Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-06 / 287. szám
n. december 6., szerda 5. oldal Periszkóp ill Kiskőrösről „Ml KEK AZ EG;.. közönség elismerő sál fogadta a PeriszIII. „Mi kék az ég ” í jókedvű műsorát ikeméten, a Szóljatok szavak — Petőfiről nem pihennek a babérokon, tudják, még van csiszol- nivaló műsorukon. Takács Zoltán főtiszt, és Kerényi Gábor rendező irányításával szorgalmasan készülket leteszik a zsűri elé: döntsön, melyiket akarják látni, hallani. Bíznak a jó szereplésben. Szeretnének továbbjutni, de nem csüggednek, HOZZASZOLAS Az oktatás és a fegyelem kapcsolata Jánoshalmi tapasztalatok ;yei döntőjén. A kail szolgálatukat telje- , előfelvételes egyete- tál^ a versek között dalokat énekeltek, mu- :áltak — kitűnően, sen. A nézők vélemé- vel a bíráló bizottság egyetértett; bejutottak erületi bemutatóra. Ezt i megyeszékhelyen ren- ik, e hét végén. A kiskőrösiek azonban nek az e hét végén sorra kerülő újabb „minősítésre”. Az elmúlt hét végén másfél napig szinte egyfolytában próbáltak, alakítgatták az összeállítást Ha valaki „bedobott” egy ötletet kipróbálták, mérlegelték; használható-e. Végül is úgy döntöttek, hogy két változattal készülnek. A forgatókönyve- ha nem sikerül. A „Mi kék az ég ... ” összeállítást már több honvédségi alakulatnál előadták és ezzel is közelebb hozták Petőfi Sándor költészetét a fiatalokhoz. Örömmel mennének ezzel a műsorral term elősző vetkezetekbe, falusi művelődési házakba — ha hívnák őket Szeretünk közösen énekelni Lakiteleki beszélgetés Vass Lajossal 'ülönösebben néni kell bemutatni. Az egész orrban fogalommá vált, 1 Vass Lajos, iesélik, hogy egy társa- dalolási kedvéből kí- feszerigés lett, de amivalaki javasolta, hogy id ő lesz „a Vass La- ’, könnyedébben, fel- Dadultan kezdődött a ös éneklés. . legnagyobb énektaní- egyike, megjelenése, itos hanghordozása tíz- százezrek számára dalra ?rlő. iváló zeneszerzői, nép- gyűj tői munkája és egy felelős társadalmi meg- itása mellett, rendszereidét tud szakítani a a szűnő meghívások- :. Az egyik tavalyi ta- skozáson mondta: „Az oerek kedvessége és az, y részesévé akarnak ni családi és tágabb kö- ségi életüknek — olyan •tékben nyilvánul meg, t egyszerűen nem lehet li és vállalni. Az ember nkor boldogan könyve- il, hogy igénylik a köz- íűködését, munkáját jelétét. De annyi helyen lene segítséget adni, ire képtelen az ember, a levelek egy részére í tudok válaszolni.” íz éjfélig elhúzódó lakisi ÍI. járási népdalver- y után kértük meg Vass őst, hogy summázza a ?eny eredményeit, ta- ságait- A tavalyihoz képest g népesebb szereplőgár- jött össze, a versenyzők g több jó dalt hoztak gukkal, köztük régi stí- úakat is, s főleg ez utób- adta meg e népdalver- y savát-borsát. Űj szó" ák jelentkeztek, új :kcsoportok al akultak. r nem kapott díjat a kerekegyházi férfikórus és a kunszentmiklósi női kórus, de annak ellenére, hogy nemrégen alakultak, máris jó színvonalról lettek bizonyságot. A szólisták közül elsősorban a kerekegyházi Vankó Józsefnét emelném ki. ö is azt bizonyítja, hogy az idősebb népdalénekesektől csak tanulni lehet A tiszakécskei leánykórus számomra azt jelképezi, hogy az ifjúság nemcsak a szívével van jelen e mozgalomban, hanem egyre jobban elsajátítják a népdalok hitelesebb előadását Nagyon tetszett a közönség érdeklődése, megint jó alkalom volt arra, hogy együtt énekeljünk. Sajnos a műsorösszeállítás néhol nem volt mentes a műdalos beütésű daloktól, vagy olykor a kimondottan műdaloktól sem. Az énekesektől nem lehet elvárni, hogy megkülönböztessék ezeket, ez a szakmai és a népművelési szervek feladata. Nagyszabású volt a program, kísértett a „bőség zavara”. Szerintem több elődöntőt is lehetne más-más helyen szervezni, s aztán a döntőre itt, Lakiteleken kerülne sor. Így biztosítva