Petőfi Népe, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-12 / 9. szám
1973. január 12. • PETŐFI NÉPE • 5 Mezősi Károly Közelebb Petőfihez Folyóiratszemle Ahogy várható volt, az idei folyóiratok első számukat Petőfi emlékének szentelik. Ezek közül ezúttal kettőt ismertetünk. Kortárs Tizenkét nyelven jelentettek meg írásokat a költőről, s a világszabadság jegyében arról a témáról, hogyan, mennyire hatott Petőfi az egyes népek irodalmára. Nagy vállalkozás! Jóleső érzéssel láthatja az olvasó, milyen széles körben ismert a népek szabadságának költője a szomszédainknál, mekkora népszerűségnek örvend, s milyen sokféleképpen rezonáltak gondolataira, érzelmeire a vele rokon kor tár sok és utódok. Figyelmet érdemel, mennyien fordították Petőfi műveit, köztük olyan virághírű alkotók is, mint Iván Vazov (bolgár), Eugen Je- beleanu (román), Jan Neruda (cseh), és Leonyid Martinon (szovjet). Számunkra külön is érdekes, hogy több olyan külföldi író vall Petőfiről, aki nemrégiben járt vendégként megyénkben. Aurel Rau (Románia), Nino Nikolov (Bulgária) és Jurij Skrobinec (Szovjetunió)., A hazai szerzők írásai közül elsősorban Király István Petőfi és Ady rokonságáról szóló tanulmányára, valamint Szabolcsi Miklós és Köpeczi Béla elgondolkodtató írására hívjuk fel a figyelmet. Tiszatáj Külön „mammuV’rovaioi szentelt a folyóirat a nagy évfordulónak. .4 januári számuk mintegy kétharmadát. Mig a Kortársban elsősorban emlékezéseket és hiányt pótló informatív jellegű írásokat közöltek, addig itt inkább az elgon- dolkoztatóbb, tágabb és mélyebb összefüggéseket kereső tanulmányokon van a hangsúly. Bori Imre, a Jugoszláviában élő kitűnő irodalomtörténész Petőfi vershagyományáról, Katona Imre Petőfi és a nép kapcsolatáról írt. Hosszabb cikket közöl a Tiszatáj arról is, miként kezdődött és hogyan alakult tovább a romániai—magyar irodalmi életben a Petőfi- kultusz, a húszas években. Érdekes az az interjú is, melyet Fekete Sándor Petőfi-kutatóval készítettek. Ebből megtudjuk, hogy a szerző megkezdte a háromkötetesre tervezett Petőfi- életrajz írását. V. M. A megyeszékhely központi könyvesboltjába mindössze tíz kötet érkezett Mezősi Károly Közelebb Petőfihez című könyvéből. így talán egy kicsit feleslegesnek tűntek érveim, hogy recenzió céljából mindenképpen kapni akarok belőle. ÍR égi vágyam, hogy írhassak a megyénk- beli tudós szerző tanulmánykötetéről, melyet még kéziratban ismertem, s melynek könyvalakban való megjelenését a nagy Petőfi-kutatónk már nem érhette meg.) Mert hiába is méltatom, hiába csinálnék az olvasásához kedvet, mire e sorok napvilágot látnak, Mezősi könyvéből már egy sem lesz a boltokban. De nem akarom újra elpanaszolni nagy szívfájdalmunkat, amit már mások is szóvá tettek, hogy a Petőfi jubileumi év első és jóvátehetetlen tanulsága: a kiadók nem mérték fel eléggé az olvasók igényeit. Csak egy remény van, talán a könyvtárak példányai mégis eljutnak majd sokakhoz, akiket az „igazi” Petőfi érdekel. Az igazi szót azért kellett idézőjelbe tenni, mert nyilvánvaló, hogy minden szerző, aki a legnagyobb magyar poéta életéről és életművéről írt, vagy írni fog valaha, az igazi Petőfit szeretné megmutatni, de ez eddig még csak keveseknek sikerült Az „igazi” és