Petőfi Népe, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-21 / 17. szám

I • PETŐFI NßPE • 1973. január 21. ESEMÉNYEK SOROKBAN Waldheim nem megy Washingtonba Kurt Waldheim ENSZ-fötitkár nem fogadta el a Nixon elnök be­iktatására szóló meghívást, jelen­tette be pénteken az ENSZ szó­vivője. Mivel a világszervezetnek 132 tagországa van, a főtitkár nem vehet részt minden államfő eskütételi ceremóniáién — mon­dotta a szóvivő. Más ENSZ-tiszt- ségviselő számára nem érkezett meghívás, így nem képviselte senki a világszervezetet a szom­bati ünnepségen. Merénylet Okinawán Az Okinawa szigetén levő Ko­rában két fegyveres személy agyonlőtt egy amerikai tengerész- gyalogost, egy másikat pedig sú­lyosan megsebesített. Az ameri­kaiak gépkocsin igyekeztek tá­maszpontjukra, amikor az úton két fegyveres megállította ókét és golyókat eresztett beléjük. Schumann Romániában George Macovescu román kül­ügyminiszter meghívására Mauri­ce Schumann francia külügymi­niszter január 29-én kétnapos hi­vatalos látogatásra Romániába érkezik. Hazatért a szovjet hajóraj Befejezte hatnapos hivatalos baráti látogatását Bombay kikö­tőjében az egy cirkálóból, egy torpedórombolóból és egy tenger- a1> Íróból álló szovjet hadiha­jói-,. A hajóraj pénteken kifutott a Bombay-i kikötőből. Kirchschläger hazautazott Rudolf Kirchschläger osztrák külügyminiszter szombaton befe­jezte a finn fővárosban tett hi­vatalos látogatását és hazauta­zott. Helsinkiben tárgyalásokat folytatott Karjalainen külügymi­niszterrel. Fogadta őt Kekkonen köztársasági elnök és Sorsa mi­niszterelnök is. Köszönet a pápának A Palesztinái ellenállási csopor­tok csúcsszerve, a Palesztinái Fel- szabaditási Szervezet pénteken táviratban köszönte meg VI. Pál pápának, hogy Golda Meir izraeli miniszterelnökkel folytatott esz­mecseréje során nem engedett ál­láspontjából. A Vatikán, mint is­meretes. nemzetközi státuszt sze­retne Jeruzsálemnek és helytele­níti Izrael bekebelezési szándé­kát, valamint a Palesztinái kér- déSbéft tanúsított rfi'erev állás­pontját. A BYT küldöttsége Hanoiban HANOI Pham Van Dong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság mi­niszterelnöke fogadta a Béke-vi- lágtanács küldöttségét, amely Romes Csandrának, a szervezet főtitkárának vezetésével tartóz­kodik Hanoiban. A Béke-világtanács nevében Romes Csandra kijelentette, hogy a világ békeszerető erói elítélik az amerikai imperialistáknak a vietnami nép ellen elkövetett bűncselekményeit. Hangsúlyozta, hogy a vietnami nép hősies harca nagy lelkesedést kelt. Pham Van Dong miniszterel­nök válaszában kérte a küldött­ség tagjait, tolmácsolják a világ népeinek őszinte köszönetét a vi­etnami nép igazságos harcának nyújtott támogatásukért. A küldöttség a VDK-ban tett látogatása során felkereste azo­kat a helyeket, ahol különösen nagy károk keletkeztek az ame­rikaiak bombázásai miatt. AMERIKAI PILÚTAK Az amerikai légierő négy tag­ja tagadta meg az utóbbi hóna­pokban a részvételt a Vietnam elleni bombatámadásokban. Két pilóta van köztük, aki nem volt hajlandó részt venni a Demok­ratikus Vietnam sűrűn lakott te­rületeinek bombázásában. Mint annak idején jelentettük, Michael Heck százados, egy B— 52-es típusú amerikai óriásbom­bázó pilótája, aki előzőleg 275 bevetésben vett részt, kijelentet­te: többé nem hajlandó vezetni bombavető repülőgépét, mert „a bombatámadások okozta károk, a tömeges pusztítás, az áldozatok száma nem áll arányban a légi­támadások céljaival”. Az amerikai légierő pénteki közlése szerint 1972 december 18-án Dwight Evans pilótaszá­zados is megtagadta a VDK elle­ni légitámadásokban való rész­vételt. Mindkét pilótát letartóztatták. A „parancs végrehajtása