Petőfi Népe, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-24 / 19. szám
1973. január 24. • PETŐFI NÉPE • 5 Segítség az iskola vezetésében Nemcsak a tananyag sok • A pártvezetőség két tagja (Jártás Istvánná és Kovács Béláné) megbeszéli a soron következő feladatokat Tóth László igazgatóval. A diákok túlzott megterhelését mennyiségi ténynek szokták tekinteni. Sok a tanulnivaló, és — főként a szakközépiskolákban — túl sok az óra. A segítés módja eszerint a tananyag, s néhány iskolatípusban a heti óraszám csökkentése lenne. Van azonban a túlterhelésnek más oka is. A Kecskeméti 623. sz. Szakmunkásképző Intézet 1968. óta működik; akkor vált külön a 607. sz. intézettől, miután felépült a hunyadivárosi új iskola és kollégium. Jelenleg ötvenhat tanár és szakoktató ezernyolcvan tanulóval igyekszik elsajátíttatni ösz- szesen tizenhat szakmát. Az iskolai pártszervezetnek kezdetben tíz tagja volt, ma tizenhárom. Létszámát tekintve nem tartozik hát a jelentősebb alapszervezetek közé, ám az itt folyó aktív és sokirányú munka alapján érdemes rájuk figyelni. Járfás Istvánná párttitkárral, Kovács Béláné vezetőségi taggal és Tóth László igazgatóval ■ beszélgetünk a munkájukról. Elmondják, hogy előre elkészített éves terv alapján dolgoznak. Havonta, kéthavonta tartanak taggyűlést. Hangsúlyozzák, hogy a pártmunkát elsősorban nem ülésezésekkel akarják gazdaggá tenni. A vezetőség legfontosabb feladatának tartja, hogy együtt éljen a nevelőkkel és a 1 •’.."'ókkal, ismerje gondjaikat, törekvéseiket. Bíráló és biztató szóval akarnak segíteni, ahol tudnak. A pártmunkát nem valamiféle élettől elszakított külön „mozgalmi” feladatnak tartják, nanem az oktatás-nevelés segítő eszközének, igazi „hétköznapi” hajtóerőnek. Munkatervüket lapozgatva már az első pillanatra ez tűnik szemünkbe, Alapvető- célkitűzésük az oktató-nevelő munka korszerűsítése, a tantestületi egység szorosabbra fűzése és az ifjúsági szervezet munkájának segítése. íme, néhány téma a munkatervükből: politikai vitakörök, a szakszervezeti munka segítése, a tanulók érdekvédelme, kapcsolat a vállalatokkal, pártépítés. A sok-sok, szerteágazó feladat közül említettük ezt a néhányat. Lapozgatom a taggyűlések jegyzőkönyveit, és a beszámolók leírt szövegeit. KibontakoKÖNYVESPOLC Óriások és törpék az állatvilágban „Rendkívül lebilincselő kérdés, hogy az állatok felépítésének, életfolyamatainak és életmódjának hány tényezője függ teljesen vagy jelentős mértékben az állat nagyságától.” Dr. Sverhard ■I. Slijpef, a könyv szerzője írja ezt népszerűén tudományos könyvének előszavában. A könyv most jelent meg magyar kiadásban a Natura gondozásában és bizonyára a legszélesebb olvasórétegekben is nagy érdeklődést vált majd ki. Egymillió állatfaj él a Földön és ezek háromnegyede rovar. Ez is azt bizonyítja, hogy a kis állatok fejlődése sikeresebb volt, ami-azzal magyarázható, hogy kicsinységük képessé teszi őket arra, hogy sokféle környezetben tudjanak élni és nincsenek vízhez kötve. A Föld minden négyzetkilométerén ugyanannyi rovar él, mint ember az egész Földön. Az emberi betegségek felét ők okozzák, az ember táplálékának egyharmadát ők fogyasztják el, ugyanakkor megporzó rovarok nélkül a növényi táplálék tekintetében az ember dióra