Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-01 / 283. szám
9. OldL 1972. december 1., péntek Mi történt a tompái áruházban? Jogerősen elítélték a bűnösöket Nem újkeletű ügyről van *zó, hiszen annak három elsőszámú gyanúsítottját még a múlt év szeptemberében letartóztatták. De hosszú ideig és meglehetősen gátlástalanul folytatott fosztogató tevékenységükkel — nemcsak ők, hanem a további négy vádlott is — igen nagy munkát adtak mind a nyomozó, mind pedig a bírósági szerveknek. így azután némileg érthető, ha a jogerős ítélet nem sokkal ezelőtt született meg. Valamennyi vádlott a Tompái Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet alkalmazásában állott. Semmi rendellenes nem volt tehát abban, hogy Balázs Pál, az ÁFÉSZ akkori kereskedelmi főosztályvezetője gyakran bejárt az áruházba. A bűncselekmény ott kezdődött, amikor Balázs több alkalommal úgy vitt el árut, hogy azért nem fizetett. Így például 1970 nyarán fizetés nélkül vitt el egy kordbár- sor.y felsőrészű, gumitalpú cipőt, amelynek ára 136 forint volt. Később ezt kicserélte egy másik, 280 forint értékű cipőre, de azt sem fizette ki. A főosztályvezetőt Szilvási Albertné, a cipő, ruházati és konfekció osztály vezetője szolgálta ki, de „nem merte” kérni Balázstól a pénzt Balázs úgy látszik jó módszernek tartotta a fizetés nélküli vásárlást, mert 1970 őszén egy pulóvert vitt el azzal, hogy otthon megmutatja feleségének. De vissza nem vitte az árut, ki nem fizette, pedig 440 forintot ért. Persze Szilvásiné ismét nem szólt. Mindezek után Balázs Pálnak volt mersze újabb pulóverért jelentkezni, de ez már úgy történt, hogy Szilvásiné elvitte a 270 forint értékű pulóvert a főosztály- vezető irodájába, aki azzal vette át, hogy majd otthon felpróbálja. Mondanunk sem kell, hogy sem a pulóver, sem annak az ára nem került vissza az áruházba. Ugyanígy vitt el egy napszemüveget, egy ébresztőórát, egy újabb marhaboksz cipőt, egy svájci karórát is Balázs Pál. Egy alkalommal, amikor ruhaanyagot akart vásárolni, közölte Szilvásinéval szándékát, de hozzátette, hogy pénze nincs. Az asszony azonnal benyúlt a pénztárba és 1500 forinttal kisegítette a megszorult osztályvezetőt. Balázs Pál már régen rájött, hogy tőle nem mernek pénzt kérni a szövetkezetnél, ha vásárol. Kiment tehát a szövetkezet építőanyag-telepére s onnan 20 mázsa cementet és két köbméter sódert vitetett el, de ezekért sem fizetett. Más alkalommal megjelent Balázs Pál irodájában Cseke László, a szövetkezet árfelelőse egy Zorkij fényképezőgéppel, amit felajánlott Balázsnak megvételre, az eredeti 1275 forint helyett 600-ért. Balázs „megvette” a gépet, de egy fillért sem fizetett érte. Az eljárás során összesítették, hogy a sajátos szemléletű főosztályvezető több, mint nyolc ezer forint kárt okozott a szövetkezetnek. Persze nem volt különb maga Cseke László sem, aki az áruház nevében és pénzével gyakran járt bevásárolni, s ilyenkor magának — mint szenvedélyes amatőr fotósnak — mindig beszerzett valamit. Így például egy japán Jasika fényképezőgépet, amely 5400 forintot ért, továbbá vakut, nagyítót, előtétlencsét, közgyűrűt, objektívet. .Kedvezményes” akcióját kiterjesztette az amatőr fotós a függönyre, a terítőgarnitúrára, cipőre, s amikor lebukott, már több, mint 13 ezer forint volt a rovásán. Nem véletlen, hogy az ügyben Szilvási Albertné neve fordul elő. s hogy ő az ügy elsőrendű