megta­gadásának” ürügyén várhatóan hadbíróság elé állítják őket. Heck es Evans pilótaszázado­son kívül amerikai repülőgépek személyzetének két további tag­ja is megtagadta az indokínai bevetési parancsok teljesítését. Rogers közel-keleti csapdája Egyiptom mindeddig nem vá­laszolt hivatalosan Rogers ame­rikai külügyminiszter csütörtöki beszédére, amelyben arab—izrae­li tárgyalásokat sürgetett a kö­zel-keleti válság részleges meg­oldásáról és a Szuezi-csatorna újramegnyitásáról. Míg Eban iz­raeli külügyminiszter új kez­deményezéseként értékeli és üdvözli Rogers felhívását, addig Kairót óvatosságra intik az 1970- ben elvben elfogadott Rogers- terv keserű tapasztalatai. Ennék nyomán bebizonyosodott ugyan­is, hogy az amerikai kezdemé­nyezés és közvetítési kísérlet semmivel sem vitt .közelebb a válság igazságos rendezéséhez, sőt a tűzszünet állandósításával elősegítette az izraeli annexjó megszilárdítását és prolongálá­sát. Egyiptom álláspontja szerint a részleges rendezés csupán az átfogó rendezés részeként, an­nak első lépéseként képzelhető el. A legutóbbi hivatalos nyilat­kozatok azonban mindenféle részleges megoldást elvetettek, olyan csapdát látva bennük, amely végeredményben az izrae­li expanziós tervek megvalósítá­sát szolgálná. Az egyiptomi óvatosságot iga­zolja az az ingerült reagálás, amellyel a Jarring-misszió fel­újítását szorgalmazó szovjet- francia kezdeményezéseket fo­gadták Izraelben. A Rogers-be- jelentés időzítéséből arra lehet következtetni, hogy az Egyesült Államok továbbra sem akarja kiengedni a kezéből a közel-ke­leti rendezést. S egy újabb ame­rikai kezdeményezéssel közvetí­tési kísérlettel próbál elébevág­ni a Jarring-misszió felújításá­nak. Az amerikai közvetítéstől pedig nem várhatnak pártatlan­ságot az arab országok. A JKP a japán-amerikai szerződésről A Japán Kommunista Párt sajtóorgánuma, az Akahata egyik kommentárjában élesen bírálta a japán—amerikai szerződést, valamint Csou En-lajnak a szer­ződéssel kapcsolatos helyeslő ki­jelentéseit. A japán sajtó szerint a kínai államtanács elnöke. Ki­mura japan parlamenti képvi­selő és a volt miniszter előtt — amikor az Pekingben tartózko­dott — azt fejtegette, hogy Ja­pánnak feltétlenül fenn kell tar­tania az Egyesült Államokkal kötött biztonsági szerződést és meg kell maradnia az amerikai atomernyő védelmében. A japán—amerikai bizton­sági szerződés — írja ezzel kap­csolatban az Akahata — arra kényszeríti Japánt, hogy növel­je katonai potenciálját, s ez ju­tott kifejezésre a négyéves had­seregfejlesztési tervben is. A lap hangsúlyozza: a szerződés minden vonatkozásában szük­ségtelen és veszélyes a japán nép számára. Az amerikai atomernyő pedig csupán arra jó, hogy Japánt az Egyesült Ál­lamok globális stratégiájához láncolja A 'japán nép tehát nem érthet egyet Csou En-laj­nak azzal a kijelentésével, hogy az országnak feltétlenül szüksé­ge van az amerikai atomernyő­re — szögezi le az Akahata majd felszólítja Pekinget: erő­sítse vagy cáfolja meg azt a kijelentést, amelyet Kimura sze­rint Csou En-laj tett. N ATO-hadgyakorlat az Atlanti-óceánon Felvonulás a halál ellen Hétfőn nagyszabású NATO tengeri hadgyakorlat kezdődik „Napos tengerek” fedőnéven az Atlanti-óceánon, Anglia délnyu­gati partvidékétől az Azori-szi- getekig. A hadgyakorlat legfi­gyelemreméltóbb vonása az lesz, hogy a NATO integrált katonai szervezetéből még de Gaulle idején kivonult Francia- ország jelentős erőkkel vesz részt rajta: egy repülőgép anya­hajó (a Clemenceau) és nyolc másik hadihajó fedélzetén több mint 2500 francia haditengerész lesz jelen, azaz a hadgyakorla­ton részt vevő katonák több mint ■egynegyede. Ennél nagyobb súllyal csak Anglia képviselteti magát