Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-06 / 287. szám
191*. december szerda 8. oldal • • Ülésezett a megyei nőhizottság Tegnap délelőtt Kecske méten ülést tartott a Hazafias Népfront megyei nőbizottsága. Az ülésen részt vett 'Farkas József, a népfront megyei titkára és dr. Szalóki Lászlóné, a megyei pártbizottság nőfelelőse is. Pankovits Józsefnénak, a népfront megyei alelnöké- nek megnyitó szavai után Fodor Mária, a KISZÖV Szövetkezeti szakemberek tapasztalatcseréié A Kiskőrösi Szákszövetkezetek Területi Szövetségének agrokémiai laboratóriuma szerdán tapasztalatcserét tart szövetkezeti szakemberek számára. A megbeszélés témája a szőlő- és gyümölcsültetvények korszerű talajutánpótlása. Az összejövetelen a gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet neves szakemberei tartanak előadásokat. Gépbemutatót is rendeznek. A tapasztalatcsere színhelye a kiskőrösi Toldi Mezőgazdasági Szakszö- vekezet központja. Főiskolások szara lóversenye A kecskeméti Katona József Társaság — amint erről már tájékoztattuk olvasóinkat — meghirdette a költő születésének 150. évfordulójára a Petöfi-sza- valóversenyt. Ennek keretében került sor hétfőn este az Óvónőképző Intézetben a főiskolások első versenyére. A zsűri — dr. Hernády Gyulának, a Katona József Társaság titkárának elnökletével — úgy határozott, hogy az első díjat (értékes jutalmat) Hegyi Zoltánnak (Kertészeti Főiskola), a második és a harmadik díjat Móri Évának, illetve Gulyás Évának (óvónő- ’ képző Intézet) ítéli oda. megyei elnökhelyettese beszélt a különböző szolgáltatások helyzetéről, mint olyan tényezőről, amely sok tekintetben befolyásolja a dolgozó nők otthoni munkáját. Elmondotta például Fodor Mária, hogy évről évre mind több és több család gépesíti háztartását, de a gépek javítására hivatott szolgáltató ipar nem tart lépést a fejlődéssel. Amíg például az országban 1972-ben összesen kétmillió mosógép működött, addig 1975-ben már ez a szám meghaladja a két és fél milliót. Ugyanakkor a javítási kapacitás ■— ugyancsak országosan — mintegy harminc százalékra tehető. Beszélt a KISZÖV megyei elnökhelyettese arról is, hogy a negyedik ötéves terv milyen célkitűzéseket tartalmaz a szolgáltatás kapacitásának és színvonalának javítása érdekében. Ezzel párhuzamosan elmondta azt is, hogy milyen stádiumban van e tervek megvalósítása. Látni kell, hogy másik oldala is van a jelenségnek. Nevezetesen az, hogy több községben az adott lehetőséget sem használják ki. Erre fel kell hívni a lakosság figyelmét, megismertetni velük az igénybe vehető szolgáltatásokat, azok előnyeit. Beszélt arról is, hogy egyre sürgetőbben vetődik fel a lakáskarbantartásnak, a mosásnak, vegytisztításnak, mint szolgáltató tevékenységnek a bővítése, jobb megszervezése, s ahol nincs még ilyen, annak a megteremtése. A vitaindítónak szánt előadáshoz csaknem valamennyi résztvevő hozzászólt. Így elmondta véleményét Csordás József né, az SZMT nőbizottságának elnöke, Bíró Istvánná, a KIOSZ megyei szervezetének nőfelelőse is. Szűcs Béláné, a kecskeméti tsz- szövetség nőfelelőse a tanyán élő asszonyok szolgáltatási igényeire hívta fel a figyelmet, míg Ba- radlai Sándorné, a MÉSZÖV nőbizottságának elnöke a kereskedelmi szolgáltatásokkal összefüggésben mondta el, hogy több árubemutatóval, vásárló- ankéttal kell felhívni az asszonyok figyelmét azokra a cikkekre, amelyek megkönnyítik az otthoni munkát. A tartalmas és sok tekintetben újat jelentő nőbizottsági ülés Pankovits Józsefné összefoglalójával és zárszavával ért véget. G. S. Egység a cselekvésben Á felnőttoktatás segítése Baján I Baján, a József Attila Művelődési Központban — a rossz