének titkára szinte naponta beszélget a gazdálkodásról, a szövetkezet és az emberek gondjairól. (Tóth Sándor felvétele) volna, el is értük. Befejeztünk több beruházást, amelyek megteremtik a továbblépés alapját. A Colmann-típusú szárító több mint 3 millió forintba került, a 90 vagonos magtár se olcsó. A búza, 9 kukorica és a napraforgó termesztését viszont teljesen gépesíteni akarjuk, márpedig ehhez feltétlenül szükség van a terményszárítóra és a megfelelő tároló helyre is. Úgy gondolom, nem lesz könnyű dolgunk a rövidesen megkezdődő tárgyalásokon. Üzemági változásokat tervezünk, s^ecializációt és ennek szükségességét meg kell értetnünk a gazdákkal. Újabb beruházásaink az idén nem lesznek, még egv baromfinevelőt alakítunk ki, hogy fejleszthessük az ágazatot. A gazdaságos tenyésztéshez a nevelő elengedhetetlen, hiszen tavaly is 1 millió 600 ezer forintot fizettünk ki az állományért. Még annyit talán, hogv az idén nyereséget nem fizetünk, de a teljesített munkaórák után járó összeget teljes egészében megkapja a tagság. Az 1972-ben létrehozott, nálunk maradó összegből amennyit csak lehet, igyekszünk tartalékolni. D. É. Felkészült a Chinoin a rosszabb időre is Hazánk legnagyobb gyógyszergyára, a Chinoin, amely számos értékes antibiotikum és lázcsillapító gyártásával foglalkozik, felkészült az influenzás megbetegedések gyógyszerezésé- re. Életmentő, nagyhatású szereikből, így a Tetránból, akár megkétszereződő igényeket is képes kielégíteni. Beszerezte - a két fontos antibiotikum alapanyagtöbbletét is, így a szövődményes megbetegedések gyógyításában kiváló hatású Oxacillin és Metticillin a szokásosnál két-háromszor nagyobb mennyiségben is gyártható. A közismert lázcsillapító, az Ámi- dazophen, valamint a népszerű kondíciójavító Polyvitaplex gyártása szinte egyik napról a másikra bővíthető, felfuttatható. Döntés és felelősség M egyénk elmúlt heti legnagyobb eseménye volt a Bács-Kiskun megyei Tanács ülése. Ezen a fórumon — amint olvasóink értesülhettek róla — valóban olyan döntések születtek, amelyeket túlzás nélkül nevezhetünk közérdekűeknek, olyanoknak, hogy azok megvalósítása révén egyaránt előbbre jutnak a legkisebb megyei falvak és a városok lakói. E döntések közül itt csupán a megye 1973. évi költségvetésével, illetve az azzal összefüggő gondolatokkal kívánunk foglalkozni. Nem azért tesszük ezt, mintha a többi napirendi téma érdektelen és közömbös volna számunkra, hanem mert a költségvetés köztudottan olyan részletekig szabályozza az éves tervet, hogy például hány óvodai helyet, kórházi ágyat, lakást és kollégiumi helyet építünk ebben az esztendőben. F-* pedig a szó átfogó értelmében közé rdek Három órán ét foglalkozott a megyei tanács ülése a költségvetéssel, míg azt elfogadta és határozattá emelte. Ez a három óra nem azzal telt el, hogy az előterjesztő végrehajtó bizottságnak magyaráznia, indokolnia kellett volna a költségek megosztását, az egyes ágazatokra szánt összegek alacsony, vagy magas voltát. Ezzel ugyanis fnindenki egyetértett és senki sem vitatta, hogy miért úgy osztották el az egy milliárd 193 millió forintot, ahogyan elosztották. Egyetértett minden tanácstag azzal is, hogy például a szociális és egészségügyi célokra 1973-ban 6,2 százalékkal többet költünk, mint az elmúlt esztendőben. A napirendi pont vitáját, a hozzászólásokat elsősorban az jelle- mezte, hogy azokból határozott körvonalakkal bontakozott ki a felelősség érzete, az a meg nem fogalmazott bizonyosság, hogy kétségtelenül így lesz, ahogyan terveztük. Sok hozzászóló hivatkozott a Központi Bizottság múlt év novemberében hozott határozatára, mint olyan politikai és gazdasági dokumentumra, amely szilárd biztosítéka a következetes, jó munkának. Szükséges azonban elmondani