vádlottja is. Az eddig leírt cselekményein túl saját zsebre is dolgozott. Ráébredt, hogy ha Balázsnak, Csekének lehet, akkor neki is. Elhatározta, hogy pénzt vesz ki a kasszából. Így azután 1970 őszétől 1971 májusáig különböző összegeket, összesen mintegy 20 ezer forintot emelt ki a szövetkezet kasszájából. Ebből a pénzből részben a későbbi bűnügyi zárlat alá vett ingóságokat vásárolta, részben háztartásban elköltötte. Hogy sikkasztása ne derüljön ki, Szilvásiné egyes cikkeket drágábban adott el a vásárlóknak. Ezzel a módszerrel mintegy hatezer forintot „keresett” az asz- szony. Alkalmazta azt a többször bevált és más bűnügyekből is ismert megoldást, hogy kiskereskedőktől, túristáktól ismeretlen zugárústól vásárolt holmit és azt bevitte az áruházba, ahol megemelt áron adta el. Ebben társa volt többek között Szalai Ferencné — Szilvásiné helyettese — aki szintén tudta, hogy ez a módszer szabálytalan. Mégis így mintegy 17 ezer forint értékű árut vittek be az áruházba. ■ ■ ■ ■ A Kiskunhalasi Járásbíróság Szilvási Albernét hűtlen kezelés, árdrágítás, sikkasztás miatt halmazati büntetésül két évi börtönre ítélte s két évre eltiltotta a közügyektől, s kötelezte 6379 forint bűnügyi költség megfizetésére. Balázs Pál hűtlen kezelés és sikkasztás miatt egy évi börtönt kapott, egy évre eltiltották a közügyektől és 3 ezer forint pénzbüntetésre ítélték. Kötelezte a bíróság Balázs Pált 2071 forint bűnügyi költség megfizetésére. Szalai Ferencné fél évi börtönt kapott, de annak végrehajtását a bíróság három évi próbaidőre felfüggesztette. ugyanakkor 1500 forint pénzbüntetésre ítélte, s kötelezte 798 forint bűnügyi költség megfizetésére. Cseke László hűtlen kezelés és sikkasztás miatt nyolc hónapi végrehajtható börtönbüntetést kapott, egy évre eltiltották a közügyektől. Amint említettük is, a megyei bíróság helyben hagyta az ítéletet, így az jogerős és végrehajtható. G. S. Aerosolos keményítő, vitamindús krémek Ú’donságok az év végi piacra Űj termékekkel jelenik meg az év végi piacon a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat. A kereskedelem régebbi kérésének tesznek eleget a folyékony cipőápolószer előállításával, amely dörzsölés nélkül színezi és fényesíti a cipőket. A gyártás meny- nyisége alkalmazkodik majd a kereskedelem igényeihez, az első mintapéldányok fehér, barna és fekete színben kerülnek az üzletekbe. Bővítették a népszerű aerosolos termékeik listáját is, rövidesen árusítják már a korszerű keményítőt, amelyet csak rá kell spriccelni a kimosott, megszáradt férfiingre. Jelentős import takarítható meg az új szőnyegtisztítóval is. Hasonlóan aerosolos flakonokban hozzák forgalomba az ablak- és bútortisztító anyagokat is. A KHV vezetői gondoltak a szépülni vágyó nőkre is: három új, zsíros, félzsíros és száraz magas, víztartalmú krémmel bővítik a Lady Camea-családot. Ez az új kozmetikum nagy mennyiségű vitamint és bőrregeneráló anyagot tartalmaz. A szilveszteri és a farsangi kikészítés elengedhetetlen kelléke a szemhéjpúder, amely dobozonként hat színvariációban jut el a kereskedelembe. A férfi kozmetikumok eddig még szűk repertoárját bővítik a Mister L új kölnivel, amelynek licencét az osztrák Lohse cégtől vásároltuk. (MTI) Szembank A würzburgi egyetemen hozzák létre Európa első „szembankját”. Elhunyt emberek ép szemeit gyűjtik össze és tartósítják itt, hogy később a szaruhártyát vakok