a háromhetes hadgyakorlaton, amelyen nyolc NATO-ország hadihajói és repülőgépei vesz­nek részt Robert Erly amerikai ellentengernagy, a NATO úgy­nevezett ibériai-atlanti szektora (Iberlant) parancsnokának irá­nyítása alatt. A tengeri hadgya­korlaton az Egyesült Államok, Kanada, Anglia, Franciaország, Portugália, Norvégia, az NSZK és Hollandia összesen 44 hadi­hajója és mintegy 100 repülő­gépe vesz részt. (AP) Demokratikus ” diktátor 99 MANILA Ferdinand Marcos, a Fülöp- szigetek elnöke szombaton saj­tóértekezletet tartott, első ízben mióta az új alkotmány értelmé­ben szerdán átvette a korlátlan hatalmat az országban. Marcos az újságírók előtt ki­jelentette, hogy korlátlan hatal­ma nem diktatúra, hanem „a nép érdekeit, a demokráciához való visszatérést szolgálja”. Az elnök felajánlotta azt is, hogy lemond tisztségéről, „ha a nép nincs megelégedve” kormány­zásával. A nép — mondotta — a képviselők útján hallathatja hangját. Ferdinand Marcos be­jelentette, hogy a jövőben rend­szeresen helyi népgyűléseket tartanak. E testületeknek azon­ban csupán konzultatív és nem törvényhozói hatalma lesz. (AP, Reuter) Köves Tibor az MTI tudósítója jelenti: Magyar idő szerint szombaton délután 5.30 órakor az amerikai törvényhozás épülete, a Capito- lium előtt tette le Nixon elnök második hivatali esküjét. A csa­ládi biblia, amelyre az elnök es­küdött, ugyanott volt felütve, ahol 1969-es első beiktatásakor. Annál a fejezetnél, mely ’a „Ko­vácsolj ekevasat a kardokból’’ és 4 „Nemzet ne emeljen kardot más nemzetekre’’ mondatokat tartal­mazza. Nagy érdeklődés előzte meg Nixon elnök beiktatási beszédét, amely talán sejtetni engedte: merre kívánja kormámyozni or­szágát a választási győzelem óta teljesen magábazárkózott elnök a következő négy évben. Azok a tízmilliók, akik november 7-én a „karnyújtási távolságban”' fel­mutatott vietnami békére és az „egész nemzedék életére szóló békére” szavaztak, azóta elbi­zonytalanodtak és különösen a karácsonyi terrorbombázás sokk­hatására — egyre türelmetleneb­bül sürgetik a szavak és a tet­tek között tátongó szakadék át­hidalását. A beiktatási ünnepségek elő­estéjén a vietnami békeremé­nyek két hete felújított eszkalá­ciójának csúcspontjaként az ame­rikai tv-állomások bemutatták azt a rffcm egészen egyperces fil­met, amelyet egy hivatalos ame­rikai filmriporter készített ja­nuár 13-án a párizsi tárgyaló­Meghiúsult a vád kísérlete Az Egyesült Államok vádható­ságai által perbefogott Dániel Ellsberg és Anthony Russo Los Angelesben folyó pőrében meg­hiúsult a vád v;sérlete, hogy az amerikaiak .ami agresszióját ellenző embereket „veszélyes ösz- szeesküvőkként” állítsák be. A két tudóst a vietnami gaz­tettekre fényt derítő titkos Pen­tagon-dokumentumok közreadása miatt állították bíróság elé. A vád áltál felvonultatott tanúk megkísérelték azt bizonyítani, hogy az anyagok nyilvánosságra hozatala „segítséget nyújthatott az ellenségnek”, károkat okozva ezzel az Egyesült Államok „nem­zetbiztonságának”. A védelem részéről a tanúknak feltett kérdésekből azonban kide­rült,. hogy a kormány a Penta­gon-dokumentumokat közlésükig egyáltalán nem tekintette a nem­zetbiztonsággal kapcsolatban ál­lóknak. Ily módon nyilvánvaló lett, hogy a tudósok meghurcolásának valódi oka semmi összefüggésben sincs a „kémkedésről szóló” tör­vény megsértésével, hanem csu­pán az a szándékuk sugallja, hogy a hatóságok leszámolhas­sanak az amerikaiak vietnami kalandjának ellenzőivel. • asztalnál tanácsadóik társaságá­ban egymással szemben helyet- foglaló Ktssingerről és Le Dúc Tho-ról. A Fehér Ház minden magyarázat és kommentár nél­kül bocsátotta közzé a filmet, s szóvivője tagadta, hogy az idő­zítésnek bármi