Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-09 / 264. szám
«. oldal 1978. november csfltBrtBk Elíépheietlen kapcsok Nem könnyű dolog „kiszakadni'’ Bács-Kiskunból. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem épületkolosz- szusainak egyikében van egy helyiség, nem nagyobb harminc négyzetméternél, falain Kecskemét, s a megye másik négy városának látképei, legismertebb épületeinek fotói láthatók, asztalok roskadoznak a Kecskeméti Konzervgyár termékeitől, s a megye székhelyen élő ifjú fafaragó, Kerekes Ferenc legszebb munkái is helyet kaptak a minikiállításon. A kiállításon, amelyet az egyetemen tanuló Bács- Kiskun megyei diákok rendeztek, a KISZ megyei bizottsága és a megyei tanács közreműködésével. Mintegy százhúsz megyénkben diák tanul Gödöllőn. Sok ez vagy kevés? Nagyjából az egyti- zede a hallgatók összlét- számának. Az arány ugyanaz, mint Bács-Kis- kun részesedése az ország mezőgazdasági termelési értékéből. Véletlen egybeesésről van szó, bizonyára. amelytől mégsem vitatható el az egészséges törvényszerűség. Egy darab a szülőmegyéből — ez lehetne mottója a kiállításnak. S e minőségében az eltéphe- tetlen kapcsolatok jelképévé lényegül. A tudatos kötődésnek alig két éves múltja van. Akkor jött létre a Bács megyei diákklub. Ez év tavasza óta pedig szervezett formája is van a megyével való együttműködésnek, a megkötött szocialista szerződés alapján. Ám ez csak a forma. A lényeg az, hogy ez a kapcsolat nagyon is tartalmas. Bátai Imre, a diákklub Kiskunhalasról elszármazott vezetője szerint hasznos például, ha a hallgatók a megye gazdaságaitól kapják a diplomatémákat. Így mód van a közvetlen emberi kapcsolat megteremtésére, s a leendő agrármérnököknek sem mindegy, ha olyan „háttérrel” kerülhetnek vissza a megyébe, amely egy valóságos gazdasági probléma megoldására tett kísérletet jelez. Nem is szólva arról, hogy a hallgató, munkája során, egészen közelről köthet ismeretséget a választott gazdaság valamely területével. S még ezenkívül sem hiányzik az ösztönzés: a legjobb diplomamunkákat a megye jutalmazza. — Ä beérkezett diplomaterveknek csak kisebb hányadát továbbítottuk az egyetemnek — magyarázza Gódor József, a megyei tanács vb. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály- vezetője. — Eleve kiszűrtük azokat, nmei vek meghaladják a hallgatók lehetőségeit. Alánjában örvendetes jelenség, hogy a témák garmadával jöttek, mert ez mutatja, hogy a gazdaságok vezetői érzékelik a gondokat. Előfordulhat nersze. hogy mire a diplomamunka elkészül, a gazdaság már túl lesz a feladatokon, de a friss, újszerű látásmódot még ekkor sem nélkülözhetik. A megbeszélés rangját növeli, hogy azon az egyetem vezetői is részt vesznek, s nem is titkolják, hogy a megye érdeklődését megelégedéssel fogadták. így van ez akkor is, amikor a társadalmi ösztöndíjak ügye kerül szóba. — Igazából annak örülnénk, ha mindegyik gazdaság a tanulmányi eredményhez kötné az ösztöndíj mértékét — jegyzi meg dr. Tibold Vilmos rektorhelyettes. Ebben egyetértünk. Még akkor is, ha kénytelenek vagyunk érzékelni a valóságos helyzetet: a gyengébb körülmények között gazdálkodó, nagyobb településektől távoleső gazdaság örülhet, ha egyáltalán „megfoghat” egy-egy leendő szakembert. Ám nincs abban a helyzetben, hogy feltételeket szabjon. Csakhogy ez a felfogás is ellentmondásos, mert épp a rossz körülmények között gazdálkodó szövetkezeteknek volna leginkább szükségük a legképzettebb, s a legtehetségesebb szakemberekre. Mindenesetre a tsz-szö- vetségek az eddiginél