Petőfi Népe, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-13 / 10. szám

» rt 7<ÍFI Népi: • 1973. január 13. Tervek a Homokhátságon Már mutatkozik a rekonstruk­ció hatása és a termelésnövekedé­si üteme meghaladja az előző évit; — állapította meg legutóbb a Ru­házatipari Dolgozók Szakszerve­zetének Központi vezetősége. — Vannak azonban visszatérő prob­lémák: a múlt esztendőben is egyenetlenek voltak a belkereske­delem rendelései, a textilipari vállalatok nem ütemezik megfe­lelően szállításaikat; továbbra is gondot jelent az alapanyagárak emelkedése. A Központi Vezető­ség kérte a Könnyűipari Minisz­térium hathatós segítségét a prob­lémák megoldásához és kívána­tosnak tartja, hogy tovább javul­jon az alapanyaggyártó és a fel­dolgozó ipar kapcsolata. A ruházatiparban a IV. ötéves terv ideje alatt a géppark 75 szá­zaléka kicserélődik, ami 10 000 új gépet jelent. Az elmúlt két év­ben 4600 új gépet szereztek be. A nagv teljesítményű berendezések kihasználása azonban még sok he­lyütt nem megfelelő, elsősorban azért, mert még nem alakították ki az új, korszerű technológiai folyamatokat. Ebben az iparág­ban a műveletek 65—80 százalé­kát végzi a gép, de a legmoder­nebb gép sem nélkülözheti az ér­tő munkáskezet. Itt sem kielégítő a munkaerőhelyzet; több éves szakmai gyakorlattal rendelkező dolgozókat a termelő munkában kevésbé jártas fiatalok váltották fel. Helyzetüket nehezíti, hogy a korszerű gépekkel új, racionáli­sabb munkaszervezés mellett, na­gyobb szaktudást igénylő minősé­gi munkát kell végezniük. A lakosságot érzékenyen érinti egyes ruházatipari termékek árá­nak emelkedése, amiért is javíta­ni, szélesíteni, szigorítani kell az árellenőrzést. Az új, korszerűbb gyártmányok mennyiségének nö­vekedésével együtt mintegy 6 szá­zalékkal emelkedett a szabad ár­formába tartozó ruhaipari termé­kek aránya, ám az úgynevezett közéDáras, illetve olcsóbb, de jó minőségű sportöltönyt, zakót, nadrágot, könnyű nyári öltözéke­ket, puhagallérú munkásingeket, egyszerűbb női fehérneműt is igénylik a vásárlók. A Központi Vezetőség felhívta a vállalati szakszervezeti szervek figyelmét: jelezzék, ha a rögzített fogyasztói árak emelkednek, vagy ha a vál­lalatoknál indokolatlan áremelést tapasztalnak. A Központi Vezetőség túlzottan óvatosnak ítélte a múlt évi válla­lati bérfejlesztéseket. A jövőben egyébként az eddigi műveleten­ként besorolás helyett bevezetik a munkakörönkénti besorolást, ami lehetőséget ad a szaktudás nagyobb anyagi elismerésére. Az iparág dolgozói jelentős javulást várhatnak a központi bérintézke­désektől is. , 1973-ban a könnyűipar termelé­sének 5—6 százalékos növekedé­sén belül az átlagosnál jobban, mintegy 10—11 százalékkal nő a textil- és textilruházat ipari ter­melése. Az idei textilanyag-ellá- tás egyébként biztosítottnak lát­szik, s a textilipar rekonstrukció­ja-nyomán még további folyama­tos javulás várható. (MTI) Erősítik az árellenőrzést a ruházati iparban Fél éve jeleni meg a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztéséről szóló kormányhatározat, amely a ter­melők érdekeltségének a növelésére több fontos intézkedést helyezett kilátásba. Január elseje óta már magasabb vételárat kap­nak a termelők a vágómarháért. Január 8-án pe­dig életbe lépett a tej és tejtermékek fogyasztói árát módosító rendelet. A szarvasmarha-tartás ed­dig nem jövedelmezett elégge. A Homokhátságon mégis nélkülözhetetlen állat volt a szarvasmarha. A közvetlen árutermelés mellett, a szerves anyag­ban szegény homoktalaj