és magvakra szorulna. Izgalmas olvasmány ez a népszerű tudományos munka, amelyben a szerző sajátos módon vizsgálja és hasonlítja össze az ember és az állatvilág egyes képviselőinek teljesítményeit, fizikai, idegi képességeit. Néhány érdekesség a könyvből, a kicsik, a törpék erejéről például: égy csiga saját testsúlyánál kétszázszor nehezebb játékautót is képes elhúzni. A maggyűjtőhangya saját súlyának 53-szorosát is felemeli, az orrszarvú pedig önsúlya 850- szeresének felemelésére képes. Ha az elefánt ilyen erős lenne egy kisebb csatahajóval a nyakában sétálhatna. A legkisebb állatot csak mikroszkóppal láthatjuk. A legnagyobb állat a kékbálna, amelynek hossza 33 métert is elérhet és átlagsúlya több mint százezer kg, de fogtak már 130 ezer kilós állatot is. És ami minket, embereket a leginkább érdekel: az óriásoké vagy a törpéké a jövő? Az eddigi fejlődés azt bizonyítja, hogy egyedileg a nagy állatok jobban boldogulnak, mint a kicsik, de hosszú távon az élet nem az óriásoknak, hanem a törpéknek kedvez. zik előttem ennek a nagy ás érdekes profilú iskolának a belső képe, élete. A nehéz körülmények: százéves épület, kicsi, szűk udvar, szer tárhely iség hiánya, bejáró tanulók helyzete, teremhiány egyik oldalon. És gazdagodó szemléltető eszköztár, javuló munkahelyi légkör, eleven kulturális élet a másik oldalon. Tehát gond is, öröm is, szép számmal. Sokáig lehetne sorolni, mi mindennel foglalkoznak ebben az alapszervezetben, ahol a pártmunkát a mindennapi élet szerves részének tekintik. A tanulók délutáni szabad ideje, iskolarádió, korrepetálás, könyvtár, klubélet, s a tanműhelyek gépi felszerelése éppúgy témájuk, mint a vállalati és intézeti KISZ-tagok kapcsolata, vagy a gyakorlati oktatás. — Érzi az alapszervezet segítségét? — kérdezem az igazgatótól. Siet a válasszal: — Igazán jó a kapcsolat; kikérem a vezetőség véleményét, őszintén a taggyűlés elé tárom a problémákat. Segítenek a vezetésben. Beszámoltatnak a munkámról, s én szívesen teszem ezt, mert tudom: a jobb munkát segítik ezzel. Tuniszból visszatért egy lengyel expedíció, amely befejezte az ókori Karthágó kutatásának első szakaszát. Az expedíciónak hat tagja volt: egy archeológus és egy történész, három geofizikus és egy elektronika-technikus. A vizsgálatokat a geológiai kutatásnál rendszerint alkalmazott elektronikus készülékekkel végezték, amelyeket azonban megfelelően átalakítottak. A kutatóknak sikerült megta- lálniok a föld alá került lóversenyteret, ' ahol valamikor százezer néző fért el. Másik felfedeAmikor beléptem Hohem Dezső, a Fregoli Értékesítő Vállalat igazgatójának egykoron messze földön híres luxusirodájába, majd hogy hanyatt nem vetettem magam attól a kietlen látványtól, mely ott fogadott. Hóhem Dezső ugyanis éppen egy kimustrált háromlábú hok- kedlin egyensúlyozott, saját lábával igyekezvén pótolni a hok- kedli negyedik lábát. — Mi történt? — meredtem értetlenül az egyébként népszerű vállalati igazgatóra, aki a maga fénykorában nem egy ízben képviselte hazánk színeit különböző fregoli szakemberek nemzetközi szimpózionján. — Hová lett a gyönyörű garnitúrád, a perzsaszőnyeged, a köny- nyezöpálmád és a nevetős kedved? Hóhem Dezső szárnyaszegetten válaszolt: — Csökkentettük öregem, a