Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-14 / 294. szám
I oldal 1972. december 14. csfltBrtSk Romániai utazások (II.) Hatvirasayolc gazdaság összefogása A közös vállalkozást 68 termelőszövetkezet hozta létre. Hetven hektáron termelnek hajtatott zöldségféléket. Alig tudunk eligazodni az „üvegvárosban”. Kétszázharmincmillió leibe került. A beruházáshoz 60 százalék állarríi támogatást kaptak a közös gazdaságok, 40 százalékot saját erőből fedeztek. 1969 áprilisában kezdték építeni francia és holland tapasztalatok alapján és 1970 júniusában fejezték be a beruházást. Dinu Marin, a vállalkozás igazgatója szép eredményekről tájékoztatott bennünket, miközben csaknem 30 fokos melegben jártuk az üvegházakat, gyönyörködtünk a dúsan megrakott paradicsombokrokban. amelyeken szinte fürtökben mutatkozott a termés. — Mintegy 80 százalékban paradicsomot, 10—10 százalékban uborkát és paprikát termelünk. Évente kétszer szüretelünk. Az idén előreláthatólag több mint 10 millió lei tiszta hasznunk lesz. jóval magasabb. mint amennyire számítottunk. Az első szedés értékelése szerint 800 mázsa volt a hozam paradicsomból hektáronként. Ez az üzemi átlag, ezen belül magasabb terméseket is elértünk. Hasonló mennyiséget szüretelünk december vége felé is. Merész beruházásnak tekintették abban az időben a hatalmas üvegházak építését. Most arról beszél nek a szakemberek, hogy érdemes volt vállalni. . a kockázatot. A tervezett 13 év helvett előreláthatólag 8 év alatt megtérül az Ösz- szes beruházás. keresztezésekkel új fajtákat állítsanak elő. amelyek nagyobb termőképességűek —, hangoztatta a vállalkozás igazgatója. A termékek legnagyobb megtekintettünk egy olyan termelőszövetkezetet, amely amellett, hogy 12 hektáron fólia alatt hajtat és 5 ezer négyzetméter üvegterülettel rendelkezik, jelentős 1973. január í-főí Változások a nyugdíjszabályokban az Öregségi, a munkaképtelenségi és az özvegyi járadék folyósítása Dinu Marin örömmel mu tatja a gazdagon termő paradicsomtüvckct. részét exportálják, ezekben a hetekben is csomagolják a külföldi szállítmányokat, .melyek zöme Angliába; Utazik- 4 , ■ ':A-C növények' művelését viszonylag kévésén végzik, hiszen inkább az automata szántóföldi kertészetet is folytat. Marta Elena kertészmérnök .a Lenin Útja ű'erráelőszüvetkezet eredményeiről szólva elmondta.-t- Még J ha sok gonddal is jár, igyekszünk segítehi a város lakosságának ellátásában. A gondot az jelenti, hogy sokféle zöldséget termesztünk és nem egyszer magasak a költségeink. Igyekszünk ugyan a korszerű módszereket alkalmazni, a paradicsombetakarítást is géppel oldjuk meg. Az ily módon leszüretelt termést azonban csak a konzervgyárnak tudjuk eladni. Számolunk a város rendkívül nagy idegenforgalmával. Nekünk tavasztól őszig különösen ügyelni kell arra, hogy minél több friss zöldségfélét szolgáltassunk a lakosságnak Más termelőszövetkezetekkel összefogva törekszünk folyamatossá tenni az ellátást. közösen nyitottunk elárusító üzleteket. A zöldségtermesztés fejlesztéséért és az ellátás jó megszervezőéért tehát sokat tesznek a romániai gazdaságok is, amelyek hasonló gondokkal küzdenek, mint a mi termelőszövetkezeteink. Kereskedő Sándor (Folytatjuk) A JELENLEGI szabályok szerint az öregségi, a munkaképtelenségi és az özvegyi járadékot korlátozás nélkül folyósítják, ha a járadékos a termelőszövetkezetben fizikai műn- kát végez. Ka azonban a járadékos a termelőszövetkezetben nem fizikai munkát végez, a járadékot naptári évenként addig folyósítják, amíg a járadékos teljesítménye a naptári évben a 120 munkanapot meg nem haladta. Ez a folyósítási szabály 1973. után is érvényben marad. Változnak azonban a szabályok arra az esetre, ha a járadékos a termelő- szövetkezeten kívül végzett tevékenysége alapján jut keresethez, jövedelemhez vagy pedig, ha nyugellátása van. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis a járadékot naptári évenként addig folyósítják, amíg a járadékos vagy házastársa keresete, jövedelme, illetőleg nyugellátása a naptári évben a 3120,— Ft-ot meg nem haladta. Az új rendelkezések e szabályokat lényegesen módosítják. Külön rendelkezések érvényesek arra az esetre, ha a járadékosnak saját magának van keresete, jövedelme és külön arra az esetre, ha a járadékos házastársának van keresete, illetőleg jövedelme, valamint arra az esetre, ha a járadékost egyéb címen is megilleti nyugellátás (egyéb ellátás). • AT ÓRFGCÉOI, A MUNKAKÉPTELENSÉGI ÉS AZ ÖZVEGYI JÁRADÉK FOLYÓSÍTÁSA, HA A JÁRADÉKOS MUNKAVISZONYBAN All, vagy keresőfoglalkozást FOLYTAT Annak a járadékosnak, akit munkaviszonyban, kisipari szövetkezet tagjaként, bedolgozóként vagy megbízással foglalkoztatnak, az öregségi, a munkaképtelenségi, illetőleg az özvegyi járadékát naptári évenként addig folyósítják, amíg a járadékos keresete (munkabére, munkadíja) a naptári évben a 6000,— Ft-ot nem haladja meg. A járadék megállapítása évében a 6000.— Ft keretösz- szeg annyiszor 500,— Ft- tal csökken, ahány teljes naptári hónap a járadék megállapításáig eltelt. HA A JÁRADÉKOS keresete a 6000,— Ft-ot elérte, és tovább dolgozik, az öregségi, a munkaképtelenségi és az özvegyi járadék folyósítását szüneteltetik a naptári év végéig minden olyan naptári hónapban, amelyben munkabért, illetőleg munkadíjat kapott. Például: az öregségi járadékos havi 900,— Ft munkabér mellett éjjeli őrként munkaviszonyban állj járadékát a naptári év első hat hónapjában korlátozás nélkül megkapja, mert ezalatt 5400,— Ft'ot keresett. A VII. hónapban kapott 900,— Ft munkabérével azonban keresete a 6000,— Ft-ot már túllépi és így július hónapban öregségi járadékát már nem folyósítják. HA TOVÁBBRA is munkaviszonyban marad, járadékának folyósítása akkor is szünetel, ha rö- videbb munkaidőben dolgozik tovább, és a havi munkabére 900,— Ft-nál kevesebb. De szüneteltetik a járadékát akkor is, ha keresőképtelen betegsége miatt munkabér helyett táppénzt kap. A kereset, jövedelem összegére tekintet nélkül szüneteltetik az öregségi, a munkaképtelenségi és az özvegyi járadék folyó" sítását abban az esetben, ha a járadékos iparjogosítvány alapján kisipari vagy kereskedői tevékenységet folytat, vagy a járadékosnak hasznot hajtó jogosítványa van, illetőleg a járadékos kereső tevékenységet folytató munkaközösség tagja. NEM SZÜNETELTETIK azonban a járadék folyósítását abban az esetben, ha a járadékos javító-szolgáltató tevékenységre kapott kisipari működési enge- dé’y alapján folytat javító-szolgáltató tevékenységet. (Folytatása következik) Tűnődés egy vetélkedő után Angol exportra csomagolják a frissen szedett termést. — Üvegházaink klíma- berendezései. a növények öntözése automatikus, alkalmazzuk a vegyszeres gyomirtást és a gépi növényvédelmet. Fontos feladatnak tartiuk a terméseredmények további emelését. A rekordnak látszó hozamok nem jelentik a plafont. Véleményünk szerint tovább lehet növelni az eredményeket. Kutatóink azon munkálkodnak, hogy berendezések és a gépek dolgoznak. A szedés folyik kézzel. A csomagolás szintén munkaigényes. Több száz asszonynak, lánynak ad elfoglaltságot ez a közös vállalkozás, összesen hétszázharminchárman dolgoznak különböző • beosztásban az „üvegvárosban”. Ebben a vállalkozásban csak haitatá.sos kertészettel találkoztunk, a tengerparton Constancában viszont Terven felül 13 ezer tonna A lábatlan! és a tatabányai cementgyár dolgozói az elmúlt hónapokban nagy erőfeszítéseket tettek azért, hogy növeljék a termelést. Az iparág vezetői ugyanis mindkét gyártól azt kérték, hogy többlettel segítsék az ellátás javítását e fontos építőanyagból. Minden tonna túlteljesítésért alomban meg kellett