volna, hogy aki ide elkerül, az már jó színvonalat képvisel. A közönséget is még jobban be kell vonni azzal, hogy szavazzanak, s így a díjak számát is megszaporíthatnánk a közönségdíjjal. A verseny győzteseinek, helyezettéinek megyei bemutatót kellene rendezni. Vannak akik féltik a páva-mozgalmat Véleményem szerint a több száz (pontosan nem tudjuk meghatározni, hogy menynyi) páva-körrel nincs gond, ez a kiteljesedő moz. galom ragyogóan bizonyította azt a dalolási vágyat, amely bennünk él. Ezek az emberek nem azért gyűltek és gyűlnek össze, hogy egyszer majd a televízióban szerepeljenek, hanem mert szeretnek közösen énekelni. Ezt láthattuk Lakiteleken is. Lezsák Sándor Nyilvánvaló, hogy a jövőben az iskolák és a nevelő testületek energiájának nagyobbik felét a nevelés területére kell összpontosítani, s ebből az energiából az eddiginél még többnek kell jutni a fegyelem megszilárdítására. Mind közvetlenül, j mind pedig közvetve. A tanulók egyéni fegyelmének fokozatait, valamint az iskolai közösségek fegyelmi szintjeit, fejlődési állomásait kellene elsősorban megállapítani, meghatározni, s megkeresni azokat a nevelési-fegyelmezési módszereket, amelyek a különböző fejlettségi foltra jutott tanulóknak, illetve tanulói közösségeknek pszichológiailag és módszertanilag megfelelnek, amelyek bizonyosabban elősegítenék a magasabb fegyelmi szintre jutást. Vannak azonban olyan módszerek is, amelyek egyes fegyelmi problémák megoldására — talán a fejlődési szinttől függetlenül is — alkalmasaknak látszanak. Legalább is iskolánk gyakorlata ezt mutatja. Minthogy a fegyelem nagyrészt más nevelési területek eredményeinek függvénye (közvetett fegyelmezés), a legjobb fegyelmezési módszer — bár közhelynek tűnik — az iskola szocialista jellegének erősítése. Tűrhető fegyelmet elsősorban azok az iskolák tudnak teremteni, amelyek legalábbis igyekeznek megközelíteni a szocialista iskola ideáját az órák vezetésében, az úttörőmozgalom kibontakoztatásában, az órákon kívüli tevékenység szervezésében, a szülőkkel való együttműködésben, a demokratizmus értelmezésében és fejlesztésében. Az órák alatti fegyelem legbiztosabb forrása és őrzője a modern, jó , óra, amelybe beleértjük a pontos kezdést, a sokoldalú számonkérést, a tanulói aktivitás biztosítását (többek között feladatlapokkal, tömeges tanulói kísérletekkel, csoportos foglalkozásokkal, őrsönkénti feladatokkal, komplex matematikával, vetítőgép használatával stb.), az értékelést, a sikerélmény gyakoribb nyújtását, a célszerű időbeosztást, sőt a derűs hangulatot is. , Felsőtagozatos tanulóink átlagosan napi 6 órát töltenek az iskolában, ebből körülbelül 4 óra az oktatói munkára esik. A maradék 2 óra a szünetekre s egyéb — talán úgy is nevezhetnénk — inkább testi és erkölcsi nevelés- központú foglalkozásokra, tevékenységekre jut. Vajon hol tartanánk a fegyelemÚttörők lapja Bácsalmáson — Mondd, apa, a tinta nagyon drága? — Egyáltalán nem. De miárt kérded? — Mert anyu haragszik, ha á szőnyegre Bntöm . ;; Ezt a humoros párbeszédet a bácsalmási 3573. számú n. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat újságában olvastam, az immár hetedik éve megjelenő Kukhantóban. Az 1972-es novemberi számot lapozgatom. Molnár József csapatvezető — egyben a lap főszerkesztője — Akire büszkék vagyunk című írásában a nyolcadikos Konkoly Katit, az úttörőn nács szorgalmas, szeréDy elnökét állítja példaképül a pajtások elé. A Baján megtartott járási úttőrőparlamentről számol be a csapat egyik küldötte, Soós Nóra, a kispályás labdarugó- döntőről tudósít Molnár Hella pajtás. A csapatvezetőség pályázati felhívást közöl Petőfi-versek illusztrálására ... És akár a „felnőtt” újságokban a Kukkantóban is találunk híreket, rejtvényt, rajzokat, humort. K. Gy. ben (vagy inkább a