Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-09 / 290. szám

I

I

f

K

i

a dávodi Augusztus 20. Termelőszövetkezetben

ALIG MÁSFÉL ÉVTIZEDES MÚLTRA TEKINT VISSZA DÁVODON A TERMELŐSZÖVETKEZETI MOZGALOM. ELSŐKÉNT. 1957-BEN A RÁKÓCZI TSZ JÖTT LÉTRE. AMELY KÉSŐBB, 1964-BEN NEVÉT MEGTARTVA EGYESÜLT A HELYI ÚJ ÉLET ÉS ARANYKALÁSZ TSZ-SZEL. DE 1970 ELEJÉN A MEGNAGYOBBODOTT RÁKÓCZI IS BEOLVADT AZ AUGUSZTUS 20. TSZ-BE. ÍGY A KÖZSÉG

EGYETLEN KÖZÖS GAZDASÁGÁNAK A TERÜLETE 9200 HOLDRA NÖVEKEDETT.

MAGA AZ AUGUSZTUS 20. TSZ 1958-BAN JÖTT LÉTRE — AZON A NAPON. AMELYRE AZ ELNEVEZÉS UTAL — 772 HOLD ÖSSZTERÜLETEN, 79 TAGGAL. KEZDETBEN A GABONA- ÉS TAKARMÁNYTERMESZTÉS VOLT A Fö PROFIL. A GAZDASÁG- VEZETÉS TÖREKVÉSE EZ IDÖTÁJT

AZ VOLT. HOGY CSÖKKENTENI KELL A NÖVÉNYFÉLESÉGEK SZÁMÁT, S JAVÍTÁSRA SZORUL' A MUNKASZERVEZÉS ÉS A MUNKAFEGYELEM IS.

AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS MÉG KÉSŐBB IS CSAK LASSAN. NEHÉZKESEN BONTAKOZOTT. ELSŐSORBAN A FÉRŐHELYEK HIÁNYA MIATT. DE A SZÍVÓS MUNKA ÁLTAL MÉGIS CSAK SIKERÜLT MEGTEREMTENI A

NAGYÜZEMI ALAPOKAT: NAGY LÉTSZÁMÚ, JÖVEDELMEZŐ ÉS KORSZERŰ ÁLLATTARTÁS ALAKULT KI, GÉPESÍTETT SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNY- TERMESZTÉS ÉS VÁLTOZATOS ÖSZ- SZETÉTELÜ. NAGYHOZAMŰ KERTÉSZETI KULTÚRA.

AZ EGYESÜLÉSI FOLYAMAT DÁ- VODON SIKERESEN. A FEJLŐDÉSSEL DIALEKTIKUS ÖSSZHANGBAN JÁTSZÓDOTT LE.

Intenzív takarmánytermesztés

A közösen művelt terület jelenleg kevés híján 8300 hold, s szántóföldi termesztés céljaira ebből 6400 holdat hasznosítanak. Az arányokat tekintve a legjelentősebb területeket a takarmánynövények foglalják eL Kukorica az idén 1600, évelő pillangós 551, egynyári szálas (siló, takarmánykeverék, hibár) 350, takarmány- búza 830 holdon termett

A hozamok kimagaslóak, s egyre növekvőek. Kukoricából például 27 mázsa májusi morzsoltban számított termést takarítottak be holdanként Ezt a kultúrát már évek óta a kemizálás és a komplex gépesítés jellemzi.

De az új eljárások máshol is helyet kérnek maguknak. Csak példaként említjük meg, hogy a silózásban igen jól bevált az olasz eredetű, Frigieri-féle módszer, amelynek a lényege az, hogy a szilázst ;30 vagonos kupacokba rakják, tömörítik — mindezt géppel —, s fóliával letakarva tárolják. Ily módon szinte veszteség nélkül hasznosítják a takarmányt Az igényeknek megfelelően a takarmánytermő felületek további növekedése várható. 1974-ben már 2500 holdon termesztenek kukoricát.

De a takarmányként való hasznosítás még az ipari növények termesztésénél is szerepet játszik Dávodon.

? o-v v,- / ■ . ..

Szakosított telepek

Az állattartás egyik gerincét az 1200-as létszámú szarvasmarha-állomány képezi. Az állomány folytonosan alakulóban, egyúttal növekedőben van, s így év végére a tehénlétszám eléri az 520-at. Az állomány tbc-negatív, s ezzel függ össze a tejhozam átmeneti visszaesése. Az átlagos tejhozam évenként 2700 liter, ám növelésére határozott programot dolgoztak ki, amelynek tengelyében az átgondoltabb tenyésztői munka, a saját inszeminálásra való áttérés és a takarmányok béltartalmának laboratóriumi vizsgálata áll. Ezzel együtt nagy gondot fordítanak a gondozók továbbképzésére is.

A nőivarú szaporulat legalkalmasabb hányada

szolgálja a tehénállomány növelését, amely 1973-ban várhatóan 600-as, 1974-ben 750-es létszámú lesz. A szaporulat többi része meg. hizlalásra kerül. A tenyész- állomány pótlása természetesen azzal együtt értendő, hogy évente 50—60 tehenet ki is selejteznek.

Az idén 350 körüli létszámú hízómarhát értékesítenek. Zömmel exportra.

