Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-01 / 283. szám

9. OldL 1972. december 1., péntek Mi történt a tompái áruházban? Jogerősen elítélték a bűnösöket Nem újkeletű ügyről van *zó, hiszen annak három elsőszámú gyanúsítottját még a múlt év szeptembe­rében letartóztatták. De hosszú ideig és meglehető­sen gátlástalanul folytatott fosztogató tevékenységük­kel — nemcsak ők, hanem a további négy vádlott is — igen nagy munkát ad­tak mind a nyomozó, mind pedig a bírósági szervek­nek. így azután némileg érthető, ha a jogerős ítélet nem sokkal ezelőtt szüle­tett meg. Valamennyi vád­lott a Tompái Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet alkalmazásá­ban állott. Semmi rendellenes nem volt tehát abban, hogy Ba­lázs Pál, az ÁFÉSZ akkori kereskedelmi főosztályve­zetője gyakran bejárt az áruházba. A bűncselek­mény ott kezdődött, ami­kor Balázs több alkalom­mal úgy vitt el árut, hogy azért nem fizetett. Így pél­dául 1970 nyarán fizetés nélkül vitt el egy kordbár- sor.y felsőrészű, gumitalpú cipőt, amelynek ára 136 fo­rint volt. Később ezt kicse­rélte egy másik, 280 forint értékű cipőre, de azt sem fizette ki. A főosztályveze­tőt Szilvási Albertné, a ci­pő, ruházati és konfekció osztály vezetője szolgálta ki, de „nem merte” kérni Balázstól a pénzt Balázs úgy látszik jó módszernek tartotta a fize­tés nélküli vásárlást, mert 1970 őszén egy pulóvert vitt el azzal, hogy otthon megmutatja feleségének. De vissza nem vitte az árut, ki nem fizette, pedig 440 forintot ért. Persze Szilvásiné ismét nem szólt. Mindezek után Balázs Pál­nak volt mersze újabb pu­lóverért jelentkezni, de ez már úgy történt, hogy Szil­vásiné elvitte a 270 forint értékű pulóvert a főosztály- vezető irodájába, aki azzal vette át, hogy majd otthon felpróbálja. Mondanunk sem kell, hogy sem a puló­ver, sem annak az ára nem került vissza az áruházba. Ugyanígy vitt el egy nap­szemüveget, egy ébresztő­órát, egy újabb marhaboksz cipőt, egy svájci karórát is Balázs Pál. Egy alkalom­mal, amikor ruhaanyagot akart vásárolni, közölte Szilvásinéval szándékát, de hozzátette, hogy pénze nincs. Az asszony azonnal benyúlt a pénztárba és 1500 forinttal kisegítette a meg­szorult osztályvezetőt. Balázs Pál már régen rá­jött, hogy tőle nem mernek pénzt kérni a szövetkezet­nél, ha vásárol. Kiment te­hát a szövetkezet építő­anyag-telepére s onnan 20 mázsa cementet és két köb­méter sódert vitetett el, de ezekért sem fizetett. Más alkalommal megjelent Ba­lázs Pál irodájában Cseke László, a szövetkezet árfe­lelőse egy Zorkij fényképe­zőgéppel, amit felajánlott Balázsnak megvételre, az eredeti 1275 forint helyett 600-ért. Balázs „megvette” a gépet, de egy fillért sem fizetett érte. Az eljárás so­rán összesítették, hogy a sajátos szemléletű főosz­tályvezető több, mint nyolc ezer forint kárt okozott a szövetkezetnek. Persze nem volt különb maga Cseke László sem, aki az áruház nevében és pénzével gyakran járt be­vásárolni, s ilyenkor magá­nak — mint szenvedélyes amatőr fotósnak — mindig beszerzett valamit. Így pél­dául egy japán Jasika fényképezőgépet, amely 5400 forintot ért, továbbá vakut, nagyítót, előtétlen­csét, közgyűrűt, objektívet. .Kedvezményes” akcióját kiterjesztette az amatőr fo­tós a függönyre, a terítő­garnitúrára, cipőre, s ami­kor lebukott, már több, mint 13 ezer forint volt a rovásán. Nem véletlen, hogy az ügyben Szilvási Albertné neve fordul elő. s hogy ő az ügy elsőrendű vádlottja is. Az eddig leírt cselekmé­nyein túl saját zsebre is dolgozott. Ráébredt, hogy ha Balázsnak, Csekének le­het, akkor neki is. Elhatá­rozta, hogy pénzt vesz ki a kasszából. Így azután 1970 őszétől 1971 májusáig kü­lönböző összegeket, össze­sen mintegy 20 ezer forin­tot emelt ki a szövetkezet kasszájából. Ebből a pénz­ből részben a későbbi bűn­ügyi zárlat alá vett ingósá­gokat vásárolta, részben háztartásban elköltötte. Hogy sikkasztása ne derül­jön ki, Szilvásiné egyes cikkeket drágábban adott el a vásárlóknak. Ezzel a módszerrel mintegy hatezer forintot „keresett” az asz- szony. Alkalmazta azt a több­ször bevált és más bűnü­gyekből is ismert megol­dást, hogy kiskereskedők­től, túristáktól ismeret­len zugárústól vásárolt holmit és azt bevitte az áruházba, ahol megemelt áron adta el. Ebben társa volt többek között Szalai Ferencné — Szilvásiné he­lyettese — aki szintén tud­ta, hogy ez a módszer sza­bálytalan. Mégis így mint­egy 17 ezer forint értékű árut vittek be az áruházba. ■ ■ ■ ■ A Kiskunhalasi Járásbí­róság Szilvási Albernét hűtlen kezelés, árdrágítás, sikkasztás miatt halmazati büntetésül két évi börtönre ítélte s két évre eltiltotta a közügyektől, s kötelezte 6379 forint bűnügyi költség megfizetésére. Balázs Pál hűtlen kezelés és sikkasz­tás miatt egy évi börtönt kapott, egy évre eltiltották a közügyektől és 3 ezer forint pénzbüntetésre ítél­ték. Kötelezte a bíróság Balázs Pált 2071 forint bűn­ügyi költség megfizetésére. Szalai Ferencné fél évi börtönt kapott, de annak végrehajtását a bíróság há­rom évi próbaidőre felfüg­gesztette. ugyanakkor 1500 forint pénzbüntetésre ítél­te, s kötelezte 798 forint bűnügyi költség megfizeté­sére. Cseke László hűtlen kezelés és sikkasztás miatt nyolc hónapi végrehajtható börtönbüntetést kapott, egy évre eltiltották a közügyek­től. Amint említettük is, a megyei bíróság helyben hagyta az ítéletet, így az jogerős és végrehajtható. G. S. Aerosolos keményítő, vitamindús krémek Ú’donságok az év végi piacra Űj termékekkel jelenik meg az év végi piacon a Kozmetikai és Háztartás­vegyipari Vállalat. A ke­reskedelem régebbi kéré­sének tesznek eleget a fo­lyékony cipőápolószer elő­állításával, amely dörzsölés nélkül színezi és fényesíti a cipőket. A gyártás meny- nyisége alkalmazkodik majd a kereskedelem igé­nyeihez, az első mintapél­dányok fehér, barna és fe­kete színben kerülnek az üzletekbe. Bővítették a népszerű aerosolos termékeik listá­ját is, rövidesen árusít­ják már a korszerű ke­ményítőt, amelyet csak rá kell spriccelni a kimosott, megszáradt férfiingre. Je­lentős import takarítható meg az új szőnyegtisztító­val is. Hasonlóan aerosolos flakonokban hozzák for­galomba az ablak- és bútor­tisztító anyagokat is. A KHV vezetői gondol­tak a szépülni vágyó nők­re is: három új, zsíros, fél­zsíros és száraz magas, víz­tartalmú krémmel bővítik a Lady Camea-családot. Ez az új kozmetikum nagy mennyiségű vitamint és bőrregeneráló anyagot tar­talmaz. A szilveszteri és a farsangi kikészítés elen­gedhetetlen kelléke a szem­héjpúder, amely dobozon­ként hat színvariációban jut el a kereskedelembe. A férfi kozmetikumok eddig még szűk repertoárját bő­vítik a Mister L új kölni­vel, amelynek licencét az osztrák Lohse cégtől vásá­roltuk. (MTI) Szembank A würzburgi egyetemen hozzák létre Európa első „szembankját”. Elhunyt emberek ép szemeit gyűj­tik össze és tartósítják itt, hogy később a szaruhártyát vakok szemébe