teljes Petőfi- életrajz még nem született meg, bár napjainkban is nagyon sok róla szóló könyv és tanulmány lát napvilágot. Különös, de így igaz, minél messzebb jutunk Petőfi korától, annál több tény és adat kerül helyes megvilágításba, annál jobban háttérbe szorulnak az életrajz körüli mende-mondák, a költő halála után 30—40 évvel lejegyzett „hiteles visszaemlékezések”. A valódi Petőfi-portré megrajzolásában elévülhetetlen érdemei vannak Mezősi Károlynak. aki életét tette fel arra — két szívinfarktus után halála percéig ezen dolgozott —, hogy pontos és hiteles levéltári adatok segítségével alapot adjon a jövendő igazi életrajz megírásához. Járta az országot, minden felbukkant új adatnak utánanézett, mindent mérlegre tett, és közben cikkeket, tanulmányokat írt, s vitázott nagynevű tekintélyekkel olyan felkészültséggel és tárgyi tudással, hogy még ellenfelei is tisztelettel emlegették. Az általa feltart tények és következtetések lassan beivódtak az irodalmi köztudatba,. s nélküle ma már bajos lenne akár Petőfi gyermekkoráról, akár későbbi kiskunsági éveiről, vagy családjáról, az élethez kötődő társadalmi környezetről hiteles képet alkotni. Szenvedélyes félegyházi-pártisága a szülőhely kérdésében közismert, de éppen most megjelent könyve, mely első nagyobb összegezése tudományos működésének, bizonyítja, hogy nem ragadt meg holmi lokális szűklátókörűségben. Elindult egy nyomon, s a vita lehetett lendítője, tudományos érdeklődésének felkeltője, de végül is sokkal messzebb jutott ennél. (A 450 oldalas könyvből alig több mint ötven oldalt tesz ki az évszázados per alapjait és tényeit vázoló munkája — egy nagyobb tanulmány részlete.) Szélesre tárja a horizontot, s témaválasztásában egyre inkább közelít egy teljesebb Petőfi-életrajzhoz. Nemcsak abban újszerű Mezősi könyve, hogy főként a levéltári dokumentumokra épít, s ezekből von le következtetéseket. hanem abban is, hogy Petőfit csalájához fűződő kapcsolataiból, apjának hányatott életéből, az akkori kiskunsági állapotok, gazdasági viszonyok hiteles rajzából kezdjük megismerni. Azt láttatja meg velünk, amik inspirálhatták a költő verseit, amiből indulatai, érzelmei kihajtottak, s melyek rávilágítanak költészetének népiességére, realizmusára és romantikájára egyaránt. Társadalmi körképet rajzol Petőfi koráról, az akkori falusi viszonyokról, Petőfinek és családjának a kiskunsági helységekhez fűződő kapcsolatáról. Megismerjük Petro- vics Istvánt, a szabadszállási vagyongyűjtő árendást, a fü- löpszállási bérlőt, látjuk Petőfit Dunavecsén, Szalkszentmárton ban, Dömsödön... De nem szeretnék . címszavakat, fejezetcímeket sorolni, csupán érzékeltetni akartam, hogy Mezősi nem volt „megszállott” félegyházi- kutató, amint azt ellenfelei állították. Sokkal messzebbre látott annál, hogy erre az egy helységre, vagy éppen a szülőhelyvitára szűkítse le munkásságát. Kitartott tudományos meggyőződése mellett, s ragaszkodott Félegyházához, ahol a toll is kihullott kezéből, de igazából az egész Kiskunság, az Alföld és Pest környéke volt a kutatási területe. Soha el nem múló hálával kell gondolnunk rá, hogy annvi ismeretanyagot adott kezünkbe. Tanulmányainak jelentős része most végre összegyűjtve is megjelent. de még nagyon