dolgozni, hiszen új beruházásoki új gépek nélkül, a régi berendezések jobb kihasználásával kellett növelni a termelést. Mindezek ellenére az igényeknek megfelelően alaposan túlteljesítették a vállalást: ebben az évben az előírtnál 13 000 tonnával több cementet szállítottak el a két Komárom megyei gyárból. Ez a mennyiség 2 600 családi ház felépítéséhez elegendőd P eche volt a rádiónak ezzel a Bachról rendezett „dupla vagy semmi”-vel — mondta a napokban egyik ismerősöm. — Biztosan maguk sem gondolták, hogy így felkészülnek a versenyzők! Képzeld csak el: a nyolc adás alatt kilencen nyerték meg a maximális díjat. Ez több miht százezer forintpt jelentett a rádió- naki ; ■ - — Én ném hiszem — feleltem —, hogy a szerkesztőknek a nyeremény- összegek megtakarítása lett volna a céljuk. Még akkor sem, ha ilyenkor év vége felé mindenütt — talán még a rádiónál is — kimerülőben vannak a költségvetési keretek. Magad is észrevehetted, hogy a zsűri és maga a játékvezető — aki már csak hivatalból is a rádiót képviselte — mennyire „szurkolt” a versenyzőknek, hogy örült egy-egy sikeres feleletnek, sőt a verseny- szabályok megengedte határok között még segített is nekik! — No de — ellenkezett tovább ismerősöm — ez a vetélkedő mégiscsak nagyon költséges műsor lehetett. — Nem vagyok olyan biztos ebben. Gondold el: ha ehelyett mondjuk nyolc egyórás hangjátékot adtak volna, a szereplők között legalább egy-két rangos színésszel — nem is beszélve az írói honoráriumról — vajon olcsóbban megúszták volna? Nem tudom; erre csak a rádió illetékesei tudnának pontos választ adni. De különben is: az ismeretterjesztést, a művészet népszerűsítését, ennek a műsornak a hatását nem lehet forintokban kifejezni. __ C rről is megvan a vé*- leményem — folytatta. — De maradjunk még egy kicsit az összegeknél. Rendben van, hogy minden délben valaki tíz perc alatt háromszáz forintot a „Ki nver ma?” — fejtörőn. De félóra alatt tizenkétezret!? Nem tartod ezt túlzásnak? Sokan a televíziós „Kicsoda—micsoda?” összegeit is kifogásolják, talán nem is alaptalanul, ha a fizetésükhöz hasonlítják, pedig ott kisebb a tét — Hát igen — ismertem be. — De ez az efféle vetélkedőkkel együtt jár. Ha egyáltalán elismerjük az ilyen játékok Tétjogosultságát, ezt is tudomásul kell vennünk. És végre is, gondold meg, mekkora tudás kellett ahhoz, hogy valaki négy — kü- lön-külön is összetett — felelettel „könnyedén” nyerjen tizenkét darab ezrest! 'jt* Hogyne! húzta el ismerősöm a száját. — Végighallgattam 1 minden adást: egy csomó adatot kellett megmondaniuk. Hogy ki festette Bachról a leghitelesebb portrét, meg hogy ki volt az a pap, aki ezt meg azt mondta egyik prédikációjában a zenéről! Ma amikor az iskolákban is a lexikális ismeretek túlten- gése ellen harcolunk! __ I gén, mintha igazad * lenné. Valóban nagyon jól értheti valaki Lachot és szeretheti egyáltalán a zenét anélkül, hogy ilyesmiket tudna. En magam sem tudtam volna egy sor kérdésre olyan pontos és alapos választ adni, mint a versenyzők. De ehhez éppen az keliett, hogy kimerítőén ismerjék Bach teljes életművét! Már . csak azért is, mivel a kérdések mindig valamilyen konkrét művel, zenei jelenséggel, esetleg művek egész csoportjával függtek össze. Aki nem ismerte fél a zenét, hiába tudta betéve az adatok tucatjait. — Elhiszem, de ez pár ember műveltsége csupán. A hallgatók legfeljebb ámultak rajta, milyen sokat tudnak a versenyzők. Azt mondtad: ismeretterjesztés? Ettől még senki se lett műveltebb! — Lehet — adtam meg magam és a kezében levő könyvre néztem. — Mit olvasol ? __1/ ölesönkértem az e gyik barátomtól — magyarázta. — Gondoltam, utánanézek egy-két dolognak, amit a versenyen hallottam. De ne haragudj, most' sietek. Ügy hallottam, megérkezett a boltba a H-moll mise lemeze. Megnézem, mielőtt elkapkodják... Körber Tivadar