azt, hogy a Központi Bizottság határozata annak a folyamatos termelőmunkának és helytállásnak következményeként születhetett meg, amelyet népünk és azon belül megyénk lakossága az elmúlt években kifejtett. Ahhoz azonban, hogy e határozatokat végre is tudjuk hajtani, hogy megvalósíthassuk a határozatra épült megyei költségvetés célkitűzéseit, további fáradhatatlan tevékenységre, becsületes és szorgalmas termelőmunkára, szocialista humanizmussal áthatott ügyintézésre van szükség. rT'íz és tízezrével vannak megyénkben is olyan becsületes, min- den körülmények között helytálló, szorgalmas munkások, mezőgazdasági dolgozók, értelmiségiek, akikre bízvást apellálhatunk, amikor a költségvetési terv végrehajtásáról beszélünk. Annál inkább mondhatjuk ezt, mert — saját tapasztalatainkon túl — a megyei tanács ülésén többen elmondták, hogy körzetükben alaposan megvitatták a fejlesztési terveket az emberekkel, a tanácsi dolgozókkal, egy-egy közösséggel, munkahelyi kollektívával. Ezeknek az embereknek egyetértését, elkötelezett ígéretét tolmácsolták a felszólalók, b választópolgárok megbízottai. A felelősség azonban nem itt kezdődik, nem csupán a végrehajtáshoz kéri a lakosság támogatását, közreműködését és szorgalmát a megye vezetése. Már korábban, az idei tervek összeállítása, előkészítése során közérdekké tette a megyei tanács, majd a járási hivatalok és a helyi tanácsok a tervezést, hangsúlyozva a legfőbb szempontot: mindig és mindenhol csak a reális lehetőségeket vegyék figyelembe. Csakis azt tervezzük, amire pénzünk, erőnk van és elsősorban azokat, amelyek mindenképpen szükségesek egy-egy község, város, vagy az egész megye lakossága szempontjából. Persze, nem könnyű — még ilyen széles körű előkészítő munkával sem — megállapítani a fontossági sorrendet. Mert igaz ugyan — ahogyan az egyik felszólaló fogalmazott —, hogy fejlesztési gondjaink összefüggésben vannak a gyors előrehaladással, az igények nagyarányú fokozódásával, de az sem lehet kétséges, hogy a pénzügyi lehetőségek korlátozottak, s végső soron ez szabja meg a gazdasági, kommunális előrelépésünk ütemét, még akkor is, ha beleszámítjuk az éves átlagban több millió forintot jelentő társadalmi munkát. C ha mindezeket figyelembe véve beszélünk a döntésről, a végre- hajtásért érzett felelősségről, az elmúlt évek tapasztalatai alapján mondhatjuk, hogy azok a tömegek, amelyek részt vettek a döntésben, vállalják és kötelességüknek érzik a tervek maradéktalan végrehajtását is. Gál Sándor Metszik a gyümölcsfákat Tizennégyen kezdték meg a munkát a kunfehértói Előre Tsz 80 holdas gyümölcsösében. Naponta 140 fa metszését, koronaalakítását végzik el. (Pásztor Zoltán felvétele) Változatosabb ellátás a szociális intézmények ben Az egészségügyi és szociális intézményekben — kórházakban, klinikákon, csecsemő- és szülőotthonokban, bölcsődékben, stb. — a napi élelmezési nyersanyagnormát januártól több mint 15 százalékkal emelték. Vannak olyan intézmények is, ahol az emelés aránya meghaladja az átlagot. A kórházakban, klinikákon, szülőotthonokban például a korábbi 15,40 forintról 19-re, a szanatóriumokban 20.40-ről 24-re, a csecsemőotthonokban 11,50-ről 13,20- ra. a szociális otthonokban 13-ról 15,60-ra forintra emelkedett az ellátottak napi élelmezési nyersanyagnormája. Ezzel kapcsolatban az Egészségügyi Minisztériumban a következőket mondották: — A január elsejétől életbe lépett intézkedés lehetővé teszi egyebek közt azt, hogy az eddiginél több zöldségfélék, húsfélék, gyümölcs jusson a felsorolt intézményekben levő felnőttek, illetve gyerekek részére, tartalmasabb, változatosabb, minőségileg is jobb, a beteg állapotának még inkább megfelelő élelmezést tudnak biztosítani a nyersanyagnorma emelése révén. Egész