elhelyezési körülményeik ellenére is — segítik a felnőttoktatást, elsősorban azzal, hogy helyet adnak egyes tanfolyamoknak, s kihelyezett iskolai tagozatnak. Ebben a tanévben itt végzi munkáját a III. Béla Gimnázium keretén belül működő Ruhaipari Technikum kihelyezett tagozata, harmincnégy hallgatóval. A takarékszövetkezeti ügyviteli tanfolyam és a textiltervezők részére szervezett tanfolyam hallgatói is a művelődési központ által rendelkezésükre bocsátott teremben tanulhatnak. A fentiek mellett még a pedagógusok rendszeres továbbképzése is e falak között folyik. Az utóbbi hónapokban élénk és erőteljes viták folytak pártszervezeteinkben, a pártélet különböző fórumain. A gazdasági és társadalmi helyzet megítéléséről vitázók a további cselekvés útját keresték. Különböző nézetek csaptak össze a taggyűléseken, a pártoktatás foglalkozásain, a politikai vitakörökben és a magánbeszélgetésekben. S hogy ez így volt, abban semmi rendellenes, vagy rossz nincs. A gazdaságirányítás reformjának bevezetése óta eltelt évek alatt igen sok tapasztalat halmozódott fel, s e tapasztalatok elemzése során természetszerűen vetődtek fel eltérő, különböző nézetek. Hiszen a nézeteket nem kis részben a mindennapos benyomások alakítják, s az eltérő környezet, társadalmi helyzet szükségszerűen befolyásolja a nézőpontot, a kérdések megközelítését — még akkor is, ha az elvi alap azonos. Így érthető, hogy némelyik kérdésben más véleményre jutott az állami nagyüzem szakmunkása, mint a szövetkezeti gazda, másra a közgazdász, mint a pedagógus. A kongresszusi határozatok végrehajtásának értékelésekor a Központi Bizottság a többi között e viták tanulságait is figyelembe vette és hasznosította. Ebben az értelemben e viták megfeleltek a marxista—leninista pártokban betöltött rendeltetésüknek: hozzájárultak a helyes döntések megérlelődéséhez, a további cselekvés irányának meghatározásához. A legutóbbi párthatározat megjelölte ezt az irányt; a pártnak most egyértelmű és világos álláspontja van a vitás és vitatott kérdésekben. Ezért a hangsúly most már azon van, hogy minden pártszervezet és A Collegium Musicum bemutatkozása Reneszánsz-est Kecskeméten Halárőreskü Kiskunhalason december 3-án tettek katonai esküt ifjú határőreink. Az ünnepi díszbe öltözött laktanyában több ezer szülő, hozzátartozó nézte végig a látványosan megrendezett katonai ünnepséget, ahol megjelentek a város és a járás párt-, állami és társadalmi szervezeteinek vezetői. A határőröket Dudás István, határőr alezredes üdvözölte. A katonai ünnepség egyik kedves színfoltja volt a Sziklai Sándor úttörő határőr zászlóalj küldötteinek részvétele ugyanis a pajtások az esküt tevő katonákkal szemben sorakoztak fel, s maguk is részeseivé váltak a határőrök életében jelentős fogadalomtételnek. Az ünnepség után a szülők és az úttörők megtekintették a csapatmúzeumot, illetve a határőr Dózsa úttörő lovas_ versenyzőinek bemutatóját. G. B. AZ UTÖBBI években Európa szerte feltámadt az érdeklődés a régebbi, a barokk kort megelőző századok zenéje iránt. Különböző összeállítású együttesek alakulnak annak a rendkívül gazdag és értékes hagyatéknak megszólaltatására, mely évszázadok mindennapi zenei gyakorlatának anyaga volt, s a mai hallgató számára is friss élményt kínál. Vannak ezek között nagy felkészültségű, hivatásos együttesek, másrészt olyanok, melyeknek tagjai amatőrök, s legtöbbször nem is a nyilvános szereplés igényével, hanem az együttmuzsikálás öröméért alakulnak, s e célra legmegfelelőbbnek a XV— XVII. század szinte felmérhetetlenül gazdag, ám annál kevésbé közismert hangszeres termését tartják. Az utóbbiak sorába tartozik a kecskeméti „Collegium