Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-31 / 307. szám
% oldal 1972. december 31., vasárnap Erőszakkal nem lehet tárgyalásra késztetni Vietnamot Nixon leállította a bombázásokat Események sorokban Kommunista vezetőt fogtak el Görögországban A görög fővárosban hivatalos közleménnyel jelentették be. hogy a hatóságok elfogták Leonidasz Cefroniszt. a Görög (belső) KP egyik vezetőjét. A közlemény szerint Cefronisz hamis papírokkal érkezett az országba, hogy „átvegye a párt vezetését”. Angela Davist kitiltották Mexikóból Angela Davist pénteken a texasi Houstonban nem engedték felszállni egy Mexikóvárosba induló repülőjárat fedélzetére. A Texas International Légi- társaság képviselője közölte, hogy a neves kommunista filozófusnőt a mexikói hatóságok kifejezett kérésére tartották vissza. Hozzátette még, hogy Mexikó értésre adta: megbünteti mindazokat a légitársaságokat, amelyek a tiltó rendelkezés ellenére az ország területére szállítják Angela Davist. Banditák garázdálkodnak Bengáliában A Bengáli Népi Köztársaságnak súlyos gondot okoz a banditizmus. A bengáli nyelvű Banglaar Báni értesülése szerint csütörtökön a faridpuri körzetben ismeretlen banditák agyonlőttek két rendőrt. Ugyanaznap Chittagongban tetten értek és felkoncoltak két gyerekrablót. Daccában pedig halálos lövés ért egy adótisztviselőt. Megszokták a gyilkolást... Okinawa visszatérítése óta a szigeten állomásozó amerikai fegyveres erők katonái összesen 225 súlyos bűncselekményt követtek el a sziget lakosai ellen. A rabló és gyilkoló tengerész- gyalogosok többsége azok közül került ki. akik Dél- Vietnamban teljesítettek szolgálatot. Az Egyesült Államok légiereje pénteken a késő esti órákban újabb támadást intézett Hanoi térsége ellen. Helyi idő szerint röviddel éjjel 11 óra előtt a VDK fővárosában ismét felhangzott a légiriadó, és röviddel ezután a légvédelem felvette a harcot az agresszorokkal. A bombázók terhüket a város közvetlen körzetében szórták le. Az AFP francia hír- ügynökség tudósítója megemlíti, hogy a bombázások hevessége ezúttal alatta maradt az előző napokénál. Az amerikai bombák leromboltak két élelmiszert előállító üzemet, számos lakóházat és kioltották 25 ember, köztük 6 gyermek életét. A bombák a körzetben található kórháztól alig 100 méterre is pusztítást végeztek. Találat ért egy iskolát, a mintegy 2000 diák azonban szerencsére már korábban elhagyta az épületet. A VDK kormánya pénteken Ismét megerősítette, KAIRO, TEL AVIV Hírügynökségi jelentések szerint Egyiptom bangkoki nagykövete eszközölte ki a „Fekete Szeptember” fogságában levő izraeli diplomaták szabódon bocsátását. Az AFP kairói tudósítójának az a véleménye, hogy ismét bebizonyosodott az egyiptomi diplomácia ügyessége, ami esetleg a közel-keleti válság tárgyalásos rendezése szempontjából sem közömbös. Másfelől — írja a tudósító — hogy kész folytatni a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, ha az nem erővel akarja arra kényszeríteni. Az állásfoglalást tartalmazó nyilatkozatot a külügyminisztérium szóvivője ismertette pénteken este, aki hangsúlyozta: „A vietnami nép el van szánva arra, hogy sohasem fogadja el az Egyesült Államok képtelen követeléseit.” * Az Egyesült Államok felkérte Svédországot, hogy újonnan kinevezett washingtoni nagykövete egyelőre ne utazzék állomáshelyére. A két ország között azután váltak feszültté a kapcsolatok, hogy Olaf Palme svéd miniszterelnök múlt szombaton élesen bírálta a VDK amerikai