sok hever kéziratban és folvóiratok- ban. úsjágokban szétszórtan. Reméljük, hogy a Szépirodalmi Könyvkiadó vállalkozása nem az utolsó. (Pest megye is sokat tett, amikor múzeumi füzeteiben Mezősi munkáit nublikál- ta. sajnos Bács-Kiskunban nem’ volt ilyen kezdeményezés.) Hiányzik még Mezősi Petőfiről szóló írásainak teljes bibliográfiája. s nagv értéket kénviselne hatalmas iegyzetanvagának, a könvvben közölt tanulmányai irodalmának, forrásainak közzététele is. De ne legvünk telhetetlenek, örüljünk a könyvnek, a Közelebb Petőfihez megjelenésének. Még akkor is, ha nagyon kevés jutott belőle hozzánk, s e témára leginkább szomjas olvasóihoz, Petőfi szülőföldjének lakóihoz. F. Tóth Pál Tatjana Szamojlova új szerepe Tatjána Szamojlova szovjet filmszínésznővel a külföldi nézők először 1955-ben ismerkedtek meg, amikor a cannesi nemzetközi filmfesztiválon bemutatták Mihail Kalatozov rendező Száll-1 nak a darvak című filmjét. Tatjána Szamojlova egycsapás. ra a világ egyik legismertebb filmcsillaga lett. A legjobb női szereplőnek nyilvánították, a Szállnak a darvak pedig elnyerte a fesztivál nagydíját. Tatjána Szamojlova nemsokára újra megjelenik a mozivásznon. Az ukrán filmesek elkészítették a Hosszú út egy rövid napon című alkotást, amely a szovjet tudomány művelőiről szól. A filmszínésznő egy fizikai problémákkal foglalkozó kutató- intézet tudományos munkatársnőjének szerepét alakítja. Partnere a filmszalagon — Nyikolaj Oljalin, akit a mozinézők a Felszabadítás című filmeposzból ismernek, amelyben Cvetajev kapitány bátor alakját személyesítette meg. Petőfiről képekben Kéry Gyula, a Felőlire vonatkozó emlékek egyik jeles, korai kutatója jegyezte föl Kurucz Zsuzsannának, a költő dajkájának szavait: „A keményfából készült ágy ott állt a kiskőrösi ház szobájában, jobbra az ablak mellett levő sarokban... az utcáról nézve látni lehetett az ágy fejét, mely a kis ablak egy részét elfödte”. Istenes József tájékoztatása szerint Dömsödröl kerüli a hajdani budapesti Eetőfi-házba. Az öreg mészáros ott már rossz anyagi körülmények között élt. Ügy döntött, hogy máshol próbál szerencsét. A költözéshez némi pénzre volt szüksége és ekkor adta el néhány bútorát, többek között azt az ágyat, melyben — a hagyomány szerint — Sándor fia született. Szomszédja, Lukácsi István esküdt vette meg. A becses bútordarab ma a kiskőrösi emlékházban látható. (Kiss Béla felvétele.) Lajosmizseiek a kecskeméti színházban Jártak a lajosmizsei művelődési ház igazgatójának a nyakára fiatalok, öregek: „hallottuk hírét a kecskeméti Cigányprímásnak. Elhozzák ide is?” Mozsár András igazgató már indult is Kecskemétre és előadta a kívánságot. Először úgy látszott, hogy az ördögnek tartozott ezzel az úttal. A színház megmakacsolta magát: ezt a darabot nem vihetik a közeli nagyközségbe. Bebizonyították, hogy a díszlet és a sok szereplő nem fér be a rosszul szabott színpadra, illetve öltözőkbe. A művészek egy csoportjának a klubteremben kellett volna öltözködni, majd az udvaron keresztül a színpadra menni és onnan felhevülten, kimelegedve: vissza. Télvíz idején erre nem vállalkozhatnak a színészek. — Mit lehetne tenni? A színházi szervező egyszerű, de nagyszerű ötlettel lepte meg tárgyaló partnerét. — Jöjjenek