Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-08 / 289. szám
19n. december 8., péntek S. oldal Ülést tartott a Minisztertanács Ötvenéves a Szovjetunió A Minisztertanács elnöke a kormány tegnapi ülésén előterjesztette a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1972. november 14—15-i ülése határozatainak végrehajtásával kapcsolatos állami feladatokra vonatkozó javaslatokat. Az MSZMP X. kongresszusa határozatainak végrehajtására az elmúlt két évben már számos állami intézkedés született. A X. kongresszus határozataiban megfogalmazott teendők a Központi Bizottság ülésének állásfoglalása alapján kiegészülnek. A megoldandó feladatok egy részével kapcsolatban érvényes határozatok, az éves nép- gazdasági terv és az állami költségvetés már folyamatban levő intézkedéseket tartalmaznak, másrészt további állami határozatok is szükségesek. A Minisztertanács az MSZMP Központi Bizottsága november 14—15-i ülése határozatainak végrehajtására vonatkozó állami feladatokat jóváhagyta, s felhívta az érdekelt szervek vezetőit, hogy azok megvalósítására a szükséges intézkedéseket tegyék meg. Dr, A.itai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese tájékoztatta a kormányt a magyar—csehszlovák gazdasági és műszakitudományos együttműködési vegyesbizottság 1972. november 17. és 22. között Budapesten megtartott X. ülésszakának tárgyalásairól. A külkereskedelmi miniszter előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta az 1973. évi szocialista viszonylatú árucsere-forgalmi megállapodások tárgyalási irányelveit. A szocialista országokkal folytatott árucsere-forgalmunk 1972-ben kedvezően alakult, a magyar vállalatok jelentősen növelték kivitelüket. Jövőre a szocialista viszonylatú áruforgalomban hasonló folyamat várható, de az export- és importforgalmat kiegyensúlyozottabb, arányosabb növekedés jellemzi. A kormány az előterjesztést jóváhagyólag tudomásul vette, és utasította az érintett minisztereket, hogy fokozott- figyelmet fordítsanak az export gazdaságosságának növelésére. A kormány megvitatta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének egyes beruházások műszaki-gazdasági normatíva rendszerének kidolgozására és bevezetésére jesztett javaslatát. ütemtervbe elsősorban azokat a nem termelő jellegű beruházásokat vették fel, amelyek építésére gyakrabban kerül sor, s amelyek anyagi költségeit túlnyomó részt vagy teljes egészében az állam fedezi, mint például a lakások, az iskolák és az óvodák. A Minisztertanács utasította az illetékes minisztereket, hogy gyorsítsák meg a beruházások műszaki és gazdasági normatíváinak kidolgozását, gondoskodjanak azok bevezetéséről és ellenőrzéséről. Az építésügyi és város- fejlesztési miniszter jelentést terjesztett a kormány elé az építőipari vállalatok hatékonyabb költséggazdálkodására tett intézkedésekről. Az elmúlt három évben az építőipar termelési költségeinek növekedését részben a felhasznált ipari termékek beszerzési árának és a fuvarozási költségek emelkedése, részben egyes adóterhek növekedése és az építőiparban fennálló termelésszervezési hiányosságok okozták. A kormány a jelentést tudomásul vette. Felhívta az építésügyi és városfejlesztési minisztert, hogy az eddigieken túl tegyen további hatékony intézkedéseket az építőipari vállalatok önköltségének csökkentésére. A kormány megtárgyalta s jóváhagyólag tudomásul vette a nehézipari miniszternek az 1972—73. évi téli energiaellátási helyzetről előterjesztett jelentését. A népgazdaság tüzelőanyag-ellátása az év folyamán kiegyensúlyozott volt, a fogyasztók szükségletét teljes egészében fedezte, és lehetővé teszi a téli időszakra való felkészülést, a folyamatos ellátást biztosító készletek felhalmozását. A Minisztertanács a me- zőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, valamint az Országos Vízügyi Hivatal elnökének közös előterjesztése