köze lenne az el­nöki beiktatáshoz. A jól hangszerelt „békekon­cert” érezhetően enyhítette a ka­rácsonyi tömegbombázás ha­tására kialakult komor hangu­latot, de a félénken feltámadó bizakodás még mindig erős ké­telyekkel keveredik. „Csak ak­kor hiszünk, ha majd Nixon el­nök aláírását ott latjuk a viet­nami megállapodáson” — ezzel a mondanivalóval érkeztek pénte­ken és szombaton az ország min­den részéből a hivatalos Wa­shington hívatlan vendégei, akik a beiktatási parádé útvonalától néhány száz méternyire „Felvo­nulás a halál ellen’’ jelszóval rendeztek tiltakozó tüntetést. A hivatalos és a nem hivata­los Amerika „párhuzamos” ér­zelmeit fejezte ki pénteken es­te a beiktatási bizottság banket­tel egybekötött koncertje (rész­vételi díj fejenként 250—500 dol­lár) és az ingyenes misehang­verseny, amelyet a háború és a tömegbombázás ellen tiltakozó amerikai vallási szervezetek a washingtoni katedrálisban ren­deztek, s amelyen Leonard Bernstein vezényelte Haydn .,Könyörgés a békéért” című művét. HETI VILÁGHiRADÓ HÉTFŐ: Nixon elrendelte a VDK területe elleni amerikai katonai ak­ciók megszüntetését. — Helsinkiben folytatta munkáját az euró­pai biztonsági értekezlet nagyköveti szintű, előkészítő tanács­kozása. KEDD: Moszkvában véget ért a szocialista országok külügyminisz­tereinek értekezlete. — Haig tábornok, Kissinger helyettese, Sai­gonban tárgyalt. SZERDA: Diplomáciai, jogi, nyelvi szakértők tanácskozása Párizs mellett a vietnami—amerikai fegyverszüneti megállapodás elő­készítésére. — Norvégia és az NDK között diplomáciai kapcso­lat létesült. CSÜTÖRTÖK: Olaszország és az NDK között létrejött a diplomáciai kapcsolat. — Willy Brandt kormánynyilatkozata a Bundestagban. PÉNTEK: Nyilvánosságra hozták a szocialista országok állásfoglalá­sát a haderőcsökkentési tárgyalásokról. — Pompidou francia elnök befejezte etiópjai látogatását. SZOMBAT: Beiktatták Richard Nixont, aki újabb 4 évre az USA elnöke. — Hír arról, hogy Husszein jordániai király Kairóba készül. így látja a hetet kommentátorunk, Pálfy József r r Az amerikai elnök beiktatásai, az elnöki megbízatás teljesítésé­nek ünnepélyes kezdete tulaj­donképpen csak formaság akkor, amikor az új elnök egyben a ré­gi. Mégis Richard Nixon nagy súlyt helyezett arra, hogy újabb négyesztendős . megbízatásának kezdete szintén bevonuljon a tör­ténelembe, mint a vietnami há­ború történetének fordulója. Érdekes elgondolkozni azon, hogy bármennyire is a társadal­mi, gazdasági, katonai erők irá­nyítják a történelem menetét, a személyiséget nem lehet teljesen kihagyni belőle. Egy-egy állam­férfi törekvése a hírnév meg­szerzésére, gondja arra, hogy miként is szerepel majd későbbi korok történelemkönyvének lap­jain, nos, mindez közrejátszik a politika alakulásában. Egy pél­da a közelmúltból: a francia el­nök, de Gaulle tábornok már serdülő korában azon ábrándo­zott, hogy neve ott legyen Fran­ciaország aranykönyvében. Richard Nixon magatartásá­ban is fel lehet fedezni azt az elemet, hogy elnökségének két­szer négy esztendeje alatt sze­retne gondoskodni „halhatatlan­ságáról”. Néhány idézet a jövő i évtizedek amerikai történelem- könyveiből: Nixon volt az első elnök, aki elment Pekingbe és Moszkvába... Nixon volt az az elnök, aki befejezte a vietnami háborút... Nixon volt az az el­nök, aki tartalmat adott az ame­rikai stratégiának, a „reális el­rettentés” elvének,.: és így to­vább. Bármennyire is manipuláltnak vehetjük az 1972. novemberi amerikai elnökválasztást, bár­mennyire ís formaságnak tekint­hető az 1973, januári beiktatási ceremónia, tulajdonképpen a vi­etnami válságból való kibonta­kozás egy-egy eleme kötődik hozzájuk. Nixon pedig most egy olyan négyéves