Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-28 / 304. szám
december 28. csütörtök 5. oldal a megyéről Egy hasznos kezdeményezés Szaktantermek Izsákon alapozott munkájukat azok, akik részt kértek ebből a munkából. Húsznál több kutató vállalt megbízatást. Felmérhetetlen haszonnal járhat, ha a közös munkával, a lakosság segítségével a jövő évre tervezett alapos vita, s tudományos elemzés után elkészül az a több száz oldalas könyv, amely az ország legnagyobb megyéjének társadalmi struktúrájáról ad képet. Ennek tanulmányozásával, tényeinek, adatainak figyelembevételével, fel- használásával mindazok, akik valamilyen vezető, irányító munkakört töltenek be, munkájukat — a megye valóságos helyzetének pontosabb ismeretében — még eredményesebben végezhetik, V. M. A szomszédos nagyközség, a tíz kilométerre levő Izsák általános iskolájában is változás történt ebben a tanévben. Korszerűbb, a ma és a holnap növekvő igényeinek jobban megfelelő oktatási formát, szaktantermes rendszert alakítottak ki. Ennek lényege, hogy minden felső tagozati tantárgyat külön teremben tanítanak, ahol elhelyezik a szemléltető eszközöket, falitáblákat, képeket. így sajátos „légköre” alakulhat ki a teremnek, s ez segíti a tananyag alaposabb megértését. A javaslat a pedagógusoké volt, s a megvalósítás legnagyobb része is az 6 érdemük. Augusztustól kezdve állandóan bővítik, szépítik a termek felszerelését, berendezését. A kezdeti legnagyobb feladat a szükséges új helyiségek kialakítása, leválasztása volt. Ezt a tanács anyagilag támogatta, a munkát pedig maguk a nevelők végezték el. A központi iskolában most már tizenhárom osztály tanulhat egyidejűleg, az összes felsős tanuló. Az alsó tagozatosok a Kálvin téri épületbe járnak — szintén délelőtt. K. Gy. Petőfí-napok Kiskőrösön Másfél millió kilométer baleset nélkül A szociológusokon, írókon, párt- és állami vezetőkön kívül sokan hasznosíthatják munkájukban, ha az ország (egy táj, megy e, város vagy falu) „arculatát”, társadalmi, gazdasági struktúráját ismerik; ha látják, merrefelé halad az élet, milyen változások következnek be rétegződésben, az életmód, s az emberi kapcsolatok, viszonyok alakulásában. Ezért üdvözölhetjük a kezdeményezést: a megyei pártbizottság oktatási igazgatósága nagyobb létszámú — szociológusokból és helytörténeti kutatókból álló — csoportot szervezett a megye társadalmi szerkezetének, struktúraváltozásának kutatására. A kutatás — s az 1973- ban sorra kerülő tudományos vitaülés — további célja; a társadalmi struktúraváltozás tudati tükröződésének megállapítása. Három fő területre terjed ki a valóságfeltáró, törvényszerűségeket és összefüggéseket kereső munka: a városokra, a községekre és a tanyavilágra. Többek között vizsgálják, hogy falun milyen társadalmi hatása lehet — és van — az urbanizációs folyamatoknak, a AZ ŰJ ÉRTELMEZŐ kéziszótár készítői a fel- szabadulás óta eltelt időszak új szavainak szótározására különösen nagy gondot fordítottak. Ezért bővült ennek a kiadásnak a szóállománya a társadalmi és gazdasági élet, a technika és a művelődés fejlődésével keletkezett új szavakkal. De bővült olyan egyéb szavakkal is, amelyek az előző kiadásból hiányoznak. Ez a mintegy 70 000 szó csak úgy férhetett bele egy kötetbe, hogy az előző hétkötetes kiadásnak az íróktól és a köznyelvből vett példamondatai elmaradtak. Csak a szólásokat és néT hány példamondatot találunk benne ... így a szótár gyakorlati szempontból áttekinthetőbb, könnyebben kezelhető. íme, néhány találomra kiragadott szó, amely az előzőben nem található; caklipakli, csúszópénz, huszárcsók, katedraszocializmusi, marhul, mesiige, svédcsavar, monoszkóp, susmus, tápkocka, teflon, tinédzser, topis, umbulda Az űrhajózásra vonatkozó szavak száma gyarapodott (ürran- devú, űrséta). A szemétgyűjtéssel kapcsolatos kuka szónak ma már két jelentése is kialakult, nemcsak a szemétgyűjtő teherautót jelenti. hanem a szemétgyűjtő tartályt is. A tartály jelenesét csak ebben a szótárban találjuk meg, mivel a szónak ez a jelentése az előző szótár kiadása után alakult ki. DE. PÉLDÁUL hiába keresnénk szótárunkban olyan frissen keletkezett szavakat, mint pl. (repülö)gép- eltérités, repiilőgéprablás vagy a kórházi elhelyezést biztosító ágynyilvántartá városi munkásság