be a lajosmizseiek Kecskemétre! — Hogyan? Lekerült már a műsorról a darab. Ez így nem jó! Hacsak ... Csináljon a színház egy előadást kizárólag nekünk, lajosmizseieknek. Meg talán a kerekegyháziaknak. — De a Svejk van műsoron! — Lopjanak el onnan egy előadást, kivételesen. * Ettől kezdve villámgyorsan peregtek az események. Az Állami Biztosító ajándékjegyekel vásárolt a CSÉB-tagok részére, az Expressz Utazási Iroda kedvezményes különjáratok indítását vállalta. És tegnap este Kecskeméten gyönyörű nézőtérről élvezhették a teljes díszlettel, zenekarral előadott operettet. Igaz, megváltozott az eredeti műsorterv. Nem a derék katona tette bolonddá feletteseit s az egész császári-királyi ármádiát, hanem Kálmán Imre melódiái csendültek föl. Kérdezhetnénk: elloptak egy előadást? Meg: ki nyert rajta? Ki vesztett? A lajosmizsei nézők, vagy a művelődéspolitika? Végtére is egy modern musical helyett régi nagyoperett került a színre. (Az átdolgozás — igaz — csak halványan adja vissza Ha- sek harcos forradalmiságát.) Mindent összevetve, most annak örvendezhetünk, hogy egy sor új néző ült a színház nézőterén. Olyanok jöttek el, kik még sohasem jártak hasonló intézményben. Nőtt az intézmény vonzási köre. És akik most a színházra kiváncsiak, azok jobban érdeklődnek majd a lajosmizsei művelődési ház programja iránt is. Reméljük, hogv a tegnap esti nézők máskor is eljönnek és más műfajú előadás kedvéért is útra kelnek. Rábai T. László Mezőberénytől Segesvárig Tudományos ülés a költő tiszteletére Hármas jubileumot ünnepel a békés megyei Mezőberény 1973- ban: a község újratelepítésének 250., Petőfi születésének 150. és •i helyi vegyeskórus fennállásának 75. évfordulóját. Erre az alkalomra változatos programot állítottak össze. Többek kozott tudományos ülést rendeznek Petőfi tiszteletére, amelyen neves kutatók, történészek ismertetik a költő mezőberényi kapcsolatait. Petőfi innen indult 1H49 nyarán utoisó utjara, a segesvári csatába. A jubileumi évben leleplezik Petőfi és legjobb barátja, Orlai Pfftrieh Soma emléktábláját, kiállítás nyílik Petőfi és Orlai személyes tárgyaiból, Orlai Petrich Soma festményeiből. A községben rendezik meg a Petőfi nevét viselő középiskolások országos szavalóversenyét. Augusztus 3-án „Petőfi útján Mezőberénytől Segesvárig” címmel emléktúrát rendeznek. Versmondó diákok között — Most már egyáltalán nem izgulunk — mondták nevetve a lányok. — Tegnap, a selejtező előtt némelyikünknek bizony a torkában dobogott a szíve ... A kiskőrösi l’etőfi-napok sokszínű rendezvénysorozatának egyik érdekes eseménye volt a szavalóverseny, amelyen a költő nevét viselő középiskolák diák-' jai vettek részt. Az első napon harmincán, a másnapi döntőn a legjobbak, tizenketten Az ország minden részéről. A művelődési központ emeletén, másfél órával a verseny kezdete előtt beszélgettem a pápai Hajba Gyöngyivel, Szom- mer Katival, Hári Lenkével és a kiskunfélegyházi Cseh Gyöngyivel. Akkor még egyikük sem sejtette, hogy közülük hárman is a legeslegjobbak között lesznek ... De erről majd később. Több dologról is szó esett. Nemcsak a szavalásról, a versekről, hanem a pályaválasztásról, a tanulásról is. Az igazi téma természetesen mégis csak a költészet volt. Hári Lenke