Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-16 / 296. szám
' 4. oldal 1972. december 18. szombat A szerkesztővel a képernyő előtt Keressük Petőfit Öltünk a képernyő előtt, csendesen, megületődve először csak a látottaktól, aztán meg attól, hogy tud ez a sokat szidott készülék is ünnepi hangulatot teremteni. Tud elvarázsolni, tud gondolkodtatni, vagyis mindazt tudja, aminek a hiányát oly sokszor rójuk fel — és joggal — hibájául. Mert hiszen olyan kevés kell ahhoz — látszólag legalábbis —, hogy többet kapjon az ember a megszokottnál. Néhány ember nekivág az országnak, elindul Petőfit keresni. Azt nem tudják, hogy mit találnak majd, de akit keresnek, azt nemcsak megtanulták, azonosultak vele. Együtt ültünk a képernyő előtt a szerkesztővel, Bihari Sándorral, aki maga is költő. Szorítanám a kezét a film után, de elhárítja magától a dicséretet. Azt mondja: a film Zol- nay Pál rendező és Berek Kati érdeme. Közös érdem, művészi bravúr — A terv az övék, de az már igaz, hogy mindannyiunk nyugtalan szándéka lett, akik a film elkészítésén dolgoztunk. Merő izgalom volt minden forgatási nap az alkotóknak, s azoknak is, akik közben-közben egy-egy részletét megnézték. Serkentettük, biztattuk egymást az egyre nehezebbé váló munkában. — Segítőnk volt Petőfi is. Ismert és kevésbé vagy alig ismert verseivel néztünk szembe újra és újra: ..ki is ő?” És azzal az erősödő érzéssel kerestük, hogy egy minden dolgunkban illetékes ember, a szabadság eszközével következetesen élő és cselekvő ember, s ez a következetesség hiteles hit a célban: a boldogságban, az ember, a nemzet, az emberiség megvalósult boldogságában. • Mondom, mi az, ami engem, mint nézőt leginkább megfogott. Az az egészen könnyed, csak ritkán tapasztalható riporteri, vagy ez esetben inkább művészi bravúr, ahogyan Berek' Kati bevonja az egyszerű, munkával, maguk bajával, örömével elfoglalt embereket egy egészen eredeti költői társalgásba. Hogy értsük őt Beszélget velünk mindarról, ami körül forog az életünk ma is, Petőfi nyelvén kérdez és Petőfi szavaival érkezik a felelet is. A néző, maga sem tudja, mit csodáljon jobban, Petőfi mai értelemben vett közéle- tiségét, ahogyan pontosan rátapintott a valóságra, aztán költészetté nemesítette anélkül, hogy meghamisította volna? Ezt a ma is eredéti, ma is friss, szinte a társalgási nyelv érthetőségéig egyszerű, de gondolatokat vető, szenvedélyeket érlelő közéletiséget, vagy azt a művészt, aki segített megkeresni „ezt” a Petőfit? Berek Katinak is köszönhető, hogy Petőfi szavai szinte kivilágították a képernyőt... Bihari Sándor helyeselt. — Petőfi szavai nekünk is világítottak a keresésben, ahogyan Berek Kati mondta őket országúton, konyhában, üzemben, udvaron, váróteremben, iskolában, ahogyan beszélgettek róla, önmagukról a kiskőrösi országúton, az autóbuszra várókkal, a miskolci gimnazistákkal, az őcsényi bálozókkal, a csepeli munkásokkal, a verseket szembesítve a jelenidejű valósággal: arcokkal, gondolatokkal, ügyekkel, gesztusokkal, tájakkal. Nem Uj postát építtet Felsőszcntivánon a Szegedi Posta- igazgatóság. Ebben az épületben helyezik el a buszmegállót is. A munkákat az idén be kellene fejezni a Bajai TÜVAL-nak, de a jelek szerint ez aligha sikerül. (Pásztor Zoltán felvétele) Példás segítség volt hely, amelyet be ne világítottak volna ezek a versek, nem volt ember, akinek ne lett