összetételét, s a gyárakban, üzemekben dolgozók műveltségét, világnézetét, s politikai aktivitását. Kutatják a termelőszövetkezetek életét is, különösen, hogy miként befolyásolja a szövetkezeti gazdálkodás a tanyai életformát. Az üzemi demokrácia, nemzetiségi kérdés, fiatalság, értelmiségi összetétel és aktivitás, a tömegkommunikációs eszközök szerepe, a parasztság átrétegező- dése, ipartelepítés: íme, ízelítőnek még néhány a szociológiai felmérő-kutató munka témaköreiből. És megközelítőleg sem soroltunk fel mindent. Az év eleje óta végzik adat- és témagyűjtő dokumentumokra és tájékoztatásokra, vallomásokra stb. Nemrég számoltunk be arról, hogy Ágasegyházán közös összefogással három tanteremmel bővítették az iskolát, s így az alsó tagozatosok is délelőtt tanulhatnak. Érdekességként azt is megemlíthetjük, hogy már a felszabadulás óta keletkezett szavak közül is több elavulóban van, így pl. a kulák, a szakérettségi és a gépállomás. A szavak mellett, a stílusminősítéseket és kb. 60 szakmai, fogalmi kör jelzéseit is megtaláljuk. A stílusrétegek közül a sajtó jellegzetes szavait érdemes megfigyelni, hiszen sűrűn olvassuk őket. Pl. szemszög, kihír minden kritikát, a legújabb verzió, platform, laptárs, világviszonylatban. Egy éb rétegek közül a bizalmas, tréfás, vulgáris, durva és argószavakat (fusizik, topis — ivászat, fizu — kaja, caklipakli — tök- kelütött, marhul — haver, spiné) azért kell ismernünk hogy csak megfelelő helyzetben, környezetben használhassuk őket. A NÉPIES és tájszavak (tohonya, vacok, rakonca, vendégoldal — csetres, vet- rece, borostás) a mindennapi beszédben és olvasmányainkban is előfordulhatnak. Aki szókincsünk alapos ismerője akar lenni, annak ismernie kell a régies, kivesző és elavult szavakat is (botosispán — havibéres — fónagy). Végül néhány szót értelmezünk, annak bizonyítására, hogy mindenki nem ismerhet minden szót. Tápkocka: palánták korai nevelésére használatos kocka alakúra nyomott táptalaj. Hallépcső: duzzasztóműben a halak átúszását se- "’’'tő kisebb esésű csatorna Jégzsinór: a tojásban a tajás sárgáját a fehérjéhez rögzítő képződmény. Kiss István A Művelődésügyi Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága, megyei és járási bizottsága, valamint a Petőfi Sándor Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola Ligeti Károly KISZ- bizottsága országos közép- iskolás Petőfi-napokat rendez január 3—5-e között Kiskőrösön, a költő születésének 150. évfordulója alkalmából. A program az ünnepélyes megnyitóval kezdődik harmadikén délelőtt tíz órakor. Ezután hangzik el a „Petőfi forradalmisága — napjaink forradalmisága” című tanácskozás vitaindító előadása, amelyet délután a szekcióülések követnek. Ugyanezen a na- non lesz a Petőfi-'zavaló- verseny selejtezője, est" oedig az Egyetemi Szfnmyi ad műsort a művelődési központ nagytermében. Nesvedikén, szintén a művelődési központban Írásomnak először „A szódáskocsitól a művelődési autóig” címet adtam. Keresettnek, hatásvadászóan hangzatosnak éreztem, ezért másítottam szándékomon. Pedig valóságos tényeket tartalmaz, egy hosszú munkáspálya kezdetét és végét jelzi. Tormási László az elemi iskola b"feiezé-ekor kénytelen volt azonnal kenyér után nézni. Az egyik kereskedőnél gyümölcsöt szállított lovas kocsival. Télen mindenes volt, mert a gazda nem tartott a hideg beállta után lovakat, nem etette őket potyára. Közben szódásládákat -üvegeket is fuvarozott. Szerette csinálni, mert egy kis borravaló le-lepottyant, sokfelé megfordult. Már-már összeszedte magát, amikor bevonult tényleges szolgálatra. A tüzérekhez. Ott is lovakkal bajlódott. • A hatvanéves gépkocsi- vezető most arról beszél, Hunqara maró Megalakult a Balaton eszperantó csoportja, amely stílszerűen a „Hungara maró” (magyar tenger) nevet vette fel. A társaság elhatározta, hogy eszperantó idegenforgalmi centrumot alakít ki Balatonbogláron Eszperantó szolgálat működik majd egész nyáron át, fogadja és kalauzolja a Balatonhoz látogató külföldi eszperantistákat, s programokról gondoskodik számukra. tartják a szavalóverseny döntőjét és a tanácskozás záróülését. A második napi programban szerepel a Pe- tőfi-szobor koszorúzása, valamint a batik, és plakátkiállítás megnyitása, amelynek témája ugyancsak korunk forradalmisága. Ezen