szemébe ültethessék át. A „szembank” a jövő év elején kezdi meg működését. Már nem sokáig állnak sorban Jam session A dzsesszkedvelők már ismerik a jam session — magyarul örömzene — fogalmát, s talán volt is többeknek alkalma ilyenen részt venni. A kiskunfélegyházi Móra Ferenc Művelődési Központ ifjúsági klubja december 3-án, délután öt órától este tíz óráig jam session-ra hívta meg az Interbrass dzsessz- együttest és a Record R. nevű progresszív stílusban játszó beat-zenekart. A megye ifjúsági klubjaiban még újszerű összejövetelen a két zenekar egymást váltva játszik, a számok többségét a hangulatnak megfelelően rögtönzik, az együttes improvizálásba bevonják a közönséget, de aki akar, táncolhat is. A kecskemétiek nagyon megkedvelték azt a köny- nyű, foszlós tésztájú, jó ízű kenyeret, amelyet a sütőipari vállalat Csongrádi úti pékségében készítenek. Mint képünkön is látható, hosszú sorban állnak érte az emberek. Sokan nem tudják azonban, hogy ez a finom pékáru az úgynevezett intenzív dagasztógéppel készül, s naponta csak 30—35 mázsára futja a gép teljesítményéből. Ezért vannak, akik bosszankodnak azon, miért nem gyártanak többet belőle. Rövidesen megoldódik azonban ez a probléma is. A Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat három újabb intenzív dagasztógépet vásárolt. Ebből egyet a Csongrádi úti sütőüzemben állít munkába, kettőt pedig a Róbert Károly körúti új pékségben, amelynek műszaki átadása ezekben a napokban van folyamatban. December 10-e táján, (ha a TÖVÁLL valóban el is készül az építkezés hiánypótlásaival), a sütőipari vállalattól nyert értesülésünk szerint már 140 mázsa készül naponta a keresett kenyérfajtából. Ily módon nyilván nem lesz szükség arra, hogy sorban álljanak érte. Végül még annyit, hogy a vállalat Szolnoki úti sütőüzemében a lengyel i gyártmányú gyorsdagasztógéppel készített kenyér ■ bár külsőre nem olyan szép —, de ízre még finomabb, mint amelyért a képen is látható sor áll, N. O. ■M (Pásztor Zoltán felvétele] OLVASÓINKÉ A SZÓ Helyismeretből elégtelen Szabadságomat Kecskeméten töltöttem november elején. Kikapcsolódásom egyik programja volt a városnézés, amelynek során nemcsak az új létesítményeket szemléltem meg, de a régi építészeti alkotásokat és szobrokat is. Természetesen felkerestem a Bánk bán írójának sírját, amit eléggé körülményesen találtam meg szűkös helyismeretem miatt. Ritkán járok errefelé, tájékozatlanságomnak alapos oka van tehát. De vajon mire hivatkoznak azok, akik e megyeszékhelyen élnek, dolgoznak, s mégsem ismerik annak nevezetességeit? A Volán 9-es számú Vállalat négy egyenruhás dolgozójáról van szó, akikkel 8-án délelőtt az Aranyhomok Szálloda mögötti buszmegállónál találkoztam. Az iránt érdeklődtem tőlük, melyik temetőben találhatom Katona József sírját. Először döbbenten mértek végig, kérdésem megismétlése után azonban eképpen válaszoltak: arról felvilágosíthatjuk, hogy milyen járatok közlekednek a temetők felé, de ki az ördög tudná minden elhunytról, hol nyugszik... Bocsánatot kérve sar- konfordultam. Pedig személyesen is elmondhattam volna a következőket: hosszú évekig teljesítettem szolgálatot a Fővárosi Autóbusz Üzemnél, s mint forgalmi dolgozónak, munkaköri kötelességem volt ismerni Budapest idegen- forgalmi nevezetességeit, a múzeumokat, műemlékeket, a fontosabb középületeket stb. Sőt tudnom kellett, hogy a város melyik