bombázását és a légitámadásokat a náci háborús bűnösök cselekedeteihez hasonlította. Palme miniszterelnök szombaton egyébként egy közép-svédországi városba kiderült az is, hogy az arab világ „forradalmárainak, gerilláinak” valójában csak Kairó iránt van bizalma; „nem haboznak, hogy reá bízzák magukat”. Együtjes: kairói Sajtdér-! tekezletén mind Csullapa- szaja marsall, a Thai Fegyveres Érők vezérkari főnöke, mind Ásszaui elmondta, hogy a gerillák „okosan viselkedtek”. A kairói lapok a gerilláknak az „emberi értékek iránt tanúsított tiszteletét” mélutazik, ahol személyesen gyűjt majd aláírásokat egy országos nyilatkozathoz, amely felszólítja Nixon amerikai elnököt a bombázások beszüntetésére. • A saigoni rezsim külügyminisztériuma szombaton reggel közleményben jelentette be, hogy az újév alkalmából 24 órás tűzszünetet rendelt el. A tűzszünet december 31-én helyi idő szerint 18 órától január 1-én 18 óráig tart. Mint ismeretes, a Dél-vietnami Népi Felszabadító Erők már korábban bejelentették, hogy az újév napjára beszüntetik a harci cselekményeket • Lapzártakor a hírügynökségek gyorshírben jelentették szombaton délután, hogy Nixon elnök elrendelte a bombázások oeszüntetősét a 20. szélességi foktól északra „a komoly tárgyalások folytatásának időtartamára”. tátják, s az A1 Ahram nem mulasztotta el rámutatni, hogy „a kép, amelyet Izrael a gerillákról a világ közvéleményébe próbál súlykolni, hamis”. Az egyiptomi sajtó egyébként nem közölt fényképet a „Fekete Szeptember” Kairóba érkező tagjairól, akiknek hollétéről sem tudni semmit. Feltehetően éppúgy nyomuk vesz majd, mint a hírhedt Jordániái miniszterelnök, Vaszfi Téli gyilkosainak. II gerillák csak Kairóban bíznak Kuba Tizennégy esztendeje annak, hogy a kubai forradalmárok Fidel Castro vezette bátor és önfeláldozó osztaga megdöntötte Batista rendszerét, az amerikai kontinens egyik legsötétebb, legagresszivabb diktátorának uralmát. 1959. január 1-én a kubai tömegek nemcsak egyszerűen az új esztendőt köszöntötték, hanem az új — s a karib-tengeri ország történelmének első valóságos — lehetőségét egy emberibb élet. egy igazságosabb társadalmi rend, a szocializmus kialakításának lehetőségét is. 1959. január 1-e ünneppé vált Latin- Amerika progresszív erőinek, s a szocialista társadalmi rend világméretű győzelméért küzdő valamennyi népnek és országnak. A Castro vezette forradalmi csoport történelmet csinált: áttörte az imperializmus frontját a nyugati féltekén, s létrehozta az Amerika kontinens első szocialista államát, amely élő szimbólum az imperialista elnyomás felszámolásáért küzdő népek számára. A kubai forradalomnak épp ez a hatalmas kisugárzó ereje, mozgósító hatása késztette az első pillanattól az amerikai vezető köröket a legagresszi- vebb Kuba-ellenes politikára, kezdve o gazdasági zsarolástól egészen a nyílt fegyveres intervencióig. Washington az 1960-as évekre szinte hermetikusan elzárta Kubái, hatin-Amerika többi országától: a forradalmi Kubát kizáratta az Amerikai Államok Szervezetéből, blokádot vont « fiatal szocialista állam köré. Kuba népe ilyen rendkívül nehéz feltételek között vitte véghez forradalmát az egészségügy, a kultúra, az oktatás és a gazdasági építőmunka terén. A szocialista Kuba hatalmas eredményei olyan vonzerőt gyakorolnak Latin-Amerika népeire, hogy a tűzzel-vas- sal kikovácsolt blokád a szigetország körül Washington minden igyekezte ellenére repedezőben, sőt nem túlzunk, ha azt állítjuk, szétesőben van. Fidel