Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-09 / 290. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek’ "PETŐFI NEPE XXVII. évf. 290. szám 1912. december 9., SZOMBAT Arai 99 fillér, Tanácskozás a tanyákról A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának és a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség Központi Bizottságának rendezésé­ben kétnapos tanácskozás lenleg az iparban foglal­koztatottak 20 százaléka él tanyán. Ezek a tények ar­ra mutatnak, hogy a ta­nyai életforma társadalmi, gazdasági alapjai megren­villamosított 90 tanyai is­kola mellett most egy év alatt 43 iskola kapott háló­zati, 38 pedig helyi áram­forrásból származó villa­mosenergiát. Ugyanez a Dr. Gajdócsi István elvtárs vitaindítóját mondja. kezdődött a tanyákról de­cember 8-án, a Bács-Kis- kun megyei Tanács új szék­hazának nagytermében. A tanácskozás első nap­ján részt vett dr. Ortutay Gyula és Szemők József, a Hazafias Népfront alel- nöke, S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkára, dr. Romány Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Bács-Kiskun me­gyei pártbizottság első tit­kára, Molnár Károly bel­kereskedelmi miniszterhe­lyettes, Madas András, mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszterhelyettes, dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke, dr. Fe­kete József, a KISZ KB osztályvezetője, dr. Gajdó­csi István a Bács-Kiskun megyei Tanács elnöke, az állami és társadalmi szer­vek képviselői és mintegy 150 meghívott vendég, az érdekelt megyékből. Dr. Ortutay Gyula meg­nvitó szavai után dr. Gaj­dócsi István mondta el vi- taindítólát. Beszédében rö­viden visszatekintett a ta- nvalsérdés felszabadulás előtú helvzetére, maid ele­mezi“ a jelenlegi állapotot ás szólt a jövő feladatai­ról. Az 1070-es népszámlálás adatéi szerint hazánk la­kosságának 8.3 százaléka, PRa ezer ember él külté­rinöten. A tanyák gondja Bács-Kiskun megyében a leesúlvosabb. hiszen a me­gye lakosságának közei 30 százaléka 164 ezer ember él tanván. A mezőgazdaság szocia­lista átsas-T-arás«. vslamtpt a márnáik és harmadik öt­éves fía-vt-on megvalósított ioarosos.'tás eredményeként Ráes-Kisl-un medvében meevverRint a t*nvai la­kosság átrétegződése. Je­dültek. A tanyarendszer megszűnése, felszámoló­dása azonban differenciált, hiszen befolyásolják a ter­mészeti, termelési jövedel-. mi, közlekedési adottsá­gok, és más objektív- szubjektív tényezők. társadalmi összefogás nyil­vánult meg a tanyai kollé­gium építési akció során is. A jövőben fontos feladat a lakosság áruellátásának biztosítása, szükség esetén új boltok létesítésével is. A szolgáltatások javítása A felvásárlás mérleget Ezért még Jé ideig Je­lentős tanyai népességgel kell számolnunk, s az át­meneti időszak alatt is gondoskodni kell a lakos­ság alapvető ellátásáról, életszínvonalának fokoza­tos emeléséről és műve­lődési igényeinek jobb ki­elégítéséről, melyhez az állami szervek és a társa­dalom összehangolt együt­tes munkája szükséges. Ennek jól példája volt a Bács-Kiskun megyei vil­lamosítási akció, melynek keretében a húsz év alaü A résztvevők egy csoportja. érdekében Jobban ki kell használni az állami gaz­dasági, szövetkezeti javító­műhelyekhez kapcsolódó szolgáltató tevékenységet. Ide tartozik a propán-bu­tán gázpalackkal való ellá­tás javítása is. Az egészségügyi ellátás kiterjesztése érdekében a helyi adottságok figyelem­bevételével célszerű kül­területi orvosi rendelőket létesíteni, rendszeresíteni kellene a terhesanyák és kisgyermekek érdekében az egészségügyi tanács­adást. és ewdPstodoLlism tízezer ragon kukorica Ismeretes, milyen sok gonddal járt az idén a me­zőgazdaságban a termés betakarítása. Az időjárás okozta lemaradás pótlására minden erőt mozgósítottak a nagyüzemek. Most már csak a megye déli részén van kukorica a földeken. A nagy tengeritermelő gazda­ságokban nehezíti a mun­kát, hogy megdőlt a szár, és a gépek nem képesek betakarítani az összes ter­mést. A kombájnok nyo­mában járnak a böngé­szők, akik hektáronként sokszor 5—10 mázsa kuko­ricát is összeszednek. A Bajai Állami Gazdaságban a vezetők is segítik ily mó­don a termés biztonságba helyezését. A kiváló kukoricatermés gondot okoz a megyei ga­bonafelvásárló és feldolgo­zó vállalatnak is. A telepek eddig 10 ezer vagon ten­gerit vettek át. Tavaly az évet 7500 vagon felvásárlá­sával zárták. A nagymeny- nyiség szárítása és raktáro­zása nehezen oldható meg. A termés egy része priz­mában van. A vállalat