a napon két előadás lesz, „Petőfi Sándor és Szlovákia”, majd a „Petőfi-kuta- tásunk helyzete és kérdései”. Este nyolctól a diákbálon szórakozhatnak a fiatalok. A harmadik napon a résztvevők autóbusszal felkeresik a Bács-Kiskun megyei Petőfi-emlékhelyeket, Dunavecsét, Szalkszent- mártont, Szabadszállást, Kecskemétet. A kirándulás — és a rendezvénysorozat — Kiskunfélegyházán ér véget délután négy órakor. hogy Orgovány határában, az egyik tanyai iskola diákjai milyen szeretettel búcsúztatták nyugdíjba vonulása alkalmával. Megajándékozták és vége-hossza nem volt a kedves szavaknak. Elmondták, hogy mekkora esemény volt az isten háta mögötti pusztaságban, amikor a dűlőutakon 13 esztendeje először föltűnt a megyei könyvtár művelődési gépkocsija. Hosszú előkészítés előzte meg az első tanyai kölcsönzést, de még hosszabb utat tett meg Tormási László, amíg — szinte legelsőként az országban — beült egy könyveket, filmeket szállító autó volánjához. • A szerkesztőségi szobában beszélgetünk. Laci bácsi ma Is jő erőben van, szemében a jól végzett munka nyugalma. Hajtókáján jelvények: a baleset- mentes közlekedésért. — Két kérdésem van — fordulok hozzá —, mennyit vezetett eddig, hányszor karambolozott? Pontos ember, kis zsebfüzetet vesz elő, onnan mondja. — Ha mindent beszámolunk, erősen közelíti a másfél millió kilométert. Baleset? Egy-két jelentéktelen koccanás. Minek köszönhetem, hogy így megúsztam? Sose arra figyeltem, miről beszélgetnek a kocsiban, én sem társalogtam menetben senkivel. Mindig lekötött a családom. A három gyerekért éltem. Most már aranyos unokáim vannak. Elégedetten élek, többször kaptam jutalmat, kitüntettek a Szocialista kultúráért jelvénnyel. A 13-at balszerencsés számnak mondják én ennyi évig dolgoztam utolsó munkahelyemen. jó "'tvpfói-tésben a könyvtárosokkal. • — Mikor voltam életem során a legnagyobb gondban* — A fronton. 1942 karácsonyára hazajöttem, mondták a tisztek, vigyek ki kártyát, minél többet, az unalom evett bennünket. Alighogy visszatértem, jött az áttörés. Nádas területen, zsombékról zsombékra menekültünk. Aki elvétette a lépést, örökre ottmaradt. Közben arra gondoltunk, hogy idehaza a nyomorúságos segélyből tengődik a család. • — Hol szeretett a leg, jobban dolgozni? — Szívesen mentem mindenhová. Amivel megbíz! nak, csinálni kell. Talán | a tanyákon éreztem magam a legjobban. Magam is falusi származék vagyok. Még tíz esztendeje is milyen út- talan utakon vittük a köny- j veket, filmeket, az aggre- i gátőrt. Idén már kevés he- j lyen használtuk. Lassan ei- I jut a villany a legeldugot- I tabb helyekre is. Évtizede, I amikor a kerekegyházi al- i sópusztán, a fülöpházi 4-es iskolában, a matkói tanya- központban felberregett az áramfejlesztő, nem hittük, hogy alig néhány év múlva már nem kell cipelnünk az energiát, a fényt... A tanyai emberek gyakran több kilométert gyalogoltak, kerékpároztak a könyvekért, egy jó film kedvéért. Mit szóltak volna, ha egyszer is elmarad a művelődési autó? — Mindig betartottuk a programot. Volt olyan tanya, amelyikhez a legközelebbi falu 12 kilométer.' Alig láttuk az utat. — Soha nem akadtak el? — Soha. A napokban Kecskemét, Mélykút, Bácsalmás, Baja, Kecskemét útvonalon vezette utoljára a könyvtár Nysa művélődési autóját. Utasai nyugodtan beszélgettek, tudták, hogy jó kezekben vannak. Induláskor, reggel 8 órakor 64 440-et mutatott a kilométeróra. Az Esti Krónika második adását sugározta a rádió, mire hazaértek. A menetlevél megfelelő rovatába a 64 676-os szám került. 236 kilométert tett meg ezen a napon Tormási László, a hajdani mindenes, a Szocialista kultúráért jelvénnyel kitüntetett gépkocsivezető, mozigépész és esetenként még könyvtáros is. Rendbe tette a kocsit, ahogyan évtizedeken keresztül megszokta. Másnap nem ment be dolgozni. Nyugdíjas. Megérdemli a nlhenést. az elismerést. Másfél minié kilométer, baj nélkül Nem kis dolog. Ezzel a fáradsággal harminchétszer megkerülhette volna a Főidet. Heltai Nándor Tápkocka, hallépcső, jégzsinór A vetítés előtti pillanatokban Fulöpházán, a 3-as iskolában. Gépkezelő: Tormási László r» - ~ k——>a , ' jc** vgcgí,’ Kölcsönzés lámpafénynél — ugyanott. A könyvtáros: Rigó Rezső. (Tóth Sándor felvételei.) Szociológiai felmérés Könyvkölcsinzés lámpafénynél