Castro 1971-es látogatása Chilében, Peruban és Ecuadorban valóságos diadalát volt. Dél-Amerika milliói üdvözölték forró szeretettel a kubai forradalom markáns vezetőjét Kuba ünnepe a mi ünnepünk is, valamennyi szocialista országé, a földkerekség valamennyi haladó emberéé. Kuba forradalma győzelmének első pillanatától kezdve számíthatott és számíthat a jövőben is a szocialista országok testvéri segítségére, szolidaritására. Népünk rokon- szenvvel követi Kuba népének hősi harcát, azt a hatalmas fegyvertényt hogy az Egyesült Államok tőszomszédságában sikerrel megvívta és folytatja szocialista forradalmát. Nagy ünnepén teljes szívből kivártunk a szigetország népének eredményes munkát a szocializmus építésében, nemzetközi pozícióinak megszilárdításában, és újabb sikerekért folytatott harcában. AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA HÉTFŐ: Pusztító földrengés Nicaraguában. Az Indiai Kongresszus Párt tanácskozása. KEDD: Gromiko tárgyal Binh asszonnyal, a DTFK külügyminiszterével. Fokozódó amerikai légiháború a VDK ellen. SZERDA: Belgium, első NATO-tagállamképt, diplomáciai kapcsolatokat létesít az NDK-val. Tiltakozás a guatemalai kommunista vezetők kivégzése ellen. CSÜTÖRTÖK: Elmarad a párizsi Vietnam-értekezlet esedékes ülése. Kim ír Szent választják a KNDK elnökévé. PÉNTEK: Űjabb, súlyos bombázások Hanoi körzetében — világszerte elítélik az amerikaiak agresz- szív cselekedeteit. Szadat-beszéd, harci bizottságok alakítása Egyiptomban. SZOMBAT: A vietnami légelhárítás sikerei, újabb B—52-esek lelövése. Felhívás a szovjet néphez a félévszázados évfordulón. így látta a hetet hírmagyarázónk; Réti Ervin A karácsonyi és újévi ünnepek közötti csonka munkahétnek a hagyományok szerint szélcsendesnek kellett volna lennie. A feltételes mód használatának szükségessége azonban hamar beigazolódott: az év utolsó napjai páratlanul mozgalmasak voltak, 3 a világpolitika csaknem kizárólagosan egy témára, a vietnami háború kérdés- csoportjára összpontosult. Amikor karácsony hétfőjén, a francia stílusban épült hanoi katedrális előtt gyülekezni kezdtek a hívők — felvijjogtak a szirénák és az ünnepi istentiszteletet sem tudták megtartani az űjabb amerikai bombázások miatt. December 18-a óta az Egyesült Államok légiereje 50 ezer tonnányi bombát dobott le a Vietnami Demokratikus Köztársaság lakott településeire, mindenekelőtt Hanoi és Hai- phnong körzetére. A támadások fokára jellező, hogy a fővárosban tizenegy diplomáciai intézmény szenvedett kárt, köztük a magyar kereskedelmi kirendeltség épülete. A Fehér Ház úgy nyilatkozott, hogy listáján hatvannyolc célpont szerepelt, a részletezésből azonban nem derült ki, hogy a lerombolt Bac Mav kórház vaion köztük volt-e ... S akadt egy hatvankilencedik is: a légiháború eszkalációin lehetetlenné tette a párizsi Viet- nam-tárevalások csütörtökre esedékes, 172. ülésének megtartását. A támadások sok száz halottat követeltek, jelentős az anyagi kár is. De a támadók minden eddiginél súlyosabb számlát fizetnek, az újabb rohamok megkezdése óta mintegy nyolcvan repülőgépüket veszítették el, számos pilótájuk fogságba esett. Egyedül a B—52-esek elvesztése két hét alatt hétszázmillió dollárral terhelte meg a vietnami háború költségeit. Washington erkölcsi károsodását pedig nehéz lenne akárcsak felbecsülni is. A szocialista országok kor. mánynyilatkozatal, a Szovjetunió ötvenéves évfordulója alkalmából kibocsátott felhívás határozottan kifejezték a messzemenő