Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-02 / 284. szám
197X. december 2., szombat S. oldal Határidő: december 15. A TOT és a Központi Sajtószolgálat december 15- ig meghosszabbította a mezőgazdasági termelőszövetkezetek vezetői részére hirdetett cikkpályázat határidejét. A pályázati felhívást lapunk október 10—i számában közöltük. Kórusok minősítő hangversenye ^ A Bács-Kiskun megyében működő kórusok idei szokásos minősítő hangversenyét december 3-án, vasárnap délelőtt tíz órai kezdettel rendezik meg Kecskeméten, a Művelődési Központ Komszomol téri nagytermében. A hangversenyen — melyre díjtalan a belépés — kiskőrösi, lakiteleki, ti- szakécskei. sükösdi, nagybaracskai. akasztói és keceli kórusok, illetve „Röpülj páva”-körök szerepelnek. Egy hónappal Kiskörös nagy napja előtt — Soha ennyire keresz- tül-kasut szabdalva, felforgatva nem volt még Kiskőrös — hallottunk ott- j áriunkkor nem egy helybelitől. De ebben a kijelentő mondatban szemernyi bosszankodás sem volt, inkább büszke mosoly kíséretében hangzott el. Hiszen kézenfekvő, hogy a pillanatnyi „rendetlenség” a későbbi szép rend — sőt ebben az esetben a várossá válás — ígéretét hordozza, annak előfeltétele. A Viharsaroktól a Balatonig... A tanácsháza előtt eltűnt már a hajdani kockakő burkolat, s helyében kékes-fekete aszfaltbeton massza füstöl, gőzölög az úttesten. Még egészen friss: a finisher — az aszfaltterítőgép — az imént végzett munkájával. — A város ... most már nyugodtan nevezhetjük így... két főútvonalán, a Petőfi és a Kossuth utcán összesen jóval több mint félezer méteres szakaszt látunk el korszerű burkolattal — mondja Öcsai Béla, a Kecskeméti Közúti Petőfi keresése A nagy évforduló „előestéjén" a Televízió munkatársai egy négyrészes val- lomásos és vallató dokumentumfilmben azt kutatják, keresik: ismerik-e a költőt és mennyire, él-e a köztudatban és hogyan szelleme-tanitása, alakja, tőfit”. Hogy megtalálták-e? Részben. A vallatott körösiek szavaiból úgy tűnt: inkább csak általában, eléggé kívülről, szinte személytelenül szeretik a költőt, az 6 költőjüket. Volt aki bevallottan „nem ér rá” olvasni, egy Építő Vállalat művezetője. — Augusztusban fogtunk a munkához, s a korszerű forgalom követelményeihez igazodó úttest december 1-én műszaki átadásra kész. Lukács János szakmunkás 17 éve a vállalat dolgozója. ö a kövezés tennivalóit végezte. Tóth János és szocialista brigádja az aszfaltbeton bedolgozásával a munkák oroszlán- részét vállalta. Hogy a feladat jelentőségét némiképp érzékeltessük, mondjuk el: az ágyazat elkészítéséhez 1500 köbméter homok kellett. Csupán a Kossuth utcai részen 1200 köbméter beton és 1000 tonna aszfalt felhasználásával alakították ki a tü- körsimaságú felületet. Sötétedés után, az esti órákban is folyt a megfeszített munka, hogy vállalásuknak idejében eleget tehessenek. Mindehhez az áram_ szolgáltató vállalat többlet fényerő juttatásával járult hozzá, a KPM Közúti Igazgatósága pedig a Kecskeméttel való rendszeres kapcsolat fenntartása érde_ kében URH-készülékét bocsátotta az útépítők rendelkezésére. S ami a legszebb jelkép ebben a több hónapos munkában: jóformán egyet_ len helybeli sincs a jelenleg 32 itt dolgozó soraiban. Jöttek az ország távoli tájairól: Lukács János Szegvárról a Viharsarokból, a finisher kezelője meg a Balaton mellől. Lelkes igyekezetüket adták, nem egyszer szabad szombatjaikat is feláldozták azért, hogy Petőfi szülőhelye illő és méltó köntösben ünnepelhessen majd az itt sokszoros kegyelettel telített, évet fordító éjszakán, és hogy a leendő város — külsejében is város legyen.. A dolgos, kezük munkájával tisztelgő ezrek között köszönet jár nekik is! A művelődési házban Járom a zúgó, duruzsoló, harsogó masinákkal zsúfolt, épülő művelődési házat. Kőfaragók, villanyszerelők, lakatosok, festők teszik a magukét; dinamó süvölt, több ezer kalóriás hőlégfúvók gondoskodnak a munkavégzéshez szükséges klímáról. Itt Csermák János vasbetonszerelő brigádja, amott Varga János kőművesbrigádja áll éppen, az ebédszünetet követően munkába. Mintegy 16 hónap céltudatos erőfeszítése testesül meg a óráról órára változó épületben. S a gépkezelő brigádot vezető Hunyadi János, a Polgár-ácsbrigád, Orcsik István és kubikosai, s megannyi társuk egy ideje már szombat-vasárnapjaikat is a munkahelyen töltik. A négyszáz személyes színházterem majdani zsinórpadlásának helyén szik” rák aranyesője hull a magasból: a hegesztők dolgoznak. Az építők szilveszter éjszakáján ott lesznek a Petőfi-jubileumot, és Kiskőrös várossá válását egyszerre köszöntő fáklyásmenetben. S tekintetük a nádfedeles kis ház udvaráról a „gazda” büszkeségével simogatja majd meg az általuk emelt „nagy házat”... Ünnepváró serénykedés mindenütt... „Reszket a bokor, mert madárka szállott rá” A művész-riporter — és egyik hallgatója. gazdagítja-e a mai emberek mindennapját, és menynyire? A „Keressük Petőfit” című sorozat első részét láthattuk csütörtökön este, fő műsoridőben. Ritka nagy élményben volt részünk! Azzá tette a tényekkel, az életvalósággal való leplezetlenül őszinte, rádöbbentő és elgondolkoztató szembenézés. Berek Kati riporteri és előadóművészi minőségben egyaránt remekelt: úgy vallott Petőfiről, a költőhöz méltó szerelmetes-gyengéd egyszerűséggel, hogy annak fenyegető keménysége, harcossága is megmutatkozott. És úgy mondta a verseket, a legváltozatosabb környezetekben, mindig közvetlenül a beszélgető partnereihez szólva — fiatalokhoz és idősekhez egyaránt —, hogy éreztük: miként hat a mű, miként hatol be az emberek leikébe, tudatába. Szép varázslat tanúi voltunk. . A sorozat első részében ^keresték Pemásik ember „majdnem minden” Petőfi-verset ismer — mondta —, de egy sem jutott eszébe. Ám ne legyünk igazságtalanok: néhány riportalany jól ismeri a költőt; láthattunk fiatal lányt okosan beszélni verseiről s életéről; s öregembert is ilyet. Megható volt, amikor a gyermekét karján tartó, rokonszenves fiatalasszony értően és szépen mondta a költő versét. Vagy az idős férfi, akiből így törtek elő a szép szavak; „Petőfi lírája, versfaragása, gondolatfűzése olyan, amit az ember csodál”. Megtalálták hát Petőfit Kiskőrösön. Ám nem az igazán élőt, az otthonokban, szívekben, tudatokban mélyen jelenvalót. Éreztük: szelleme ott rejtőzködik minden kis bokorban, házablakban, s az emberek beszédében, gondolkodásában is, — de sokszor csak alig észrevehetően, halványan, épphogycsak vérszegényen. .Varga Mihály Egy hónap hátra van még a nehezen várt napig. Az ünnepvárás pedig lázas tevékenységgel párosul. Itt- ott új kerítés, amott fel- töltött, megjavítgatott úttest, a kátyúitól megszabadított járda, s az új köntöst öltött, vagy éppen a friss festéktől, meszeléstől