nagyobb feladatot vállalhatnak magukra a szakemberigények egyeztetésében — ez az állásfoglalás is elhangzik. Hozzátehetjük: a diákklub e tekintetben is megfelelő szervezeti formának látszik. Legalábbis jó, ha tudnak létezéséről a tsz- szövetségek. Szervezettebbé lehet tenni a felvételi előkészítést is, méghozzá már a harmadikos középiskolások részére. Számolni kell persze a pályaválasztásban mutatkozó bizonytalansággal, de azzal, hogy a leendő jelentkezőket jóelőre válaszút elé állítják, mindenképpen a legrátermettebbek felvételében jelent segítséget. akkor az, hogy az idén végzett tizenöt Bács megyei agrármérnök közül tizennégy visszatért a megyébe. Hatvani Dániel Áz építőipari fiatalok élén Pór Lászlót három évvel ezelőtt, 1969-ben választották meg a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat KISZ-bizottsága titkárának. A vállalatnál már akkor is mindenki ismerte a — Mennyi a megyében a mezőgazdaság által nem hasznosított terület? — Mennyire indokolt a nagy sertéstelepek létrehozása? — Lesz-e komposztálóüzem Kecském éten? — Mi van a bácskai öntözőfürt tervével ? Létrejön-e a jugoszláv kooperáció? — A sertés- és a marhatartás dotálása mennyiben segíti a tanyán való maradást? — Kertészeti vidékeken milyen elképzelések vannak a „munkacsúcsok” ellensúlyozására? — Menyasszonyom Vas megyei ösztöndíjas, át lehetne-e venni Bács megyébe? Van-e kecskeméti munkahely? Ilyen és ezekhez hasonló kérdések hangzanak el, amikor a klubban találkozunk a megyénkbeli hallgatókkal. Nem udva- riaskodó, protokollkérdé- sek ezek, hanem valóságos érdeklődéstől fűtöttek. Ezek a fiatalok nem szakadtak el a szülőmegyéjüktől. — Jólesik tudni, hogy visszavárnak bennünket — mondja a Soltról elszármazott és most harmadéves Hodik Károly, a gépészmérnöki kar KISZ- titkára. — Kalocsán végeztem, s így egy kissé ismerem a Duna mellékét. Olyan vidék az, ahol egy mezőgazdasági szakember megmutathatja, mit tud. Nem illékony szavak ezek, s nem is csak tűnő érzelmekből fakadnak. FeT dezetük van. Ha más nem. Nem marad raktáron Téli cipők — gyermekeknek Almási Katalin szíjat tűz a bokacipőkre. Az Alföldi Cipőgyár kecskeméti központi üzeme és kiskunfélegyházi gyáregysége teljes erővel átállt a béléses téli gyermekcipők készítésére. A vállalat össztermelésének felét — valamivel több mint egymillió párat — a kicsiknek gyártott lábbelik teszik ki. A fiú- modelleknél előretörtek a kívülről bolyhos „kifordított bőrű” cipők, a lányok számára pedig magas szárú, fűzős, úgynevezett kán-kán csizmákat is kész'tenek nagy sorozatban. Raktáron semmi sem marad, az árut folyamatosan szállítják a kereskedelemnek. Ez az idény december közepéig tart a vállalati terv szerint, utána külföldi megrendelésekre dolgoznak a szalagokon. fekete hajú, szemüveges fiatalembert, hiszen érettségi vizsgája után, 1962 őszén jelentkezett szakmunkástanulónak. Azóta az építőipari vállalatnál dolgozik. — 1964-ben tettem le az építőgépszerelő szakmunkás vizsgát — kezdte eddigi pályafutásának történetét. — A következő évben behívtak katonának, s 1967-ben szereltem le. Ezután Kecskeméten, a szé- chenyivárosi építkezéseknél dolgoztam, mint gépszerelő, majd a segédipari üzembe kerültem. 