reprezentációt! — Ez rendben van, ez helyes. De ennyire? — Hogy ennyire? Ez még semmi amit itt látsz, illetve nem látsz. Mi ugyanis minden vonalon csökkentettük a reprezentációt. A múltkoriban példáUgyanezt mondják a vezetőség tagjai is, és azok a párttagok, akikkel beszélgettem. Mindez azt mutatja, hogy itt nem formális pártmunka folyik, nem merül ki a vezetőség és a tagság szerepe az ülésezésben, hanem a mindennapok sokféle problémáihoz igazodva állandóan a tartalmasabb, jobb munkát igyekeznek segíteni. A legutóbbi két taggyűlésükön az oktató-nevelő munka korszerűsége és aktuális gazdaságpolitikai kérdések voltak napirenden. Legközelebb, februárban a KISZ-munkát értékelik. Amikor e cikk megírása előtt ellátogattam hozzájuk, az igazgató és a párttitkár éppen egy nagyon aktuális és igen fontos kérdést beszélt meg. Azt, hogyan csináljanak kedvet helyszíni látogatásaik alkalmával a környező községekben és a tanyavilágban tanuló általános iskolások között az intézetükben tanított tizenhat szakmához. Az ilyen „propaganda” látogatásokat évente megszervezik; részben ennek köszönhetik, hogy a beiskolázás náluk zavartalan, ha eljön az új tanév. Vagyis: minden szakmára jut elég jelentkező. Varga Mihály zés: a Juno-dombon hajdan volt épületek. Az elektronikus műszerek lehetővé tették az ókori város két főutcája helyének megállapítását. A kutatások harmadik körzetében egy templom romjaira bukkantak, nyilván a bizánci korból. Átvizsgálták a karthágói kikötő körzetét is, amelyet jelenleg részben a tenger borít. Karthágó vidékén a munkálatok az UNESCO határozata alapján folynak, amelyet azért hoztak, mert Karthágó romjait — amelyet még korántsem tártak fel teljesen — az egyre terebélyesedő Tunisz város előnyomulása fenyegeti. uí két nap után faképnél hagyott bennünket és az első me- netrendszerütlen geppel hazautazott az iíbürkürüi küldöttség, melynek pedig három hétig kellett volna a mi fregoli kereskedelmünket tanulmányoznia ... — Talán nem voltak megelégedve a hazai fregolik minőségével? — Azokkal igen. De az üzemi kosztunkkal nem. Vendégeinket ugyanis ma már nem invitáljuk munkaebédre a Szigetre, a Royalba vagy a Citadella étterembe, mint régen. Nem öregem, ez megszűnt. Munkaebéd helyett vendégeink üzemi ebédet kapnak. Per kopf öthatvanért. . . — De reprezentációs italotok csak van. Mit adtok a tárgyaló- partner eite knek? — Ha nem sikerül az üzlet, akkor kövidinkát... — És ha sikerül? — Akkor is kövidinkát, de akkor tokajis üvegből töltjük nekik... — És a kocsid, az álomszép Mercid? — Leadtam. Gyalog járok... A tudás megszerzése csak észszerű rendben, a megszerzett ismeretek egymásra építésével lehetséges. Sajnos, azok az ismeretek, amelyekhez az újabbakat illeszteni kellene, rendszerint hézagosak. Ha a tanuló bőséges „útravalót” kap az általános iskolától és a szülői háztól, a középiskolában kevéssé fenyegeti a túlterhelés veszélye. Az ilyen diákok nehézségeit inkább az iskolán kívüli kötelezettségek, különórák okozhatják. Aki azonban nem visz magával elegendő tudást, annak jóval több munkát — és szorongást — kell vállalnia, mint szerencsésebb osztálytársainak. Minden tárgy tanulásában, minden fokon túlzott megterhelést okoz az előző ismeretek hiányossága. De a legszembetűnőbb