még alig száradt házak jelzik a serény munka nyomait. A központokon éppúgy, mint a város peremén. Mindez mintha vezényszóra történne — állapítjuk meg jól- esően körsétánk végén. Vajon ki lehet a láthatatlan karnagy, akinek intésére ennyire „egybehangzóak” a tettek? Nem is kerül sok utánajárásba, elmondják az utcán megszólítottak : — A népfront helyi elnöksége kérte az aktivistákat, hogy mindenki tegye meg a tőle telhetőt a társadalmi munkára mozgósításért A népfrontosok pedig igencsak szót értettek már minden családdal ... Mint már oly sok mindenből, az ünnepi előkészületekből is vállalta a maga részét Kiskőrös nőtársadalma. November elején, a helyi nőbizottságok együttes ülésén személyre szóló vállalásokat tettek az asszonyok. Szinte valamennyi tanácstagnak került ily módon segítőtársa az utcagyűlések szervezésére, l^Eäi^2äLBiaösaJilSi lakóival megbeszéljék, mit kell még elvégezni az ünnepig. A nyugdíjas Juhász Já- nosné például egy kocsi salak beszerzéséről gondoskodik a Ligeti Károly utca kátyúinak eltüntetésére. Nagy Árpádné nőbizottsági tag negyven társnője mozgósítását vállalta az Irodagép Vállalat előtti járdaépítésre. Pohankovics Pálné tanácstagnak Fábián Andrásáé, a ktsz nőbizottsági elnöke a jobbkeze a József Attila utcai, újtelepi gyűlés összehívásában, s a szépítő feladatok megbeszélésében. A Dózsa György utcában néhány ház mesze- letlen még, itt az ünnepig hátralevő munka szervezésében Lakos Józsefné segíti Fábián Sándorné tanácstagot. Vagy érdemes megnézni, milyen szép a Pozsonyi út! Juhász István tanácstagot és választóit dicsérő látványban benne van Moravcsik Ferencné nőbizottsági tag közreműködése is. Takács Istvánná három kisgyermekes anyuka, Virághalmi Elemérné és dr. Szabó Gyula tanácstagoknak segít az utcagyűlések szervezésében. S így lehetne sorolni tovább az ünnepvárás, a lakóhely igaz szeretetének tettekben megnyilvánuló szép példáit a nőtársada- lojft tóréfciöl. Huszonöt éve államosították a bankokat Huszonöt évvel ezelőtt, 1947 decemberében államosították a bankokat. Ezt a fontos eseményt hazánk történetének igen nehéz időszaka előzte meg. 1945 tavaszán, — a fel- szabaduláskor — az ország romokban hevert. Megkezdődött az újjáépítés, ám a nép hősies erőfeszítéseit a szörnyű háború utáni gazdasági gondok is nehezítették. Soha nem tapasztalt méretű infláció tombolt. A pénzromlás mértékére jellemző, hogy míg 1938- ban — az utolsó békeévben — vásárlóerőként forgalomban levő pénz 512 millió pengő volt, addig 1946 nyarára már elérte a 47 kvadrillió pengőt. A pénz értéke óránként 10—12 százalékkal csökkeni Az ország gazdasági életének helyreállításához az inflációt meg kellett állítani. Erre a Magyar Kommunista Párt tette meg a kezdeményező lépéseket. Háromhónapos előkészítő munka után, 1946. augusztus 1-én bocsátották ki az új értékálló magyar pénzt, a forintot. Az új pénz, melyet a magyar nép munkájára támaszkodva, külföldi kölcsön nélkül teremtettek meg, a gazdasági fellendülés alapját képezte. A deflációs pénzpolitika, valamint hitelpolitika a nagybankok helyzetét is meghatározta. Reális gazdasági alapot adott a nagybankok állami ellenőrzéséért és államosításáért megindított harcnak. Erre természetesen sohasem kerülhetett volna sor az 1947 tavaszán bekövetkezett sorsdöntő politikai harcok sikere nélkül. A tőkéshatalom szinte szimbolikusnak mondható intézményei a magyar arisztokrácia fellegvárai — a különböző bankok — közvetlenül sorsuk beteljesedése előtt álltak, s ekkor már minden feltétel megvolt ahhoz, hogy a fejlődés kényszerítő erői előtt megadják magukat. Az 1947 kora őszén megtartott választásokon a baloldal győzedelmeskedett. A választások után a Magyar Kommunista Párt. a koalíció baloldali erőire és a tömegekre támaszkodva 1947 októberében kiharcolta, hogy a valamennyi bank államosítására vonatkozó törvényjavaslat az országgyűlés elé kerüljön. A jobboldali ellenzék erejéből már csak néhány erőtlen felszólalásra futotta. Az országgyűlés túlnyomó többséggel szavazta meg az ország történetében döntő jelentőségű törvényjavaslatot, amely — mint az 1947. évi XXX. törvény — decemberben lépett hatályba. A pénzügyminiszter a kormányrendelet alapján miniszteri biztosokat nevezett ki a Magyar Általános Hitelbank, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó F»nk, a gesü Hazai Első Takarékpénztár, az Angol—Magyar Bank, a Bu. dapesti Székesfővárosi Községi Takarékpénztár, a Belvárosi Takarékpénztár, a Dunavölgyi Bank és Kereskedelmi Rt, a Magyar—Olasz Bank, a Creditanstal Bankverein magyarországi fiókja élére. A bankok államosítása gyakorlatilag azt jelentette, hogy a XXX. törvény alapján az állam tulajdonába vette a Magyar Nemzeti Bank. valamint a részvénytársasági formában működő pénzintézetek magyar tulajdonban levő részvényeit. A bankok ezzel elindultak azon az úton, amely már a szocializmus építését segítette. Negyedszázados működésük során bebizonyították, hogy a rájuk háruló feladatokat szocialista szervezethez méltó módon igényesen el tudják látni. A Magyar Nemzeti Bank bonyolítja le országunk pénzforgalmát, intézi a hitelügyeket, kibocsátja államunk pénzét, kezeli az arany, és devizakészleteket. emellett értékelő, elemző, közgazda- sági munkát végez, őrködik a pénzügyi egyensúly felett. Az Országos Takarék- pénztár, mint szocialista intézmény, a lakosság bankjának szerepét tölti be. Gyűjti a betéteket, hiteleket helyez ki, számlatulajdonosai részére lebonyolítja a pénzforgalmat. Emellett valutákat és devizákat vásárol, s elad, szervesen és harmonikusan elégíti ki a Magyar Nemzeti Bankkal együtt mindazokat az igényeket, amelyek országunk pénzügyeivel kapcsolatosak. Az Állami Biztosító gazdálkodásunk és egyéni anyagi biztonságunk őre. Kockázati alapokat gyűjt, amelyekből a nem várt események okozta károkat megtéríti. Működésével nagy mértékben előmozdítja a zökkenő- mentes gazdálkodást. A Magyar Beruházási Bank feladatait időközben a Fejlesztési Bank vette át. Az állami beruházások finanszírozását a támogatások odaítélését jelenleg ez a pénzintézet látja el. Az új gazdaságirányítási rendszer elveinek megvalósításában a vállalati önállóság támogatásában, az áru-pénz viszonyok szabályozásában, az érdekeltség pénzügyi alátámasztásában, a köz- gazdasági szabályozók érvényesítésében a pénzintézeteknek felelősségteljes szerepük van, amelynek betöltése során egész népgazdaságunk pénzügyi befolyásolását kezükben tartják. A bankok államosításának 25. évfordulóján szeretettel köszöntjük dolgozóikat, s külön azokat akik az eltelt 25 évet a pénzintézetekben töltötték el, és jó munkájukkal, szakmaszeretetükkel hozzájárultak a pénzgaz-' dálkodásunkban elért eredményekhez. ' U. K. B.