Musicum” kamara- zenekar is. Egy évvel ezelőtt alakult, s az első nagyobb szabású nyilvános bemutatkozására hétfőn este került sor a városi művelődési központ rendezésében. Kilenc tagja közül egy sem hivatásos hangszeres muzsikus. Vezetője Pálinkás Albert, az Izsáki művelődési ház igazgatója, tagjai között van pedagógus és diák, szakmunkás tanuló és cukrász, valamennyien alsó- vagy középfokú zenei tanulmányaikat gyümölcsöztetik az együttesben. A négy vonós mellett négyen különböző magasságú furulyákon (úgynevezett Blockflőtéken) játszanak, ehhez gitár és alkalomszerűen egyegy ütőhangszer csatlakozik még. ROKONSZENVES munkát végez az együttes, a legjobb értelemben vett öntevékenység jegyében. Megvan bennük az együtt- muzsikálásnak az a jó szelleme, mely a további fejlődésnek is alapja. Pálinkás Albert állandóan kutat alkalmas művek után, ennek eredménye az együttes máris gazdag repertoárja. Ezt feltehetően a jövőben tovább bővítik majd nemcsak mennyiségben, hanem a kor más jellegű műveinek irányában is. Bemutatkozásuk bebizo_ nyitotta, hogy megérdemlik a figyelmet és a támogatást. A kor vokális irodalma sokkal ismertebb, kevésbé felfedezésre váró. mint hangszeres muzsikája. Három XVI. századbeli madrigál hangzott el a hangversenyen a Kodály Zoltán Gimnázium kamarakórusának előadásában. A vezénylő Kardos Pál országos viszonylatban egyike legkiválóbb karvezetőinknek, a kórushangzás és az énekkari művészet kiemelkedő szakembere. A Szegedi Tanárképző Főiskola — külföldön is nagy sikerrel szerepelt — kórusának élén a közelmúltban két alkalommal is emlékezetes hangversenyt dirigált Kecskeméten, legutóbb az idei Kodálysze- mináriumon. Ez év őszétől megyénk székhelyén vállalt munkát a Kodály-is-- kola igazgatóhelyetteseként, így a hétfői szereplés első bemutatkozása volt új munkakörében, hazai együttes élén. A HANGVERSENY előtt Ittzés Mihály mondott bevezető előadást, melyben a felhangzó művek helyét határozta meg a kor zenéjében, a népművészet és a magas műzene között. A műsorban fellépett még Kávássv Gabriella ének- szőlókksl és Poór László korabeli versekkel. Körber Tivadar párttag egységesen képviselje ezt az álláspontot, egységesen munkálkodjon a X. kongresszus és a novemberi KB-ülés határozatainak megvalósításán. Azt jelenti ez, hogy most már mindenféle vitának be kell fejeződnie? Természetszerűen nem erről van szó. A pártoktatás tanfolyamain, a politikai vitakörökben tovább folynak az eszmecserék, a pártpolitika értelmezéséről, összefüggéseiről. Bizonyára szóba kerülnek ilyen kérdések a Központi Bizottság határozatáról tanácskozó decemberi párttaggyűléseken is. A pártfórumokon — a pártszervek ülésein, a taggyűléseken, a pártcsoportokban — folyó vitáknak azonban most már más kell, hogy legyen a tartalma, az iránya. Nem azt kell vitatni, amiben a Központi Bizottság már állást foglalt, hanem azt, miként lehet az adott helyi viszonyok között ezt az állás- foglalást a lehető legjobban végrehajtani. Mert ha szüntelenül újra kezdenénk a vitát az eldöntött kérdésekben, azzal lehetetlenné válna az egységes cselekvés, s így maguk a viták is elvesztenék eredeti rendeltetésüket, a pártmunka előmozdítóiból annak gátlóivá válnának. Nem új elvek ezek pártunk gyakorlatában. Csaknem öt esztendővel ezelőtt, 1968 februárjában Kádár elvtárs így szólt erről az Ikarus Gyár művelődési otthonában mondott beszédében: „A megfontolt, helyes elhatározások vitából kovácsolódnak ki. A viták tekintetében' is van azonban egy alapvető szabályunk. A megfelelő fórumokon különböző dolgokról vitatkozunk, de amikor befejeztük a vitát és azt mondjuk: elvtársak, tehát megegyeztünk, akkor