Petőfi Népe, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-07 / 5. szám
PETŐFI NÉPE • 1973. január 7. 1 Hat község üzemi útjai Hartát elhagyva nyugat felé lordul a Duna folyása, majd a paksi löszfalba ütközve ismét délnek tart Kalocsa irányában. E nagy folyókanyar mentén hat község fekszik: Dunapataj, Ordas, Géderlak, Dunaszentbenedek, Úszód és Foktő. A néhány település egyben a Kalocsa vidéki fűszerpaprika-termesztés hazája. Nagy ereje van még ma is a hagyománytiszteletnek. Itt fogant az a gondolat, hogy fel kell számolni a nagyüzemi táblákat ötletszerűen keresztül-kasul szelő dülőutak rendszertelenségét, amely igen megnehezítette a gépek alkalmazását. A hat község mezőgazdasági szövetkezetei összefogtak, a Duna—Tisza közi Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat ceglédi irodájával szerződést kötöttek egész területük rendezésére. A vállalat dolgozói, erő- és munkagépeikkel együtt 1972 tavaszán kezdték meg a rendezést és az üzemi földutak építését, ősszel a betakarítás idején már a többszörösen tömörített, kitűnő minőségű új útvonalon közlekedhettek a közös gazdaságok vontatói, gépkocsijai. Örökre búcsút mondtak az 1971-es esztendő őszén még olyannyira vendégmarasztaló Du- na-árterületi sárnak. v Nyílegyenes, 8 méter korona szélességű dülőutak szelik át a községek határát, s négyzetméternyire egyforma nagyságú táblákra osztják a szövetkezetek területét. Ez a különleges útki- képzés lehetőséget teremtett arra a szövetkezeteknek, hogy az öntözőfürt és vízrendezés elkészülte után az új üzemi utakat szegélyező vizesárkok egyben az öntözővizet is szállíthassák. Közvetlenül a dűlőutakról lehet működtetni a nagy teljesítményű szivattyúkat, amelyekkel a szántóföldekre juttatják a vizet. A közelmúltban megtartott bemutatón a környező mezőgazdasági szövetkezetek, a megyei tanács, a kalocsai járási hivatal szakemberei és a Magyar Nemzeti Bank képviselői elismerően nyilatkoztak a hát község szövetkezeteinek üzemi útjairól, a munka határidőre történt elvégzéséről. Baldavári László ÓRIÁSOK A GYÁRBAN Több országos nagyberuházás megvalósulását szolgálja munkájával a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár. Jelenleg egyebek között a Péti Nitrogénművek műtrágya- gyárának megrendeléseit elégítik ki. Az acél és vas formálásától döbörgő műhelycsarnokokban az eddiginél is hatalmasabb berendezések előállítását alapozza meg az idén a Vegyipari Gépgyár. Részletekben, egységenként készül például a 168 tonna súlyú, összeszerelve 56 méter magas Cö2-es szénsav-regenerátor, amelynek a külseje egy űrrakétát idéz fel az emberben. A jókora berendezés a műtrágyagyártáshoz szükséges a Péti Nitrogénművek ammóniaüzemében. Ugyancsak itt — a savüzemben — állítják föl azt a százméteres, két és fél méter átmérőjű kéményt, amely a véggázokat vezeti el abba a magasságba, ahol már veszélytelenekké válnak az emberi környezetre. Az óriás kéményt 8—10 méteres szakaszokban, vasúti vagonok szállítják a rendeltetési helyére. • A száz méter magas kémény egyik szakaszát már összehegesztették. • A műtrágyagyártáshoz kell az űrrakétára emlékeztető szénsav-regenerátor. Lehet harminchat lakással több? Szorgalmas kiskunfélegyházi építők Ügy gondoljuk, hogy bárki, de az igényjogosultak különösen, habozás nélkül válaszolnák az igent. Nos, a Kiskunfélegyházi Építőipari Szövetkezet szorgalmas munkája nyomán ebben az évben 36-tal többen jutnak lakáshoz mint tavaly. A múlt évben ugyanis a szövetkezet 58, az idén pedig összesen 94 lakást ad át a megrendelőknek illetve a lakóknak. Szőke György elnök az idei lakásépítkezési