ez a magyarban, az oroszban és a matematikában. A felsőbb őszKölcsönösség kívántatik Albert Einstein szabad idejében nagy lelkesedéssel hegedült. Berlinben egy társaságban Einstein önmaga és a közönség szórakoztatására néhány darabot adott elő. Játék közben észrevette, hogy az első sorban ülő Molnár Ferenc nem tudja visszatartani a nevetését, minduntalan megrázza a kacagás. Einstein abbahagyta a játékot és megkérdezte: „Mi olyan mulatságos. Molnár úr? Látott már engem egyetlen egyszer is nevetni, amikor a színházban végignézem a vígjátékait?” A mű hibája A londoni Grévin múzeumban Mme Tussaud birodalmában Picasso viaszszobra a királyi család melletti díszhelyen áll. Picasso nem volt hajlandó modellt ülni J. Frasernek. aki húsz év óta vezeti a Tussaud múzeumot. Maga Roland Penrose, a Modern Művészetek Intézetének elnöke személyesen is felkérte Picassót, hogy üljön modellt Miss Frasernek. A nagyobb meggyőzés kedvéért mgmutatta Picassónak azt a viaszszobrot, amelyet Fraser Rembrandtról készített. Picasso így válaszolt: „Ha ilyen remek szobrot készített Rembrandtról, akit soha nem látott, ugyanezt megteheti velem is.” Így azután Picasso viaszszobra fénykép alapján készült el. Miss Fraser egyetlen hibát követett el: a viaszszobor kezébe Gauloise- cigarettát tett. Az pedig köztudomású, hogy Picasso sohasem szív mást. mint Gitanest. — Miért nem inkább autóbusszal? — Hogy ne röhögjenek rajtam. Ugyanis ha gyalog megyek, azt még csak meg tudom magyarázni azzal, hogy tiédem az egészségem, hogy szükségem van a friss levegőre, viszont nincs szükségem a felesleges kilóimra, hogy részt veszek a. kocogó mozgalomban, meg minden effélével. De a buszt azt már nem tudnám megmagyarázni. Mindenki azt hinné, hogy smú- cig vagyok a saját kocsimat strapáim. . . — Most jut eszembe Az előszobádban egy csúnya és kellemetlen modorú jelenség ügyködik az írógépnél es fogadja az ügyfeleket. Mi van Irénkével, azzal a bűbájos, igé.zetes sexbombával, aki éveken keresztül azon a jogcímen kellemke- dett körülötted, hogy a titkárnőd? — Mint láthatod, vállalatunk jelentős mértékben Csökkentette a reprezentációt. Így le kellett mondanom írónkéról is. Ezért inkább elvettem feleségül. Otthon ugyanis azért mégsem árt, ha néha reprezentál az ember... Ágh Tihamér tályba, vagy általános iskolából középiskolába kerülő diáktól, aki magyarból és oroszból kevesebbet tud, a szükségesnél sokkal nagyobb erőfeszítést követel a két nyelv további tanulása, a középiskolában pedig a második idegen nyelvé. Ezen a tananyag csökkentése legfeljebb átmenetileg segít. Közismert, mennyi „bajuk” van a középiskolában azoknak a diákoknak, akiknek az általános iskolában nem szaktanár tanította a számtant, vagy más okból hiányos a matematikai felkészültségük. Számukra bizony megterhelő a bármilyen szerényre szabott, de középiskolai színvonalú matematikaoktatás. Sajnos, vannak középiskolák, amelyek az általuk nyújtott szakképzés jellegéről távolabbinak tűnő „humán” tárgyakat — nyelveket, történelmet — elhanyagolhatónak tartják, s a szaktanár enged a testület követelésének: Mint ismeretes, a Minisztertanács legutóbbi ülésén megvitatta, és elfogadta a művelődésügyi rhi- niszter előterjesztését az alsó- és középfokú oktatási