utána már ne vitatkozzunk tovább, hanem dolgozzunk, váltsuk valóra azt, amiben megállapodtunk. Ha eleve nem vitázunk és nem tisztázzuk, hogy mit is akarunk, hanem csak kijelentjük, hogy ez és ez a feladat, gyerünk, munkára — akkor az emberek munka közben, a munka rovására fognak vitatkozni. Ha viszont megvitattuk és ennek alapján elhatároztuk, mit fogunk csinálni, akkor ne kezdjünk újra vitatkozni a munka helyett; ez nem a mi módszerünk.” Nos, ezek a gondolatok teljes mértékben érvényesek és iránytadóak jelenlegi helyzetünkben is. A további cselekvés során a pártszervezeteknek érdemes és szükséges megszívlelniük az utóbbi idők vitáinak egy fontos tanulságát A pártmunka gyakorlatát értékelve a Központi Bizottság kénytelen volt megállapítani, hogy egyes pártszervezetek és párttagok nem tartották be a lenini normákat. A pártéletnek ismeretes — és az MSZMP szervezeti szabályzatában is rögzített — lenini elve, hogy minden párttag kifejtheti különvéleményét az illetékes pártfórumokon, de a nyilvánosság előtt, a pártonkívüliek előtti fellépéseiben köteles a párt érvényben levő álláspontját képviselni, nem léphet fel az ellen, s nem is térhet el attól. Nem teheti meg, hogy álláspontjának a párton kívül próbáljon híveket toborozni, vagy hogy hangulatot keltsen bármely pártszerv dön. t ellen. Mondjuk meg őszintén: az utóbbi időben néhányan elfeledkeztek erről. nem érezték magukra kötelezőnek ezt az elvet. Ezért alighanem célszerű lesz, hogy ahol ilyen jelenségek előfordultak, ott az éves beszámoló taggyűléseken is szóljanak majd erről, bírálják meg akár név szerint a hibázókat, s gondoskodjanak róla, hogy a fegyelem ebben a tekintetben is szilárd legyen. Sokat vitatkoztunk az utóbbi hónapokban, s fogunk vitatkozni bizonyára ezután is. Ez nem baj, ez az egészséges, demokratikus pártélet jellegzetessége. De sohasem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a vita nem öncél, hanem az egységes cselekvésnek, a jó politikai munkának, a párt vezető szerepe érvényesítésének eszköze. S hogy e feladatainkat minél jobban megoldjuk, ahhoz most — a KB-határozat szavaival élve — „a párt szervezeteinek egységesnek kell lenniük a helyzet és a feladatok megítélésében, a párt politikájának következetes képviseletében”. Gy. L. Iparmű vészed világkiállítás Az UNESCO mellett működő Iparművészeti Világtanács közelmúltban Isztambulban megrendezett közgyűlésének határozata szerint Torontóban 1947 júniusában — több mint 30 év után — egyedi iparművészeti világkiállítást rendeznek. A közgyűlésen — több más szocialista ország mellett — hazánk is képviseltette magát, küldöttségünk részéről több felszólalás hangzott el, s bejelentettük részvételi szándékunkat. Erről tájékoztatta az MTI munkatársát dr. Vincze János, a Művészeti Alap igazgatóhelyettese. A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja felkérte a legrangosabb hazai iparművészeket — ötvösöket, textileseket kerámiku- sokat —, hogy készítsenek pályaműveket, amelyelyeket a hazai zsűri véleménye után bocsátanak 1973. május 1-ig a New York-i zsűri elé. Isztambulban csak diafilmeken tekinthették meg a külföldi szakmabeliek a mai magyar iparművészek alkotásait, de véleményük egybehangzóan elismerő volt. A Művészeti Alap kétmillió forintot tűzött ki pályadíjakra. A világkiállítás célja: képet adni a mai iparművészet színvonaláról, mennyiben szolgálja a lakáskultúrát, mennyiben tart lépést a technika és a tudomány fejlődésével. — Nálunk egyre népszerűbbek. keresettebbek a legkülönbözőbb — lakás- és öltözködéskultúrához tartozó — iparművészeti cikkek. Színvonaluk felveszi a versenyt a világ más tájain készült művekkel, .(MTI)