A Kaposvári Cukorgyárral kialakított együttműködés jóvoltából sikerrel hasznosítják az Urebetint, a kar- bamiddal dúsított hízótápot A marhahizlalásban először kísérletként kezdték alkalmazni, de már a teljes állomány részesül belőle. Olcsóbb és gyorsabb az „előállítás”, mint a korábban használatos tápokkal.

A cukorrépa itt nem megtűrt, hanem közkedvelt növény, s az idei 300 holdas területét jövőre 350 holdra növelik. Mellékterméke igen jól hasznosítható a szarvasmarhatartásnál. Az idei átlagtermés 260 mázsa volt holdanként, termesztésénél az úgynevezett Rau- wánsor célgépeit alkalmazzák (szemenként! vetőgépet, kombájnt stb.l. A baja—hercegszántói vasútvonal megszűnése sem fékezi itt a termesztését, az idei szállítások megszervezésénél már ezzel az eshetőséggel is számot vetettek. Cukorrépából csak Dávodról 650 vagon bruttó termést továbbítottak.

A legújabb kormányintézkedésnek köszönhetően a szarvasmarhatartás már kifizetődő ágazat Dávodon. Szerepet játszanak ebben a korszerű tartási körülmények is. A szakosított tehenészeti telep építését 1971 közepére fejezték be. Az itt tartott 740 szarvas- marha körüli teendőket összesen 41 személy látja el, s közülük mintegy 20

fő, aki tényleges gondozónak számít

A püspökpusztai 3-as majorban ezután felépülő új, szakosított telep a mostaninál is korszerűbb lesz.

A szakosított szarvasmarhatelcp.

A tízezres Gi-Gi

A sertéshizlalás volumene eddig sem volt jelentéktelen: a 190 anyakoca mintegy 2500-as szaporulatát hizlalták meg az idén. Nemrég történt meg az átállás a fehér hússertések nevelésére. Mindeddig a régi, szerfás ólakban bonyolították le a hizlalást, s a mostoha tartási körülmények közepette is eredményesnek bizonyult, a kiváló gondozói munkának köszönhetően. Továbbá azért, mert a korszerűtlen feltételek ellensúlyozására kilónként két forint sertésértékesítési prémiumot kaptak.

De a jövő év elejétől kezdve nagy változások áll- riák' elő ebben az ágazatban. Az új, Gi-Gi rendszerű szakosított telep „benépesítése” kezdetét veszi, s itt már 460 anyakoca részére van hely, mert az évente tervezett hízókibocsátást tízezresre méretezték. A telepet klímaberendezéssel, automatikával látták el, a telephez kapcsolódó keverőüzemben maga a tsz állítja elő a tápot, amelyet nedves állapotban kapnak meg az állatok. Az egész telepet összesen huszonöt személy szolgálja ki, s ebből tizenhét végezjizikai munkát, természetesen

mint szakmunkás. A Helyő- menti Állami Gazdaságban szervezett tanfolyamot már elvégezték. A telep szakmai irányítását két főiskolát végzett szakember látja el.

A csatornaszélek lelegel- tetését, az egyébként veszendőbe menő hulladékok hasznosítását szolgálja

nagyrészt a mintegy ezer anyajuhot számláló juhállomány. Amellett hasznos is ez az ágazat, azzá teszi a

ki, s ezért is előnyös a szőlőként való értékesítés.

Már a 60-as évek közepén kialakult a vöröshagyma intenzív termesztése. E nagy gondosságot igénylő növénykultúra az idén 300 holdat foglalt el. De minthogy gépesítése nem megoldott, s ezért a tsz munkaerőmérlegét több ízben felborulással fenyegeti, azt tervezik, hogy a jövő évtől kezdve lemondanak róla. Hasonló okok miatt tervezik a megválást a fejeskáposztától, amelyből 200 va- gonnyi terem az idén, másodvetésként.

Változatlanul marad azonban a 20 holdas konyhakertészet, amelynek termése a helyi ellátás és a közvetlen értékesítés céljait szolgálja. A szövetkezet hat boltegységet tart fenn: négyet Pécsett, egyet Herceg- szántón és egyet Dávodon. Éves áruforgalmuk összesen 8—9 millió forintra tehető. Nemcsak zöldségféléket, hanem halat, sőt — a pécsi boltokban — abrakterményt is árusítanak. Az áruválaszték bővítése érdekében a Bács-Kiskun megyei MEZÖTERMÉK-kel folytatnak együttműködést, a korábban kialakult kooSertésférőhelyek — átadás előtt.

Korszerű takarmány szárító.

Saját bolthálózat

gyapjú négykilós nyírási átlaga, s az évi mintegy 800 pecsenyebárány értékesítése.

Hatvanholdas vízfelülete van a tsz halastavának, s a holdankénti' „haltermés” több mint tíz mázsa az idén. Ez intenzív kihasználást jelent. A tó a Ferenc- csatornából kapja a vízutánpótlását. Van külön te- leltetörendszer, hogy a gazdaság egész évben folyamatosan értékesíthesse a halat saját üzleteiben.

Az üzemi almatermő felület 220 hold, s ugyaneny- nyi területen termesztenek szőlőt is. Ez utóbbinak azonban a fele a korszerű ültetvény.

Almából összesen 170 vagon termett az idén, de sokéves átlagban kijön a holdankénti százmázsás átlaghozam. Szőlőből 4700 mázsát értékesítettek feldolgozásra, ennek zömét a nagyüzemi telepítésű tőkék adták. Itt javarészt olasz- rizling, ezerjó terem. A pincegazdasággal hasznos együttműködést alakítottak