temetőjében alusszák örök álmaikat a nemzet és a helység nagy halottai. Megítélésem szerint érdemes lenne ápolniuk a jólinfor- máltság eme hagyományait a városi buszforgalmat lebonyolító kecskemétieknek is, hiszen munkájuk j közben bizonyára találkoznak a települést kevésbé ismerő túristákkal is. Karsai Géza Peremarton Meri'ünk szólni! Nagy figyelemmel olvastam a Petőfi Népe október 18-i számában megjelent Miért tűrjük? című glosz- szát, amely a csúnya beszédet, a féktelen draszti- kumot, a trágárságot ostorozza. Bizony időszerű volt szóvá tenni, hogy a ká_ romkodás hovatovább oly hű kísérője mindennapi társalgásunknak, mint fénynek az árnyék. Magam is nem egyszer vagyok fültanúja — utcán, étteremben, vonaton stb. — nyom_ dafestéket nem tűrő kijelentéseknek. Megdöbbentő az, hogy megyénkben is gyakorta találkozhatunk gátlástalanul beszélő kisiskolásokkal, tizenéves fiatalokkal, s olyan férfiakkal, akik nők jelenlétében sem válogatják meg szaTörténet ür Miután az üres üvegek — hivatalosan: „üveggöngyölegek” — oly mértékben megszaporodtak lakásomban, hogy szabad mozgásomat akadályozták, hosz- szas vívódás után rászántam magamat visszaváltásukra. Több ,éves szomorú tapasztalataim alapos körültekintésre intettek. Először a jelenlegi lehetőségekről, szabályokról érdeklődtem a kiskunmajsai Jonatán Szak- szövetkezet üzletében. — Bármikor visszaváltjuk az itt vásárolt üvegeket — közölték készségesen. Gondos válogatás után némi szorongással és nehéz cekkerrel állítottam be másnap az üzletbe. Kételyeimet hamar eloszlatták: megerősítették, valamennyi üveget itt vásároltam. Örömöm azonban csak pillanatokig tartott. Az ügylettel foglalkozó elárusító váratlan fordulattal közölte: A Pepsi-Colás üvegeket mégsem válthatjuk vissza. — Miért? — kérdeztem meglepődve. — Ilyen üvegeket mi most már nem árusítunk. Mit gondol a kedves vevő, én fogom átcipelni a másik boltba? Ezt nem tudom. Én — mérgemben — otthagytam vaikat. Igaz, a gyengébb nem soraiban is vannak már olyanok, akik csúnyán beszélnek. önként adódik a kérdés: hogyan fékezhető meg a durvaság ijesztően magasra szökő hulláma? Szerintem csakis határozott fellépéssel. Azzal, ha szólni merünk mindenkinek, aki körünkben trágárságra ragadtatja magát. Természetesen ne legyünk velük szemben indulatosak, kioktatók, inkább szépen, udvariasan figyelmeztessük őket arra, hogy civilizált emberhez méltóan fejezzék ki magukat, s ezzel is bizonyítsák ki öté - ráltságukat, korrektségüket. Hegyi László Alpár fs üvegekről valamennyit, csináljanak vele amit akarnak. Azt már ne kívánják senkitől se, hogy számot tartsa: az egyes üzletel pillanatnyilag milyen üve. geket tartanak raktáron. Néhány „betéttel” szegé nyebb, de egy tapasztalat tál gazdagabb lettem. (S e is valami.) Az ember szin te mindent képes megta hűlni, nem ismer lehetet lent, kiismeri magát a leg bonyolultabb ügyekben, ki véve az üvegvisszaváltáso rejtelmeit. Juhász Ilona Kiskunmajsa, Mezőgép Vállalat * Helyesbítés: Lapunk ne vember 9-i számána ugyanezen rovatában közö tűk özv. Nagy Károlyr, kiskunhalasi lakos sora „Bosszantó bizonytalanság címmel. A levélíró mo arról értesített, hogy tév< sen jelölte meg a kisaját tási huzavonával kapcsol: tos területet. Közlése alaj ján így módosul az ír; második mondata: Ugyan közös problémánk, ho{ szűkebb lakóhelyünkön, Felsőöregszölőben még ne építették ki a villanyháh zatot.