1969-ben Budapesten öthónapos KISZ-iskolán vettem részt. Miután hazajöttem, a KISZ-bizottság titkárának választottak meg. Azóta három év telt el. Az alapszervezetről a KISZ-titkár elmondta, hogy elsősorban a vállalat gazdasági célkitűzéseinek megvalósítását segítették, de emellett részt vettek az ifjúsági szövetség által indított megyei akciókban is. A tanyai iskolák villamosításáért például 300 óra társadalmi munkát végeztek. Kiskunhalason az alsószállási iskolába. Miklós- telepen a Il-es számú iskola tantermeibe vezették be a villanyt. Mint azt a KISZ megyei végrehajtó bizottsága a közelmúltban megállapította, az építőipari vállalat ifjúkommunistáinál az utóbbi időben fellendült a szervezeti élet. A területi széttagoltság pedig nagyon megnehezíti a helyzetüket, ugyanis a tizenegy alapszervezet közül öt vidéken: Baján, Kiskunhalason, Kiskunfélegyházán, Kiskőrösön és Cegléden működik — Véleményem szerint a szervezeti élet fellendülése elsősorban annak köszönhető, hogy az építőipari vállalattól egyre több fiatal vesz részt a KISZ bajai vezetőképző táborának tanfolyamain — folytatta. — Ez azért fontos, mert általában gyakorlatlan, tapasztalatlan, fiatalok kerülnek az alapszervezetek élére. Tavaly például még csupán hét fiatal táborozott Baján, az idén viszont már huszonötén voltak tőlünk a Sugovica partján. A szervezeti élet fellendülésével kapcsolatban a KISZ-titkár megemlítette azt is, hogy az utóbbi időben sokat fejlődött a KI3Z- oktatás. A fiatalok szívesen járnak a színvonalas előadásokra, amelyeken az ifjúságpolitikával kapcsolatos kérdésekre kapnak választ. Az építőiparban dolgozó fiatalok nemrég elhatározták, hogy segítenek a szakmunkástanulóknak. Október elején megalakították a szakmunkástanulókkal foglalkozó munkabizottságot, amelynek egyik legfontosabb feladata, hogy előkészítse az ipari tanulók fórumát. Ezen tanácskozáson a szakmunkástanulók élet- és munkakörülményeit vitatják majd meg. — S a tervek? — Az építőiparban dolgozó KISZ-esek helyzetéről, s az alapszervezetek munkájáról szóló jelentésünket elfogadta a KISZ megyei végrehajtó bizottsága — válaszolt a titkár. — A jelentésben a feladatainkat is meghatároztuk. Eszerint továbbfejlesztjük az ifjúsági szocialista munkaversenyt, s új ifjúsági brigádokat hozunk létre. A jövőben az eddigieknél több klubdélutánt és sport- versenyt rendezünk majd. Tárnái László Ügyvitel-gépesítés a szövetkezetekben és a szövetkezeti vállalatoknál is A fogyasztási szövetkezeti mozgalomban eddig 240 ÁFÉSZ és 40 takarékszövetkezet gépesítette ügyvitelét, zömmel egyedileg. Az utóbbi két évben előtérbe Eddig csak mintaként sze repelt ez a fűzős kiscsizma, amelyet most már sorozatban gyártanak. Hajnal Mária a talpszélt fényesíti. A magas sz*rú, meleg cipőcskék felső részét ragasztja össze a talppal Pintér Józscfné. (Pásztor Zoltán felvételei) került a központosított adatfeldolgozás az érdekelt szövetkezetek társulása alapján. Eddig öt (Borsod, Fejér, Heves, Komárom, Somogy) megyében alakult közös vállalat, csaknem 70 szövetkezet részvételével. Az ipari szövetkezetek ügyvitel-gépesítése és a számítástechnika komplett alkalmazása már öt éve elkezdődött. A továbblépés érdekében a KISZORG és a SZÖ- VORG megvásárolt és együttesen működtet egy Minszk—22 típusú számítógépet, amely hosszabbtávú tervezésekre és a számítógépes szolgáltatások kiszélesítésére nyújt lehetőséget. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek ügyvitel-gépesítése is megkezdő Jött. A mezőgazdaságban azonban az e célra rendelkezésre álló összeg egyelőre csak a MÉM számítógépparkjának létrehozásához volt elegendő. Ez főként az országos jellegű adatfeldolgozás és elemzések céljait szolgálja. Jelenleg 300 tsz- nél dolgozzák fel az ügyviteli anyagot könyvelőgépek segítségével, s a termelő- szövetkezetek is kezdtek társulni közös gépi adat- feldolgozásra.
