Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-16 / 296. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek' Testvérmegyénk Álba Elutaztak a román vendégek Készülődés az új esztendőre Még ha egyetlen téma — a jövő évi költségvetés — köré csoportosítjuk is az országgyűlésről feltétlenül elmondandókat, akkor sem könnyű a dolgunk. Arról nem is szólva, hogy a tervezésről elfogadott törvény, a külügyminiszter beszámolóija a magyar külpolitikáról és az említett kérdésekkel kapcsolatos számos felszólalás különösen sokoldalúvá és tartalmassá tette ezt az ülésszakot. Nemzetközi és hazai politikánk, ezen belül gazdasági fejlődésünk messzemenően tárgyilagos képe bontakozik az elhangzottakból, és örülhetünk, hogy helyzetünk őszinte taglalása nem kevés okot ad a bizakodásra. A legelső, amit megemlíthetünk, hogy mértékadó vélemények szerint az ötéves terv teljesítése jól halad. Vonatkozik ez mindenekelőtt a népgazdaság egyensúlyi helyzetére, amely a tervidőszak kezdetén, egy-két éve — a beruházások hajszolása és a növekvő behozatallal kevéssé lépést tartó kivitel következtében — gyengeségeket mutatott. Az intézkedések kedvező változásokra vezettek: nemzetközi áruforgalmunk egyenlege javul és a felhalmozás túlzott üteme lassúbbodott. Ez a két tényező igen fontos helyzetünk megítélésében. Egy harmadik, nevezetesen maga a költségvetés, is javuló irányzatú, de sajnos, még korántsem olyan mértékben, mint szükség lenne rá. A termelés hatékonysága ugyanis nem javul kielégítő mértékben, amiért is a különböző fajta állami támogatások túlzottan sok pénzt emésztenek fel. Az elmondottak végered- rnénvben meg is szabiák az aktuális gazdaságpolitikai feladatokat. Nem vé- lr '’-'o. hogy ezek — alig r ébány héttel a párt Központi Bizottságának nagy jelentőségű ülése után — e oarl amenti ülésszakon iren nagv határozottsággal rajzolódtak Id. Ha a termelés hatékonyságával vannak problémáink, akkor korszerűen gondolkozva, mindenekelőtt a vállalati és üzemszervezésre kell jóval több energiát fordítanunk. Annál is inkább, mert az erre vonatkozó határozatok ellenére, számos vállalatnál eddig alig történt valami említésre méltó e téren! Félreérthetetlen, ami az ülésen e tárgyban elhangzott, hogy tudniillik Jó vállalati vezető nem tűrhet el elavult irányítási es szervezési módszereket. Szorosan ide tsrtosik a költséggazdálkodás is, amely a munka és a gépek széles körben eltűrt rossz kihasználása, a géppark sok helyütt tapasztalható elöregedése, az anyagfelhasználás kedvezőtlen vonásai, a vállalatok közötti kooperáció egyes negatív jelei, végül főleg a növekvő adminisztrációra visz- szavezethető magas rezsi- költségek miatt, a mainál jóval több figyelmet kíván. Mindez természetesen a kívánatos jobb hatékonyságot szolgálja, ennek révén pedig a gazdasági tervek még sikeresebb megvalósítását. Első helyen áll ezek között az életkörülmények folyamatos javítása. A felszólalók elismerően emlékeztek meg a jövedelmek tapasztalt növekedéséről és a szemlátomást javuló árukínálatról, ám — éppen a helyzet alapos ismeretében — örömmel üdvözölték a munkásbérek jövő évre bejelentett nagyobb mértékű, központi növelését és az ellátás további javítását célzó intézkedéseket. Hadd emlékeztessünk a béremeléssel kapcsolatos fontos figyelmeztetésekre is, amelyek a végrehajtás figyelmébe ajánlották a szükséges differenciálást a jobban képzett, a nehéz fizikai munkát végző, a több műszakban dolgozó munkások és nem utolsósorban a munkásnők javára. De hogy a béremelés kedvező hatását az állami iparban dolgozó munkások és művezetők mindegyike érezze, olyan kívánság hangzott el, hogy öt-hat százalék béremelést azok is kapjanak, akiknél az említett különleges indokok nem állnak fenn. Ami a fogyasztás fejlődését illeti, tudvalevő például, hogy a húsárukból ez a tervezettnél is gyorsabban megy végbe, különösen a sertéstenyésztés jó eredményei következtében. A feldolgozás azonban nem bővült hasonló ütemben, ez bizonyos nehézségeket okoz. amit a következő időszakban fokról- fokra meg kell szüntetni. A szarvasmarha-program nyilván szintén hasonló jó eredményekre vezet majd. Kern folytattuk a sort A tárgysorozat csupán gazdasági vonatkozásban is a fontos kérdések olyan széles körű tárgyalását tette lehetővé, mi több, szükségessé, hogy csupán első, inkább felületi áttekintésére vállakozhattunk. Fay — hamarosan beköszöntő — új esztendő gazdasági tennivalói kerültek terítékre. Le«z még bőven alkalmunk küiün- külön, régietekbe men'*" szólni róluk. (b. jó * lés 3. oldal Keressük Petőfit 4. oldal :é- is ív- műsor 5—6. oldal Hírül adtuk, hogy a Román Kommunista Párt Alba megyei bizottságának delegációja szerdán megyénkbe érkezett. A küldöttség vezetője George Homostean, az RKP Központi Bizottságának tagja, az Álba megyei pártbizottság első titkára, a megyei néptanács elnöke. A román vendégek a megyei körút után pénteken az esti órákban visz- szaérkeztek Kecskemétre. Itt, a megyei pártbizottságon csatlakozott a delegációhoz Joan Cototi, a Román Szocialista KöztársaMegalakult a közgazdasági társaság megyei szervezete A megye gazdaságpolitikai életének jelentős eseménye zajlott le tegnap Kecskeméten a városi tanács dísztermében. Megalakult a Magyar Közgazda- sági Társaság Bács-Kiskun megyei szervezete. Az alakuló ülésen részt vett majd dr. Garamvölgyi Károly tartottad meg „A közgazdászok és az MKT előtt álló aktuális feladatodról szóló előadását. — A közgazdászokra nagy szerep hárul a szocialista építőmunka előkészítésében, a gazdasági Dr. Garamvölgyi Károly előadását tartja a közgazda- sági társaság megyei szervezetének alakuló ülésén. (Tóth Sándor felvétele) dr. Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Garamvölgyi Károly, a pénzügyminiszter első helyettese, az MKT főtitkára, dr. Körös Gáspár, a megyei tanács általános elnökhelyettese, valamint a megye és a város számos közéleti személyisége. A tanácskozást Érdélül a r*’r' «.vei pártbizottság titkára nyitotta meg, munka figyelemmel kísérésében, elemzésében. A jelenlegi feladatok között a legfontosabb a Központi Bizottság legutóbbi ülésén hozott határozat alapján segíteni a gazdálkodás hatékonyságának növelését — mondotta Garamvölgyi Károly. A raegve smrdaságpoüti- kai szsi ! előtt ielenleg az a fő feladat áll — hangsúlyozta, — hogy segítsék a területfejlesztés és településfejlesztés összhangjának megteremtését; sokrétű összefüggésben vizsgálják az élelmiszergazdaságban folyó tevékenységet; a megye sajátos településfejlesztési tér veibe illesszék a munkaerő-gazdálkodást és az üzemszervezést. Végül a miniszterhelyetes örömmel üdvözölte az MKT megyei szervezetének megalakulását. Ezután Kóczián Zoltán, az. KSH megyei igazgatója, a szervező bizottság elnöke terjesztette elő jelentését. Elmondta, hogy a november elején megkezdett munka sikerrel zárult. Több mint háromszázan jelentkeztek az MKT megyei szervezetébe, s 52 vállalat, intézmény és szövetkezet pártoló jogi személyként kérte felvételét. Felszólalt az ülésen dr. Romány Pál, aki hangsúlyozta, hogy a közgazdászok a megye sajátos gazdasági problémáinak megoldásához jelentős segítséget tudnak nyújtani, ötleteket, javaslatokat is várnak tőlük a megye vezető' szervei. Végül a megyei pártbizottság és a maga nevében sok sikert kívánt a megyében dolgozó közgazdászok és a megalakult szervezet munkájához. Az alakuló ülés résztvevői az MKT megyei szervezetének elnökévé dr. Körösi Józsefet, a közgazdaság! tudományok kandidátusát. a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola politikai gazdaságtan tanszékének vezetőjét, al* elnökévé B onifert Adóm közgazdászt, a megyei pártbizottság politikai munkatársát, tilkárvá Járat Györgyöt, a 9-es számú Kecskeméti Volán Vállalat gazdasági igazgatóját választotta. N. a > ság budapesti nagykövete. A vendégeket dr. Romány Pál, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, valamint a megye párt- és tanácsi vezetői fogadták. A delegáció tagjai nagy elismeréssel nyilatkoztak a látottakról. A megbeszélésen mindkét részről hasznosnak és kívánatosnak találták a kapcsolatok további erősítését, bővítését A tanácskozás végén ün nepélyes keretek közt aláírták a testvérmegyei kapcsolatokról és együttműködésről szóló megállapodást Álba megye részéről George Homostean, Bács-Kiskun megye részéről pedig dr. Romány Pál látta el kézjegyével. A román vendégek ma. a reggeli órákban utaztok el Kecskemétről. Magyar-csehszM koiiziílcé December 11—15. között Prágában megbeszélésekre került sor a magyar és a csehszlovák külügyminisztérium képviselői között. A konzultáción részt vett Púja Frigyes, a Magyar Nép- köztársaság külügyminiszterének első helyettese, Frantisek Krajcir, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminiszterének első helyettese és a két külügyminisztérium vezető tisztviselői. A rendkívül szívélyes, baráti légkörben lezajlott megbeszélések során a két külügyminisztérium képviselői kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik belső helyzetéről, a szocializmus építésének napirenden levő feladatairól. Széles körű eszmecserét folytattak az európai biztonsággal összefüggő kérdésekről, áttekintették a nemzetközi helyzet más időszerű kérdéseit, értékelték a két ország kapcsolatainak alakulását. Megelégedéssel állapították meg, hogy országaik kapcsolatai minden területen eredményesen fejlődnek. Púja Frigyest prágai tartózkodása során fogadta Bohuslav Chonupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Pavel Auersperg, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője. CS-KISKUN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG NAPILAPJA xxvn. évf. 296. szám 1972. dec. 16., SZOMBAT r Ara: 90 fillér