szolidaritást a harcoló In- dokínáyal. De még a NA- TO-szövetségesek is, az olasz, francia, belga, holland kormány különböző megkereséseket intézett az Egyesült Államok címére. Mélypontra zuhant a svéd —amerikai viszony, s aligha véletlen, hogy Finnország époen ezen a héten vette fel a diplomáciai kapcsolatokat a VDK-val. A korántsem Amerika- ellenes nagy nyugati lapok is aggodalommal találgatják, vajon mi az Egyesült Államok vezetésének valódi célja. Azt gondolnák, hogy a nyers erőpolitika eszközeivel Vietnamot „helebombázhatják” ha nem is a kőkorszakba, de a ka- pitulációs tárgyalásokba? Hiszen ezt mindenki ábrándnak tartja; a vietnami háború évtizedei barátot és ellenséget egyaránt meggyőztek róla, hogy a vietnami nép hőn óhajtja a békét, de még jobban a szabadságot és függetlenséget. A keserű kijózanodás lesz úrrá az amerikai közvéleményen is, egyre jobban távolodik az olyan közelinek tűnt béke. A ha- difogolv-hozzátartozók titkon talán már arra számítottak. hogy az ünneoi vacsorákon egvütt lehet a család, de valóiában jelentősen tovább növekszik a fogoly pilóták száma, akik egyszerre eszközei és áldozatai a háborús politikának. S a sors különös iróniájaként azok az amerikai tisztek, akiket a vietnamiak elsősegélyben, szükség esetén orvosi kezelésben részesítettek, amerikai bombáktól sebesültek meg, amikor a „Hanoi Hilton”- nak nevezett fogolytábort is légitámadás érte. Joggal lettünk a héten tehát erősen Vietnam- centrikusak. Megdöbbenéssel olvastuk a Managuát, Nicaragua fővárosát össze- roppantó földrengés hírét, ám nehéz nem arra gondolni, hogy a tőkés világ legerősebb hatalmának légiereje a pusztításban versenyre kel az elemekkel. Megnyugvással olvastuk, hogy a környezetvédelmi erőfeszitések nyomán nemzetközi szerződést írtak alá a héten a tengerek és óceánok tisztaságáról, de az amerikai nagykövet szignóidnál megint kikívánkozott a kérdés: és Vietnam földjének megóvása? Mindenesetre 1973 küszöbét úgy lépi át a világ, hogy minden eddiginél határozottabban követeli az amerikai agresszió beszüntetését. Kontinensünkön, Európában viszonylag csendben telt el a hét. A lesérd°ke- sebb mozzanat, hogv Belgium, az első N* TO-tagállam diplomáciai kapcsolatokat létesített a Német Demokratikus Köztársasággal. Más államok. így Peru és Uruguay, ugyancsak elismerték az NDK-t, s a demokratikus Németország teljesjogű diplomáciai kapcsolatainak száma ezzel túlhaladta az ötvenet. Közben folynak az előkészületek a biztonsági konferencia ügyében megkezdett tanácskozások fotytafá-ára. s elegendő visszautalni n moszkvai évforduló ünnepségei során elhangzott beszédekre, am elvekben fontos helyet kapott ez a témakör. A Közel-Keleten egy Szadat-beszéd, valamint az egyiptomi harci bizottságok alakítása jelezték a helvzet kiogvensúlvozattan- ságát. A Fekete Szeptember bangkoki akcióia nyilván azt a célt szolgálta, hogy a szélsőséges palesztin szervezet újra beszéltessen macáról... Ami sajnos bizonvos fokig úi oiP- met jelent, hpgv néhány országban felháborító t»r- rorcsel °km Än vek történtek. Indonéziádén szakszervezeti vezetőket ítéltek baltira, egv guatemalai börtönben pedig, az elnök utasítására, meggyilkolták a kommunista cári főtitkárát, s több vezetőiét. A haladó erők ébersége n°m lankadhat. mag keb hólyovo-ni a reakciós mzrirnek teHMt és fokozni köb e ki" 7 Ue1-opt rnirtriszok élotáórt. pk ‘k „ httófq ámvékában börtönök és konnonf-á-iós ‘ áhr)rnk rácsai mögött senyved- nek.sj nemzeti ünnepe