elnökséget kezd, amely további emlékezetes dátu­mokat rejteget. Még egy-két fon­tos nemzetközi megegyezést akar elérni, mielőtt eljön az Egyesült Államok „alapító atyái” függet­lenségi nyilatkozatának 200. év­fordulója. Az lesz csak az ünnep Amerikában! Nixon nevéhez fű­ződik majd — így remélik a Fe­hér Házban — a világraszóló ünnepségsorozat. Említettük, hogy még egy-két fontos nemzetközi megegyezés rajzolódik ki a következő évek politikai-diplomáciai horizont­ján. Az egyik az európai fegy­veres erők és fegyverzet csök­kentését eredményezheti. Ter­mészetesen még igen-igen sok- 1 szór lesz szó erről a prob­lémáról, amíg valamilyen meg­állapodásra jutnak Kelet és Nyugat, a Varsói Szerződés és a NATO államai, továbbá azok az országok, \ amelyek e katonai tömbökön kívül is érdekeltek a haderők és a fegyverzet csök­kentésében. A héten folytatódott az NDK nemzetközi jogi elismerésének „hulláma”: többek között két NATO-ország lépett diplomáciai kapcsolatba az első német mun­kás-paraszt állammal, Norvégia és Olaszország. A francia fővá­rosban is elkezdődtek az előké­szítő tárgyalások. A Varsói Szerződés országai­nak külügyminiszterei a hét ele­jén Moszkvában találkoztak { iogy megvitassák az európai üztonság kérdéseit Értekezle­tükön kidolgozták a szocialista országok álláspontját a helsinki nagyköveti, szintű konferenciára és összeegyeztették véleményü­ket az előbbiekben érintett had­erő- és fegyverzetcsökkentési problémakörben. Ezt követően juttattak el jegyzéket a NATO- országokhoz. A magyar állásfog­lalást az a jegyzék ismertette, amelyet a kormány január 1 fi­án juttatott el az USA, Belgi­um, Dánia, Görögország, Hol­landia, Kanada, Nagy-Britannia, Norvégia, az NSZK, Olaszország és Törökország kormányaihoz. A jegyzék válasz ezeknek az országoknak 1972 novembere­ben Budapestre eljuttatott jegy­zékére, amelyben bizonyos kon­zultációt javasoltak az ő megfo­galmazásuk szerint „a kölcsö­nös és kiegyensúlyozott haderő- csökkentést” célzó tárgyalások megindulása előtt. 1973. január 31-ét és Genfet javasolták e konzultatív eszmecserére, a magyar kormány az időpontot elfogadta. A jegyzékben nincs utalás az első megbeszélések helyére. Ügy tűnik, hogy Genf nem lenne alkalmas hely az eszmecserére, hiszen az amúgy- is sok nemzetközi tanácskozás színhelye, például a nagyfontos­ságú, szovjet—amerikai SALT- tárgyalásnak. Bécs sokkal alkal­masabb lenne ... A nyugati sajtóban négybetűs rövidítéssel jelölik „a kölcsö­nös és kiegyensúlyozott had- erőcsökkentés” fogalmát: MBFR-nek mondják a kifejezés angol neve szerint. A „kiegyen­súlyozott” jelző azt jelentené, hogy a nyugatiak elképzelésé­nek megfelelően nem 1:1 arány­ban vonnák vissza az európai országok területén állomásozó külföldi csapatokat, hanem úgy, hogy — mondjuk — egy ame­rikai katonáért cserébe két szov­jet katona térjen haza ... Azon az alapon fogalmazzák meg így a javaslatukat, hogy a Varsói Szerződés egyesített fegyveres ereje fölényben van Európában a NATO erőivel szemben, az egyforma mennyiségű haderő­csökkentés a NATO minőségi hátrányát eredményezné. A ma­gyar kormány jegyzékéből idéz­hetünk: „Az európai nemzeti és külföldi fegyveres erők és fegy­verzet csökkentésének kérdését úgy kell megoldani, hogy ez ne okozzon kárt egyik fél bizton­ságának sem”. Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese hivatalában fogad­ta a Danin Gotov postaügyi miniszter vezetésével hazánkban tartózkodó mongol delegációt. A baráti beszélgetésen Jelen voll dr.’ Csanádi György közlekedés- és postaUgyi miniszter, valamint P. Sagdarszuren. Mongólia budapesti nagykövete. (MTI foto: Szebellédy felv. — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents