Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-02 / 284. szám

Egészséges éleim ári: ép legek A dohányzó nő kozmetikája Az Egészségügyi Világ, szervezet megállapítása szerint a fogszuvasodás a legelterjedtebb betegség, és évről évre növekszik a fogbetegek száma. Szo­cialista államunkban a fogbetegek ellátása a já- róbeteg-eliátásnak az egy- harmadát teszi ki, nép­gazdaságunk így a gyó­gyításra és a foghiányok pótlására tetemes össze­get fordít. Ez a körülmény és az egyén egészségének megóvása fokozottan fon­tossá teszi a fog- és száj­betegségek megelőzését. A megelőzés tehát a közösségnek és az egyén­nek egyaránt érdeke: mindenkit érint, s min­denkinek közre is kell működnie e tennivalóban. A fogbetegségek megelő­zése természetszerűleg egyszerűbb és olcsóbb el­járás, mint az idő- és munkaigényes gyógykeze­lés. A megelőzés az egész­séges életmód szerves ré­sze. Alapja a tudományos kutatások eredményeinek felhasználása, alkalma­zása. Elősegíti a fogszuvaso­dást és a fogágy betegsé­gek keletkezését a rosz- szul felépült fog, az édes­ségek fogyasztása, a ked. vezőtlen rágási viszonyok és az elhanyagolt szájhi­giénia. Gátolja ezzel szem­ben a betegségek kifejlő­dését a jól felépült fog, a kiadós rágás, a célszerű táplálkozás, a száj- és a fogak megfelelő higié­niája. Az egészségügyi felvi­lágosításra hivatott szer­vek évente a fogászati hónap keretében széles körben ismertetik a meg­előzés módszerét, annak részleteit. Sokoldalúan foglalkoznak a célszerű táplálkozással, ami már a terhesség idején, illetve a magzati szakaszban alapja a fogazat jó fel­épülésének. Épp ezért, gyermekük fogazata érde­kében van nagy szükség a terhes nők és a szop­tató anyák egészségügyi felvilágosítására. Az iskolások öltöztetése „CSUPA szerétéiből te­szik ...” — kísérelem men­tegetni az édesanyákat, amikor az iskolaorvos fe­jét csóválva néz ram. Nem­tetszésének oka: a kis Zsu­zsikáról az egyenköpeny alól még öt réteg került le. S amíg a doktornő a kis­lány nyirkosra izzadt tes­tét vizsgálgatja, szemügy­re veszem a kis alsó trikót, a nylon kombinét, a mű­anyag pulóvert, a mellény­két es a kardigánt. Ezek fiillesztették be annyira a gyerek testét. A tanterem íol fűtött, s ezek bizony mind műszálból készült holmik. Magam is túlöltözöttsé­gei figyelek meg a testne­velés óra előtti vetközések- net. Kell hát beszélni a szülőkkel a gyermekek ésszerű öltöztetéséről. A szülői értekezleten ki­derül, hogy igazam volt: csupa féltésből, csupa sze­rétéiből teszik. „Hogy meg ne hűljön!’’ — mondják. Nem gondolnak arra, hogy a túlöltöztetéstöl megizzadt gyermek sokkal könnyeb­ben megfázik, ha kimegy az iskola folyosójára. A túlöltöztetett gyermek nyugtalan, rosszul koncent­rál, izzad a keze, piszko­san, maszatosan dolgozik. HELYES lenne, ha a fű­tési idény kezdetétől úgy öltöztetnénk a gyermeket, hogy a tanteremben ne le­gyen több holmi rajta, mint otthon a szobában. Az egyenköpeny alá elég, Recspt MEZES KOKUSZSZELET: Hozzávalók: fél kg cukor, 2 do egész tojás. 60 dkg liszt, 1 csomag sütőpor, 6 kanál olvasztott méz. 5 dkg friss vaj, 15 dkg kókuszreszelék, 3 dl tej. Készítése: az egész tojáscka1 a cukorral jól elke­verjük, majd lassan hozzáad­juk a tel felét, azután a kó­kuszreszeléket, majd folytonos keveréssel a híg mézet, az olvasztott vajat, a tej másik felét s végül a sütőporral elkevert lisztet. Vajjal meg­kent, liszttel meghintett tep­sibe öntjük és lassú tűznél megsütjük. Még melegen hosszú téglalap alakú szele­tekre váeluk s a szeletek te­tejére olvasztott csokoládéból hullámvonalakat rajzolunk. ha fiúknak egy