Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-24 / 303. szám

Az utókor előtti felelősséggel is

előtt kinyitott írásos előterjesztéshez. Ez tulajdonzat: egy új, korszerűbb úthálózat kialakítása.

Ezúttal az aktaszámoknak is szinte ünnepélyes tartalma, emlékeket idéző melegsége lesz. Akik most „alkalomra” öltözve, vagy egyenesen az utóbbi hónapok hajrájának mai városépítő munkájából kiszakadva gyülekeznek a járási párt- és tanácsszékház művészien kiképzett, kellemes hangulatú aulájában, s tárgyalótermében — úgy tíz-tizenöt esztendő múlva meghatottan veszik kezükbe a 23/1972. tan. hat. jelzetű iratcsomót.

S mialatt szemük befogja a „tárgy” szövegét, „Kiskőrös általános rendezési tervprogramjának jóváhagyása” — egyszerre meglepi őket ennek a koradélutánnak ezernyi, az emlékezet mélyére raktározódott mozzanata. Talán még az is eszükbe jut, hogy sütött a nap; kivel léptek be a lengő üvegajtón; melyik fogasszárnyra akasztották kabátjukat; hol s ki mellett ültek odabent.

Igen, igen — néznek maguk elé elgondolkozva, s talán fejből is tudni fogják, hogy 1972. november 29-én — szerdán délután — 2 órakor kezdődött ez a rendkívüli tanácsülés ... Utolsó a „nagyközségi” kategóriában ... Mert hisz’ a kö-1 vetkező, a december 30-i már egy új ranglépcső, a várossá nyilvánítás demonstrációja volt.

De most figyeljünk dr.

Szabó Gyula vb-titkár szavaira : „ ... A rendkívüli

tanácsülés hivatott dönteni, hogy elfogadja Kiskőrös általános rendezési tervprogramját, amely 2000-ig megszabja a helység fejlődését ...” — Szólt s már visz- sza is ült Lőrincz Tibor társadalmi elnökhelyettes mellé. Személyük s asztaluk nemcsak képletesen, hanem valóságosan is „kitűnik” a képből. Árnyékot vet rájuk a hatalmas, állványos tábla, amelyen két jókora várostérkép függ. Színes, geometrikus foltjai — a lakókörzetek, tömbök, az utak nyomvonalai, a zöldövezet sávjai — a terem végében is láttatják a lényegest.

Komoly arcú fekete

bajuszú fiatalember áll már a térképnél, mutatópálcája megkezdi szerepét. Kiss István, a Szegedi Tervező Vállalat tervezője szóbeli kiegészítést fűz a mindenki

képpen a különböző országos hatáskörű szervek eg}'eztetésén keresztül ment terv tömörített kivonata.

Az előadó néhány mondattal ismertetti a terv célját és a program alapelveit. Majd: „Kiinduló pont volt, hogy Kiskőrös 60 000 lakosú vonzáskörzet központja ...”

Zirrennek, surrognak a papírlapok. Az írásos anyagból olvashatjuk: „A középfokú központi szerepkörből következően Kiskőrösön kell elhelyezni, illetve kibővíteni a körzet legjelentősebb igazgatási, kulturális és oktatási, egészségügyi, kereskedelmi és nem utolsósor- oan gazdasági létesítményeit. Távlatban is megmarad Kiskőrös és a vonzás- körzet települései között a lakóhely és munkahely kapcsolat. A vonzás...

A vonzáskörzet települései közül három község (Tabdi, Páhi és Kaskantyú) távlati regionális szerepköre falu, ezek alsófokú ellátását is részben Kiskőrösnek kell biztosítania. A település regionális funkcióinak kibontakoztatását akadályozza nagyközség mivolta és az ebből adódó, a városiasodás ellen ható tendenciák.

A várossá nyilvánításhoz az előírt feltételek adottak, de a tényleges várossá váláshoz szükséges

infrastrukturális feltételek megteremtése még jelentős részben az első fejlesztési időszak feladata, így 1985-ig még érvényesülni fog a település átmeneti jellege.”

Az előadó — a település nagyságrendbeli fejlődéséről: — Bács-Kiskun megye településhálózat fejlesztési terve szerint a lakosság várható száma 1985-re — első időszak — 16 000, a második időszakra, 2000-re 17 000. A program készítése során kiderült, hogy a meglevő település olyan belső tartalékokkal rendelkezik, amelyek révén 18 000 embert különösebb nehézség nélkül el lehet helyezni.

A városszerkezet kialakításánál döntő jelentőségű volt a forgalmi útvonalak vezetése. Két változatot dolgoztak ki. Az egyik szerint megtartják a jelenlegi forgalmi útvonalvezetést és ahhoz próbálják az újat igazítani. A másik válto— A KPM-ben megtartott egyeztető tárgyaláson a minisztérium az 53-as útnak — az általunk „A” változatban javasolt — város- központot elkerülő nyomvonalvezetésével ért egyet — fejtegeti a tervező. — Ezzel olyan kedvező helyzet alakul ki, hogy a városközpont mentesül az átmenő forgalomtól. Másik előny, hogy a szükséges — és mindkét változatban közel egyenértékű — szanálásokat nem a városközpontban, s kevésbé értékes épületeken lehet lebonyolítani ...

Mind az előterjesztés, mind a szóbeli kiegészítés, majd később a vita is részletesen foglalkozik a közlekedés fejlesztésével. A korszerűsítés szükségszerű. Nemcsak abból a szempontból, hogy Kiskőrös főútvonalain, összekötő útjain már napjainkra is nagyobb mértékű a forgalom növekedése az országos ütemnél, s a várossá fejlődés ezt tovább emeli, hanem a lakókörzetek alakulása szempontjából is.

Kiss István a területfelhasználás, illetve ennek legkeményebb feladata, a lakóterületek rekonstrukciójának fő elveit summázza. Említi a régebbi terveket, melyeken túllépett az

idő, vagy mint az előző, főleg csak a központtal foglalkozott. Holott.

— Az egész települést arányosan kell fejleszteni. A lakókörzeteknek mintegy 50 százaléka családi házas maradna. Körülbelül 25 százaléka kétszintes kistelkes, a fennmaradó rész pedig többszintes lakásépítési terület lenne. A többszintes lakások „negyedét” a Pet- rovics utca vonalától keletre jelölték ki. A telkenkénti kétszintes átépítéssel a jelenlegi laksűrűség megkétszereződését kell elérni azon a területen. Az intenzívebb beépítés a már kialakult szennyvízcsatornahálózat gerincére történik.

2000-ig felmérték a közintézmény-igényt, s ezek számára is biztosítottak területet. Ugyancsak addig nem lesz gond az ipartelepítés területigényének kielégítésével sem. Korszerű

követelményeknek megfelelően jelölték ki a ma bizony kedvezőtlen arányú zöldterület növelésére alkalmas helyeket.

... Észre se igen vesz- szük, hogy már kérdéseikkel jelentkeznek egyre- másra tanácstagok, meghívottak. Hiszen a szülőhely, a „mi utcánk” jövőjéről, átformálásáról határoznak. S ha a rendezési terv nagy gyakorlati „fordulatai” nem is máról holnapra következnek be, és a részletek egyike-másika talán személyes érdekeket, érzelmeket érint — immár a szó szoros értelmében városatyák felelősségével, előrelátásával, az egész város érdekeit szem előtt tartva kell dönteniök.

Kéidez hát Kecskés Pál, Takács István, Szilva Árpád, Jeszenszki György, Szianka György, dr. Havasi Gyula, Pohankovics Pálne, Varga Pál, Nagy Sándor, Kővágó Vendel, Bürgés Sándor, Torgyik Pál, Scliuicz Tibor. A tervező azzal a csendes figyelmet kiváltó halkszav ósággal, nyugodt Diztonsággal válaszol az igen sok irányú érdeklődésre, ahogyan a terv lényegét összefoglalta. Uttörés, vasútkeresztezés, köztemető, új iskola, a gázvezetékkel kapcsolatos kilátások, csapadékvíz, bizonyos terület mély fekvése, kulturális intézmények, autóbuszváróhely, vasúti átjáró, a strand jövője, a kereskedelmi ellátás, útnyomvonal-módosí- tás — hogy csak a „nagyjai” soroljuk, amikben választ, bővebb kifejtést kérnek. S kapnak is, szakszerűen — tehát meggyőzően érvelő válaszokat. Hogy például: szolgáltatási, kereskedelmi intézményeket a központban kell elhelyezni, azonban a napi cikkekkel ellátó üzlethálózatot külső körzetekben is ki kell építeni. Vagy arra, hogy miért ragaszkodik a KPM a 40 méter útszélességhez. Ez országos érvényű előírás, hiszen a forgalom a vártnál erősebb iramban növekszik. Egyébként az 53-as út ügye a számítások szerint egyelőre semmiképpen sem oldható meg. Gyakorlatilag csak 1985 körül aktuális. Az új nyomvonal biztosítása, kijelölése már most szükséges. Fel kell jegyezni, hogy bizonyos tanügyi beruházás, illetve a rendezési tervben szereplő egyik „intézmény” helye ugyanoda esik. Koordináció...

Igazán „körüljárnak” minden lényeges kérdést. Hiszen azért is „rendkívüli” ez az ülés, mert az első városatyák az utókor előtt is felelősséget vállalnak mai döntésükért.

Idebent kérdeznek, hozzászólnak, a térképet szemlélik, hallgatják a szakvéleményt... Odakint úthenger alatt csikorog a zúzalékkő, teherautók hordják az építőanyagot. A közelben az új művelődési háznál megy a legégetőbb munka... Épp az imént mondta az egyik megyei vezető, akit invitáltak, szemlélje meg az építkezést: „Ne tartsuk fel a munkásokat. Láttak már elég sok »fehérgalléros« nézelődőt mostanában ...” — Igen, minden percet hasznos munkával kell kitölteni. Új város épül... A tempó már most is városi.

Városi színvonalon

Kiskőrös várossá fejlesztésében igen nagy szerepet vállalt az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. Kiskőrösön — és a körzetéhez tartozó öt községben — összesen 27 ezer fogyasztó ellátását végzi, s mintegy 350 millió forint forgalmat bonyolít le évente. A forgalom 65—70 százaléka a szövetkezet székhelyére esik. 200 millió Ft a bolti forgalom részaráMindent összevetve, a szövetkezet az utóbbi 10 évben több mint 24 millió forintot fordított kereskedelmi hálózatának korszerűsítésére, fejlesztésére. Kiskőrös várossá nyilvánítása természetesen mind hálózatfejlesztésben, mind ellátásban új feladatok elé állítja a tagságot, vezetőséget egyaránt. A középtávú tervekben újabb 20 millió Ft-os fejlesztés szerepel;

A szövetkezeti áruházban

Szarvas étterem

nya, 22 a vendéglátóé és 10 az ipari és felvásárlási forgalomé.

Az új városban több mint 50 üzlet szolgálja a lakosságot; ebből 32 kiskereskedelmi egység, 14 vendéglátó hely, 4 felvásárló telep és 1 szikvízüzem. Az üzletek többsége korszerű kereskedelmi formában működik, valamennyi élelmiszerbolt rendelkezik hűtőtérrel.

Nagy gondot fordít a szövetkezet — tanyán élő tagjai ellátására is. A 7 tanyai bolt maradéktalanul megoldja a napi cikkekkel való ellátást.

A várossá fejlődést olyan rangos szövetkezeti létesítmény is reprezentálja, mint az 1966-ban megnyílt iparcikk áruház. Átlagosan 13 millió forintos készlet várja itt a helyi és környékbeli vásárlókat. Az áruház évi forgalma meghaladja a 70 millió forintot.

Büszkesége a városnak a közelmúltban korszerűsített „Szarvas” vendéglátóipari kombinát is, amelyre csaknem 9 millió forintot költött a szövetkezet. Étterem, bisztró, presszó és szálloda várja itt a vendégeket, csupán az előfizetéses étkezés napi forgalma meghaladja a 400 adagot.

Az országban elsőnek létesített a szövetkezet autó- alkatrész szaküzletet, ahol évente mintegy 15 millió forint értékű autó-, motor- kerékpár- kerékpáralkatrészt adnak el Kiskőrös, a járás járműtulajdonosainak.

ezen belül főleg az élelmiszer-, a napi cikkekkel való ellátást javítják. Saját alapjaiból és a tagság támogatásával 2 kisebb ABC áruház, 2 húsbolt közeli megvalósítását tervezi a szövetkezet, s az évtized végére felépít a városban egy bútor-, lakberendezési áruházát és egy 1400 négyzet- méter alapterületű élelmiszer ABC-t.

Fontos feladatának tartja a szövetkezet a fogyasztók korszerű ellátását, a dolgozó nők második műszakjának könnyítését, a háztartási, szakipari és egyéb szolgáltatások körének bővítését. Megszervezte és a lakosság nagy megelégedésére végzi az áruházakban a ruhák méretre igazítását, a harisnya-szemfelszedést, a nagy értékű fogyasztási cikkek és a bútor díjtalan vagy kedvezményes házhoz szállítását. Továbbra is súlyt helyez a háztáji gazdaságok, házi kertek ter- melvényeinek felvásárlására, a közvetlen értékesítésre.

Az áruforgalom növelését a közvetlen beszerzések szélesítésével, a választék bővítésével, a kiszolgálási színvonal emelésével kívánja elérni. Ezt a célt szolgálja többek közt a szövetkezetnél folyó nagyarányú szakemberképzés: az utóbbi tíz évben 250 fiatal tett szakmunkásvizsgát, s többségük ma is Kiskőrös, az új város fogyasztóinak minél jobb ellátásáért dolgozik.