gyárakat készítenek A Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat tiszakécskei gyáregysége számos nagy ipari létesítmény technológiai kivitelezésében működik közre. Az elmúlt évben például 26 katódszekrényt készítettek az Ajkai Timföldgyárnak és több bonyolult berendezést szállítottak a kiemelt beruházással épülő Péti Nitrogénműveknek. A gyáregység eddig kooperációs partnerként csak egy-egy részfeladatra kapott megbízást. Tavaly óta azonban egész gyárakat — pontosabban teljes felszereléseket — a baromfifeldolgozó üzemeknek technológiai egységeket gyártanak. Helyben állítanak elő minden, a rendszerhez tartozó berendezést; — kopasztó, perzselő, kábító gépet, automatikus ládamosó és fertőtlenítő készüléket — kádakat, szállítószalagokat és a munkához szükséges kisebb tartozékokat. A feldolgozó gépsort az elmúlt évben kiegészítették fagyasztó alagúttal és aprólékhűtő szalagsorral. Így az első művelettől az utolsóig tiszakécskei berendezéseken teszi meg műanyag tasa- kokban végződő útját a konyhakész csirke. Természetesen egy- egy berendezést is elkészítenek a megrendelőknek. • Petrezselyem László és Sallai József kipróbálja a perzselő berendezést. (Tóth Sándor felvétele) tűk a termelés. A munkások azonban máris utaztak vissza a másik német vállalathoz, ahová az utolsó gépeket a napokban küldték el. Ott a tervek szerint febrtiárban kezdik meg a géplánc üzemi próbáit. P. M Az első két teljes gépsort az NDK-ban épülő üzemek vásárolták meg. Az egyik gyárból már hazatértek a szerelők,' akik a helyszínen állították be a gépeket, és mint elmondták: a magyar üzem termékei kiállták a próbát, zavartalanul folyik rajAz ukrán televízió estje A televízió — hagyományaihoz híven — külön estet szentel a Szovjetunió egyik legjelentősebb szocialista köztársasága televíziójának, az ukrán tv-nek. A program január 24-én népzenei ösz- szeállítással kezdődik 17.35-kor „Háromféle muzsika” címmel. A nézők az ukrán népzenén kívül népi hangszerekkel és népművészeti tárgyakkal is megismerkedhetnek. „Kijevi kostoló” címmel 18.15- kor sugározzák a magyar televízió munkatársainak filmjét, amelyet erre az alkalomra készítettek ukrán • úti élményeikből. Stílszerűen ezúttal az esti mese is ukrán történettel jelentkezik. Lukács Margit tolmácsolásában. A Tv híradó után egy hatvan perces jégrevűműsor következik „Egy óra a Föld körül’' címmel, amelyben különböző népek táncait, zenéjét ismerhetik meg az érdeklődők. Az estet A goloszejevi erdő című ukrán tv-film zárja. Ízelítő az ŐRI műsorából Kivál0 népművelők Eredményes évet zárt 1972- ben az Országos Rendező Iroda: sok színes, választékos könnyűzenei hangversenyt szervezett, külföldi és hazai művészek közreműködésével. Az idén elsősorban a belföldi könnyűzene legjobb reprezentánsai közreműködésével akarnak produkciókat rendezni. Za- latnay Sarolta például a Mini együttessel januárban és februárban az ország számos művelődési házában fellép. A Sláger '73 című műsor szereplői: Cserháti Zsuzsa, Máthé Péter, Aradszky László, Szejcdi Molnár Géza, Nagy Éva és a Kék Csillag együttes szintén változatos műsorral szerepelnek majd1 a pódiumokon. Március 19-én a Ki mit tud? műsorban népszerűvé vált Generál együttes előadását élvezhetik a könnyűzene kedvelői, velük együtt fellép a MOc- rolid vokál is Szűcs Judittal és Dévényi Tiborral. Az elmúlt év kiemelkedő szervező munkájukért huszonhat népművelési szakembert jutalmazott meg az 'Ország minden részéből az Állami Déryné Színház. Ezzel együtt a Művelődésügyi Minisztérium külön jutalmát is megkapta hét népművelő, köztük a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Művelődési Központ igazgatója. Bodor Miklós, és Acs Viktorné, aki a kunada- esi művelődési otthont vezeti.