alsó ingecs- két és egy inget vagy ing­pulóvert adunk, leányok­nak sem kell alsó ing és kombiné, elég az egyik. Egyszerű kis ruhák, kinőtt dolgok, jól elhordhatók az egyenköpeny alatt. A kar­digánt, mellényt ne vegye fel a köpeny alá a gyer­mek, legfeljebb rá, hogy könnyen levehesse, ha me­lege van. Azt tapasztaljuk, hogy télen, a hóban, fagyban szinte minden gyermek hosszú nadrágban és — az egyébként nagyon prakti­kus — kiscsizmában jön iskolába. így érkeznek mí­nusz 8—10 fokos hidegben. Levetik a kabátot, a sap­kát, a sálat, a hosszú nad­rágot és csizmában ülnek a 21—23 fokos tanterem­ben. Sok iskolában — nagyon helyesen — le kell venni a csizmákat és a hosszú nad­rágot. Bent tartanak az is­kolai szekrényben egy-egy pár könnyű cipőt, szandált, s abba bújnak bele. Eddig arról szóltunk, hogy milyen legyen a gyer­mek öltöztetése a tante­remben. A mi eléggé válto­zó időjárásunk mellett gond a korán munkába in­duló szülőknek a gyermek utcai öltözetének összeké- szítése is. BÁRMENNYIT élcelöd- nek is humoristáink a me­teorológiai jelentések téve­déseiről, nekünk mégis csak segítőnk a tv, a rádió esti előrejelzése és a rádió reggeli krónikájának sűrűn jelentkező legfrisebb idő­járásjelentése. A várható reggeli hőmérséklet alapján készíthetjük össze a holmi­kat. Meg kell tanítani a gyermeket arra, hogy saját maga is gondoljon rá: a felmelegedett időben ve­gye le a sapkáját vagy kendőjét, a karján hozhat­ja a kabátját, az anorák- ját, ha a reggeli 6—8 fok­ból napsütéses 15—20 fok lett délre, mire hazafelé bandukol. Erre már a leg­kisebb iskolás is képes, ha előre figyelmeztetjük. Dr. Gergely Károlyné A felvilágosító-nevelő munka sorrendben elő­ször a szülők, mpjd a pedagógusok, harmadsor­ban pedig a fogorvosok feladata. Az anya a fog­orvos utasításai alapján tanítja meg gyermekét a rendszeres fogápolásra, aki, ha ezt megszokja, fel­nőtt korában is rendsze­resen alkalmazza, sőt életszükségletnek tekinti. Káros hatást fejtenek ki a fogakra a túlzott szénhidrát tartalmú éte­lek: keksz, kalács, cukor­ka, csokoládé, friss fehér kenyér, péksütemények, sült tészták. Napjaink ci­vilizált konyhatechnikája, sajnos, előnyben részesíti a pépes, puhára főtt, ap­rított ételeket, amelyek nem igényelnek erőteljes rágást, a fogak munkáját alig veszik igénybe; nem kielégítő a nyálképződés. Mindez a gyomor-bél­rendszert terheli, s emész. tési zavarokat okoz. A rágási mechanizmus csök­kenésével párhuzamosan csökken a fogak öntisztu­lása, lepedék rakódik a fogfelületekre, s ez végül is a fogszuvasodás és a fogágybetegségek kifejlő­déséhez vezet. A megelőzést az erőtel­jes, kiadós rágást igénylő, vitamindús vegyes étrend és a rendszeres fogápolás, az egészséges életmód együttesen szolgálja. A korszerű fogápolás és az egyéb megelőző módsze­rek mellett tehát nem utolsósorban a megfelelő összetételű táplálék a zá­loga fogaink épségének, egészségének. Dr. Szántó György kandidátus „Veszélyesen él, aki do. hányzik.”„Egy perc do­hányzás, egy perc az élet­ből” — mondják a szak­emberek évek, évtizedek óta. miközben Magyaror­szágon már négymillióan dohányoznak, s egy esztendő alatt 23 milliárd cigaretta füst­je száll a levegőbe. Szembenézve az adott helyzettel, be­széljünk inkább arról, hegy a dohányzó nők bőr­ápolása és higiéniája nem lehet azonos, különböznie kell a nem dohányzóké­tól. Ennek oka pedig az, hogy a dohányzás nem szépítőszer, a dohányzók arcbőre elsárgul, elszíne- ződik, és hamarabb is hervad, miután a póru­sok a dohányzástól kitá­gulnak. A nikotin érszűkítő ha­tása közismert, az arcbőrt tápláló hajszálerek