fegyelmezetlenségben), ha a „súlypontot” jelentő 4 órás munkaidő képtelen volna önmagában is fegyelmezni, s a fegyelme- zést-nevelést a maradék és szétaprózott 2 órában kellene megoldanunk! Jtia a tanítási órára készülve nemcsak azt tervezzük, hogy mit fogunk tenni, hanem elsősorban azt, hogy óra alatt mit tesznek majd a gyerekek, vagy gyerekcsoportok, hogyan juttatjuk őket sikerélményhez, akkor a megszokottnál több munkát fordítunk ugyan a tervezésre, felkészülésre, de ez a többletenergia visszatérül: nagyobb lesz az eredmény, ( és ... vagy inkább ezért) nagyobb lesz a fegyelem. A munka teremtette fegyelem pedig a tanulók elmélyülését, s ennek nyomán a nevelő frissebb, lendületesebb munkáját hozza magával, tehát az eredmény többszörözőén visszahat az oktatásra is. Természetesen, akadhat osztályonként 1-2 renitens, vagy 10—15 percnyi figyelés után koncentrálni képtelen tanuló is, akiket maga a munka nem tud fegyelmezni, s hajlamosak játékra, oda nem tartozó közbeszólásokra, szomszédjuk piszkálására. Ezekkel izemben valóban rögtöni fegyelmezésre vagy hosszabb távon kollektív nevelésre van szükség. (A szaktanár azonnali és következetes fellépésével, osztályfői segédlettel, fegyelmi fokozatokkal, úttörő önkormányzati megbeszélések nyomán született intézkedésekkel, vagy számos más, lehetőleg a tanuló egyéniségéhez szabott módon ez meg is történik. , Az ilyen tanulók száma azonban olyan elenyésző, hogy semmiképpen sem cáfolhatja ezt az elvet és gyakorlatot: legjobb fegyelmezés a jó óravezetés. Szabados József Dr Karsai Ferenc. Ooe Hill b Tíz millió ember hajózott a múlt század utolsó negyedében az Egyesült Államokba. A többséget, főként a Kelet- és Dél- Európából érkezőket a rengeteg nélkülözés űzte el hazájából. Százezrek a jobb napok reményében keltek útra. Vonzotta őket a polgárháború utáni fellendülés és a kor legdemokratikusabb alkotmánya. A várakozások csak részben teljesültek. A fantasztikus gazdasági növekedés révén keletkezett jövedelem nagyon aránytalanul oszlott meg a lakosság különböző rétegei között. Már a hetvenes években kialakultak a tőkés egyesülések, a politikában a nagyburzsoázia kezébe csúszott az irányítás. Szervezkedtek a munkások is, de a nyelvi, műveltségi különbségek, az ország hatalmas területe miatt nem alakult ki egységes mozgalom, egységes párt. A XX. század elején a monopoltőke az egész államaparátust ellenőrzé«ÄS'i a föld, a civilizáció, a kultúra javainak élvezetére, birtoklására. Harcoljon a kenyérért és a rózsáért. A Joe Hill balladája című filmből keveset tudunk meg a korabeli Amerikáról, a sztrájkok valódi okairól, a hatalmas osztályösszecsapásokról. A kitűnő svéd rendező adatok, összefüggések, dokumentumok ismertetése, felhasználása helyett impressziók, szimbolikus képek, és mindenekelőtt dalok, zeneszámok segítségével beszéli el a romantikus forradalmár életét. Bo Widerberg nagyszerű partnert talált Thommy Berggren főszereplő személyében. Megindító, elbűvölő hős, aki azért küzd, hogy érdemes legyen élni. Amikor a „legendás aranykorban” igazságtalan aljas bírói ítélet a siralomházba láncolta, Amerika térképét rajzolta a padlózatra. Kivégzése előtti éjszaka versben fogalmazta meg végakaratát, hitvallását. Szép ez a film. A lírai se alá vonta. A visszaélések, a korrupciók egymást követték. Joe Hill ström svéd származású forradalmár ilyen politikai, gazdasági, társadalmi környezetben dolgozott azért, hogy az élet árnyékos oldalára szorult, taszított munkásság is jussoijon a fényből, legyen ideje, módja, igénye, elemek olykor indokolatlan bősége, egyszer-más- szor hatásvadászó beállítások miatt azonban nem éri el a rendező korábbi munkáinak színvonalát. Az első protest-song énekes tetteinek és halálának krónikája így is az emlékezetes élmények közé tartozik, H. N.