tápanyagpóllása jófor­mán erre, a ma már korszerűnek aligha mondható trágyázás! módra volt alapozva. A kormányhatározat megjelenése után a homok­hátsági szövetkezetek módosították középtávú ter­vüket. Bár a megye szarvasmarha-állományának 47 százaléka ebben a körzetben van, az ágazat további fejlesztését szinte minden gazdaságban elsőrangú feladatnak tekintik. Kecskeméten a Ma­gyar—Szovjet Barátság Tsz szakosított szarvasmar­ha-tenyésztésre rendezkedett be. Kiskunfélegyhá­zán a Vörös Csillag Termelőszövetkezet, Tiszakécs- kén az Üj Élet, a Béke, a Szabadság Tsz, Város­földön a Dózsa Termelőszövetkezet vállalt tekin­télyes anyagi megterhelést a szarvasmarhatelep fejlesztéséért. Dicséretes a lajosmizsei Beke Szak- szövetkezet tagságának igyekezete, akik saját ere­jükből száz vemhesüszőt vásároltak, s ezzel te­remtették meg a közös tehenészet alapját. A homokhátsági területi szövetség a napokban összegezte 93 gazdaság elképzeléseit. Ebből kitű­nik, hogy a körzetben 1972. év végén 18 es fél ezer szarvasmarhát tartottak. Ezt az állományt azonban négy év alatt 28 ezer fölé emelik Ezen belül a tehenek számát megkétszerezik. Több szövetkezet építkezik, vagy a közösben és a háztájiban jelen­leg üresen álló épületet szándékozik betelepíteni. A szakszövetkezetek főként a nagyhatárú községek tanyavilágában levő épületek kihasználására ösz­tönzik tagjaikat. Támogatják őket a tenyészállatok vásárlásában, az értékesítésben, esetenként takar­mányt juttatnak a háztájiban tartott állománynak A szarvasmarha tenyésztés fejlesztésével összefüg­gésben lucernatelepítést is terveznek, mert fe­hérjében gazdag pillangós takarmány nélkül elkép­zelhetetlen lenne a hozam emelése. K. A. Címképünkön: Elkészült a kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Tsz szakosított telepe. Lent: Jól tejelő tehenek sorakoznak u korszern istállóban (Pásztor Zoltán felvételei.J Liftrapszódia A minap a megyei tanács 10. emeletére egy fontos és pontos időhöz kötött megbeszélésre voltam hivatalos. Ismervén e közintézmény hipermodern lift­jeit, a tárgyalás előtt fél órá­val már ott toporogtam az elő­csarnokban. Szerencsém volt, mert rajtam kívül mindössze öten várakoztak, meglehetősen türelmetlenül, mert ők ezt a műveletet — már mint a vá­rakozást — immár negyed óra óta gyakorolták. Újabb fertály óra múltán — miközben egye­sek e szállítóeszköz feltalálóját emlegették anyai ágon — meg­érkezett a felvonó, s mi egyet­len rohammal begyüródtünk e négyszögletes kuckóba, bízva az elektromosságban, jószeren­csénkben, hogy majd csak el­jutunk a kívánt emeletre. A megpróbáltatás ezután kö­vetkezett. Valahol a H. és a 9. emelet között megszűnt a halk, andalító zúgás, kialudtak a vil­lanyégők, megszűnt a lift emel­kedése. mozgása, s ott csüng­tünk a drótköteleken, a bezárt dobozban mint a szardíniák. FAöször megpróbáltuk — az előírásoknak és a logikának megfelelően — a vészcsengöt nyomkodni, de az, miután tel­jes fél órát szorongtunk egyik lábunkról a másikra állva, nem vezetett eredményre. Ezután kezdtünk el kiabálni, dörömböl­ni, sót egyesek már segítségért folyamodva ki akartak mászni a ventillátor nyílásán. Erről si­került okét i lebeszélni, ám a dórom bólé s, szorongatott hely­zetünkből való kimenekülés igényé nem hagyott alább, s a liftaknában a hangok kaotikus zűrzavara több tíz decibelre emelkedett. A felvonó sötét zár­kájában eközben az egyik nő rosszul lett. a másik is hisztéri­kusan sikoltozott, az a férfiú, aki jómodoráról városszerte hí­res, olyanokat