A négyökrös szekér mellé Csoóri Sándor: Anyám fekete rózsa című versét választotta. Nem véletlenül, hiszen ezzel már sikere volt 71- ben, a keszthelyi Helikonon. Eredetinek tűnt, amit a második gimnazista Cseh Gyöngyi mondott az ő versválasztásáról: — A Magyarul című versnél nyitottam ki a Garai kötetet. Annyira megtetszett, hogy rögtön meg is tanultam ... Délután kettőkor megkezdődött a „küzdelem”. Női mezőny volt: a tizenkettő között egyetlen fiú sem szerepelt. Bár némely vershez alkalmasabb lett volna a férfihang... De azért nem volt „egyhangú” az a más-' Magazin fél óra. Gondoskodtak erről nemcsak az előadók, hanem a költők is: Ady, Kosztolányi, Radnóti, Váci, Garai . . És természetesen Petőfi költeményei, melyek közül minden versenyző egyet-egyet mondott el A felkészültségről pár szót. Egy .biztos, a lányok többsége értette a kiválasztott költeményeket. Itt-ott akadtak zökkenők az értelmezésben, a felfogásban, néhányan ezt „túljátszással” igyekeztek eltüntetni, ami természetesen csak kárára vált az előadásnak. Hasonlót mondhatok a hangkép/.ésről. Általában tisztán, érthetően szavaltak a versenyzők, de előfordultak „elharapott", elsuttogott szavak, mondatok is. Talán nem ártana, ha legalább a középiskolában jóval több gondot fordítanánk a helyes beszédtechnika gyakorlására. Bizony, kellemetlen, ha egy-egy versmondat közben hallhatóan és láthatóan elfogy a levegőtartalék. Este hatkor a nagyteremben összegyűlt közönség előtt Madarász László, a megyei tanács elnökhelyettese hirdette ki a verseny végeredményét, és átadta a jutalmakat a legjobb versmondóknak. Az értékes pénz- és könyvjutalom mellett a legszebb ajándékot a Művelődésügyi Miniszjérium adta. Az első három helyezett, a kiskunfélegyházi Cseh Gyöngyi, a pápai Hári Lenke és a bonyhádi Gyarmati Mária részt vehet a nyáron megrendezendő „Petőfi nyomában" elnevezésű emléktúrán, amely Kiskőrösön kezdődik és Segesváron ér véget.., Kontra György A beat-nck, a szólisták táncának tízéves uralma után a fiatal táncosok újra felfedezték partnereik* I. Mostanában ismét úgy táncolnak, ahogy ez tulajdonképpen a táncospárokhoz „illik”: megfogjak egymás kezét és közösen próbálják megtenni az előírt lépéseket... Anna hercegnő lovagja Maik Phillips, angol lovassági hadnagyot, és a királyi család egyik tagját, Anna hercegnőt aligha csak a lovasszenvedély kapcsolja egymáshoz ... Phillips tagja veit a müncheni olimpián aranyérmet nyert angol lovascsapatnak, amelyből Anna csak „orihosszal” maradt ki. A pletyka szerint a románc valóban a lovaspályán kez.dő- •dött. Novemberben az állatkínzó sport ellen küzdő szervezet hatalmas botrányt csapott, amikor kiderült, hogy a huszonegy t-ves Anna lovas rókavadászaton segített agyonhajszolni a rókakomát .íz angol réteken, s ezzel belekóstolt a hagyományos „vörösfrakkos” szenvedélybe A rókavadászatra Phillips hadnagy tanította a hercegnőt... A vadászat után a hercegnő a hadnagy szüleinél, Phillips pedig a királyi család sandring- hami otthonában töltött egy hétvégét, illetve a karácsonyi ünnepeket. A Buckingham palota nem volt hajlandó, sem megerősíteni, sem cáfolni azt a hírt, hogy a huszonöt éves fiatal katona eljegyezni készül Erzsébet király nj> egyetlen leánygyermekét
