Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-07 / 288. szám

1972. december 7„ csütBrtflfc 3. oldal Dr. Korom Mihály látoplása a megyében Tegnap dr. Korom Mi­hály igazságügyi minisz­ter, .dr- Borics Gyulának, az MSZMP KB Közigaz­gatási és Adminisztratív Osztálya igazságügyi alosz­tályvezetőjének társaságá­ban. Bács-Kiskun megyé­be látogatott. A vendége­ket a megyei pártbizottsá­gon dr. Romany Pál első titkár fogadta, ezután az igazságügyi miniszter a megyei bíróságon a bíró­ság vezetőivel találkozott. Dr. Korom Mihály az El­nöki Tanács megbízásából ez alkalommal nyújtotta át dr. Körösztös Jánosnak és dr. Cserjés Lászlónak, a megyei bíróság nyugdíj­ba vonuló tanácsvezető bíráinak a Munka Érdem­rend bronzfokozatát. Ebéd után a vendégek dr. Greiner Józsefnek, a j megyei pártbizottság titká-! rának társaságában Kalo-1 csára látogattak, ahol ta-1 lálkoztak az Igazságügyi! Minisztérium irányítása J alá tartozó szervek veze-1 tőivel. Barátság szlovákiai tsz~ekkel Másfél éves a kapcsolata ! a Homokhátsági Termelő- j szövetkezetek Területi Szö­vetségének a szlovákiai j besztercebányai termelő- ! szövetkezetekkel. A gazda- ságok szakemberei tapasz- j talatcsere-látogatáson vet­tek részt, a tagok pedig kölcsönös csereüdülésen. A kapcsolatok továbbfejlesz­tése érdekében tegnap hat­tagú küldöttség utazott Szlovákiába Pesir István szövetségi elnök és Ma- gony Imre titkár vezetésé­vel. Sajtónapi fogadás a megyei pártbizottságon Kinevezések a polgári védelemnél Nemetz Gyula alezredes kitüntetése Szerdán délelőtt benső­séges ünnepség zajlott le a megyei tanács vb-termé- ben a polgári védelem hi­vatásos tiszti állományá­nak jelenlétében. Dr. Saj­novics János vezérőrnagy, a polgári védelem országos törzsparancsnoka. Hazai György alezredes, a pol­gári védelem országos pa­rancsnokságának pártbi­zottsági titkára, dr. Csenki Ferenc a ' megyei tanács titkára és Lengyel László, a megyei pártbizottság munkatársa köszöntötte Nemetz Gyula alezredest, nyugállományba vonulása alkalmából. Dr. Csenki Fe­renc, a polgári védelem megyei parancsnokhelyette­se beszédében tolmácsolta a megyei pártbizottság és a megyei tanács vezetői­nek üdvözletét, majd hangsúlyozta: NemetzGyu_ la alezredes több évtizedes Dr. Sajnovics János vezérőrnagy gratulál Nemetz Gyula alezredesnek. alkotó tevékenységével hozzájárult az államigaz­gatás, és a polgári védeT lem közös céljainak eléré­séhez, helytállt a nehéz időkben, s mint kommu­nista példamutató volt. Mindig kivette részét a pártmunkából, korábban mint a megyei tanács | alapszervezetének titkára, J később mint a csúcsveze- j tőség tagja. I Nemetz Gyula . alezredes működése során jöttek lét­re a városi, járási polgári védelem-törzsek, amelye­ken keresztül megszilár­dultak a polgári védelmi alapelvek. Dr. Sajnovics János vezérőrnagy ezután melegen gratulált Nemetz Gyula alezredesnek, s át­nyújtotta a Kiváló Szolgá­latért Érdemérem kitünte­tést. A polgári védelem megyei törzsének pártalap- szervezeti titkára. Varga Béla őrnagy ajándékot nyújtott át Nemetz Gvüla alezredesnek, aki decem­ber 1-től nyugállományba vonult. Ezután ismertették a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának rende­letét, mely szerint a pol­gári védelem megyei törzs- parancsnokának Baksa Sándor őrnagyot, a megyei törzsparancsnokság had­műveleti főtisztjének pedig Vízhányó István őrnagyot nevezték ki. Dr. Sajnovics János vezérőrnagy ezután megszemlélte a polgári vé­delem megyei törzsének el­helyezését. - G. G. A magyar sajtó napja alkalmából tegnap délután fogadást adott az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bi­zottsága. A fogadáson meg­jelent Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titká­ra. Ablaka István.. a Pe­tőfi Nyomda igazgatója. Lukácsi László, a megyei postahivatal vezetője, la­punk vezetői, munkatársai, a mutációs kiadások tár­sadalmi szerkesztő bizottsá­gának vezetői. Katanics Sándor elvtárs ünnepi beszédében a Vö­rös Újság