tervekről a következőket mondotta: — Szövetkezetünkre a IV. ötéves tervben összesen 320 lakás építése várt, de mi felemeltük százzal ezt a számot és 1975 végéig összesen 420 családnak tesz- szük lehetővé az új lakásba költözést. Városunkban egyre nagyobb gondot fordítanak a fiatal házasok lakásgondjainak megoldására, s ezt szolgálja az a nagyszabású építkezés is, amit most kezdtünk a Móravárosban. Szállítjuk már ide az anyagokat s megteszünk minden előkészületet arra, hogy hamarosan hozzáláthassunk 105 garzonlakás építéséhez. A három, — egyenként négyszintes — épületben olyan fiatal házasok kapnak otthont, akik megkezdték a nagyobb lakás, „szerzéséhez” az előtakaré- kosságot. Bízunk abban, hogy 1974-ben már a lakókkal együtt örülhetünk a lakások elkészültének. A Móra téren októberben kezdtük meg a földszint készítését s a már jól bevált kooperációs módszerrel a Bács megyei Építőipari Vállalat közreműködésével itt három épületben 156 lakást építünk. Szövetkezetünk tagjainak jó munkáját dicséri, hogy az első 56 lakásos épület „összerakását” december elején elkezdhette a vállalat óriás daruja. Ezt a lakóházat még az idén átadjuk, a többit pedig 1975 végéig fejezzük be — remélhetőleg az előírt határidőnél előbb. A Kazinczi utca és Zrínyi utca által bezárt területen szintén kooperációs módszerrel kezdjük meg 98 lakás építését, s ezekből a jövő évben már 28-at át is adunk. A Dózsa György úton épülő ÁBC-áruház fölött huszonhat lakást még az idén, a kereskedelmi egységet pedig jövőre adjuk át. A Móravárosban nyolc családnak szerzünk örömet —, mert egy nyolclakásos társasházat fejezünk be —, mondotta befejezésül Szőke György a kiskunfélegyházi Építőipari Szövetkezet elnöke. Opauszky László Sokoldalú közös kapcsolat Lengyelország és az NDK között sokoldalú gazdasági kapcsolat fejlődik ki. A két ország között körülbelül 50 szakosodási és kooperációs megegyezés jött létre. Az együttműködés magasabb formái is életbe lépnek, mint például a közös beruházások, kutató és tervező központok, a konstrukció és technológia egységesítése. A katowicei vajdaságban levő Zawiercieben megkezdődött a nagy Barátság pamutfonógyár építése. (Képünk a gépesített földmunkálatokat ábrázolja.) Ez a létesítmény, melyet Lengyel- ország az NDK-val közösen hoz létre 1974-ben kezdi meg működését és más KGST-országok szükségleteit is kielégíti majd. BUDAPESTRŐL - KUNSZENTMIKLÓSRA Avatás január végén Kunszentmiklóson már türelmetlenül várják, hogy meginduljon a munka a Textilhasznosító Vállalat kihelyezett üzemében. A vállalat budapesti központjában Lukács Béla igazgató elmondta, az új létesítményről, hogy a maga nemében Európa egyik legkorszerűbb üzeme lesz. — Évente 15 ezer tonna nyersanyag feldolgozására alkalmas. Itt készülnek belföldre, sőt exportra is a gyárakban nélkülözhetetlen géptisztító rongyok. Kunszentmiklóson válogatják, mossák, fertőtlenítik az erre a célra összegyűjtött hulladékanyagot, itt bálázzák az elkészült terméket, mindezt a legkorszerűbb gépeken, szép, modern környezetben. Egyelőre csak géptisztító rongyokat készítenek, de már eleve úgy épült az üzem, hogy egy-két év múlva más termékeket is gyárthasson. „ Az új üzem a vállalat két budapesti és a kaposvári részlegéből alakult. Az idén 300- 350 helybelinek ad munkát, élhetést, de néhány év már 500 emberrel számolnak, ehhez a létszámhoz méretezték a szociális épületeket is. A Textilhasznosító Vállalat vezetői alaposan fontolóra vették: hová települjenek. Így esett a választásuk Kunszentmiklósra. — Közel van Budapesthez, közel a vasúthoz, ami a szállítás miatt