mondott, hogy a sötétben többünknek hali'ány pir borította be arcát. Nyomtuk a gombot, gyújtogattuk a gyu­fát. kiáltoztunk, dörömböltünk, egymást csitítgattuk, míg vég­re a 9. emeleten tartózkodó, egyik technikailag felkészült ta­nácsi dolgozó bicskájával kife- szitette a külső ajtót, s mi mé­ternyi magasból — mint vala­mi ejtőernyősök — ugráltunk ki a csődöt mondott felvonóból. Néhányon e háromnegyed órás közjáték végén nemtetszé­süket nyilvánították, mire ki- szabaditónk beletörődve a vál- toztathatatlanba közölte; „így van ez mindennap amióta ide­költözött a tanács.” En erre a megjegyzésre szinte oda sem fi­gyeltem, hiszen jól tudom, ezek a liftbeli események nem ok nélkül valók. A megyei tanács ugyanis így akarja a dolgozóit beavatni a magasabb technikai tudományba, az elektronikus liftek kezelésébe. Hogy ennek volna más módja, s nem a munkaidő rovására történne mindez, nem idegeskednének a főelőadók, a csoport- és osztály­vezetők, vendégek? Ez igaz, mindez megoldható lenne két szakképzett liftkezelővel, egy szerelővel. Ez így egyszerűbb és olcsóbb is lenne, de mi volna benne a ráció, ha nem lenne a lift működése rapszódikus? Gémes Gábor így élnek a munkásszálláson A szak- és segédmunkások, va­lamint a szakmunkástanulók fel­vételéről szóló hirdetések ismer­tek az újságolvasó előtt. A kilá­tásba helyezett kedvezményekkel, közöttük a ..szállást biztosítunk” kitétellel együtt. A hirdetések pe­dig — ha nem is mindig a vál­lalat számára szükséges mérték-, ben — általában meghozzák az eredményt. Mindig vannak je­lentkezők. A megyéből éppúgy, mint Szabolcstól Baranyáig, az ország legtávolabbi vidékeiről is. E/.ek az emberek népesítik be esténként a kecskeméti munkás- szállásokat, vagy ami jellemzőbb: a vállalati szálláshelyeket. Sok ilyen van. Csupán a nagyobb üzemek, vállalatok több mint 30 munkásszállást tartanak fenn Kecskeméten. Milyen körülmények között, hogyan élnek a munkások, akik­nek a napi műszak után a szál­láshely hivatott némileg helyette­síteni a távoli otthont? Tíz he­lyen tett látogatásunk során er­ről gyűjtöttünk tapasztalatokat. Mielőtt bárki is feltenné a kér­dést, hogy vajon mit lehet meg­tudni egy-egy ilyen villámlátoga­táson, hadd bocsássuk előre: sok mindent. Tömérdek benyomást, élményt, jó és kevésbé jó tapasz­talatot. s nem utolsósorban ta­nulságokat is. Ezeket kívánjuk közreadni az Így élnek a mun­kásszálláson címmel holnap kez­dődő sorozatunkban. Sikeres védekezés A Bábolnai Állami Gazdaság­ban 1966-ban az NSZK-beli Haver-cégtől vásárolt méreggel olyan tökéletes patkányirtási módszert dolgoztak ki, amely 10 000 hektáron, 30 majorban és állattenyésztő telepen minden rágcsálót kiirtott. Azóta már több mint 400 mezőgazdasági és ipari üzemben alkalmazták siker- lel a bábolnaiak módszerét. A gazdaság fertőtlenítő állomása vállalkozott arra is, hogy rendkívül rövid idő — két év —, alatt Bu­dapest egész területét megszaba­dítják a veszedelmes kártevőktől. A felmérések szerint a főváros 523 millió négyzetméternyi terü­letén mintegy kétmillió patkány élt. A fertőzöttség a belső, csator­názott kerületekben és az ipari területeken volt a legnagyobb. A bábolnaiak előbb Budát, majd Pestet mentesítették. A .kétéves munka során 1.5 millió kilo­gramm csalétket, 400 ezer spe­ciális önetetőládát és hatszázezer etetőtálcát helyeztek el. A mun­ka sikerrel járt, a fővárost men­tesítették a patkányoktól. A patkánykérdés a világváro­sokban éppen olyan probléma, mint a gazdaságilag elmaradott országokban. Bár N.yugat-Euró- pában és Amerikában is jó ered­ményekkel mentesítettek már ki­sebb városokat és városrészeket, ilyen nagy összefüggő területen még világviszonylatban sehol sem irtották ki a patkányokat. Így érthető, hogy a nagyváro­sok vezetői, közegészségügyi szak­emberei felfigyeltek a bábolnaiak munkájára. A tapasztalatok hasz­nosítására ez év áprilisában nem­zetközi szimpóziumot szerveznek Budapesten. Eddig több mint 30 európai, ázsiai és amerikai világváros szakemberei jelentették be rész­vételüket. képekben vnj A szülőház konyhája. Teljes egészében felújítás. A kiállított tár­gyak közül egyről sem bizonyítható, hogy Petrovicsék tulajdonában volt. Az valószínűsíthető, hogy ilyeneket használt Hruz Mária, a költő édesanyja. íme, már százötven esztendeje is volt „beépített” bútor, felszerelés. Istenes József szerint a „búbos tüzelönyílása, a fözőhelyet a konyha többi részétől elválasztó boltív, a füstös, nyitott kémény xmlóban azt a hangulatot ébreszti a szemlélőben, amelyet csak az érezhetett, aki valaha is megfordult ezekben a nádfödeles kis há­zacskákban”. (A 621. sz. szakmunkásképző intézet fotoszakkörének felvétele.) Petőfiről ■■ e!333é133333e]é]33e1e]q1e]é]e]e]é]é]e1e]é]e]e1e3e]e]é]g]33e]é1é]e1e]3gJ3e1é1e]é1Se]g1e]e1e1bíe133e1e]é]3e]e]e1e1e13é1é]e]3é]é1e]eIe]e]33 Az öreggondozás ábécéje Megértés, türelem, szeretet Az öreg korúak Gondozó, Ta­nácsadó Állomása és a geriát­riái szakrendelés 3 és fél éve mű­ködik Kecskeméten. Dr. Szarvas András főorvostól, az állomás 83 éves i'ezetőjétöl érdeklődtünk, kialakult-e már az intézet szere­pe az idős korúak korszerű gyogyellátásaban? A főorvos rö­vid statisztikával kezdte. — Gondozottaink száma, a múlt évben jelentkezett 203 új idős korúval, 1024-re emelkedett. A tavalyi betegforgalom, illetve a rendelések száma 2882 volt, ami napi 10 körüli látogatottsá­got jelent. Betegeink több mint egyhar- maria vidéki, főleg a kecskeméti, félegyházi járásból, de felkeres­nek bennünket Halasról is, sőt három betegünk Csengéiéről való. A többi gondozási formához hasonlóan az idős korúak gondo­zása is szorosan kapcsolódik a kórházi, rendelőintézeti, az alap­egészségügyi ellátást végző kör­zeti és üzemorvosi szolgálatok­hoz. A mi feladatunk, hogy a felsorolt egészségügyi szolgála­tok révén kompenzált állapotba hozott idős korúak egészségét ebben az állapotban megtartsuk, illetve megóvjuk őket a külső, egészségüket károsító tényezők­től, a visszaeséstől. Ezt a gon­dozás során végzett ellenőrző vizsgálatok és a tanácsadás út­ján érjük el. Kérem, szíveskedjék megma­gyarázni a „kompenzált” állapot értelmezését — öreg korúaknái. A nyugalmi — kompenzált — állapot kifejezést tudatosan hasz­nálom, mert az idős korúak idült betegségeit, melyek tömegesen fordulnak elő ebben a korban, csak kompenzálni lehet, de meg­gyógyítani nem. Banális hasonla­tot használva azt mondhatjuk, hogy a fenti egészségügyi szol­gálatok az öreg korúak „helyre­állító, tatarozó vállalatait” a gon­dozók pedig a „fenntartó és kar­bantartó vállalatait” képezik. Mi teszi szükségessé a geriát­riái rendelést? — Különösen az, hogy a kór­házak betegállományának több mint 30 — egyes helyeken és osztályokon 50—60 — százaléka idős korú, akiket a helyhiány miatt sokszor kénytelenek még a lábadozás alatt kibocsátani, jól­lehet, ezek még utókezelésre szo­rulnának. öreg korúaknái pedig fokozott jelentősége van az utó­kezelésnek, mert náluk a rege­neráló képesség csökkent volta miatt a lábadozás — reconvales- centia — hetekig, sőt