Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-07 / 288. szám
Az éghajlat és az ember Mihail Budiko ismert Le- nin-díjas szovjet tudós, a Vojejkov nevét viselő Központi Geofizikai Intézet igazgatója, a földi éghajlat fejlődési törvényszerűségeit vizsgálja. Érdekes prognózisok fűződnek nevéhez, tanulmányozta az embernek az éghajlatra gyakorolt hatását. A Novosztyi szovjet sajtóügynökség tudósítójával folytatott beszélgetése során Mihail Budiko számos, az éghajlat változékonyságával kapcsolatos problémával foglalkozott. ■— Mi okozza az éghajlatváltozásokat? — Egyes földrajzi körzetek éghajlatára a földtengely hajlásszögének változása, valamint a kontinensek és az óceánok képződése hat. Valamikor Nyugat- Szibéria például tengerszoros volt, a sarkvidéket meleg tenger mosta, és az északi vidékeken jóval melegebb volt. százalékkal való csökkenésével a gleccserek elérnék az 50. szélességi fokot, ezután a teljes eljegesedés következik. — Ez a jelenség tehát fenyegeti a földi civilizációt? — Nem. Én nem látom annyira sötétnek a jövőt. Ezen hipotézisek valóravá- lásához több negatív tényező egybeesésére van szükség, aminek a valószínűsége nem nagy. Az igaz, hogy az éghajlat változását vizsgálva nem vettük figyelembe az ember tevékenységét, ami viszont emeli bolygónk hőmérsékletét. — Hogyan hat az ember az éghajlatra? — Az ember már az ókorban, amikor pusztítani kezdte az erdőket, hogy vetésterülethez jusson, megváltoztatta az éghajlatot. A növénytakaróval nem védett talajt a napsugarak jobban felmelegítik, ezért nedvességtartalma csökken. Észrevehető hatást gyakorolnak az éghajlatra a talajjavító munkák, a mesterséges öntözés, amely jelentős mértékben csökkenti a földfelszín és az alsó lég- rétegek hőmérsékletét. A mocsaras területek kiszárítása az öntözéssel ellenkező hatást gyakorol a környékre. Nem közömbös az éghajlat szempontjából a nagy víztárolók jelenléte sem. A víztárolók kiegyenlítik a domborzati egyenetlenségeket, így fölöttük a szél sebessége még a nyílt mezőkhöz képest is többszörösére nő. Az erdőtelepítés, köztük a mezővédő erdősávok gyengítik a homokviharokat és helyben tartják a hótakarót. Nem teljesen világos a széndioxid gáz hatása a légkör termikus állapotára. Egyedül a kőszén elégetése A Föld meteorológiai viszonyait a levegő hőmérséklete és páratartalma, a domborzati viszonyok és a napsugárzás határozza meg. Nagy vulkánikus kitörések után azonban a földre jutó napsugárzás csökkenhet: a földgolyót övező finom por akadályozza a napenergia továbbterjedését, csökkentve ezzel a földfelszín hőmérsékletét 1968-ban az obszervatóriumunkban összeállították a Föld termikus állapotának a bolygó visszaverő képessége változásától függő modelljét. Ha a sugárelnyelés mértéke a Földön mindössze egy százalékkal csökken, a bolygó átlagos hőmérséklete emiatt 5 fokkal lesz kevesebb. Ezzel egy időben az északi féltekén a jégtakaró terjeszkedni kezd dél felé. 1,6 százalékos napsugárzás-csökkenés esetén a jégtakaró kritikus szélességi fokot ér el, majd az egyenlítő felé halad, eljegesítve az egész bolygót. A Föld egyszer már közel volt ilyen kritikus helyzethez — a maximális jegese- dés korszakához. Ekkor a jég mindössze 6 fokra állt meg a kritikus szélességtől. Ugyanilyen következtetésre jutott 1969-ben WilKulcs a sarkvidék kincseihez Több, mint fél évszázad telt el azóta, hogy először indult szovjet akadémiai expedíció a Kola-félszigét- re. Az Alekszandr Fersz- man akadémikus vezette kutatócsoport a sarkkörön túl, a Hibini hegységben hatalmas apatit- és nefe- lintelepekre bukkant. Ezek a készletek fontos nyersanyagbázist jelentettek a szovjet foszfát- és műtrágyaipar számára, komoly segítséget nyújtva a mezőgazdaság kemizálásához. Később .nefelinből alumíniumot, lúgot és cementet is előállítottak. A Hibini hegységben talált nagy apatittelepek hírét szkeptikusan kommentálták külföldön. 1930-ban, a nemzetközi szuperfoszfát-' konferencia egyik szaktekintélye, bizonyos dr. Krügel így nyilatkozott: „A készletek előfordulási körzetében az éghajlat kedvezőtlen, ember .aligha élhet meg arrafelé...” más technológiai séma azónban a kedvezőtlen viszonyok ellenére is elkészült. Az apadtban található foszforon kívül más kí- serőélemeket is felhasználnak. Először létesültek komplex néfelinfeldolgozó sémákat alkalmazó gyárak, amelyek alumíniumoxidot, szódát, lúgot és cementet állítottak elő. Az Apatit nevű ércdúsító vegyikombinát bányáit korszerű technikával szerelték fel. A kombinát állandóan fejlődik; az utóbbi években nagy teljesítményű ércbányákat nyitottak. A kutatás első éveitől kezdve szintén fejlődik az akadémia kola-félszigeti részlege is. Ferszman akadémikus szerint a félszigeten 59, gyakorlatilag hasznosítható kémiai elem fordul elő. A jelenlegi, kilencedik ötéves tervidőszakban atomerőmű létesül a Kola- félszigeten. Nagyarányú út, körülbelül 5 milliárd tonna széndioxid gázt juttat a légkörbe, emelve a levegő hőmérsékletét. Az utóbbi 60—80 évben a széndioxid mennyisége a légkörben 10 —15 százalékkal nőtt. Ha a növekedés ilyen ütemben folytatódik, nagymértékben befolyásolhatja az éghajlatot. Ma az ember által létrehozott összes energiaforrás teljesítménye eléri az egy- milliárd kilowattot, és az energiatermelés évente további 5—6 százalékkal nő. Ha ez ilyen tempóban megy tovább, körülbelül 200 év múlva a termelt energia összmennyisége eléri a Fii’cl által elnyelt napsugárzásét. — Tehát nem a bolygó lehűlése, hanem sokkal inkább felmelegedése várható? — Igen, ebben az esetben már konkrétabb prognózisok is készíthetők. Az obszervatóriumunk számításaiból kiderül, hogy az energiatermelés növekedési ütemének megtartásával és a fölös hőmennyiség bolygónkon hagyásával átléphetjük azt a Föld számára érvényes „hőküszöböt'’, amikor a légkör hőmérséklete gyors emelkedésbe kezd. A bolygónkra jutott, illet, ve a termelt hőmennyist ", egyszázalékos növekedése i sarkvidékek jegének erős olvadását okozhatja. A sarkvidék felmelegedése hőmérséklet-emelkedést okoz a mérsékelt égövben, és egy sor vidéken megváltozik a csapadék eloszlása is. Néhol jótékonyan emelkedik a hőmérséklet, máshol túl nagy lesz a hőség. — Mit válasszunk? — Az éghajlat ésszerű szabályozását. Nem maradhatunk passzív szemlélők, mert ez komoly következményekhez vezethet. Mégpedig nem valamikor, hanem a mai nemzedékek életében. Egyeztetett javaslatokat kell kidolgozni az emberi tevékenység minden fontos területére, beleértve az éghajlatot. Az