igen lényeges. Szerencsésen találkoztak a vállalat és a megye érdekei. Kunszentmiklós és a környező községek asszonyai, ‘ lányai közül sokan kerestek volna pénzt helybeli munkával, de erre kevés alkalmuk volt. Maradt a budapesti bejárás, ami — különösen a nőknek — nagyon terhes, így aztán kedvük szerint történt, hogy a gyár jött a helyükbe. A 100—130 tagú „törzsgárda” máris munkára, tettre kész, hiszen egy éven át tanulták Budapesten leendő szakmájukat. Külön autóbusz hozta-vitte őket. Most már csak az üzem végleges átadását várják. A munkálatoknak december 31-re kellett volna befejeződniük. Végig minden a legnagyobb rendben ment. A Bács-Kiskun megyei Építő- és Szerelőipari • A fotók a vállalat Du- ' gonics utcai üzemében készültek és a gombolyítógépet mutatják. Vállalat, mint kivitelező jó minőségű munkát végzett és nagyjából tartotta is a határidőt. Az utolsó pillanatban a gázellátással támadtak zavarok. A Kőolaj- és Gázipari Tröszt késett a nyomás- csökkentő berendezések elkészítésével, a Csepeli Csőgyár pedig rossz minőségű csöveket adott, ezért újra kellett' szigetelni a vezetéket. Emiatt csaknem egy hónapos késéssel, január végén kezdődhet meg a munka az üzemben. Az történt, hogy egy viszonylag kisebb — kiegészítő — beruházás gondatlan kivitelezése miatt késik az egész — összesen 60 millió forint értékű — üzem átadása. Gáz hiányában áll a mosoda 9 millió forintos mosógépe, de nem tudják szerelni a gépeket sem, a többi üzemrészekben. A kár forintban is kiszámítható, ha azt vesszük alapul, hogy az új üzem várhatóan 150—180 millió forintot termel majd évente. Sokan bizonyára arra is kíváncsiak, hogy1 mi is lehet a budapesti anyavállalat mesterségének címere? A náluk készülő, vagy az általuk külföldön megvásárolt és a hazai boltokban árusított Temaforg fonalak már a csomagolásukról is könnyen felismerhetők. Belőlük készítik, ügyeskedik a háziasszonyok a mostanában annyira divatos párnákat, subaszőnyegeket. A vállalat 1954- ben alakult meg, akkor még Textilhulladék és maradék elnevezéssel és azzal a céllal, hogy ellássák fonallal a hazai és a szövetkezeti ipart. Lényegében csatát nyertek, amikor később számításba vették az asszonyok kézügyességét, kézimunkázó kedvét. Á korszerű, és aránylag olcsó szintetikus fonalak iránt valóban szinte évről évre növekszik az érdeklődés és ezzel párhuzamos a vállalat évi 10—15 százalékos fejlesztése. — Újdonságok? — Azt hiszem örömmel fogadják majd a vevők az új buklé- fonalakat, ezek most nagyon divatosak. A szőnyegfonal választékát egyelőre a Moháccsal bővítettük, a többit még tervezgetjük. A kötő-horgoló-szőnyegkivarró asszonyoknak a Temaforg fonal — márka. Megbíznak benne. Ez a bizalom tavaly egymilliárdos forgalmat hozott a vállalatnak. Vadas Zsuzsa ji**~*“ , Petőfiről képekben TÁRGYALÓTEREIM Majd elszámolunk A Kiskunhalasi Járásbíróságon az elmúlt hetekben két olyan ítélet is született, amelyekben a vádlottak termelőszövetkezeti főkönyvelők voltak. Annak ellenére, hogy az egyik Kiskunhalason, a másik pedig Mélykúton követte el a sikkasztást, módszerük tökéletesen egy és ugyanaz volt. Ezzel a módszerrel nem először találkoztak a bíróságon sem, de meglehetősen ismerős a sikkasztásnak az ilyen formája a különböző ellenőrző szervek előtt. Gyurcsy Tibor (Vaskút. Batthyányi utca 22) 1965-től 1971 májusáig volt a mélykúti Új Élet Termelőszövetkezet főkönyvelője. Ekkor fegyelmileg elküldték a közős gazdaságból. Gyurcsy ugyanis, amikor a tsz 1970-ben egy több millió forintos beruházást végzett, igyekezett „élelmes” lenni és az akkor hiánycikknek számító