hatá­sára nem tudnak eleget tenni feladatuknak, nem tudnak megfelelő mennyi­ségű oxigént eljuttatni az arcbőrre. Hogyan reagálnak a ni­kotin hatására a külön­böző típusú bőrök? A száraz bőr idő előtt ráncosodik, a zsíros bőr pórustágulással, pattaná­sokkal, tisztátalansággal reagál. A dohányzó nő védekező kozmetikája csak a fokozott bőrtisztí­tás és vérkeringés-frissí­tés lehet. Megfigyelhető ugyanis, hogy a dohányzó férfiak arcbőre sokkal el. fogadhatóbb állapotban marad, mint a dohányzó nőké, pedig csak vizet és szappant használnak a tisztálkodáshoz. A napi borotválkozás ugyanis fel­ér egy vérkeringést ser­kentő arcmasszázzsaL A cigarettafüstnek ki­tett bőrüket a száraz bő­rű dohányzó hőknek aján­latos olajjal, vagy arctej­jel tisztítani. Mosdókesz­tyűvel dörzsöljük szét ezeket, majd vízzel öblít­sék. Hetente egyszer-két- szer hasznos egyegy táp­láló bőrpakolást is alkal­mazni. Ez állhat például abból, hogy egy tojás sár. gáját egy kávéskanál ét­olajjal elkeverve véko­nyan felkenünk az arcra, és húsz perc száradás után langyos vízzel leöb­lítjük. Az arcbőr elszíne­ződését az aludttejes, vagy vízzel higított cit­romleves tisztítás is képes fehéríteni. Zsíros bőrfleknél reggel és este ajá 'rios a gyógy- szappan: a kamilla, a kén. a borax, vagy a ba­baszappan használata me­legvizes mosdással. A hidegvizes lemosás se maradjon el végül, mert ez a pórusokat összehúz­za. Senkit sem tesz von­zóbbá. ha árad belőle a dohányszag, nőknél pe­dig egyenesen visszataszí. tó, ha még a hajuk is do- hányszagú. Nincs az a kölni, vagy hajlakk, ami képes ellensúlyozni a ni­kotin keserű szagát. Egyetlen megoldás; a he­tenkénti fejmosás. A do­hány szaga azonban a dohányzó nő minden hol­miját átjárja, fehérnemű­jét és felsőruháját, de még az ágyneműje is ni- kotinszagú. Semmi más nem segít ezen, csak a friss levegőn való sűrű szellőztetés és a gyaKori ágyneműváltás. A dohánytól sárga fo­gak a legszebb nőnek sem válnak előnyére. A szoká­sos fogápolás azonban nem elég. Nagyon gyak­ran kell szájvizes öblöge­tésre sort kerítenie és a fogak fehérítésére helyes ha készíttet a dohányzó nő egy keveréket. Ez áll: 3 százalékos hyperoxid ol­datba kevert iszapolt kré­taporból. A dohányzók ujjal bar­nássá színeződnek, s ez nem valami szép látvány, különösen, ha a köröm­lakkot is elszínezi. Egye­dül a citromos dörzsölés segít a dohányzó nő ke­zének ápoltságán. A dohányzó nőt azonban re­kedt hangja is elárulja. A reggel éhgyomorra és este lefekvés előtt fo­gyasztott langyos tej né­hány óráig védőburkot képez a garaton, de a kö­högés, a krákogás ellen teljes védelmet ez sem nyújt. A dohányzás ártalmai azonban nemcsak külső­ségekben nyilvánulnak meg. A dohányzó nők között több a meddő és jóval gyakoribb koraszülésük is. A tüdőrák, a gyomorfe­kély, a szivkoszorúér-me_ szesedés az erősen do­hányzó nők között éppen úgy szedi az áldozatait, mint a férfiak között. A női szépség megóvására a dohányzás ártalmaitól, tehát egyetlen százszáza­lékosan biztos megoldás kínálkozik: és ez a leszo­kás. Igaz, Bemard Shaw e témában így nyilatko­zott: — Leszokni a dohány­zásról? Nem művészet: százszor is megtettem már. Külföldi divat Változatlanul a legkedveltebb nappali viseletek közé tartozik a nadrágos összeállítás. Újból divatosak a csíkos és kockás mintájú női nadrágok. Igen kényel­mesek és csinosak a nadrághoz a háromnegyedes ka­bátkák is. Az 1972/73-as ősz és tél legdivatosabb színe a fe­kete. Ismét dominálnak az egyszerű, sima vonalak, csinos kiegészítő garnitúrákkal. Képünkön ezekből mutatunk be kettőt.

Next

/
Thumbnails
Contents