ösz- szefog az állami gazdasá­gokkal és termelőszövetke­zetekkel szükségraktárak építésére. Egyszerű megol­dásokkal ez év végéig mintegy 3 ezer vagon ku­koricát helyezhetnek majd el. Enyhít a raktárhiányon a mezőgazdasági nagyüze­mek saját építkezése is. Abban bíznak, hogy ez év végéig megszüntethetik a termény szabadtéri priz- mázását. biztonságba he­lyezhetik az összes átvett kukoricát. A vállalat még mintegy ezer vagon tengeri átvéte­lét tervezi. A gazdaságok­kal összefogva a jövő év elején még 3 ezer vagon befogadóképességű szükség- raktárat szándékozik épí­teni. Az idei kukoricabetaka­rítás számos tanulsággal jár. A szár megdőlése ar­ra figyelmeztet, hogy az agrotechnikai teendőkre jobban kell ügyelni egyes késői fajtáknál. Több szál­lítóeszközre, szárítóberen­dezésre és raktárra van szükség és már most meg kell tenni az előkészületet a jövő évi termés fogadá­sára. K. S. Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköz társaság Elnöki Tanácsa az Al­kotmány 22. paragrafusa (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1972. december 12 napján (kedd) dél­előtt 11 órára összehívta. (MTI) Gazdag program a jubileumra A Béke éa barátság” munkabizotfság tervei a magukra maradt idős emberek ápolásáróL Dr. Gajdócsi István vita­indítója után hozzászólások következtek. A délutáni programban a résztvevők megtekintették Lakatos Vince megrendítő erejű filmjét, a Virrasztókat, majd folytatódott a vita. A tanácskozás első napi programjának befejezése­képpen a Budapesti Egye­temi Várszínpad együttese bemutatta Fábián Zoltán Paticsfalak című dokumen- tum játékát.--Ka_sse __ T egnap délelőtt ülése­zett a Hazafias Népfront megyei elnökségének „Bé­ke és barátság” munkabi­zottsága. Az elnöklő dr. Dobos László üdvözlő sza­vai után meghallgatta Polgár István tájékoztató­ját az idei második fél* esztendő programjának végrehajtásáról, majd meg­vitatta az 1973 első félévé­re összeállított munkaprog­ramot. A számvetés után egyöntetű volt a résztve­vők megállapítása, hogy igen eredményesen, mara­déktalanul sikerült valóra váltani azokat az elképze­léseket, amelyeket a mun­kabizottság a népek közöt­ti béke és barátság, a nemzetközi szolidaritás, a magyar—szovjet barátság szüntelen erősítéséért célul tűzött. Ezekről a sokrétű rendezvények egész sora, a megye legkülönbözőbb ré­szén lezajlott béketalálko­zók emlékezetes sikere tanúskodik. Ha lehet mondani, a „Béke és barátság” mun­kabizottság 1973 első fél­évére még dúsabb progra­mot tűzött maga elé, mint amilyen az említett idő­szaké volt. Továbbra is központi he­lyet foglal el a bizottság tevékenységében a ma­gyar—szovjet barátság ápo­lása. Az idei október Sí­vel Kiskunfélegyházán nyi­tottuk meg a jubileumi rendezvénysorozatot, amellyel a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövet sége megalakulásának 50. évfordulójára emlékezünk, s az azóta Is lezajlott ese­ményeket 1973. május R-ig számos, jelentős rendez­vény. akció, kezdeménye­zés követi. Ünneni ülések, filmhét öt városban, él­ménybeszámolók. vetélke­dők, magyar—szovjet ba­ráti találkozók, vándorki­állítás, barátságvonat — hogy csak érzékeltessük az ünnepi alkalmak sok­rétűségét — töltik meg gazdag tartalommal azt az időszakot, amelynek a mai — kecskeméti ünnepi nagygyűlés is egyik de-, monstrációja. A tervek szerint január­ban sorra kerülő egyhetes népfrontvezetői tanfolya­mon külön tájékoztató hangzik el az időszerű nemzetközi kérdésekről és a békeagitációról. A ha­gyományos rendezvény, a május 8-tól június 10-ig tartó békehónap, s annak befejező eseménye, a ka­locsai Lidice-emlékünnep- ség mellett, bekaocsolódik a bizottság az antiimperia- lista hét és a latin-ameri­kai hát programjának le­bonyolításába. Gazdag ese­ménysorozat szolgálja az! internacionalista gondol­kodás fejlesztésének ügyét.’ Januárban magyar—ku­bai, magyar—lengyel, ma­gyar—bolgár. februárban magyar—NDK, magyar— csehszlovák, márciusban magyar—mongol. áorilis- ban magvar—finn barát­sági napok, estek kereté­ben ismerkednek medvénk dolgozói a környező és távoli országok életével, kultúrájával, természeti szépségeivel. Városnézés, üzem- és tsz-látoeatás, ba­rátsági nagygyűlés, baráti beszélgetés éppúgy szere­pel ebben a programban, mint kiállítás, filmvetítés vagy például lenevri mű­vészek fellépése. KUri-un- félegyhá7a, Kecskemét, Kunszentmíklós. Soltvad- kert. Felsősz®ntiváo u^lo­ta száll ás, Aloár, Kalocsa lesz a szícbelve a kiemel­kedő találkozóknak.

Next

/
Thumbnails
Contents