alapján megtárgyalta és elfogadta az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére kidolgozott új irányelveket. Hazánkban a korszerű öntözéses gazdálkodás az elmúlt tíz évben jelentősen fejlődött. Az öntözhető terület az 1960. évi 144 ezer hektárról 426 ezer hektárra nőtt. A lehetőségeket azonban nem mindenütt használják ki. Eb. ben az évben az öntözhető területek 63 százalékán folytattak öntözéses gazdálkodást, ami az időjárási körülmények figyelem- bevételével, kielégítő. eloter- Az Szóljatok szép szavak — Petőfiről Holnap elődöntő Három megye nyolc irodalmi színpada mutatta be Petőfi Sándor életművével, munkásságával kapcsolatos műsorát tegnap délután Kecskeméten, a Szóljatok szép szavak — Petőfiről országos pályázat területi döntőjén. Különösen nagy érdeklődés előzte meg a televízió képernyőjéről ismert szegedi egyetemi színpad és a legutóbbi fesztiválokon jól szereplő szentesi Horváth Mihály Gimnázium irodalmi színpadának a fellépését. A bíráló bizottság késő este döntötte el, hogy a tegnap látott-hallott teljesítmények alapján hány csoport vehet részt a szombaton délután 3 órakor, a Katona József Színházban tartandó nyilvános elődöntőn. Ezt a műsort teljes egészében rögzíti a rádió és januárban folytatólagosan sugározza. A Ki mit tud?-hoz hasonlóan a közönséget is bevonják a „zsűrizésbe”. Szavazataik befolyásolják a legjobbak kiválasztását. A holnap délutáni elődöntőt Madarász László, a megyei tanács elnökhélyettese nyitja meg. Ünnepi megemlékezés Kecskeméten A mezőgazdaság vízigénye a következő években jelentősen növekszik, ugyanakkor a meglevő berendezések gyorsuló ütemben elavulnak. Így a korszerű öntözéses gazdálkodás vízszükséglete, valamint az öntözés megfelelő műszaki-technikai berendezései csak tervszerű, az igényekhez és a népgazdaság lehetőségeihez egyaránt alkalmazkodó fejlesztéssel biztosíthatók. A Minisztertanács ennek értelmében határozta meg az öntözéses gazdálkodós fejlesztésének új irányelveit. A vízkészletet elsősorban a zöldségtermesztés fokozására és minőségének javítására, a nagyüzemi állattartó telepek takarmánybázisának létrehozására. a cukorrépa és burgonya terméshozamának növelésére, valamint a rizstermesztés fejlesztésére kell felhasználni. Gondoskodni kell arról, hogy a hazai ipar minél előbb sorozatban állítsa elő azokat az öntözőberendezéseket, amelyeket az alkalmassági vizsgálatok során a legmegfelelőbbnek ítélnek, s amelyeknek gyártását és üzemeltetését alapos műszaki-technikai fejlesztéssel előkészítették. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a kelet—nyugati metróvonal építésének befejezéséről szóló jelentést, valamint az Országos ' Tervhivatal elnökének és a Fővárosi Tanács elnökének az észak— déli metróvonal építése meggyorsításáról előterjesztett javaslatát. A kormány hozzájárult, hogy a műszaki s a népgazdasági lehetőségek figyelembevételével a teljes vonalat a tervezett időpontnál két évvel korábban. 1982-ben, a Nagyvárad tér—Deák téri szakaszt pedig 1976 végén helyezzék üzembe. A terv megvalósításához szükséges pénzügyi, műszaki feltételeket biztosítani kell. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt (MTI) A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megalakulásának közelgő 50. évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezést tart Kecskeméten, december 9-én 17 óra 15 perces kezdettel a Városi moziban az MSZMP városi bizottsága, a Hazafias Népfront városi elnöksége, az MSZBT tagcsoportok és a megyei moziüzemi vállalat. A megemlékezés bevezetőjeként Kiss Ernő, az MSZBT Országos Elnökségének tagja megnyitja A szovjet nép élete című fotókiállítást, majd a szovjet. és a magyar himnuszok elhangzása után Szabó Lajos, az MSZMP Kecskeméti Városi Bizottságának első titkára mond ünnepi megnyitót. A nagygyűlés szónoka Nagy Mária, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára lesz. Az Internacionálét követően pedig bemutatják az ünnepség résztvevőinek a Barátok között és a Fekete tollú fehér madár című színes szovjet-ukrán filmet. A közélet hírei llUIIIIIIIIUIIIIIIIIIIIIIIllillllliiillllllllllllllllllllllllllllllllW A MÉM MINISZTERHELYETTESE A MEGYESZÉKHELYEN Váncsa Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszterhelyettes és Tobak István, az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztályának alosztályvezetője a héten Kecskemétre látogatott és találkozott dr. Ro- mány Pállal, a megyei pártbizottság első titkárával. A találkozón tárgyaltak a MEZŐGÉP Vállalat fejlesztéséről, a kertészeti főiskolán és a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben folyó tudományos munkáról és az ezzel összefügTÄVIRATVÄLTÄS Táviratban köszönte meg a megyei párt. és tanácsi vezetés Jugoszlávia nemzeti ünnepe alkalmából közelmúltban küldött jókívánságait Mirko Csanada- novity, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége vajdasági tartományi bizottságának elnöke. A megyei A MEGYEI NEB ÉRTEKEZLETE Tegnap délelőtt Kecskeméten, a megyei tanács volt székházában ülést tartott a Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A NEB tagjai, a meghívottak és a vendégek megtárgyalták az állami tulajdonban levő tanácsi kezelésű lakások felújítási pénzügyi kereteinek gő, további feladatokról, valamint az Országos Mezőgazdasági Múzeum részeként Kecskemét MiklőS_ telepen országos kertészeti múzeum létrehozásáról. A megbeszélésen részt vett Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára is. A tárgyalásokat követően a budapesti vendégek, Csatári Lajos igazgató kalauzolásával, részletesen megismerkedtek a MEZŐGÉP Vállalat kecskeméti gyáregységének munkájával, I pártbizottság első titkára, dr. Romany Pál elvtárs | címére érkezett távirat I egyúttal annak a meggyőződésnek is hangot ad, hogy a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés a Vajdaság és Bács- Kiskun megye között tovább fog erősödni. felhasználását elemző utó- vizsgálati jelentést, melynek előadója Tréfás Antal, a NEB főrevizora volt. Az ülés további részében dr. Millasin Teréz a megyei NEB elnöke ismertette a bizottság tagjaival a NEB 1973. évre szóló munkaterv-javaslatát, amelyet elfogadtak. Mezőgazdasági családi ház ’73 Tervpályázatot írtak ki A megyei tanács ez év tavaszán akcióprogramot fogadott el a magánerős lakásépítés szervezett állami támogatására. Ennek egyik pontja olyan terv- pályázat kiírására vonatkozott, amely a mezőgazdasági területeken jól hasznosítható, korszerű lakások építését mozdítja elő. Az elképzelés országos visszhangot váltott ki, ezért most az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium célprogram bizottsága, a Bács-Kiskun megyei Tanáccsal közösen hirdeti meg a tervpályázatot. Erre az adott alapot, hogy hazánkban soha nem tapasztalt méretű lakás- építkezés zajlott le az elmúlt években. A párt. és állami szervek jelentős segítséget nyújtottak a 15 éves lakásépítési terv előfeltételeinek megteremtéséhez. Űj igényeket támasztott azonban a tanyai lakosság gyors ütemű beköltözése a zárt településekre. A külterületeken élők ugyanis korábbi életformájukkal nem tudnak minden vonatkozásban szakítani. Igényük továbbra is többek között az állattartás- az egész évi élelmiszerkészlet tárolása stb. A tervezőknek tehát most az a feladata, hogy olyan családiház-típuso- kat tervezzenek, amelyek figyelembe veszik a külterületről beköltözők igényeit- ugyanakkor megfelelő lakósűrűséget lehetővé tevő, gazdaságosan köz- művesíthető, korszerűen felszerelhető- komfortos lakásokat magukba foglaló épülettípusokat alakítsanak ki. Természetesen mindez nemcsak a volt tanyai lakosok hanem általában a mezőgazdasági főfoglalkozásúak és kétlaki dolgozók igényei miatt is időszerű. Eddig ugyanis a tervezők általában nem vették