volna szava Petőfi Sándorról. A film négyrészes. Sikerült benne megtalálni Petőfit? — Ügy hiszem, anélkül, hogy a film izgalmát csök- kenteném, megmondhatom: derengett, fel-felvillant, hol kevesebb, hol több arcvonással. Ez a felismerés és a megismerés kezdetnek elég lehet, de következetes szembenézésre kell, hogy késztessen bennünket. Ismernünk, értenünk kell őt, saját érdekünkben is — igazabban, mint eddig. Okos és igaz ünneplés Még sokáig beszélgettünk. Nemcsak a költőről, másról is, de valahogyan a film kisugárzásában. Hiszen a film készítői — s közöttük feltétlenül említésre méltó Várszegi Károly operatőri teljesítménye is —, úgy keresték Petőfit, ahogyan ritkán látnak feladataik teljesítéséhez az emberek. Lázzal, hittel, mély emberi és művészeti felelősséggel, másként úgy hiszem, nem is sikerült volna a nyomára bukkan- niok. Ezzel a sorozattal a Televízió méltóan ünnepli meg Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóját. A film alkotói elérték céljukat, amelyet Bihari Sándor így fogalmazott meg: — Szerettünk volna segítséget nyújtani az okos és igaz ünnepléshez, amelynek a célja: éljen Petőfi Sándor, bennünk és velünk, segítségünkre és tisztességünkre. Vadas Zsuzsa 1973. január 1-ttil Változások a nyugdíjszabályokban A SZAKSZÖVETKEZETI TAGOK NYUGDlJOSZTÄLYBA SOROLÁSA A jelenlegi rendelkezések szerint a szakszövetkezeti tagokat ugyanúgy, mint a termelőszövetkezeti tagokat nyugdíj osztályba kell sorolni. A szakszövetkezeti tagok nyugdíjbiztosításának 1971-ben történt bevezetése óta szerzett tapasztalatok szerint azonban a szakszövetkezeti tagok jelentős része a közös munkában nem tud részt venni, ezért nyugdíjosztályba sorolásuk nem indokolt. Az új rendelkezések szerint 1973. január 1-étől csak azokat a szakszövetkezeti tagokat kell nyűg- díjosztályba sorolni, akik a megelőző évben a közös munkában legalább 39 — nő 24 — munkanapot teljesítettek, és írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállalnak arra. hogy a besorolás naptári évében is legalább ennvi munkanapot teljesítenek. Azt a szakszövetkezeti tagot, aki a megelőző naptári évben az előírt munkanapokat nem teljesítette, vagy január 15-éig az előírt munkanapok teljesítésére írásban kötelezettséget nem vállalt, nyugdíj osztályba nem kell besorolni. Abban a naptári évben, amelyben a szakszövetkezeti tagot nem sorolták nyugdí j osztályba, a szakszövetkezeti tag nyugdíjévét, illetőleg nyugdíjhónapot még abban az esetben sem szerezhet, ha a közös munkában részt vesz. SZAKSZÖVETKEZETI TAGSÁG ALAPJÁN JARÖ ÖREGSÉGI, MUNKAKÉPTELENSÉGI JÁRADÉK A 70. — nő a 65. — életévét betöltött, vagy munkaképtelen szakszövetkezeti tag a jelenlegi szabályok szerint általában 5 évi szakszövetkezeti tagság után jogosult öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékra, még pedig abban az esetben, ha — erre az 5 évre nyugdíjjárulékot fizetett, — vagyoni kötelezettségének eleget tett, — neki. vagy vele együtt élő házastársának havi 260 forintot meghaladó jövedelme. keresete, nyugellátása nincs. — a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójáról szóló szabályok szerint a szakszövetkezeti tag vagy vele együttélő házastársa a megelőző naptári évben 4000 forintot meg nem haladó összegű jövedelemadó fizetésére volt kötelezett. 3 évi szakszövetkezeti tagság és nyugdíj járulék- fizetés esetén csak az a szakszövetkezeti tag kaphat öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékot, aki — 1971. előtt összes földjét közös használatba adta, és saját használatában a háztáji mértékét meghaladó földingatlana nincsen, vagy — valamelyik nyugdíj - rendszerben — bármikor — 3 évi nyugdíjra jogosító időt szerzett. Az 1973. január 1-étől érvényes új rendelkezések a jogosultsági feltételeket a havi 260 forint jövedelmi határösszegre vonatkozó rendelkezések kivételével nem változtatták meg. Változatlanul érvényben maradt az a rendelkezés is, hogy nem lehet járadékot megállapítani annak, aki — vagy vele együttélő házastársa — a megelőző naptári évben 4000 forintot meghaladó összegű adót volt köteles' fizetni a mezőgazda- sági lakosság általános jövedelemadójáról szóló rendelkezések szerint. A havi 260 forint összegű jövedelemre, keresetre, illetve nyugellátásra vonatkozó rendelkezések helyett 1973-tól ugyanazok a rendelkezések érvényesek, amelyeket a termelőszövetkezeti tagok járadékra jogosultságával kapcsolatban részletesen ismertettünk. Ezek lényege röviden: a szakszövetkezeti tag járadékra az egyéb feltételek fennállása esetén akkor nem jogosult, ha — keresete, jövedelme 1973-ban a havi 418 forintot meghaladja, vagy — nyugellátása a havi 488 forintot eléri. Romániai utazások (IV.) A bor tette híressé A Kecskeméti Konzervgyár pártbizottsága gyakran foglalkozik ülésein a sokgyermekes dolgozók anyagi helyzetével, életkörülményeivel. Legutóbb arról hozott döntést a testület, hogy pénzbeli hozzájárulással kell segíteni a háztartási gépeket OTP részletre vásárló nagycsaládokat. Az igényeket a nőbizottság mérte fel, s javaslatára eddig 25 rászoruló hűtőszekrényt, mosógépet stb. beszerző dolgozó első havi részletét fizette ki a gyári szakszervezet. Romániában az utóbbi két évtizedben sokat fejlődött a szőlőtermesztés és a borászat. Nagy területen telepítettek korszerű szőlőskerteket. A statisztika jelenleg csaknem 350 ezer hektár ültetvényt tart nyilván. Az összterületnek 20 százaléka csemegeszőlő. Jártunk a Szőlészeti és a Borászati Kutató. Intézet központjában, ahol információkat kaptunk a további tervekről. A legjobb fajtákat igyekeznek elszaporítani Olyanokat, amelyek nemcsak magas terméshozamot adnak, hanem ellenállók is a különböző betegségekkel szemben. Az ország déli részén, a napos lankákon termett szőlőnek magas a cukorfoka, ezért a román borok általában édesebbek. mint a mi tőkéink leve. Zamatanyagábán, ízben vetekednek hegyvidéki borainkkal. Nem véletlen, hogy a világ minden tájára szállítanak. Ugyanakkor itt is kezdenek érdeklődni a könnyebb borok iránt. Az általános ízlés azonban még az édesebb italokat kedveli. Országjáró kőrútunk során vendéglátóink külön felhívták a figyelmünket egy kisvárosra. Murfatlar- ra, amelyet az itt termő borok tettek híressé. Ez a városka Románia egyik nevezetes bortermő vidékének központja. Az itteni dom- ; bokon az 1900-as években 1 kezdtek telepíteni szőlőt. A környékbeli ásatások azt bizonyítják, hogy már több ezer évvel ezelőtt is, még a rómaiak idejében foglalkoztak szőlőműveléssel. Ezt bizonyítja az a kis házi múzeum is, amelyet a Mur- fatlari Állami Gazdaságban láttunk. Alexandru Kanorjov mérnök, a gazdaság egyik vezetője elmondta, hogy jelenleg 1400 hektáron termesztenek szőlőt, az ültetvény területét a következő években 300 hektárral