megjelenésének évfordulójára, a kommu­nista sajtó hagyományaira emlékezve méltatta azt a tevékenységet, amelyet a magyar pártsajtó, a me­gyei lap munkatársai vé­geznek- ma is nap. , mint nap a lakosság eszmei, po­litikai , tájékoztatásának ér­dekében. Fejtegette, mi­lyen fontos szerepe van az újságíróknak abban, hogy a párt töretlen poli­tikáját. céljait felkészülten ismertetve formálják az emberek szemléletét, . s mozgósítsák a dolgozókat közös elhatározásaink meg­valósítására. Hangsúlyozta az újságírók felelősségét, akik a helyes tájékozta­tást, , orientálást, az íro't szó ereiével való meggyő­zést választották élethiva­tásul. Rámutatott: a sajtó munkásainak is a párt kö­vetkezetes politikája irán­ti • elkötelezettség ad biz­tonságot, hogy az igazat írják, akár tájékoztatnak, akár összefüggéseket ma­gyaráznak, akár bonyolult folyamatokban való eliga­zodásban segítik az olva­sókat. A további feladatokról szólva utalt annak az új munkavállalásnak nagysá­gára, szépségére, nehézsé­geire, amelyet a Petőfi Népe új formája, megnö­vekedett terjedelme jelent I mind a tennivalók meny I nyiségét, mind a tartalmi színvonal. követelményeit j tekintve. Kifejezte meggyőződé- i sét, hogy az országos vi- i szonylatban — a megyei j lapokat illetően — is kez- I demén.vező vállalkozásban hasonló sikerrel állnal? i helyt a pártsajtó munká­sai, az újságírók, nyomdá­szok, lapterjesztők, mint ahogy eddig is a kölcsö- í nős segítség, okos együtt­működés vezette munká­jukat. Végezetül — eddig vég­zett kiváló munkája elis­meréséül — a művelődés­ügyi miniszter által ado­mányozott, Szocialista kul­túráért kitüntetést adta át — Heltai Nándor rovatve­zetőnek. Az elismerő szavakért a 'szerkesztőség nevében Bu­davári Antal szerkesztő mondott köszönetét. A magyar sajtó naoja alkalmából tegnap délelőtt Kecskeméten koszorúzásra is sor került. A forradalmi és haladó sajtó kiváló képviselőire emlékezve ko- szorúzták meg a Petőfi Népe szerkesztőségének és kiadóhivatalának dolgozói, valamint a Magyar Táv­irati Iroda megyei kiren­deltségének munkatársai Hajnal Józsefnek, az 1919“ es Magyar Alföld szer­kesztőjének sírját, vala­mint Simon István 1919-es kommunista újságíró már­tír és Tóth László lapszer­kesztő emléktábláját. * * * A Petőfi Népe mutációs kiadásában megjelenő Ba­jai Hírlap szerkesztő bi­zottsági tagjait, városi tu­dósítóit és levelezőit Baján kedden délután látták ven­dégül a városi pártbizott­ság és tanács vezetői. Vár­nagy István, az MSZMP városi bizottságának mun­katársa köszöntötte a meg­hívottakat, köztük a test­vérvárosban, Zomborban heti egyszer megjelenő Dunatáj szerkesztőségének képviselőit, majd értékelte a Petőfi Népe és a Bajai- Hírlap mozgósító erejét, tájékoztató szerepét. Ezt követően Papp György, a városi pártbi­zottság első titkára szólalt fel és kifejezte, hogy nagy szerepet tulajdonítanak a lap munkájának, amely méltó örököse és folytatója a bajai sajtó gazdag ha­gyományainak. Végül ju­talmakat adott át a szer­zőgárda legaktívabb tagja­inak. A szerkesztőség és a lap­kiadó vállalat nevében Preiszinger András igazga­tó — további segítséget is kérve — köszönte meg az- eddigi támogatást. Haladó hagyományok A városi ügyek és a munkásújságírók „AZ ORSZÁG tulajdon­képpeni hatalma a váro­sokban gyökerezik’’ — írta Hajnal József, az első kecskeméti munkásíró több mint hat évtizede. A Kecs­keméti Lapokban közzétett cikkében kifejtette, hogy nincs helye a városokban a „minek-a" nyugalomnak, a tespedésnek. A „Kultúr­palotát” című írásban a közműveltség növeléséért emel szót. ..Kecskemét tár­sadalmi igénytelensége tűr­heti meg azt is. hogy a város ne törődjél: a kul­turális szükségletek kielé­gítésével.’’ Ugyanabban az évben — 1907 elején — jelent meg a községi poli­tika című publicisztikája. Figyelemre méltó gondola­tokat rögzít: „A város ^kul­turális érdekeit megvéde­ni szándékozó társadalmi kezdeményezéseket nem leinteni, hanem inkább elősegíteni kellene, még akkor is, ha azok zárt aj­tók mögötti megállapodá­sokkal határozottan ellen­keznek.” AZ ALÁBBI sorok a Magyar Alföld című mun­kásújság hasábjain jelen­tek meg 1914. január 18- án: „Vért izzadunk, amely a bankokba folyik. A Kecs­keméti Takarékpénztár Egyesület négy százalékra veszi be a pénzt és 10 szá­zalékra adja ki. Nem cso­da, ha ilyen kamattal megakad a gazdasági élet. Miért nem csinál a város vezetősége takarékpénz­tárt? Mert ez nem áll a Nagytakarék urainak az érdekében. Félnek a kon­kurenciától.” A SZOCIÁLDEMOKRA­TA, baloldali újságírók az első világháború előtti év­tizedben sokat foglalkoz­tak a helyi politikával. Hosszan idézhetnénk a vá­rosfejlesztéssel, helyi köz­ügyekkel kapcsolatos cik­keket. A Magyar Alföld 1911 őszétől Városi ügyek címmel külön rovatot ve­zetett, a „torony alatti” ügyek megtárgyalására. Vezércikkben rögzítették programjukat: ...4 Magyar Alföldet kizárólag azzal a céllal alapították, hogy a városi politikánkat a mo­dern fejlődés irányába lendítsük. Célunk,. hogy a város lakosságát egy olyan politika pártolásának meg­nyerjük, amely a lakosság egészének érdekeit szol­gálja és az összes szunnya­dó erők egyesítésével naggyá és virágzóvá te­gyük Kecskemétet." Ha­sonló gondolatokat fogal­mazott meg az Új élet felé című (1912. március 10.) írás szerzője is. Érvekkel bizonyította a várospoliti­kai kérdések fontosságát. A munkásúhágírók és a fJúgyai.; Alföld szerkesztői tehát nem szűk pártérde­keket képviseltek. Sablo­nok, általánosságok, vagy a kevés. iskolával rendel­kező munkások, parasztok számára nehezen érthető elvont fejtegetések helyett a kecskeméti ügyek alaku­lásában mutatták meg a feudál-kapitalista rendszer hibáit, mulasztásait. HATVAN ÉV elteltével megállapítható, hogy elő­deink történelmi felelős­séggel hallatták szavukat á várospolitikai, városfej­lesztési ügyekben. A való­ságos helyzetből, a 1 reális lehetőségekből indultak ki. Óhajokra, jajdejóvolna kí­vánságokra nem sokat ad­tak, de azt elvárták, hogy ami megtehető a köz gya­rapodásáért. az meg is történjék. Elismerték az érdemeket. Dicsérték Ka- da polgármestert, akinek maradi emberek ellenében kell megvalósítani a re­formokat. . „Ami fejlődést mutat Kecskemét,, oz na- gyobbára Kada Eleknek köszönhető ... igazi libera­iizmussal intézte a mpok­ban is a közügyeket és többször is tanújelét adta, hogy fölismerte a munkás- osztályban levő energiákat, amelyeket nem elnyomni, hanem egy igazán modern és törekvő város gazdasá­gainak fejlesztésére kell fölhasználni.” HANGOZTATTAK a szövetkezésben rejlő elő­nyöket. „A városi földbir­tokok értékesítését azon­ban kitűnő, lelkiismeretes magánkezelés. bérbeadás és főleg a földmunkás és kisgazda bérlő szövetkeze­tek útján kívánjuk megol­dani. Ezek a szövetkezetek a munkájukban leghatha- tósabban tudják egyesíteni az egyéni igyekvés erőfor­rásait az együttes munka sokszorosító tevékenységé­vei.” A Magyár Alföld szer­kesztői és. munkatársai, ha szükség mutatkozott, ma­guk tettek hasznos javas­latokat, körültekintően, a holnap-holnapután igénye­it figyelembe véve. Nem véletlen' hogy egyik-másik elgondolásuk éppen nanja- inkban válik valóra, „Tes­sék arra kényszeríteni a cigányvárosi lakosokat, hogy vonuljanak beljebb a városba, lakjanak rendes lakásokban” — követelte hajdani kollégánk 1911 őszén. Amikor a magyar sajtó napján a helyi politikában is kiválóan tevékenykedő elődeinkre emlékezünk, gondoljunk munkájuk kéz­zelfogható eredményeire is. A nagy forradalmi célo­kat, a társadalom átalakí­tásáért vívott harcot ők össze tudták egyeztetni a helyi közügyek pártfogásá­val. Bőséges teret adtak a közgazdasági elemzéseknek, a kulturális események­nek, igyekeztek gyorsítani az urbanizációs folyama­tot, mert előre látták a kor fejlődésirányát. MI SOKKAL kedvezőbb történelmi körülmények között dolgozunk, a meg­valósuló szocializmust épít­jük. Elődeink szüntelen készenléte, a jobbért ví­vott küzdelme ma is példa és mérce számunkra. Heltai Nándor

Next

/
Thumbnails
Contents