hónapokig elhúzódhat. Ebben tudunk mi so­kat segíteni. Ezek szerint a geriátriái ren­delés az idős korúak szakrende­lésének szerepét tölti be? — Igen. A rendelőintézeti szak- rendeléseken a túlzsúfoltság mi­att, idő hiányában lehetetlen gondozási feladatokkal is törőd­ni. Egy betegre általában csak 8,9 perc jut itt. és ez alatt az idő alatt kell felvenni az adato­kat. kiválogatni a ,.panasztenger­ből” a kóros jelentőségűeket. Eh­hez járul még az, hogy idős ko­rúaknái a diagnózis és a therá- pia meghatározása is sok időt vesz igénybe. Náluk sokáig tart a vetkőzés-öltözés, továbbá a gyógyszerek szedésének, a diétá­nak, a megfelelő életmódnak a megértetése is. Mindez nem fér bele egy emberre eső 8.9 percbe. Az eddigiekből . is kiviláglik, hogy a kórházakból kibocsátott, körzeti vagy üzemi orvosokhoz utasított idős korúak utókezelésé­ben, s egyáltalán az öreg korú­ak gyógyellátásában a gondozás és tanácsadás sajátos s egyszer­smind nélkülözhetetlen orvosi ténykedés. Hallhatnánk erről bő­vebben? — Meg kell értetni az öregek­kel. miként éljenek, táplálkozza­nak, hogyan ruházkodjanak, is­mertetni velük a védekezés mód­ját az egészségükre káros külső behatások, tényezők ellen. El kell magyarázni, milyen magatartás­sal, feltételekkel biztosítják bé­kességüket hozzátartozóik, a kü­lönböző generációk körében. E célból az adatfelvételkpr számba vesszük a gondozottak családi, társadalmi, szociális vi­szonyát, megkérdezzük, mivel foglalatoskodnak, milyen a kap­csolatuk környezettükkel, a csa­láddal, eltartóval, munkahellyel, szomszédokkal stb. Sokszor ke­rül sor arra, hogy a helyszínen tisztázzunk körülményeket, mert így tudunk célszerű tanácsot ad­ni. kiegyenlíteni félreértéseken alapuló ellentéteket, civakodáso- kat. Iparkodunk mindig odahat­ni, hogy az idős korúak környe­zetében élők alkalmazkodjanak inkább az öregekhez, mint meg­fordítva, mert ebben az időse­ket már gátolja alkalmazkodási képességük csökkent volta. Megmagyarázzuk ilyenkor azt is, hogy az öregek részéről nem szabad rosszindulatnak, akadé­koskodásnak, ellenkezésnek fel­fogni, ha makacsul ragaszkodnak a megszokotthoz, a régihez. Hiszen idegrendszerüknek ezt a beállí­tottságát az orvos sem tudja megváltoztatni, legfeljebb' csak befolyásolásra, mérséklésre van módja szeretetteljes megértő, tü­relmes ' magatartással. Hasonló bánásmódra tanítjuk a hozzátar­tozókat is. Az öreg korúak betegségeinek gyógyításában tehát a meggyő­zés, a konfliktusok feloldása, a türelmes meghallgatás, tehát a „lelki” tényezők jelentős szere­pet játszanak. — A meghallgatás ... Adatfel­vételkor türelmesen meg kell hallgatnunk az öregeket. Időt, módot adni rá. hogy elmondják vélt vagy valódi testi és lelki sé­relmeiket, kipanaszkodhassák magukat, kiönthessék szívüket. Ezt akkor is meg kell tennünk, ha azt látjuk, hogy a panaszok­nak csak kis töredéke a testi jellegű, a többit pedig szociális, társadalmi, környezeti konfliktu­sokból — mellőzés, nyugdíjazás, magárahagyatottság, anyagi gon­dok stb. — származó szorongá­sok váltják ki. Természetesen, a psychoterapi- át nem lehet és nem is szabad úgy felfogni, hogy betegség ese­tén is ez a gyógyulás egyetlen és kizárólagos eszköze. Emellett más gyógykezelésben is részesül­nek az idős korúak intézetünk­ben. — Fontos ténykedés a gyógyszeres kezelés, n.vugtatás, hogy csak ezeket említsem. En­nek ismertetése azonban inkább a szakemberek, orvosok számára mondana valamit. Kérdező: Tóth István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents