Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-21 / 300. szám
4 oldal 1972. december 21„ csütBrtífc ————-eM Községünk hű fia... Bensőséges ünnepségre jöttek össze a napokban Tiszakécske lakói. Az új lakótelep épülő házsorai már messze jelzik, hogy bővül, fejlődik Tiszakécske is, az utcának azonban még nem volt neve. A községi tanács vezetői a lakossággal egyetértésben úgy döntöttek, hogy dr. Bedő Istvánról — a község nemrégen elhunyt orvosáról. a Hazafias Népfrontbizottság volt elnökéről — nevezik el az utcát, aki mint orvos, mint közéleti személyiség 's, 44 éven keresztül önzetlenül szolgálta a község lakóit. 1891. december 22-én Pécsett született olyan családban, melyben tizen-1 egy gyermek látta meg a! napvilágot. Az egyszerű dolgozó szülőknek mindössze három gyermeke maradt életben, mivel akkoriban nagy volt a csecsemőhalandóság. 1916-ban a budapesti Orvostudományi Egyetemen szerezte meg a diplomáját. A háború után Újpesten a klinikán dolgozott, s ott szép karriert Ígértek neki, de ő községi orvos akart lenni, az egyszerű nép orvosa. Akkoriban azzal akarták elriasztani a falutól, hogy előbb viszi a paraszt orvoshoz a disznaját, mint a gyermekét, ö azonban Amikor a hatóság kér A munkavédelmi felügyelők. a különböző közegészségügyi intézmények képviselői gyakran fordulnak meg az üzemekben, feladatukból fakadóan ellenőriznek, vagy szomorú kötelességüket teljesítik, egy-egy jóvátehetetlenül megtörtént szerencsétlenség okait vizsgálják ki. Létezik azonban a látogatásoknak kevésbé kötött, mondhatnánk, félhivatalos formája is, a munkavédelmi szemlék, amelyeket az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének megyebizottsága hívott életre. Ezeken az SZMT munkavédelmi bizottságának felügyelői, a KÖJÁL, a társadalombiztosítási szervezet szakértői bejárják a gyárat, megnézik a létesítmények biztonságtechnikai berendezéseit, a szociális helyiségeket, Megvizsgálják a betegnyil- vántartásokat. a jegyzőkönyveket, s a részterületekre érvényes előírásokban rögzített követelményekkel szembesítik a látottakat. A szemlék lebonyolítása hasonlít az ellenőrzésekére és céljuk is egvezik: a balesetek megelőzése. Van azonban több dolog is, ami megkülönbözteti az utóbbitól. Az első különbség akkor válik érzékelhetővé, amikor szemle végeztével a szakemberek kiterítik az időközben teleírt noteszek tartalmát, beszámolnak észrevételeikről a gazdasági és társadalmi vezetőknek. A hangulat más. A bevezetőben említett alkalmakkor ha kimondatlanul is, nem kívánatos vendégeknek tekintik ezeknek a szerveknek a kénviselőit. Személyükben a büntetőjogokkal felruházott. számonkérő „hatóság” jelenik meg. A szemléket követő megbeszéléseken felszabadultabb a légkör, nyilvánvalóbb, hogy céljuk — miként az ellenőrzéseken is — nem a rajtacsínés, hanem a segítségnyújtás. A látogatás hatósági jellegének halványodása csak javára válik a munkának, mert nem a hiányosságok felfedezésében teszi engedékenyebbé az ellenőröket, hanem a felszámolásukra való törekvésben partner- ré. A veszélyforrások megszüntetésére javaslatokat kérnek az üzem vezetőitől és megtárgyalják, milyen támogatást — szakember, speciális mérőműszer, egyéb — tudnak ehhez adni az intézmények. Termékenyebbé teszik a gyári tevékenységet a különböző észrevételek is. A Fém-1 munkás gyáregységében például felhívták a figyelmet arra, hogy a betegnyilvántartás elemzése, a károsodások jelleg- és munkahely szerinti csoportosítása az okok nyomára vezetne. A nyílt, közös fejtörésből kikerekednek a szükséghez és lehetőségekhez képest optimális megoldások. A másik elütő vonás éppen a közös szó: azaz a szemléken a felsorolt intézmények együtt és egyszerre vannak jelen. Ennek több előnye is van. Egyrészt a helyszínen a különböző szakterületek véleménye és szempontjai ötvöződnek a tervekben. A másik következmény, csökken a bürokrácia az intézmények között közvetlenebb kapcsolat alakul ki, egy-egy probléma más-más szervhez tartozó illetékesei nem külön-külön keresik egymást és az üzemet. S ez nemcsak a kivitelezésnél üdvös, hanem csökkenti a feladatokhoz képest kis apparátussal rendelkező szervezetek terheit. Amit a megbeszéléseken rögzítenek. nem marad írott malaszt. A megyebizottság legutóbbi ülésén az érintett három üzem képviselői pontról pontra sorolták fel a felvetett kérdések rendezésére tett intézkedéseket. A módszer eredményei leolvashatók a baleseti statisztika évről évre egyenletesen csökkenő mutatóiból is. Az éppen harmadik éve alkalmazott gyakorlat még sajnos, csak az építőknél él. A példa követése pedig lehetővé tenné, hogy a hatóság ritkábban kényszerüljön a bírságolásra, és egyéb szankciókra, vagy ami rosszabb, a megtörtént balesetek felelőseinek kutatására. P. M. Fácánkeltetés A gépesített nagyüzemi gazdálkodás következtében sok ezernyi fácántojás megy veszendőbe Bács-Kls- kun megyében 's. E probléma megoldásaként idén először léütek akcióba a vadásztársaságok, amelyek vállalták, hogy a mezőkön a klinika helyett Szalk- szentmártonba ment községi orvosnak, s innen 4 év után 1925 húsvétién Kécskére költözött. Itt dolgozott 1939-ig, míg a nalál el nem ragadta. A felszabadulás utáni odaadó, önzetlen munka már életében is sok siker és megbecsülés állomását jelentette. A Munka Érdemérem. az Érdemes Orvos cím, a törzsgárdajelvény, az Oktatásügy kiváló dolgozója, s amire talán a legbüszkébb volt. hogy aktív orvosként megérhette az aranydioloma átadását. Dr. Bedő Istvánra nemcsak mint orvosra, hanem mint a községi népfrontbizottság elnökére is tisztelettel emlékeztek most azok. akik nevével jelölték meg az új utcát, amely az utókornak is hirdeti a község egykori orvosának és közéleti személyiségének példamutató életét, követésre méltó, emberi és közéleti magatartását. Dr. Bedo Niván életében szolgált rá arra a megbecsülésre, amelyet Angyal János, a népfrontbizottság elnöke utcanévadó beszédében így fejezett ki: a község ezen a helyen ünnepélyesen is magához öleli és örökre hű fiává fogadja... Sz. F. 1973. január Imiül Változások a nyugdíjszabályokban MIT KELL FIZETNIÜK JÁRULÉK Cl MÉN A MEZŐGAZDASÁGI bZOVLiKt,Z£J.riKNliK ÉS TAGJA KNAK. A MEZŐGAZDASÁGI és halászati termelőszövetkezet továbbra is társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni, mely magába foglalja a nyugdíjjárulékot, a baleseti biztosítási díjat, és a betegségi biztosítási járulékot is. A termelőszövetkezet ezt a társadalombiztosítási járulékot ugyanúgy mint eddig, a termelőszövetkezet zárószámadósa szerint a közös gazdaságban végzett munka utáni részesedés, valamint a termelőszövetkezettel kötött megállapodás alapján a háztáji gazdaságban végzett állattartási munka címén a tagok javára beszámított munkanapokra eső jövedelem együttes öszegének figyelembevételével fizeti, azonban az eddigi 7,5 % helyett 10 %-os mértékben. A termelőszövetkezeti tagok ugyanúgy, mint eddig, progresszív nyugdíj- járulékot fizetnek. Ennek mértéke azonban az eddigi 3—7°/o-kal szemben 8—10% is lehet, ha a termelőszövetkezeti tag 5000 Ft-on felüli jövedelemHej, azok a cipők! szerteszét található tojásokat összegyűjtik, s azokat mesterséges módon keltetik ki. Vállalkozásuk sikerre! járt: eddig csaknem 40 ezer fácán kelt ki. s az állatokat félvadként tenyésztették egy ideig, majd szabadon engedték őket { SZEGÉNY asszonyka, csaknem a nyakál szegte! Előttem ballagott a lépcsőn lefelé. S miközben a bal után a jobb lába lendült a következő lépcsőfokra, megtörtént a baj. Levált és elmaradt a cipőjének a sarka. Nagynehezen visszanyerve az egyensúlyát, így sóhajtott fel első ijedtségéből ocsúdva: Jesszusmária! Mindössze pár hetes cipő! Hogyan megyek most tovább? Meglehetősen bizonytalanul bár, de sikerült tovább kocognia. A cipő sarokból kandikáló három szöget közös ügybuzgalommal ugyanis visszaillesztettük a helyére. A Centrum Áruházig — ahol vette —, talán kibírta... • SZOBA hozom az esetet Sinka Józsefnek, az áruházi cipőosztály vezetőjének, aki fanyar mosollyal megtoldja egy hasonló, korábbi történettel, amely szerint a vőlegény kényszerült a templomból gyors segítségért az áruházba szaladni menyasszonyának törött sarkú cipőjével... — A forgalmunkhoz képest viszonylag kevés a minőségi reklamáció. Mindössze egy százalékot tesz ki — magyarázza ezután. — Ez az egy százalék azonban ez év november elsejéig 1276 pár lábbelit jelentett, 319 575 forint értékben... Tapasztalataink szerint a legtöbb reklamáció a Szombathelyen gyártott, főleg gyerekcipőkre és a Budapesti Minőségi Cipőgyár termékeire érkezik. Általában príma árut kapunk viszont az Alföldi és bonyhádi gyártól. — Kellemetlen lehet a kereskedelem dolgozóinak a vevők reklamációja, a selejtes portéka cseréje. Valón nincs valami mód a rossz minőségű civők átvételének megtagadására? — Nem ilyen egyszerű. j Szaknyelven szólva: a mi”ő*égi ..bevizsgálást" minden egyes pár cioőu elvégezzük, a rejtett hibát a szem nem látja meg. Ez a viseléskor tűnik elő. A minőségi kifogás pedig sokféle szempontból kellemetlen. Először is a vásárló bosszúságát közvetlenül a kereskedelem dolgozója érzékeli. Hasonlóan nyomasz- tóak azonban a jogos reklamációk egyéb következményei. Például a tömérdek adminisztráció, ami áruházunk esetében havonta két ember négy-négy munkanapját veszi igénybe. Menjünk le talán a raktárba, ott szemléletessé válik az egész — indítványozza Sinka József. A CIPŐKAKTAR egyik állványának polcairól az osztályvezető elém tárja jó néhány doboz tartalmát. Levált talpú, kibukott fejű, feslett varratú, sarkaha- gyott lábbelik ... — Ez meg itt az adminisztráció! — mutat a pince sarkába, ahol irattömbök, számlakötegek, sorakoznak a polcon. — Itt folyik a „kutatómunka" Minden visszahozott, selejtes cipő esetén jegyzőkönyv készül. Ehhez vissza kell keresni a blokkszámot, a gyártó céget és a modell- számot, a minőséget, hogy milyen anyagból készült az áru. a számlaszámot, a termelői, nagykereskedelmi és a fogyasztói árat, és így tovább. A visszárut havonként összegezzük, ötödikéig kell elszámolni. Mondhatom, idegőrlő munka. Különösen, ha a rövid viselés után tönkre ment cipőt például egy vagy két évvel korábban vásárolta az áruházunk. Tessék elképzelni, mennyi papírt kell hozzá előkeresni, végigbogarászni!.. . # A SELEJT bosszúját nyílván megérzi a gyártója. Erkölcsileg és zsebremenően is. De vajon rászolgáltak-e erre a kereskedelem dolgozói is, akiknek az elég jelentős többletmunka mellett haszonkiesést is jelent a hibás lábbeli jogos cseréjei Veras Irén nek megfelelő nyugdíj- osztályba tartozik. A változás a korábbi rendelkezésekkel szemben még az, hogy 1972. december 31-e után nyugdíjjárulék fizetésére kötelezettek az öregségi, illetőleg a rokkantsági nyugdíjasok is, ha a közös munkában részt vesznek és így nyugdíjéveket is szerezhetnek, amint erről már szó volt. A nyugdíjjárulék alapja ezeknél az a munkadíj (részesedés), amelyet a személyesen teljesített munkájuk fejében kapnak, mivel őket nvug- díjosztályba nem sorolják. Továbbra is mentesek azonban a nyugdíjjárulék fizetése alól az öregségi és a munkaképtelenségi járadékosok. Megszűnik viszont az öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékos házastársának a járulékfizetési mentessége. A járadékos házastársa tehát, ha sajátmaga öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékot nem igényel, akkor is köteles nyugdíjjárulékot fizetni, ha az öregségi járadékra jogosító életkort betöltötte vagy munkaképtelen. A SZAKSZÖVETKEZET a jövőben csak nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett tagja után köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni. A társadalombiztosítási járulék — amely a baleseti biztosítási díjat is magában foglalja, de a betegségi biztosítási járulékot nem — 9 százaléka a nyugdíjosztály szerint figyelembe vehető jövedelemnek (öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő szakszövetkezeti tag esetében a tag személyesen végzett munkája után járó részesedésnek) a jelenlegi 6,5 százalék helyett. A társadalombiztosítási járulék fizetését a szakszövetkezet nem háríthatja át a tagjára. Az eddig egységesen nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett tagok fizetési kötelezettsége lényegesen megváltozik. 1973. január 1-től ugyanis csak az a szakszövetkezeti tag köteles nyugdíjjárulék, t fizetni, akit nyugdíjosztályba soroltak, vagy aki öregségi, illetőleg rokkantsági nyugdíjasként a közös munkában ténylegesen részt vesz. A TÖBBI szakszövetkezeti tag — az öregségi és a munkaképtelenségi já*. radékosok kivételével — havi 50,— Ft összegű járulékot köteles fizetni. Ehelyett azonban — a növelt összegű öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadék megszerzése érdekében — január 15. napjáig írásbeli kötelezettséget vállalhat havi 80,— Ft ún. növelt összegű járulék fizetésére. A havi 80,— Ft növelt összegű járulék fizetésére kötelezettséget vállaló szakszövetkezeti tag mindaddig köteles ezt a járulekot fizetni, ameddig: — a kötelezettségvállalásról szóló írásbeli nyilatkozatot nem módosítja, vagy — nyugdíjosztályba nem sorolják, vagy — részére öregségi, illetőleg rokkantsági nyugdíjat, vagy öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékot, vagy növelt ösz- szegű öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékot nem állapítanak meg. A HAVI 50 Ft összegű járulékot, valamint a havi 80,— Ft növelt összegű járulékot a szakszövetkezet bejelentése alapján a szakszövetkezeti tag földterületének fekvése szerint illetékes tanácsi szak- igazgatási szerv veti ki, és adók módjára hajtja be. (Folytatása következik) Minőségvizsgálat nagyítóval Bányai András mérnök, Makra Géza gyártásközi ellenőr és Hlavács György minőségellenőr a szó szoros értelmében nagyítóval keresi az esetleges hibát, az acél szabadszemmel nem látható mikrorepedéseit. A módszer nem fölösleges aprólékosság, hanem az átlagosnál körültekintőbb ellenőrzést szolgálja. A megkülönböztetett figyelem magyarázta, hogy a lencsék kereszttüzében álló csőspirálnak nagy nyomást ke'l majd elviselnie működés közben. A csőkígyó füti azt a saválló, óriás keverőtartályt, amelyet a Péti Nitrogénművek részére készítenek, a Vegyiműveket Építő- és Szerelő Vállalat tiszakécskei gyáregységiben. A több mint 1 millió forint értékű berendezést e hónap végéig szállítják Pétre, 9 kiemelt beruházással évülő műtráojjaauárlKk ítúui zúniínr íelkníéüe)