növelik. Tizenegy féle bort érlelnek a hordókban. Nagyrészt francia eredetű fajtákat, amelyek egy részét nálunk is termesztik. A korszerű termelési módszerek itt is növelik a költségeket, amellett, hogy emelik a terméseredményeket. Azokat a művelési módokat keresik, amelyek elősegítik a magasabb terméshozamokat. a gazdaságosabb termelést. Számításaik szerint hektáronként 60—70 mázsa borszőlő és 100 mázsa csemegeszőlőtermés szükséges ahhoz, hogy ne legyen ráfizetéses a gazdálkodás. Ilyen termés- eredményeket már értek el. az idén is gazdag szüretről adhatnak számot. Sajnos, az esős időjárás nehezítette a munkát. Itt érdemes megjegyezni, hogy a sok csapadék a román mezőgazdaságban is nagy gondokat okozott. rrésl°1t“tte a betakarítást, a a talajmunkákat. Láttunk derékig vízben álló kukoricatáblákat. Nem eg> helyen csónakról törték a tengerit. Visszatérve a szőlőtermesztésre. vendéglátóink elmondták, hogy szívesen vennék át a tapasztalatokat a magyar szőlőneme- sítőktől. termesztőktől. Szeretnék szorosabbra fűzni a kapcsolatokat a magyar borászokkal is. Dimián Constantin, az állami gazdaság párttitkára elmondta, hogy a vezetőség nagy gondot fordít a szakképzettség növelésére. A mezőgazdasági nagyüzemben huszonnégy mérnök, magasan képzett szakember irányítja a termelést. Az ismeretek szerzése az alapja a további előrehaladásnak. — Tíz év alatt 300 millió leit ruháztunk be fejlesztésre ebben a gazdaságban — hangoztatta. Ez a hatalmas összeg azért gyümölcsözik az eredményekben, mert gondoskodtunk a szaktudás gyarapításáról is. A román és a magyar szakemberek együttműködésére koccintottunk a kiváló mulfatlari borokkal. • Csak rövid pillantást tudtunk vetni a gyorsan fejlődő román mezőgazdaságra. Tapasztalataink csokrából próbáltam egy-egy szálat átnyújtani a kedves olvasónak. Kereskedő Sándor A házastárs jövedelme tekintetében is ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a termelőszövetkezeti tagokra. Ezek lényege röviden: a szakszövetkezeti tag az egyéb feltételek íen- állása esetén járadékra akkor nem jogosult, ha házastársának — munkabére, munkadíja a havi 1200 forintot, — nyugellátása 1973-ban a havi 849 forintot, vagy — munkabére (munkadíja) és nyugellátása együtt a havi 1700 forintot meghaladja. A házastárs keresőfoglalkozása ugyanúgy kizárja a szakszövetkezeti tag járadékra jogosultságát, mint a termelőszövetkezeti tag esetében. Később lesz még arról szó, hogy 1973-tól csak a nyugdíjosztályba sorolt szakszövetkezeti tagok kötelesek nyugdíjjárulékot fizetni. A nyugdíjosztályba nem sorolt szakszövetkezeti tagok havi 50 forint járulékot fizetnek, vagy növelt összegű járadékra (erről később adunk ismertetést) jogosultság megszerzése céljából havi 80 forint növelt összegű járulék fizetésére vállalhatnak kötelezettséget. A járadékra jogosultsághoz szükséges 5, illetőleg 3 évi szakszövetkezeti tagság alapján járadékra jogosultságot szerezhet az a szakszövetkezeti tag is, aki ez alatt az idő alatt nem nyugdíj járulékot, hanem az új szabályok szerint járulékot, illetőleg növelt összegű járulékot fizetett. (Folytatása következik.) Játszótérép tés társadé mi munkában Vállalták a lajosmi- zsei termelő- és szakszövetkezetek közös vállalkozásai, hogy újabb játszóteret építenek társadalmi munkában a községben. A Tárnái ut^a új létesítményét a jövő évi gyermeknapon adják át