ültethessék át. A „szembank” a jövő év elején kezdi meg mű­ködését. Már nem sokáig állnak sorban Jam session A dzsesszkedvelők már ismerik a jam session — magyarul örömzene — fo­galmát, s talán volt is többeknek alkalma ilye­nen részt venni. A kiskun­félegyházi Móra Ferenc Művelődési Központ ifjú­sági klubja december 3-án, délután öt órától este tíz óráig jam session-ra hívta meg az Interbrass dzsessz- együttest és a Record R. nevű progresszív stílusban játszó beat-zenekart. A megye ifjúsági klubjaiban még újszerű összejövetelen a két zenekar egymást vált­va játszik, a számok több­ségét a hangulatnak meg­felelően rögtönzik, az együttes improvizálásba be­vonják a közönséget, de aki akar, táncolhat is. A kecskemétiek nagyon megkedvelték azt a köny- nyű, foszlós tésztájú, jó ízű kenyeret, amelyet a sü­tőipari vállalat Csongrádi úti pékségében készítenek. Mint képünkön is látható, hosszú sorban állnak érte az emberek. Sokan nem tudják azonban, hogy ez a finom pékáru az úgyneve­zett intenzív dagasztógép­pel készül, s naponta csak 30—35 mázsára futja a gép teljesítményéből. Ezért vannak, akik bosszankod­nak azon, miért nem gyár­tanak többet belőle. Rövidesen megoldódik azonban ez a probléma is. A Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat három újabb intenzív dagasztó­gépet vásárolt. Ebből egyet a Csongrádi úti sütőüzem­ben állít munkába, kettőt pedig a Róbert Károly kör­úti új pékségben, amelynek műszaki átadása ezekben a napokban van folyamatban. December 10-e táján, (ha a TÖVÁLL valóban el is készül az építkezés hiány­pótlásaival), a sütőipari vállalattól nyert értesülé­sünk szerint már 140 mázsa készül naponta a keresett kenyérfajtából. Ily módon nyilván nem lesz szükség arra, hogy sorban álljanak érte. Végül még annyit, hogy a vállalat Szolnoki úti sütőüzemében a lengyel i gyártmányú gyorsdagasztó­géppel készített kenyér ■ bár külsőre nem olyan szép —, de ízre még finomabb, mint amelyért a képen is látható sor áll, N. O. ■M (Pásztor Zoltán felvétele] OLVASÓINKÉ A SZÓ Helyismeretből elégtelen Szabadságomat Kecske­méten töltöttem november elején. Kikapcsolódásom egyik programja volt a vá­rosnézés, amelynek során nemcsak az új létesítmé­nyeket szemléltem meg, de a régi építészeti alko­tásokat és szobrokat is. Természetesen felkerestem a Bánk bán írójának sír­ját, amit eléggé körülmé­nyesen találtam meg szű­kös helyismeretem miatt. Ritkán járok errefelé, tá­jékozatlanságomnak alapos oka van tehát. De vajon mire hivatkoznak azok, akik e megyeszékhelyen él­nek, dolgoznak, s mégsem ismerik annak nevezetes­ségeit? A Volán 9-es számú Vál­lalat négy egyenruhás dol­gozójáról van szó, akikkel 8-án délelőtt az Aranyho­mok Szálloda mögötti buszmegállónál találkoz­tam. Az iránt érdeklődtem tőlük, melyik temetőben találhatom Katona József sírját. Először döbbenten mértek végig, kérdésem megismétlése után azon­ban eképpen válaszoltak: arról felvilágosíthatjuk, hogy milyen járatok közle­kednek a temetők felé, de ki az ördög tudná minden elhunytról, hol nyugszik... Bocsánatot kérve sar- konfordultam. Pedig sze­mélyesen is elmondhattam volna a következőket: hosszú évekig teljesítettem szolgálatot a Fővárosi Autóbusz Üzemnél, s mint forgalmi dolgozónak, mun­kaköri kötelességem volt ismerni Budapest idegen- forgalmi nevezetességeit, a múzeumokat, műemléke­ket, a fontosabb középüle­teket stb. Sőt tudnom kel­lett, hogy a város melyik temetőjében alusszák örök álmaikat a nemzet és a helység nagy halottai. Meg­ítélésem szerint érdemes lenne ápolniuk a jólinfor- máltság eme hagyománya­it a városi buszforgalmat lebonyolító kecskemétiek­nek is, hiszen munkájuk j közben bizonyára találkoz­nak a települést kevésbé ismerő túristákkal is. Karsai Géza Peremarton Meri'ünk szólni! Nagy figyelemmel olvas­tam a Petőfi Népe október 18-i számában megjelent Miért tűrjük? című glosz- szát, amely a csúnya be­szédet, a féktelen draszti- kumot, a trágárságot osto­rozza. Bizony időszerű volt szóvá tenni, hogy a ká_ romkodás hovatovább oly hű kísérője mindennapi társalgásunknak, mint fénynek az árnyék. Magam is nem egyszer vagyok fül­tanúja — utcán, étterem­ben, vonaton stb. — nyom_ dafestéket nem tűrő kije­lentéseknek. Megdöbbentő az, hogy megyénkben is gyakorta találkozhatunk gátlástalanul beszélő kis­iskolásokkal, tizenéves fia­talokkal, s olyan férfiak­kal, akik nők jelenlétében sem válogatják meg sza­Történet ür Miután az üres üvegek — hivatalosan: „üveggön­gyölegek” — oly mérték­ben megszaporodtak laká­somban, hogy szabad moz­gásomat akadályozták, hosz- szas vívódás után rászán­tam magamat visszaváltá­sukra. Több ,éves szomorú ta­pasztalataim alapos körül­tekintésre intettek. Először a jelenlegi lehetőségekről, szabályokról érdeklődtem a kiskunmajsai Jonatán Szak- szövetkezet üzletében. — Bármikor visszavált­juk az itt vásárolt üvege­ket — közölték készsége­sen. Gondos válogatás után némi szorongással és nehéz cekkerrel állítottam be másnap az üzletbe. Kételyeimet hamar el­oszlatták: megerősítették, valamennyi üveget itt vá­sároltam. Örömöm azonban csak pillanatokig tartott. Az ügylettel foglalkozó el­árusító váratlan fordulat­tal közölte: A Pepsi-Colás üvegeket mégsem válthatjuk vissza. — Miért? — kérdeztem meglepődve. — Ilyen üvegeket mi most már nem árusítunk. Mit gondol a kedves vevő, én fogom átcipelni a másik boltba? Ezt nem tudom. Én — mérgemben — otthagytam vaikat. Igaz, a gyengébb nem soraiban is vannak már olyanok, akik csúnyán beszélnek. önként adódik a kér­dés: hogyan fékezhető meg a durvaság ijesztően ma­gasra szökő hulláma? Sze­rintem csakis határozott fellépéssel. Azzal, ha szól­ni merünk mindenkinek, aki körünkben trágárságra ragadtatja magát. Termé­szetesen ne legyünk velük szemben indulatosak, ki­oktatók, inkább szépen, udvariasan figyelmeztes­sük őket arra, hogy civi­lizált emberhez méltóan fejezzék ki magukat, s ez­zel is bizonyítsák ki öté - ráltságukat, korrektségü­ket. Hegyi László Alpár fs üvegekről valamennyit, csináljanak vele amit akarnak. Azt már ne kívánják senkitől se, hogy számot tartsa: az egyes üzletel pillanatnyilag milyen üve. geket tartanak raktáron. Néhány „betéttel” szegé nyebb, de egy tapasztalat tál gazdagabb lettem. (S e is valami.) Az ember szin te mindent képes megta hűlni, nem ismer lehetet lent, kiismeri magát a leg bonyolultabb ügyekben, ki véve az üvegvisszaváltáso rejtelmeit. Juhász Ilona Kiskunmajsa, Mezőgép Vállalat * Helyesbítés: Lapunk ne vember 9-i számána ugyanezen rovatában közö tűk özv. Nagy Károlyr, kiskunhalasi lakos sora „Bosszantó bizonytalanság címmel. A levélíró mo arról értesített, hogy tév< sen jelölte meg a kisaját tási huzavonával kapcsol: tos területet. Közlése alaj ján így módosul az ír; második mondata: Ugyan közös problémánk, ho{ szűkebb lakóhelyünkön, Felsőöregszölőben még ne építették ki a villanyháh zatot.

Next

/
Thumbnails
Contents