figyelembe a mező- gazdaság szocialista átszervezése után megváltozott — korszerűhb követelményeket állító — falusi életformát. Emiatt sok családi ház alacsony színvonalú, igénytelen egyedi tervek, idejét múlt elképzelések alapján épült. A pályázaton részt vevő tervezőknek gondolni kell a változó csáládösszetételre- életformára és több generáció egy fedél alatt élésére, amikor a lakás funkcióit, elrendezését- a helyiségek egymásba kapcsolódását, méretezését megoldják. A családi házak lehetnek földszintesek, vagy emeletesek. megfelelő mezőgazdasági lakossági igényeket szolgáló melléképületekkel. A tervpályázat titkos, kézjeggyel, jeligével ellátni nem szabad. 1973. május 14-ig lehet postára adni a Bács-Kiskun megyei Tervező Vállalat 6001. Kecskemét- Reiszmann Sándor u. 25. címre. A tervpályázati kiírást ez év december 15-től lehet ugyaninnen beszerezni,’ s az ezzel kapcsolatos kérdésekre január 10-ig ugyancsak a vállalat válaszol a titkosság követelményeinek megtartásával. A bíráló bizottság 1973. június 30-ig nyilvánosságra hozza a zsűrizés eredményét. A nyertes pályázatokat 5 ezertől 20 ezer forintig díjazzák. N. O. __ B írák esküje Aki részt vett már bírósági tárgyaláson, észlelhette, milyen felelősségteljes munka nehezedik azoknak a vállára- akik a bírói emelvényről a Magyar Népköztársaság nevében ítéletet hirdetnek. Államunk módosított alkotmánya ezt a felelősségteljes munkát emelte rangjának még jobban megfelelő helyre, amikor kimondotta, hogy a bírákat a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa választja. A bírói függetlenség elvét demonstrálja az 1972-es 4. törvény* amely a bíróságok munkájának kereteit tartalmazza. Mindennek jegyében kerül sor — ünnepi eseményként — a bírák ünnepélyes eskütételére. Pénteken, a Parlament lesz az első színhelye az ünnepi aktusnak: a megyei bíróságok elnökei- a munkaügyi bíróságok elnökei és a katonai bíróságok elnökei és bírái, összesen öt* venheten bírói esküt tesznek. Ezt követi december 11-én a főváros területén és Pest megyében működő 500 bíró eskütétele- majd december 22-ig valameny- nyi megyénkben a bírák esküje. Idáig az esemény. Ünnepi megújítása voltaképpen annak az eskünek^ amellyel — sok'sok bírónk immár évtizedek óta — _a nép, az állam szolgálatában végzi fáradságos, áldozatos munkáját. Fel- hangzanak a szavak: ..a hatáskörömbe tartozó ügyekben részrehajlás nélkül, ; lelkiismeretesen, a nép érdekeinek szolgálatában eljárok és minden igyekezetemmel azon teszek, hogy bírói működésemmel a Magyar Népköztársaság fejlődését előmozdítsam”. Az eskü pedig — s ezt mindenki az igazságszolgáltatásnak ezen a nehéz, de szép posztján tevékenykedik, tudja — kötelez. Magyarországon évente kétmillió különböző _ ügyet tárgyalnak az igazságszolgáltatás és a hozzá kapcsolódó területek szakemberei. Ebből a hatalmas tömegből több százezer a bíróságokon folyó polgári, illetve büntetőper. S január 1-től tovább gyarapodik a munka, még több fáradságot, energiát követel: dolgozni kezdenek a munkaügyi bíróságok is. Esküt tesznek a bírák. S akár a parlamenti krjs- tálycsillárok fénye világít a szárnyaló mondatokhoz, akár a megyei bíróságok tanácstermeinek lámpái — ünnep az eskü tétele. Demonstrálja azt a függetlenséget, hogy saját lelkiismerete az első, közvetlen számonkérő a munkáról. És szimbolizál ia azt* hogy — felelős a Magyar Népköztársaságnak, tulajdonképpen egész társadalmunknak. minden szóért, amelyet kimond a tárgyalóteremben, minden döntésért, amelyhez nevét aláírja. Köszöntiük az esküt tevő bírókat, valamennyi poszton, amelyre választották őket. S ha az ókorban az igazságosztás istenét, Jus* titiát bekötött szemmel is ábrázolták, jelképezve be- folvásolhatatlansáeát, az ítélkezés tisztaságát — ma már ezekhez a szimbólumokhoz odatartozik a bölcsesség. az emberismeret, társadalmunk céljainak őrzése^ itifiy ázása jSj
