Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-24 / 303. szám

Az utókor előtti felelősséggel is előtt kinyitott írásos elő­terjesztéshez. Ez tulajdon­zat: egy új, korszerűbb út­hálózat kialakítása. Ezúttal az aktaszá­moknak is szinte ünnepé­lyes tartalma, emlékeket idéző melegsége lesz. Akik most „alkalomra” öltözve, vagy egyenesen az utóbbi hónapok hajrájának mai városépítő munkájából ki­szakadva gyülekeznek a já­rási párt- és tanácsszékház művészien kiképzett, kelle­mes hangulatú aulájában, s tárgyalótermében — úgy tíz-tizenöt esztendő múlva meghatottan veszik kezük­be a 23/1972. tan. hat. jel­zetű iratcsomót. S mialatt szemük befogja a „tárgy” szövegét, „Kis­kőrös általános rendezési tervprogramjának jóváha­gyása” — egyszerre meg­lepi őket ennek a koradél­utánnak ezernyi, az emlé­kezet mélyére raktározódott mozzanata. Talán még az is eszükbe jut, hogy sütött a nap; kivel léptek be a lengő üvegajtón; melyik fo­gasszárnyra akasztották ka­bátjukat; hol s ki mellett ültek odabent. Igen, igen — néznek ma­guk elé elgondolkozva, s talán fejből is tudni fogják, hogy 1972. november 29-én — szerdán délután — 2 órakor kezdődött ez a rend­kívüli tanácsülés ... Utol­só a „nagyközségi” kategó­riában ... Mert hisz’ a kö-1 vetkező, a december 30-i már egy új ranglépcső, a várossá nyilvánítás de­monstrációja volt. De most figyeljünk dr. Szabó Gyula vb-titkár sza­vaira : „ ... A rendkívüli tanácsülés hivatott dönteni, hogy elfogadja Kiskőrös ál­talános rendezési tervprog­ramját, amely 2000-ig meg­szabja a helység fejlődé­sét ...” — Szólt s már visz- sza is ült Lőrincz Tibor társadalmi elnökhelyettes mellé. Személyük s aszta­luk nemcsak képletesen, ha­nem valóságosan is „kitű­nik” a képből. Árnyékot vet rájuk a hatalmas, áll­ványos tábla, amelyen két jókora várostérkép függ. Színes, geometrikus foltjai — a lakókörzetek, tömbök, az utak nyomvonalai, a zöldövezet sávjai — a te­rem végében is láttatják a lényegest. Komoly arcú fekete bajuszú fiatalember áll már a térképnél, mutatópálcája megkezdi szerepét. Kiss István, a Szegedi Tervező Vállalat tervezője szóbeli kiegészítést fűz a mindenki képpen a különböző orszá­gos hatáskörű szervek eg}'eztetésén keresztül ment terv tömörített kivonata. Az előadó néhány mon­dattal ismertetti a terv cél­ját és a program alapelveit. Majd: „Kiinduló pont volt, hogy Kiskőrös 60 000 lako­sú vonzáskörzet központ­ja ...” Zirrennek, surrognak a papírlapok. Az írásos anyag­ból olvashatjuk: „A közép­fokú központi szerepkörből következően Kiskőrösön kell elhelyezni, illetve kibőví­teni a körzet legjelentősebb igazgatási, kulturális és ok­tatási, egészségügyi, keres­kedelmi és nem utolsósor- oan gazdasági létesítmé­nyeit. Távlatban is megma­rad Kiskőrös és a vonzás- körzet települései között a lakóhely és munkahely kap­csolat. A vonzás... A vonzáskörzet települései közül három község (Tabdi, Páhi és Kaskantyú) távlati regionális szerepköre falu, ezek alsófokú ellátását is részben Kiskőrösnek kell biztosítania. A település re­gionális funkcióinak kibon­takoztatását akadályozza nagyközség mivolta és az ebből adódó, a városiasodás ellen ható tendenciák. A várossá nyilvánítás­hoz az előírt feltételek adottak, de a tényleges vá­rossá váláshoz szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése még jelentős részben az első fejlesztési időszak feladata, így 1985-ig még érvényesülni fog a te­lepülés átmeneti jellege.” Az előadó — a település nagyságrendbeli fejlődésé­ről: — Bács-Kiskun megye településhálózat fejlesztési terve szerint a lakosság várható száma 1985-re — első időszak — 16 000, a második időszakra, 2000-re 17 000. A program készíté­se során kiderült, hogy a meglevő település olyan belső tartalékokkal rendel­kezik, amelyek révén 18 000 embert különösebb nehéz­ség nélkül el lehet helyezni. A városszerkezet kialakí­tásánál döntő jelentőségű volt a forgalmi útvonalak vezetése. Két változatot dolgoztak ki. Az egyik sze­rint megtartják a jelenlegi forgalmi útvonalvezetést és ahhoz próbálják az újat igazítani. A másik válto­— A KPM-ben megtar­tott egyeztető tárgyaláson a minisztérium az 53-as út­nak — az általunk „A” vál­tozatban javasolt — város- központot elkerülő nyom­vonalvezetésével ért egyet — fejtegeti a tervező. — Ezzel olyan kedvező hely­zet alakul ki, hogy a vá­rosközpont mentesül az át­menő forgalomtól. Másik előny, hogy a szükséges — és mindkét változatban kö­zel egyenértékű — szaná­lásokat nem a városköz­pontban, s kevésbé értékes épületeken lehet lebonyo­lítani ... Mind az előterjesztés, mind a szóbeli kiegészítés, majd később a vita is rész­letesen foglalkozik a köz­lekedés fejlesztésével. A korszerűsítés szükségszerű. Nemcsak abból a szempont­ból, hogy Kiskőrös főútvo­nalain, összekötő útjain már napjainkra is nagyobb mér­tékű a forgalom növekedé­se az országos ütemnél, s a várossá fejlődés ezt to­vább emeli, hanem a lakó­körzetek alakulása szem­pontjából is. Kiss István a területfel­használás, illetve ennek legkeményebb feladata, a lakóterületek rekonstruk­ciójának fő elveit summáz­za. Említi a régebbi terve­ket, melyeken túllépett az idő, vagy mint az előző, főleg csak a központtal foglalkozott. Holott. — Az egész települést arányosan kell fejleszteni. A lakókörzeteknek mintegy 50 százaléka családi házas maradna. Körülbelül 25 szá­zaléka kétszintes kistelkes, a fennmaradó rész pedig többszintes lakásépítési te­rület lenne. A többszintes lakások „negyedét” a Pet- rovics utca vonalától kelet­re jelölték ki. A telken­kénti kétszintes átépítéssel a jelenlegi laksűrűség meg­kétszereződését kell elérni azon a területen. Az inten­zívebb beépítés a már ki­alakult szennyvízcsatorna­hálózat gerincére történik. 2000-ig felmérték a köz­intézmény-igényt, s ezek számára is biztosítottak te­rületet. Ugyancsak addig nem lesz gond az ipartele­pítés területigényének ki­elégítésével sem. Korszerű követelményeknek megfele­lően jelölték ki a ma bi­zony kedvezőtlen arányú zöldterület növelésére al­kalmas helyeket. ... Észre se igen vesz- szük, hogy már kérdéseik­kel jelentkeznek egyre- másra tanácstagok, meghí­vottak. Hiszen a szülőhely, a „mi utcánk” jövőjéről, átformálásáról határoznak. S ha a rendezési terv nagy gyakorlati „fordulatai” nem is máról holnapra követ­keznek be, és a részletek egyike-másika talán szemé­lyes érdekeket, érzelmeket érint — immár a szó szo­ros értelmében város­atyák felelősségével, elő­relátásával, az egész város érdekeit szem előtt tartva kell dönteniök. Kéidez hát Kecskés Pál, Takács István, Szilva Árpád, Jeszenszki György, Szianka György, dr. Havasi Gyula, Pohankovics Pálne, Varga Pál, Nagy Sándor, Kővágó Vendel, Bürgés Sándor, Torgyik Pál, Scliuicz Tibor. A tervező azzal a csendes figyelmet kiváltó halkszav ósággal, nyugodt Diztonsággal válaszol az igen sok irányú érdeklődésre, ahogyan a terv lényegét összefoglalta. Uttörés, vas­útkeresztezés, köztemető, új iskola, a gázvezetékkel kapcsolatos kilátások, csa­padékvíz, bizonyos terület mély fekvése, kulturális in­tézmények, autóbuszváró­hely, vasúti átjáró, a strand jövője, a kereskedelmi el­látás, útnyomvonal-módosí- tás — hogy csak a „nagy­jai” soroljuk, amikben vá­laszt, bővebb kifejtést kér­nek. S kapnak is, szaksze­rűen — tehát meggyőzően érvelő válaszokat. Hogy például: szolgáltatási, ke­reskedelmi intézményeket a központban kell elhelyezni, azonban a napi cikkekkel ellátó üzlethálózatot külső körzetekben is ki kell épí­teni. Vagy arra, hogy miért ragaszkodik a KPM a 40 méter útszélességhez. Ez országos érvényű előírás, hiszen a forgalom a várt­nál erősebb iramban növek­szik. Egyébként az 53-as út ügye a számítások szerint egyelőre semmiképpen sem oldható meg. Gyakorlatilag csak 1985 körül aktuális. Az új nyomvonal biztosí­tása, kijelölése már most szükséges. Fel kell jegyez­ni, hogy bizonyos tanügyi beruházás, illetve a rende­zési tervben szereplő egyik „intézmény” helye ugyan­oda esik. Koordináció... Igazán „körüljárnak” minden lényeges kérdést. Hiszen azért is „rendkí­vüli” ez az ülés, mert az első városatyák az utókor előtt is felelősséget vállal­nak mai döntésükért. Idebent kérdeznek, hozzászólnak, a térképet szemlélik, hallgatják a szakvéleményt... Odakint úthenger alatt csikorog a zúzalékkő, teherautók hord­ják az építőanyagot. A kö­zelben az új művelődési háznál megy a legégetőbb munka... Épp az imént mondta az egyik megyei vezető, akit invitáltak, szemlélje meg az építke­zést: „Ne tartsuk fel a munkásokat. Láttak már elég sok »fehérgalléros« nézelődőt mostanában ...” — Igen, minden percet hasznos munkával kell ki­tölteni. Új város épül... A tempó már most is vá­rosi. Városi színvonalon Kiskőrös várossá fejlesz­tésében igen nagy szerepet vállalt az Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet. Kiskőrösön — és a körzetéhez tartozó öt köz­ségben — összesen 27 ezer fogyasztó ellátását végzi, s mintegy 350 millió forint forgalmat bonyolít le éven­te. A forgalom 65—70 szá­zaléka a szövetkezet szék­helyére esik. 200 millió Ft a bolti forgalom részará­Mindent összevetve, a szövetkezet az utóbbi 10 évben több mint 24 millió forintot fordított kereske­delmi hálózatának korsze­rűsítésére, fejlesztésére. Kiskőrös várossá nyilvání­tása természetesen mind hálózatfejlesztésben, mind ellátásban új feladatok elé állítja a tagságot, vezetősé­get egyaránt. A középtávú tervekben újabb 20 millió Ft-os fejlesztés szerepel; A szövetkezeti áruházban Szarvas étterem nya, 22 a vendéglátóé és 10 az ipari és felvásárlási for­galomé. Az új városban több mint 50 üzlet szolgálja a lakos­ságot; ebből 32 kiskereske­delmi egység, 14 vendég­látó hely, 4 felvásárló telep és 1 szikvízüzem. Az üzle­tek többsége korszerű ke­reskedelmi formában mű­ködik, valamennyi élelmi­szerbolt rendelkezik hűtő­térrel. Nagy gondot fordít a szövetkezet — tanyán élő tagjai ellátására is. A 7 tanyai bolt maradéktalanul megoldja a napi cikkekkel való ellátást. A várossá fejlődést olyan rangos szövetkezeti létesít­mény is reprezentálja, mint az 1966-ban megnyílt ipar­cikk áruház. Átlagosan 13 millió forintos készlet várja itt a helyi és környékbeli vásárlókat. Az áruház évi forgalma meghaladja a 70 millió forintot. Büszkesége a városnak a közelmúltban korszerűsített „Szarvas” vendéglátóipari kombinát is, amelyre csak­nem 9 millió forintot köl­tött a szövetkezet. Étterem, bisztró, presszó és szálloda várja itt a vendégeket, csu­pán az előfizetéses étkezés napi forgalma meghaladja a 400 adagot. Az országban elsőnek lé­tesített a szövetkezet autó- alkatrész szaküzletet, ahol évente mintegy 15 millió forint értékű autó-, motor- kerékpár- kerékpáralkat­részt adnak el Kiskőrös, a járás járműtulajdonosainak. ezen belül főleg az élelmi­szer-, a napi cikkekkel való ellátást javítják. Saját alap­jaiból és a tagság támoga­tásával 2 kisebb ABC áru­ház, 2 húsbolt közeli meg­valósítását tervezi a szö­vetkezet, s az évtized vé­gére felépít a városban egy bútor-, lakberendezési áru­házát és egy 1400 négyzet- méter alapterületű élelmi­szer ABC-t. Fontos feladatának tartja a szövetkezet a fogyasztók korszerű ellátását, a dol­gozó nők második műszak­jának könnyítését, a ház­tartási, szakipari és egyéb szolgáltatások körének bő­vítését. Megszervezte és a lakosság nagy megelégedé­sére végzi az áruházakban a ruhák méretre igazítását, a harisnya-szemfelszedést, a nagy értékű fogyasztási cikkek és a bútor díjtalan vagy kedvezményes házhoz szállítását. Továbbra is súlyt helyez a háztáji gaz­daságok, házi kertek ter- melvényeinek felvásárlásá­ra, a közvetlen értékesí­tésre. Az áruforgalom növelé­sét a közvetlen beszerzések szélesítésével, a választék bővítésével, a kiszolgálási színvonal emelésével kí­vánja elérni. Ezt a célt szolgálja többek közt a szö­vetkezetnél folyó nagyará­nyú szakemberképzés: az utóbbi tíz évben 250 fiatal tett szakmunkásvizsgát, s többségük ma is Kiskőrös, az új város fogyasztóinak minél jobb ellátásáért dol­gozik.

Next

/
Thumbnails
Contents