sódert nem egészen szabályosan akarta. megszerezni. Ennek érdekében konyakkal, baromfival, primőr zöldséggel ajándékozta meg a sódert kiadó személyt, aztán ezt a költséget elszámolta a tsz terhére. A Bajai Járásbíróságon emiatt eljárás indult ellene. Gyurcsy Tibor a tárgyalásra Mély kútról utazott, de visszafelé már taxival ment. Közben a tsz pénztárából utólagos elszámolásra felvett 8500 forintot, s ebből fizette a taxiköltséget és a bűnügyi költségeket is. Amikor a közös gazdaság vezetői felszólították, hogy számoljon el a felvett pénzzel, a főkönyvelő nem tudta Visszafizetni az összeget, hanem nagyvonalúan olyan kérést terjesztett a vezetőségi bizottság elé, hogy számolják el a 8500 forintot úgy, mintha Ő azt a termelőszövetkezet érdekében költötte volna el. Érthető, ha erre nem volt hajlandó egyetlen vezető sem. A vezetőség tudta, hogy a főkönyvelőnek korábban is voltak olyan esetei, amikor nagyobb összegeket vett fel utólagos elszámolásra, de azok elköltése nem mindenkor történt a tsz érdekében. Így például 1970-ben 64 ezer forintot vett fel és költött el a közös gazdaság pénzéből. Akkor az elszámoláshoz benyújtott számláit fejcsóválással még tudomásul vette a vezetőség, de a 8500 forint miatt már feljelentették. A főkönyvelőt a járásbíróság egy rendbeli, visszaesőként elkövetett sikkasztás miatt nyolc hónapi szigorított börtönre ítélte és egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. írásunk másik szereplője Németh Miklós, (Kiskunhalas Bem utca 1 szám alatti lakos), a halasi Vörös Szikra Termelőszövetkezet volt főkönyvelője. Németh, mint főkönyvelő, a termelőszövetkezet részére nagyobb értékű anyagok beszerzésével is foglalkozott. Az ehhez szükséges ösz^ szegeket a pénztárból vette fel utólagos elszámolásra. Az ellenőrzés teljes hiányát kihasználva 1971- ben három alkalommal vett fel pénzt — anélkül, hogy az előzővel már elszámolt volna —, ösz- szesen 66 ezer forintot. A pénzt — közkeletű fogalmazással élve — saját céljaira költötte el. Amikor a termelőszövetkezet elnöke felszólította, hogy fizesse vissza a pénzt, jóformán egy fillérje sem volt. Azonnal akcióba lépett, s különböző ismerősöket félrevezetve azokhoz kölcsönért folyamodott. Az egyiknek azt mondta, hogy házat akar venni, a másikat azzal csapta be, hogy teherautót vásárol. Végül is két hitelezőtől összejött a 66 ezer forint (ez 1971. március elején történt), s azoknak megígérte, hogy március 31-re visszaadja a pénzüket. A hitelezők azonban megtudták az igazságot — mármint azt, hogy Németh sikkasztott és annak visszafizetésére kért tőlük kölcsönt. A főkönyvelő ekkor mindkettőnek felajánlotta Moszkvics személygépkocsiját, de az egyiknek sem kel lett. Az ügy a bíróság elé került és Németh Miklóst egy rendbeli folytatólagosan elkövetett sikkasztás és két rendbeli csalás miatt jogerősen egy évi szabadságvesztésre ítélték. Mindkét ügy közös tanulsága, hogy az ilyen, utólá- gos elszámolásra felvett összegek körüli ellenőrzést alaposan szigorítani kellene, s nem hónapokig várni a visszafizetésre. Gál Sándor A kiskőrösi Petőfi-emlék múzeum egyik legértékesebb és legérdekesebb darabja a képünkön látható utazóláda. Ez - eredetileg édesapja tülajdonában volt, mint - ezt a felirat is jelzi. Szóbeli hagyományozás alapján valószínűsíthető, hogy Hruz Ádám cinkotai asztalos és bognár készítette ezt a ládát Petrovics Istvánnak, aki székállólegényként tartotta fenn rhagát Domony községben. A sokat vándorló költő örökölte ezt a tárgyat, amelyet csak akkor adott vissza, amikor feleségül vette Szendrey Júliát. (Istenes József közlése.)