intézmények irányítási rendszerének szabályozásáról. A döntés az oktatási intézmények irányításában az egység megteremtését célozza. A szakközépiskolák irányítása eddig sem főhatósági, sem tanácsi szinten nem volt egységes. A szakminisztériumok .iskoláik irányítását közvetlenül maguk végzik, így a szakközépiskolák irányítása jelenleg 13 iskolafenntartó főhatóság és a tanácsok közölt oszlik meg. A szakközépiskolák irányításának megjavítása szükségessé teszi a szétforgácsoltság megszüntetését. Az egységes irányítás megvalósításának alapfeltétele, hogy valamennyi szakközépiskola fenntartása a megyei (fővárosi) tanácsoknál összpontosuljon. „liberálisan” tanít és osztályoz. A dolog természetéből következik, hogy általában szakközépiskoláról van szó. de előfordult már hasonló eset gimnáziumban is. Ha az ilyen középiskola tanulója főiskolára kerül, a lektorátusi orosz nyelvoktatás is túlterhelést okoz, hiszen a hiányok pótlása külön időt. erőfeszítést kíván. Ilyenkor rendszerint nyolc év mulasztásai halmozódnak fel, s a háttérben másodlagos bénító tényezőként ott van az anyanyelvi ismeretek hiányossága is. Vagy: a történelmi ismeretek hézagos volta a marxizmus—leninizmus tanulását nehezíti meg. A sokat emlegetett túlterhelés megszüntetésének van tehát minőségi feltétele is. Tanítványaink csak akkor szabadulnak meg tőle teljesen, ha az iskola minden fokozatából a további tanuláshoz szükséges „szellemi vértezettel” lépnek magasabb osztályba. A kelleténél több tananyag eredménytelenné teheti a tanulást. A fordítottja azonban legalább ennyire igaz: a terméketlen munka túlterhelést okoz. Dr. Bán Ervin Ezt a célt szolgálja az az intézkedés. amely a szakközépiskolák és a középiskolai kollégiumok létesítését és fenntartását a tanácsok kizárólagos hatáskörébe utalja. A jövőben a művelődésügyi miniszter látja el valamennyi szak- középiskolát illetően az intézmény igazgatásának. neve* lőmunká.jának, valamint a közismereti és a szakmai előkészítő tantárgyak oktatásának irányítását és felügyeletét. Ugyanakkor a szakmai képzés irányításában és felügyeletében a munkaügyi miniszter — mint a szakmunkás- képzés szakmai, ágazati minisztere — továbbá a szakközépiskolai képzésben érdekelt miniszterek részt vesznek. A tanácsi irányítás tehát ezután kiterjed a szakminisztériumoktól átvett szakközépiskolákra is, másrészt bővül a szakmai képzés felügyeletével. Petőfiről képekben A költő halála után 18 esztendővel emléktáblát avattak Kiskunfélegyházán. A márványoszlopon ez olvasható: Itt élte gyermekéveit Petőfi Sándor. A nagy költő emlékének tisztelői. 1861. A fogalmazás pontos, a régi, Petrovicsék által bérelt Bánhi- dy-ház nagy részét lebontották, csak az udvarra néző fal egy része eredeti. Az Ölemplom mögött a jómódú telepes gazdák házai álltak. A félegyházi árendás mészáros házigazdája, Bánhídy Gáspár módos ember volt, még a főbírói tisztet is viselte három évig. Itt, ennek a hajdanvolt háznak az udvarán töltötte a későbbi poéta legszebb gyermekéveit. Itt loiiagolt „szilaj nádparipán”. Volt hely bőven, a telek egészen a hátsó — ma Arany János — utcáig nyújtózkodott. Hogy Tunisz ne nyelje el Karthágót Csökkentjük a reprezentációt Az egységes iskolairányításról határozott a Minisztertanács
